Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

Szombat, 1964. június 13. ßSZAKMAGYARORSZÄG 3 A több hűsíermelé§ért Mesterséges eső a Bársonyos mentén Természetesen. lesz több hús, mert az igények megvan­nak, s az igények egyre jobb kielégítése a cél. Ez másként nem is lehet. így természetesen, s itt elsősorban szűkebb ha­zánkat, Borsod megyét vesszük alapul, a kérdést tovább kell bővítenünk, s ennek alapján megvizsgálni a lehetőségeket. Hogyan lesz több hús, hogyan növelhetjük a mezőgazdaság­ban, termelőszövetkezetekben és háztáji gazdaságokban a hústermelést. Azt mindeneset­re előre kell bocsátanunk, hogy évről évre több ezer hí­zottsertéssel, vágómarhával adnak többet termelőszövetke­zeteink. Ezt az igények, s a termelés fejlődésének szüksé­gessége így követelik meg. S így határozza meg folyamato­san az éves népgazdasági, gaz­dasági tervezés is. Azonban a lehetőséghez mérten arra tö­rekszünk, hogy jobb, vagy új módszerekkel a tervezettnél is több hízott sertés, baromfi, vá­gómarha szolgálja a lakosság jobb ellátását. Az igény: tízenötezerre! több hízottsertés Az elmúlt években igen nagy népszerűségnek örvendett me­gyénkben a szarvasmarha-hiz­lalás. Ez azonban, éppen a népszerűség következtében, az állomány csökkenéséhez veze­tett, s a további kivágások ve­szélyeztetnék a tehénállomány növekedését, tehát mind a tej­termelést, mind a szarvasmar­haállomány számszerű és mi­nőségi fejlődését. Szükséges és helyes dolog, ha egy ideig az ■eddiginél kevesebb hízómarhát vásárolunk fel. S olyan egye- deket egyáltalán nem, ame­lyek alkalmasak továbbte- nyésztésre. Ezt viszont csak úgy lehet megvalósítani, ha növeljük a hízott sertések, a vágóbaromfi számát, azaz min­denként biztosítjuk, hogy az elmúlt évinél és lehetőleg a tervezettnél több hús kerüljön a fogyasztókhoz. Természete­sen ezt megvalósítani nern könnyű dolog. Az egyik aka­dályozó tényező, hogy me­gyénk termelőszövetkezeteinek jelentős része még ma sem biz­tosította saját erejéből a hiz­laláshoz szükséges süldőállo­mányt. A süldők forgalmi és szabadpiaci ára viszont magas. Ez azt jelenti, hogy ha a kö­zös gazdaság nagy számú „alapanyagot” vásárol, s rá­adásul a hizlalás' módja sem korszerű, a termelőszövetkezet ráfizet a hizlalásra. Másrészt viszont, sajnos, a magas ár el­lenére is kevés a süldő. Megyénk mezőgazdasága, el­sősorban a termelőszövetkeze­tek, ez évben csak úgy képe­sek több húst termelni.' ha a tervezettnél mintegy tíz-tizen­öt ezer darabbal több hízott sertést adnak a népgazdaság­nak, a közellátásnak. S ezzel párhuzamosan jelentős mér­tékben növelik a baromfi tar­tást, illetve, ami mindenütt megvalósítható: a tervezettnél 40—50 kilogrammal nagyobb súlyban adják át a hízómarhát, 20—30 kilogrammal növelik a hízott sertések átadási súlyát. Igen sokat segíthetnek a ház­táji gazdaságok is. Ösztönző módszerek a háztáji hizlaláshoz A háztáji gazdaságok foko­zott segítsége ' ma még nélkü­lözhetetlen tényező az igények kielégítésében. Megyénk terü­letén a háztáji gazdasagok eddig is, most is nagy segít­séget nyújtottak, s nyújtanak ahhoz, hogy biztosíthassuk a lakosság tej, tojás, baromfi ellátását. Többek között en­nek köszönhető, hogy megyénk ez élelmiszerféleségekben tel­jesíthette tervét, sőt többet adott a tervezettnél. S a ter­melőszövetkezeteken kívül ez évben is sokat segíthetnek a háztáji gazdaságok a több tej, baromfi, tojás és hús előállítá­sában egyaránt. Ezt természe­tesen mindig