Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

'X*'4? k o l 9 prolefáriái, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 128. szám Ara 50 fillér Szerda, 1964. június 3. A társadalmi munka becsülete V árosainkban, de főleg falvainkban még sok a rossz útszakasz, van, Bhol hiányzik a járda, a falu­végi újonnan épült házakhoz tnég nem vezették el minde­nütt a villanyt, több faluban nincs orvosi rendelő, nincs or­voslakás, szűk, korszerűtlen a művelődési ház, és még sok hasonló községfejlesztési prob­léma vár megoldásra. Az igé­nyek szinte mindenütt nagyob­bak, mint a lehetőségek. Ta­gadhatatlan azonban, hogy az elmúlt esztendőkben jelentő­sen szépültek, fejlődtek fal­ijaink, s ha az igényekkel nem is sikerült mindenütt lépést tartani, a községfejlesztés év­tizedes elmaradottságot szá­molt fel második ötéves ter­vünk esztendeiben. Az elmúlt évben megyénk­ben (Miskolc nélkül) csaknem 106 millió forint értékű köz- Kégfejlesztési munkát végez­tek el, mintegy 20 millió fo­rinttal többet a. tervezettnél. IVIíg 1962-ben például 14,6 ki­lométer új községi út, 69,5 ki­lométer falusi járda, tíz mű­velődési ház épült többek kö­zött a községfejlesztés során, addig 1963-ban 20,7 kilométer úttal, 94,9 kilométer új járdá­val, 16 művelődési házzal gaz­dagodtak a borsodi falvak. Sok faluban már „luxusra”, parko­sításra. ívfénylámpálcra, virág­tartókra is jutott pénz. Elmondhatjuk azt is, hogy a községicjlesztás közügy lelt, mindenki ügye, amibe min­denki joggal beleszólhat. így volt ez négy-öt esztendővel ez­előtt is. De akkor még 'csak annyiban volt közügy a köz-* ségfejlesztés, hogy mindenki beleszólhatott, mindenki adott tanácsot, jelezte igényeit, de amikor a megvalósításra, a ».fogd meg”-re került sor, megcsappant a létszám. A la­kosság összefogása, társadalmi munkája még alig játszott je­lentős szerepet a községfej­lesztésben. 1958-ban például niég csak 3 millió, 1959-ben 4,8 millió forint volt a megyé­ben a községfejlesztés során végzett társadalmi munka ér­téke. Ha lassan is, de évről évre növekedett a lakosság se­gítsége, 1962-ben már elérte a 10,6 milliót, az elmxi.lt eszten­dőben pedig megtörtént a nagy fordulat: a hivatalos buzgó- ságnak annyi önkéntes támo­gatója akadt, hogy a tervezett 0.6 millió forint értékű társa­dalmi munkát kereken 27 mil­lióra. teljesítette till a megye, bh’g 1958-ban megyénkben 5 forint _ 60 fillér volt az esv főre jutó társadalmi munka értéke. 1962-ben mér a 17 fo­rint 30 fillérnél tartottunk. 1963-ban rtpriín elértük a 46 forint 25 fillért. ■ ekintélyes összeg, nélkü­lözhetetlen erő ez. Ma már elmondhatjuk, hogy a községfejlesztés min­den tekintetben közügxj. Nem­csak ami a kívánságokat, az Igényeket illeti, hanem a meg­valósítás is az egész falu ügyévé, közös törekvésévé vált. A közsógfejlesztést nem Véletlenül nevezzük lcözségoo- Jitikának is. Ilyen irányú fel­adataink végrehajtása politi­kai munka is. Az elmúlt évi tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűlések több ezer fel­szólalójának véleménye, vagy a Hazafias Népfront bizottsá­gainak ez évi újjáválasztósa során adott véleménynyilvání­tások is azt bizonyították, hogy a lakosság nagy jelentő­séget tulajdonít a falujában, a kerületében, a városában tör­tént községfejlesztési munkák­nak. Ahol a községpolitika irá­nyítói vállalták a szervezést, ahol a hivatalos buzgóság mel­lett a tömegek mozgósítása sem. hiányzott, ott több ered­mény született. Ahol lemond­tak a lakosság mozgósításáról, ahol nem teremtetlek meg a társadalmi munka becsületét, elhanyagolták a politikai mun­kának ezt a területét, ott kevesebb eredmény szüle­tett, s így nem véletlen, hogy