Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-13 / 137. szám
Szombat, 1964. június 13. ßSZAKMAGYARORSZÄG 3 A több hűsíermelé§ért Mesterséges eső a Bársonyos mentén Természetesen. lesz több hús, mert az igények megvannak, s az igények egyre jobb kielégítése a cél. Ez másként nem is lehet. így természetesen, s itt elsősorban szűkebb hazánkat, Borsod megyét vesszük alapul, a kérdést tovább kell bővítenünk, s ennek alapján megvizsgálni a lehetőségeket. Hogyan lesz több hús, hogyan növelhetjük a mezőgazdaságban, termelőszövetkezetekben és háztáji gazdaságokban a hústermelést. Azt mindenesetre előre kell bocsátanunk, hogy évről évre több ezer hízottsertéssel, vágómarhával adnak többet termelőszövetkezeteink. Ezt az igények, s a termelés fejlődésének szükségessége így követelik meg. S így határozza meg folyamatosan az éves népgazdasági, gazdasági tervezés is. Azonban a lehetőséghez mérten arra törekszünk, hogy jobb, vagy új módszerekkel a tervezettnél is több hízott sertés, baromfi, vágómarha szolgálja a lakosság jobb ellátását. Az igény: tízenötezerre! több hízottsertés Az elmúlt években igen nagy népszerűségnek örvendett megyénkben a szarvasmarha-hizlalás. Ez azonban, éppen a népszerűség következtében, az állomány csökkenéséhez vezetett, s a további kivágások veszélyeztetnék a tehénállomány növekedését, tehát mind a tejtermelést, mind a szarvasmarhaállomány számszerű és minőségi fejlődését. Szükséges és helyes dolog, ha egy ideig az ■eddiginél kevesebb hízómarhát vásárolunk fel. S olyan egye- deket egyáltalán nem, amelyek alkalmasak továbbte- nyésztésre. Ezt viszont csak úgy lehet megvalósítani, ha növeljük a hízott sertések, a vágóbaromfi számát, azaz mindenként biztosítjuk, hogy az elmúlt évinél és lehetőleg a tervezettnél több hús kerüljön a fogyasztókhoz. Természetesen ezt megvalósítani nern könnyű dolog. Az egyik akadályozó tényező, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek jelentős része még ma sem biztosította saját erejéből a hizlaláshoz szükséges süldőállományt. A süldők forgalmi és szabadpiaci ára viszont magas. Ez azt jelenti, hogy ha a közös gazdaság nagy számú „alapanyagot” vásárol, s ráadásul a hizlalás' módja sem korszerű, a termelőszövetkezet ráfizet a hizlalásra. Másrészt viszont, sajnos, a magas ár ellenére is kevés a süldő. Megyénk mezőgazdasága, elsősorban a termelőszövetkezetek, ez évben csak úgy képesek több húst termelni.' ha a tervezettnél mintegy tíz-tizenöt ezer darabbal több hízott sertést adnak a népgazdaságnak, a közellátásnak. S ezzel párhuzamosan jelentős mértékben növelik a baromfi tartást, illetve, ami mindenütt megvalósítható: a tervezettnél 40—50 kilogrammal nagyobb súlyban adják át a hízómarhát, 20—30 kilogrammal növelik a hízott sertések átadási súlyát. Igen sokat segíthetnek a háztáji gazdaságok is. Ösztönző módszerek a háztáji hizlaláshoz A háztáji gazdaságok fokozott segítsége ' ma még nélkülözhetetlen tényező az igények kielégítésében. Megyénk területén a háztáji gazdasagok eddig is, most is nagy segítséget nyújtottak, s nyújtanak ahhoz, hogy biztosíthassuk a lakosság tej, tojás, baromfi ellátását. Többek között ennek köszönhető, hogy megyénk ez élelmiszerféleségekben teljesíthette tervét, sőt többet adott a tervezettnél. S a termelőszövetkezeteken kívül ez évben is sokat segíthetnek a háztáji gazdaságok a több tej, baromfi, tojás és hús előállításában