és mindenkor eredményesen serkentik az anyagilag ösztönző tényezők, módszerek. A hejőbábai termelőszövet­kezetben, de a mezőkövesdi és a szerencsi járás több közös gazdaságában is, már az el­múlt évben megfelelően gon­doskodtak róla, hogy a tsz- tagság jelentős segítséget kap­jon takarmányféleségekben a háztáji hizlaláshoz. Az egyik ilyen, és ahol alkalmazzák, eredményes módszer, hogy a tsz-tag 100 négyszögöl pillan­... i 24Ö négyszögölön 12 ezer forint bevétel ' Évek óta arra törelcszünk, hogy hazánk déli megyéivel versenyképes időben termel­hessünk primőr zöldárut, me­gyénk lalcossága számára. ezer forint értékű primőr ubor­kát. Németh Imre országgyűlési képviselő góst, lucernát kap használat­ra a termelőszövetkezettől, minden darab meghizlalandó sertés után. A pillangósterület, az állam nyújtotta más ked­vezményekkel biztosítja a ser­tések számára a zöldtakar­mányt, a fehérjeszükségletet. A gyakorlat azt bizonyítja: ez a módszer helyes és ösztönző, van foganatja. Éppen e>ért ér­dekes. hogy néhány közös gazdaságban a vezetőség ,.a 100 négyszögölből aztán négy­száz lesz” jelszó hangoztatásá­val idegenkedj k a háztáji gaz­daságok ilven jellegű segítésé­től. Helytelenül. Hiszen, ha az isénvlők számától, a szükséges területtől függően kijelölnek egy-eßv táblát, nem lehet, baj, nem kerülhet sor túlzásaidra, hiszen a tsz-tagok kijelölik sa­ját területüket, s nem kaszál-, hatják le egymásét. Gondos felmérést Ez évben jelentősen növeke­dett termelőszövetkezetein le­ben a baromfitenyésztés. Ez sok száz mázsa húst biztosít a köz- ellátásnak. Mindenütt elfogad­ták a hízott marhák és hízott sertések továbbhizlalását, azaz a nagyobb súlyban történő át­adást. A számítások szerint azonban mindez kevés ahhoz, hogy az elmúlt évinél és a ter­vezettnél lényegesen több húst adjunk a lakosság ellátásához, az exporttervek teljesítéséhez. S a többet csak úgy valósíthat­juk meg, ha egyrészt élünk, mindenütt élnek a háztáji hiz­lalást ösztönző, fokozó mód­szerekkel, s ha termelőszövet­kezeteink a lehetőség szerint növelik a hízósertések számát, illetve azok átadási súlyát. A többletsúly természetesen bi­zonyos mértékben korrigálja az átadási határidőt, hiszen a hús a tervezettnél később ke­rül a fogyasztókhoz. A késede­lem befolyásolja az Adatfor­galmi Vállalat tervének folya­matos teljesítését is. Végered­ményében azonban mind a ter­melőszövetkezetek, mind a népgazdaság, s a lakosság jól jár, mert több lesz a hús, jobb lesz az ellátás. E hasznos és szükséges vál­tozás viszont feltétlenül igény­li, hogy a termelőszövetkeze­tek több gondot fordítsanak a háztáji hizlalás támogatására, illetve az érdekelt vállalatok a termelőszövetkezetekkel kö­zösen, gondosan mérjék fel a lehetőségeket, gondoskodjanak a határidők korrigálásáról, s ha mód van rá: az alapanyag növeléséről. Meid a jelek arra engednek következtetni: ta­karmányban nem lesz hiány! Barcsa Sándor A Bársonyos csatorna mentén a mostani meleg napokon sokfelé működnek az esőztető öntöző berendezések. Az öntözött lucematáblák dupla terméssel hálálják meg a gondos­kodást. Eg\/ kicsin risgaimasabban»,» Új fo<![aslicreltű vasút épül Ózdon Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben a nagyolvasztóknál, mar­tinkemencéknél keletkező hul­ladékot, mellékterméket a gyártól messzebb fekvő hétesi völgyben levő hányára szállít­ják vasúti kocsikban. A folyto­nosan növekvő termelés miatt a jelenlegi egy vágányú pá­lyán, amelynek