több is a hely fejlődéssel még elégedetlen ember. Megyénk egészét tekintve, az elmúlt évi eredmények alapján elmondhatjuk, hogy nagy becsülete van Borsodban a társadalmi munkának. De nemcsak e közösségi összefo­gásnak van becsülete, hanem megbecsülik azolcat is, akik példamutatóan kiveszik belőle részüket. Tekintélyük van, közmegbecsülésnek örvende­nek a falvakban. A népfront­bizottságok újjáválasztásakor például nem egy új tagot azért ajánlott a falu, mert ki­tűnt a közösségért végzett tár­sadalmi munkában. Megbecsü­lésükét az is bizonyítja, hogy megyénkben az idéxi 250 tár­sadalmi munkást tüntettek ki a Közösségért jelvény arany fokozatával, 271-en az ezifst, 430-an pedig a bronz fokozatot kapták elismerésül. Érdemes megemlíteni, hogy szép szám­mal voltak a kitüntetették, kör­zőit a Hazafias Népfront mel­lett működő műszaki akció- bizottság tagjai, műszaki értel­miségiek, akik az elmúlt évben több mint két és félmillió fo­rint értékű, a községfejlesztési tervek megvalósításához szük­séges tervdokumentációt ké­szítettek el társadalmi munká­ban. V ajon mit várhatunk az idén a társadalmi mun­kától, milyen ütemben fejlődnek, szépülnek falvaink, mennyire tarthatunk lépést a növekvő igényekkel? Az el­múlt évben 27 millió forint ér­tékű új járdát, iskolatermet, utat, orvoslakást, virágos út­szegélyt, művelődési házat eredményezett a falu új arcu­latának áldozott néhány órai szorgalom. A megye minden lakosát, a statisztikai lélek- számot alapulvéve, ez egy főre 46 forint 25 fillér értékű tár­sadalmi munka elvégzését je­lentette. De akadtak olyan já­rások is, mint a mezőcsáti, a szerencsi és az edelényí, ahol ez magasan meghaladta az. 50 forintot. És Miskolcon, ahol 28 forint 69 fillér volt az egy fő­re jutó társadalmi munka, akadt olyan kerület, amelynek lakói 77 forint 27 filléres átla­got értek el. Megyénk legtöbb járásában most azt tűzték ki célul, hogy az esztendő végéig 55—60 forint között lesz a la­kosonként xjégzett társadalmi munka értéke. Miskolcon is minden lehetőség megvan ar­ra, hogy a IV-ik kerület el­múlt évi példamutatása ne le­gyen egyedülálló. A társadalmi munka becsületéért végzett politikai munka az elmúlt esz­tendőnél is több óhai meg­valósulását eredményezheti. és atntik méltó előkészítője lehet felszahn dvi fisunk huszadik év­fordulójának. (p. s.) 140 holdon mesterséges tó Tiszabábolna és Tiszavalk I községektől északra fekvő te- I rületen a Hazafias Népfront kezdeményezésére 22 ezer hold Vizenyős, szikes területről ve­hetik le a belvizeket, javítják meg a talajt és alakítanak ki öntözéses gazdálkodást. A ti- szavalki térség rendezése most Öjabb szakaszhoz érkezett; kedden Gelej község felett be­fejezték Dél-Borsod legna- | gyobb víztárolójának építését. A 140 hold területen kialakí­tott mesterséges tavat a Csin­osé patak táplálja és abban több mint három millió köb­méter vizet gyűjtenek. Ezzel a vízzel másfélezer holdmyi te­rületet öntözhetnek; i . Megkezdődött a TIT 4. országos küldöttgyűlése & A gépgyár cs a rekonstrukció © „Összkomforíos falu“ A «bukó!!'7diák í A Mezőcsáti Gépjavító Állomáson Az üzem egyik fiatal dolgozója, Ivriston József az adagoló próbamérő pad előtt. Foto: Sz. Gy. Elindultak a tulajok a Kiszáll A .Keletbükki Állami Erdő- gazdaság Tisza menti ártéri erdőségeiben kitermelt nyár­fákat a szolnoki és a szegedi üzemekhez küldik feldolgozás­ra. A vasút helyett most már a Tiszát használják fel a szál­lításra. A 25—30 méter hosszú, 50—80 centiméter átmérőjű, hatalmas törzsekből tutajolml ácsolnak össze, és így úsztat­ják le a fát rendeltetési he­lyére. Az első, mintegy 200 köbmé­ternyi törzsből összeállított