egyaránt. Ezt természetesen mindig és mindenkor eredményesen serkentik az anyagilag ösztönző tényezők, módszerek. A hejőbábai termelőszövetkezetben, de a mezőkövesdi és a szerencsi járás több közös gazdaságában is, már az elmúlt évben megfelelően gondoskodtak róla, hogy a tsz- tagság jelentős segítséget kapjon takarmányféleségekben a háztáji hizlaláshoz. Az egyik ilyen, és ahol alkalmazzák, eredményes módszer, hogy a tsz-tag 100 négyszögöl pillan... i 24Ö négyszögölön 12 ezer forint bevétel ' Évek óta arra törelcszünk, hogy hazánk déli megyéivel versenyképes időben termelhessünk primőr zöldárut, megyénk lalcossága számára. ezer forint értékű primőr uborkát. Németh Imre országgyűlési képviselő góst, lucernát kap használatra a termelőszövetkezettől, minden darab meghizlalandó sertés után. A pillangósterület, az állam nyújtotta más kedvezményekkel biztosítja a sertések számára a zöldtakarmányt, a fehérjeszükségletet. A gyakorlat azt bizonyítja: ez a módszer helyes és ösztönző, van foganatja. Éppen e>ért érdekes. hogy néhány közös gazdaságban a vezetőség ,.a 100 négyszögölből aztán négyszáz lesz” jelszó hangoztatásával idegenkedj k a háztáji gazdaságok ilven jellegű segítésétől. Helytelenül. Hiszen, ha az isénvlők számától, a szükséges területtől függően kijelölnek egy-eßv táblát, nem lehet, baj, nem kerülhet sor túlzásaidra, hiszen a tsz-tagok kijelölik saját területüket, s nem kaszál-, hatják le egymásét. Gondos felmérést Ez évben jelentősen növekedett termelőszövetkezetein leben a baromfitenyésztés. Ez sok száz mázsa húst biztosít a köz- ellátásnak. Mindenütt elfogadták a hízott marhák és hízott sertések továbbhizlalását, azaz a nagyobb súlyban történő átadást. A számítások szerint azonban mindez kevés ahhoz, hogy az elmúlt évinél és a tervezettnél lényegesen több húst adjunk a lakosság ellátásához, az exporttervek teljesítéséhez. S a többet csak úgy valósíthatjuk meg, ha egyrészt élünk, mindenütt élnek a háztáji hizlalást ösztönző, fokozó módszerekkel, s ha termelőszövetkezeteink a lehetőség szerint növelik a hízósertések számát, illetve azok átadási súlyát. A többletsúly természetesen bizonyos mértékben korrigálja az átadási határidőt, hiszen a hús a tervezettnél később kerül a fogyasztókhoz. A késedelem befolyásolja az Adatforgalmi Vállalat tervének folyamatos teljesítését is. Végeredményében azonban mind a termelőszövetkezetek, mind a népgazdaság, s a lakosság jól jár, mert több lesz a hús, jobb lesz az ellátás. E hasznos és szükséges változás viszont feltétlenül igényli, hogy a termelőszövetkezetek több gondot fordítsanak a háztáji hizlalás támogatására, illetve az érdekelt vállalatok a termelőszövetkezetekkel közösen, gondosan mérjék fel a lehetőségeket, gondoskodjanak a határidők korrigálásáról, s ha mód van rá: az alapanyag növeléséről. Meid a jelek arra engednek következtetni: takarmányban nem lesz hiány! Barcsa Sándor A Bársonyos csatorna mentén a mostani meleg napokon sokfelé működnek az esőztető öntöző berendezések. Az öntözött lucematáblák dupla terméssel hálálják meg a gondoskodást. Eg\/ kicsin risgaimasabban»,» Új fo<![aslicreltű vasút épül Ózdon Az Ózdi Kohászati Üzemekben a nagyolvasztóknál, martinkemencéknél keletkező hulladékot, mellékterméket a gyártól messzebb fekvő hétesi völgyben levő hányára szállítják vasúti kocsikban. A folytonosan növekvő termelés miatt a jelenlegi egy vágányú pályán, amelynek