több mint egy kilométeres emelkedő szaka­szán fogaskerekű sín vezet, a forgalmat már csak nehézkesen és balesetveszély közepette tudják lebonyolítani. Ezért a mostani mellett új fogaskerekű sínpályát, az eddigi kettő he­lyett öt vágányos rendező- pályaudvart építenek. A jelen­legi közúti hidat, amely alatt a vasúti forgalom bonyolódik le, kétszeresére, mintegy 40 méterre szélesítik. A beruhá­zási munkákat, amelyre 80 mil­lió forintot irányoztak elő, a terv szerint ez évben megkez­dik és előreláthatólag két év múlva- fejezik be. Ezen kívül az anyagforgalom gyorsítására két új. egyenként 1100 lóerős fogas Diesel-mozdonyt is beszerez­nek. A beruházással a későbbi je­lentősen nagyobb forgalmat is biztonságosan bonyolíthatják majd le. Először talán a tényekkel kezdeném: a közelmúltban a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet huszon­egy . darab vágómarha alap­anyagot vásárolt. Erre szer­ződést akartak kötni az Ál­latforgalmi Vállalattal. Az­tán, mielőtt még megkötöt­ték volna, azon gondolkoz­tak: hogyan lehetne több pénzt „kicsikarni” az állatok­ból. Ügy határoztak, előbb lefejik, aztán feljavítják őket, s csak a negyedik negyedév­re kötnek szerződést. Ez így ésszerű is. Természe­tesen az a helyes, ha előbb leadja a lehető legtöbb termé­ket az állat, s csak aztán — ha már nem szolgálja meg a ráfordított költséget — „íté­lik halálra.” Ha a termelő- szövetkezet pénzt nyerhet a tej eladásán, s a fogyasztók­hoz is több tej, vaj, tejfel juthat, akkor helyes a ter­melőszövetkezet terve. Ráér, ha már mind erre nem képes, „fazékba juttatni” a marha­húst! A Mezőkövesdi Arany­kalász Termelőszövetkezet ezt az utat választotta. Azt hitte, nem lesz semmi zökkenő, ezt. az egyszerű és ésszerű dolgot megvalósíthatja tervei sze­rint. Még sem ilyen könnyű az eset. Az Állatforgalmi Válla­lat nem hajlandó elfogadni a szerződésüket az utolsó ne­gyedévre. Indok: öle már teljesítették erre a negyedév­re tervüket. Máshol pedig még hiányos. Szerződj enek korábbi időpontra. Hogy az állatokat jobban kihasznál­hatnák a későbbi szerződés mellett, s ez jelentős hasznot- hozna mind a termelőszö­vetkezetnek, mind a népgaz­daságnak — erre úgy látszik nem gondol az Állatforgalmi. A mezőkövesdi járás vágó­marha szerződési tervét még nem teljesítette. A kétezer­négyszáz darabnak még há­romszáz híjjá van! S ez a harminc is csökkenthetné a hiányt, a járás gondját. Aa Állatiorgalmi azonban — e példából ítélvén, úgy tetszik — csak a tervek teljesítését követeli meg, de sajnos, segít, seggel és megértéssel nerrj párosul ez a követelmény. Pedig egy kicsit rugalmasabb, körültekintőbb gondolkozás­sal biztosan lehetne mindkét fél — a termelőszövetkezet és az Állatiorgalmi részére is — okos és gazdaságos megoldást keresni. Csak akarni kell! (Juhász) ••••(•••••••••••••••• Próbálkozásaink eddig nem-« gén voltak eredményesek. J Megyénk' déli részein gazdái- ® ■jodó termelőszövetkezeteink • gyike-másika. megpróbálko- • ott primőr árut termelni, de B dd.ig — sajnos — mindig el- ® ■.estek, s a messzi alföldi me-® lyékből leéli biztosítani a® zükségletet. A déli járása- ® tikban gazdálkodó pz-einkJ bben az évben mén pemiaen „ átak át a MÉK-nelc primőr• mt. Ezzel szemben hazánk« egészakibb részén, a telkibá- ® lyai tsz-ből március 20-tól je- e és salátát, melegágyi uborkát • tedig május 2-től folyamata- ® an szállítanak a MÉK gönci• elepére. Mi ennek a titka? ® e Telkibányáról a második tri-J ágháború előtt, munkanélkü-o iség miatt, más vidéken ke-e esett megélhetést a Gulyás-» is Kohárcik-család. Gyulára a xrültek, ahol a kertészetben5 lolgoztak. 