több mint egy kilométeres emelkedő szakaszán fogaskerekű sín vezet, a forgalmat már csak nehézkesen és balesetveszély közepette tudják lebonyolítani. Ezért a mostani mellett új fogaskerekű sínpályát, az eddigi kettő helyett öt vágányos rendező- pályaudvart építenek. A jelenlegi közúti hidat, amely alatt a vasúti forgalom bonyolódik le, kétszeresére, mintegy 40 méterre szélesítik. A beruházási munkákat, amelyre 80 millió forintot irányoztak elő, a terv szerint ez évben megkezdik és előreláthatólag két év múlva- fejezik be. Ezen kívül az anyagforgalom gyorsítására két új. egyenként 1100 lóerős fogas Diesel-mozdonyt is beszereznek. A beruházással a későbbi jelentősen nagyobb forgalmat is biztonságosan bonyolíthatják majd le. Először talán a tényekkel kezdeném: a közelmúltban a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet huszonegy . darab vágómarha alapanyagot vásárolt. Erre szerződést akartak kötni az Állatforgalmi Vállalattal. Aztán, mielőtt még megkötötték volna, azon gondolkoztak: hogyan lehetne több pénzt „kicsikarni” az állatokból. Ügy határoztak, előbb lefejik, aztán feljavítják őket, s csak a negyedik negyedévre kötnek szerződést. Ez így ésszerű is. Természetesen az a helyes, ha előbb leadja a lehető legtöbb terméket az állat, s csak aztán — ha már nem szolgálja meg a ráfordított költséget — „ítélik halálra.” Ha a termelő- szövetkezet pénzt nyerhet a tej eladásán, s a fogyasztókhoz is több tej, vaj, tejfel juthat, akkor helyes a termelőszövetkezet terve. Ráér, ha már mind erre nem képes, „fazékba juttatni” a marhahúst! A Mezőkövesdi Aranykalász Termelőszövetkezet ezt az utat választotta. Azt hitte, nem lesz semmi zökkenő, ezt. az egyszerű és ésszerű dolgot megvalósíthatja tervei szerint. Még sem ilyen könnyű az eset. Az Állatforgalmi Vállalat nem hajlandó elfogadni a szerződésüket az utolsó negyedévre. Indok: öle már teljesítették erre a negyedévre tervüket. Máshol pedig még hiányos. Szerződj enek korábbi időpontra. Hogy az állatokat jobban kihasználhatnák a későbbi szerződés mellett, s ez jelentős hasznot- hozna mind a termelőszövetkezetnek, mind a népgazdaságnak — erre úgy látszik nem gondol az Állatforgalmi. A mezőkövesdi járás vágómarha szerződési tervét még nem teljesítette. A kétezernégyszáz darabnak még háromszáz híjjá van! S ez a harminc is csökkenthetné a hiányt, a járás gondját. Aa Állatiorgalmi azonban — e példából ítélvén, úgy tetszik — csak a tervek teljesítését követeli meg, de sajnos, segít, seggel és megértéssel nerrj párosul ez a követelmény. Pedig egy kicsit rugalmasabb, körültekintőbb gondolkozással biztosan lehetne mindkét fél — a termelőszövetkezet és az Állatiorgalmi részére is — okos és gazdaságos megoldást keresni. Csak akarni kell! (Juhász) ••••(•••••••••••••••• Próbálkozásaink eddig nem-« gén voltak eredményesek. J Megyénk' déli részein gazdái- ® ■jodó termelőszövetkezeteink • gyike-másika. megpróbálko- • ott primőr árut termelni, de B dd.ig — sajnos — mindig el- ® ■.estek, s a messzi alföldi me-® lyékből leéli biztosítani a® zükségletet. A déli járása- ® tikban gazdálkodó pz-einkJ bben az évben mén pemiaen „ átak át a MÉK-nelc primőr• mt. Ezzel szemben hazánk« egészakibb részén, a telkibá- ® lyai tsz-ből március 20-tól je- e és salátát, melegágyi uborkát • tedig május 2-től folyamata- ® an szállítanak a MÉK gönci• elepére. Mi ennek a titka? ® e Telkibányáról a második tri-J ágháború előtt, munkanélkü-o iség miatt, más vidéken ke-e esett megélhetést a Gulyás-» is Kohárcik-család. Gyulára a xrültek, ahol a kertészetben5 lolgoztak. 1954-ben visszáját-* ek Telkibányára és a gyekor-« atban elsajátított kertészke-» lést háztáji kertészetükben» ujsznosítottálc. A múlt évbenJ leléptek, a tsz-be, s ott a há-* ilag elkészített hollandig Igyakban kezdték meg a pri-a nőr termelést, s már mintegy» tét mázsa uborlcát sikerültJ yrimör áron értékesíteni. Aj eezdeti eredményeken felhúz-* lulva, kiszélesítették a terme-« lést, s ebben az évben már-i K6 üveg alatt. termeltek meg , tdaig háromezer forint értékűi fejes salátát és a mai napig Sí A kincsei rejtő Eódya-völgy m. Iratosy Péter leányáról, Ilonkáról s egy vitézről, Boldovay György harcosról szól a mese. A Gadnáról a Cserehátra is átcsaptak a törökök, majd átkeltek a Sajón. Felégették a falvakat, a mezőket. Boldovay György éppen akkor érkezett haza Hangácsy Gergely barátjával a belgrádi csatából. A tiszapolgári révnél hallják: rabol, fosztogat a török. ...Otthon még nincs baj. Várja mátkáját. De-megérkeznek a törökök is, s mind a két fiatal életét veszti, Ilonkának szép orgona-bokor nyílott ablaka alatt. Hangácsy Gergely, a hű barát két szál orgonát ültetett arra a helyre, ahol a szerelmesek meghaltak. A büdöskútpusztai orgonás ja. Nem egy egyszerű parasztasszony évente 35—40 könyvet olvas el! Kik ezek. akik a kultúra első magjait elhintették a Bódva völgyében? 1658-ból maradt ránk egy levél, melyet ‘ Borsodi Mihály nevű nemes írt. „Az Szendrei Helvetica Cofession... levő. szendrei ecclésiának volt Oskola háza a Malom utcában az hídvéginél. Azon volt az oskola- mesternek háza. Azokon kívül három öreg kamara, amelyben lakott 9 öreg diák, úgy mint Körtvélyesi János, Körtvélyesi Pál, Körtvélyesi István, Szendrei Máthé diák, Szuhai János, Fabricius, de más nevén nem tudom, Diósadi Márton. Diósa- di Pál, egyiknek nevéről pedig megfeletkeztem. Azon Helvet Confession levő oskolákban voltának az kire rá emlékszem ilyen becsületes Schola mesterek úgymint: Diósadi László 2 esztendeig, Újhelyi István 3 esztendeig, Somodi Pál 1 esztendeig, llejcei Gergely 2 eszMég ma is virulnak azon a helyen az orgonák; nem mesz- szc esik a tanyától. Sőt azóta kis erdővé terebélyesedett. Btidös- kútpusztát a Horthy parancsára kitelepített derenkiek lakják. Dombra épült s körülötte is dombok vonulata látható. A Nagy. és Kis-Miklós, a Bu- nom-Bánoim domb, tele árva- lányhajjal. Itt húzódik a Ka- zinc-völgy, s valahol itt van befödve az a kút, amelynek vizétől az állatok elpusztullak, nevét is innen, e kútról nyerte Büdöskútpuszta. Lakóinak szánra 126. A legfiatalabb lakosa — a napokban született — Bojtovics Ág- neska, akinek édesapja Ruda- bányán dömperes. Egyetlen pedagógusa, Auersvoald Gertrud tizedik éve tanítja a büdöskútpusztai gyerekeket; és könyveket oszt. Amikor megalakította a könyvtárat, első kísérletét kudarc érte. Lassan mozdult meg a tanya a könyvek iránt. De ma már minden harmadik lajtos a könyvtár lagtcndcig, Jcsztrebi István 2 esztendeig, Pataki István 2 esztendeig, Szentpéteri János 2 esztendeig, Gömöri István 2 esztendeig, Pataki J. 2 esztendeig.” Az egykori krónikás szerint az „akkor örökös tanítóháza avagy scholája ... az idősebb Rákóczi György járásakor (1644-ben) pusztult volt el a várossal együtt.” Szendrőn például negyedszáz tanító, tanár