1954-ben visszáját-* ek Telkibányára és a gyekor-« atban elsajátított kertészke-» lést háztáji kertészetükben» ujsznosítottálc. A múlt évbenJ leléptek, a tsz-be, s ott a há-* ilag elkészített hollandig Igyakban kezdték meg a pri-a nőr termelést, s már mintegy» tét mázsa uborlcát sikerültJ yrimör áron értékesíteni. Aj eezdeti eredményeken felhúz-* lulva, kiszélesítették a terme-« lést, s ebben az évben már-i K6 üveg alatt. termeltek meg , tdaig háromezer forint értékűi fejes salátát és a mai napig Sí A kincsei rejtő Eódya-völgy m. Iratosy Péter leányáról, Ilonkáról s egy vitézről, Boldovay György harcosról szól a mese. A Gadnáról a Cserehátra is átcsaptak a törökök, majd átkeltek a Sajón. Felégették a fal­vakat, a mezőket. Boldovay György éppen akkor érkezett haza Hangácsy Gergely barátjával a belgrádi csatából. A tiszapolgári révnél hallják: rabol, fosztogat a török. ...Otthon még nincs baj. Várja mátkáját. De-megérkez­nek a törökök is, s mind a két fiatal életét veszti, Ilonkának szép orgona-bokor nyílott ablaka alatt. Hangácsy Gergely, a hű barát két szál orgonát ültetett arra a helyre, ahol a sze­relmesek meghaltak. A büdöskútpusztai orgonás ja. Nem egy egyszerű paraszt­asszony évente 35—40 könyvet olvas el! Kik ezek. akik a kultúra első magjait elhintették a Bódva völgyében? 1658-ból maradt ránk egy le­vél, melyet ‘ Borsodi Mihály nevű nemes írt. „Az Szendrei Helvetica Cofession... levő. szendrei ecclésiának volt Osko­la háza a Malom utcában az hídvéginél. Azon volt az oskola- mesternek háza. Azokon kívül három öreg kamara, amelyben lakott 9 öreg diák, úgy mint Körtvélyesi János, Körtvélyesi Pál, Körtvélyesi István, Szend­rei Máthé diák, Szuhai János, Fabricius, de más nevén nem tudom, Diósadi Márton. Diósa- di Pál, egyiknek nevéről pedig megfeletkeztem. Azon Helvet Confession levő oskolákban voltának az kire rá emlékszem ilyen becsületes Schola meste­rek úgymint: Diósadi László 2 esztendeig, Újhelyi István 3 esztendeig, Somodi Pál 1 esz­tendeig, llejcei Gergely 2 esz­Még ma is virulnak azon a helyen az orgonák; nem mesz- szc esik a tanyától. Sőt azóta kis erdővé terebélyesedett. Btidös- kútpusztát a Horthy parancsá­ra kitelepített derenkiek lak­ják. Dombra épült s körülöt­te is dombok vonulata látható. A Nagy. és Kis-Miklós, a Bu- nom-Bánoim domb, tele árva- lányhajjal. Itt húzódik a Ka- zinc-völgy, s valahol itt van befödve az a kút, amelynek vi­zétől az állatok elpusztullak, nevét is innen, e kútról nyerte Büdöskútpuszta. Lakóinak szánra 126. A leg­fiatalabb lakosa — a napok­ban született — Bojtovics Ág- neska, akinek édesapja Ruda- bányán dömperes. Egyetlen pedagógusa, Auersvoald Gert­rud tizedik éve tanítja a bü­döskútpusztai gyerekeket; és könyveket oszt. Amikor meg­alakította a könyvtárat, első kísérletét kudarc érte. Lassan mozdult meg a tanya a köny­vek iránt. De ma már minden harmadik lajtos a könyvtár lag­tcndcig, Jcsztrebi István 2 esz­tendeig, Pataki István 2 esz­tendeig, Szentpéteri János 2 esztendeig, Gömöri István 2 esztendeig, Pataki J. 2 eszten­deig.” Az egykori krónikás szerint az „akkor örökös tanítóháza avagy scholája ... az idősebb Rákóczi György járásakor (1644-ben) pusztult volt el a várossal együtt.” Szendrőn például negyedszáz tanító, tanár foglalkozik a gye­rekek