foglalkozik a gyerekek nevelésével, tanításával ... S aki ma írja a krónikát, az így panaszkodik (idézet egy jelentésből, melyet a járási pártbizottság titkára terjesztett a vb. elé): „Az oktató- nevelő munka színvonalát, iskolareformunk gyakorlati végrehajtását ... nehezíti az a körülmény, hogy lakáshiány miatt nem tudjuk biztosítani a szükséges képesített, illetve szakosított nevelői létszámot, Például ebben az évben 94 képesítés nélküli nevelő tanít, vagy pl. ebben az évben 30 százalék, ban megoldott, nem utolsó sorban a színvonal rovására, s az iskolai kollektív élet hiányára vezet, hogy nevelőink egy része távoli községekből, városokból jár ki a munkahelyére." Száz nevelői lakást sürget („minimális szükséglet"-nek írja!) a nevelőknek. A két feljegyzés igénye között óriási a különbség — igaz, három és fél évszázad telt el, amíg a másodikat megfogalmazták. Orvosról, egészségügyről nem beszél az egykori krónika. Ma a járás lakóinak a kétharmada ingyenes gyógykezelést kap. Egy határozat előírja, hogy 1970-ig minden községben korszerű orvosi rendelő, tanácsadó épüljön. (Ez szinte sürgetően kiált egyetemeinkhez: minél több jó orvost neveljenek a falunak is, ne csak a városoknak!) Az irodalom, a könyv terjesztése is érdekes a járásban. Edelónyben 5, a járásban 65 könyvtár működik. 1963. év végéig a könyvállományuk 66 614. Több mint 12 ezer a könyvkölcsönzők száma, akik az elmúlt évben majd 150 ezer könyvet, kértek ki kölcsön. E hatalmas szám a következőképpen oszlik meg. Majd 60 ezer szépirodalmi művet olvastak, legnépszerűbbek az ifjúsági könyvek: 61 671, míg az ismeretterjesztő művekből 24 605-öt olvaslak. Tavaly több mint 350 ezer forint értékű könyvvel gyarapították a járás könyvállományát, gondolom, ez évben csak emelkedik ez az összeg. S ebben nem szerepelnek az iskola és a magánkönyvtárak. Mert hisz kevés , házat találni manapság, ahol nincs saját könyv. (Ezeket a tényeket csal, olyan „momentumok” zavarják, mint például amit Szendrón tapasztaltunk: a községi könyvtárat három hónapig tatarozták. De ez építőink munkáját „dicséri”, azok. akik a kultúrát hintik a nép közé, erről mit sem tehetnek .. 4 Amiről viszont a népműveléssel foglalkozók keveset beszélnek, de alkalom adtán a számokkal betakaróznak: kevesen Hallgatnak ismeretterjesztő előadást. Akik eljárnak esténként a kul túrotthonba,' előadás-hallgatás ürügyén, azok sem érdekeltek a témában: többnyire unatkozó kamaszok, pletykákra leső kíváncsiskodók. Szalonna tanácselnöke, Koren István őszintén szólt, amikor azt mondta: „Tudja, néha lejelenti az ember, ha nem is úgy van... Mert akkor legalább nem zavarják az embert...” Ezért hát. az ide vonatkozó adataimat nem írom le, egyszerűen azért, mert nem tartam hitelesnelí, valósnak. A csak-lejelentett adatok az előadásokról nem hintenek élet-csirát rejtő magot a nép közé. Tehát nem is foganhatnak meg úgy. mint az a két szál orgona, melyet Hangácsy Gergely ültetett el Boldovay György és Iratosy Ilonka sírjára, s amelyből az idők folyamán orgonaerdő terebélyesedett De megfogamzik és a szellem növekedését gyümölcsözi az a munka, amit a tanítók, a könyvtárosok hintenek el a tudományok és a művészetek terjesztésével. S azok a határozatok és tettek, melyek a nép egészségét védik. S végtére is; ez a döntő, ez a többség, ha a járás kulturális helyzetét vizsgáljuk. Baráth Lajos (Következik: A ..száraz” valóság — mondák nélkülj