nevelésével, tanításá­val ... S aki ma írja a króni­kát, az így panaszkodik (idézet egy jelentésből, melyet a já­rási pártbizottság titkára ter­jesztett a vb. elé): „Az oktató- nevelő munka színvonalát, is­kolareformunk gyakorlati vég­rehajtását ... nehezíti az a körülmény, hogy lakáshiány miatt nem tudjuk biztosítani a szükséges képesített, illetve sza­kosított nevelői létszámot, Pél­dául ebben az évben 94 képesí­tés nélküli nevelő tanít, vagy pl. ebben az évben 30 százalék, ban megoldott, nem utolsó sor­ban a színvonal rovására, s az iskolai kollektív élet hiányára vezet, hogy nevelőink egy része távoli községekből, városok­ból jár ki a munkahelyére." Száz nevelői lakást sürget („minimális szükséglet"-nek írja!) a nevelőknek. A két feljegyzés igénye kö­zött óriási a különbség — igaz, három és fél évszázad telt el, amíg a másodikat megfogal­mazták. Orvosról, egészségügyről nem beszél az egykori krónika. Ma a járás lakóinak a kétharmada ingyenes gyógykezelést kap. Egy határozat előírja, hogy 1970-ig minden községben kor­szerű orvosi rendelő, tanács­adó épüljön. (Ez szinte sürge­tően kiált egyetemeinkhez: minél több jó orvost nevelje­nek a falunak is, ne csak a városoknak!) Az irodalom, a könyv ter­jesztése is érdekes a járásban. Edelónyben 5, a járásban 65 könyvtár működik. 1963. év végéig a könyvállományuk 66 614. Több mint 12 ezer a könyvkölcsönzők száma, akik az elmúlt évben majd 150 ezer könyvet, kértek ki kölcsön. E hatalmas szám a következő­képpen oszlik meg. Majd 60 ezer szépirodalmi művet olvas­tak, legnépszerűbbek az ifjú­sági könyvek: 61 671, míg az ismeretterjesztő művekből 24 605-öt olvaslak. Tavaly több mint 350 ezer forint értékű könyvvel gyarapították a járás könyvállományát, gondolom, ez évben csak emelkedik ez az összeg. S ebben nem szerepelnek az iskola és a magánkönyvtárak. Mert hisz kevés , házat találni manapság, ahol nincs saját könyv. (Ezeket a tényeket csal, olyan „momentumok” zavarják, mint például amit Szendrón tapasz­taltunk: a községi könyvtárat három hónapig tatarozták. De ez építőink munkáját „dicséri”, azok. akik a kultúrát hintik a nép közé, erről mit sem tehet­nek .. 4 Amiről viszont a népműve­léssel foglalkozók keveset be­szélnek, de alkalom adtán a számokkal betakaróznak: ke­vesen Hallgatnak ismeretter­jesztő előadást. Akik eljárnak esténként a kul túrotthonba,' előadás-hallgatás ürügyén, azok sem érdekeltek a témában: többnyire unatkozó kamaszok, pletykákra leső kí­váncsiskodók. Szalonna ta­nácselnöke, Koren István őszintén szólt, amikor azt mondta: „Tudja, néha lejelenti az ember, ha nem is úgy van... Mert akkor legalább nem zavarják az embert...” Ezért hát. az ide vonatkozó adataimat nem írom le, egy­szerűen azért, mert nem tar­tam hitelesnelí, valósnak. A csak-lejelentett adatok az előadásokról nem hintenek élet-csirát rejtő magot a nép közé. Tehát nem is foganhat­nak meg úgy. mint az a két szál orgona, melyet Hangácsy Gergely ültetett el Boldovay György és Iratosy Ilonka sír­jára, s amelyből az idők fo­lyamán orgonaerdő terebélye­sedett De megfogamzik és a szel­lem növekedését gyümölcsözi az a munka, amit a tanítók, a könyvtárosok hintenek el a tudományok és a művészetek terjesztésével. S azok a hatá­rozatok és tettek, melyek a nép egészségét védik. S végtére is; ez a döntő, ez a többség, ha a járás kultu­rális helyzetét vizsgáljuk. Baráth Lajos (Következik: A ..száraz” va­lóság — mondák nélkülj

Next

/
Oldalképek
Tartalom