tutajt hétfőn bocsátották vízre TisZakeszinél. Irányítói „vízi emberek’’, akik miit többször jártak a folyón, ismerik a zá­tonyokat. a víz sodrását. A szállítmány egy hét alatt érke­zik meg rendeltetési helyére, Szegedre, Ügy tervezik, hogv az idén még egy, ugyancsak 200 köbméternyi fát szállító tutajt is útnak indítanak. Újítással ötezer tonnával több hengerelt acél Az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművének 3. sz. mély kemencéjébe, amelyben a hengerlésre kerülő munkada­rabokat izzítják megfelelő hő­fokra. korábban csak nyolc ön­tecset helyezhettek egyszerre. A szűk férőhely miatt a ke­mencefal hamar rongálódott, s a darusok is nehezen tudták az öntecset a kemencébe rakni. Tekintve, hogy az acélműben mind nagyobb arányban tér­nek rá a hengersorok termelé­kenységét növelő, nagyobb ön­tecsek készítésére, így idősze­rűvé vált a kemence konstruk- ció módosítása is. Eiben Imre technikus és több társa javas­latára módosították a kemence szerkezetét, és úgy építették át, hogy abba egyszerre tíz ön­tecs helyezhető el az eddiginél könnyebben, kevesebb idő Putnok és az országhatár között megkezdték a Sajó szabályozását A Sajó rendezését csehszlo­vák területen már befejezték, így a tavaszi olvadáskor lezú­duló víztömeg már csak a part mentén települt borsodi falvakat fenyegeti elöntéssel. ülést tartóit a megyei tanács Á megyei tanács végrehajtó bizottsága Papp Lajos elvtárs vb-elnök elnökletével ked­den. június 2-án ülést tartott. Első pontként a nyári mező­gazdasági munkák intézkedési tervét vitatták meg. A vita során a gépi felszerelésről, a kezelő személyzetről, a szük­séges munkaerő biztosításáról ós a kézi kaszálásról esett szó. Határozat született arra vo­natkozóan. hogy a gépek kija­vítását június 15-ig be leéli fe­jezni és gondoskodni kell megfelelő mennyiségű gépal­katrészről is. Fel kell készülni a 'cséplés-re. mert több mun­ka lesz, mint tavaly, és a szál­lításhoz minden szállítóesz­közt igénybe lehet' venni. Fel kell készülni a kézi kaszálásra is, és minden tsz gondoskod­jék megfelelő mennyiségű vetőmagról. Fontos szempont az is. hogy a tsz-ekben lassan mindenkit meg kell tanítani a gépek kezelésére. Második napirendi pontként a megye tűzrexidészeti lielyze- tét tárgyalta a bizottság. En­nek során szóba került a tsz- ek tűzrendészete, a csökkenő, de még mindig előfordu­ló erdőtüzek, valamint a gépi felszerelés és az önkéntes tűzoltók ruhaellátása. Végezetül a. megye gyógy­szerellátásáról szóló jelentés megtárgyalása következett. Ennek során a megye gyógy­szertári hálózatát, az épületek és gyógyszerész-lakások prob­lémáját. valamint a sokszor indokolatlan gyógyszerpazar­lást vitatták meg. KGST öntözési szakemberek tanácskozása basánkban sjtenek. Sajóptispöki felett pe­dig egy éles kanyar átmetszé­sével 450 méter hosszú új me­derszakaszt készítenek. Az új meder kiképzésére 1600 köb­méter terméskövet használnak fel, és a belvizek levezetésére a folyón három vasbetonzsili­pet építenek. A munkákat az Eszaltmagyarországi Vízügyi Igazgatóság irányításával az elmúlt napokban kezdték meg, és még az idén befejezik. A Sajó felső szakaszának szabá­lyozásával Bánréve, Pogonyi- puszta, Hét. Putnok, Sajóné- meti és Saiópüspöki környékét védik meg a tavaszi és őszi árvizektől. alatt. A módosított szerkezetű kemence jól beváltotta a hoz­záfűzött várakozásokat. Órán­ként átlagosan két tonnával több acélt melegíthetnek ben­ne. így az eddiginél több me- ieg anyagot adhatnak a blokk- sorra, folyamatosabb az anyagellátás. A jól bevált újí­tással egy évben mintegy öt­ezer tonnával több acélt hen­gereltek, s ezzel negyvenmil­lióval növelték az üzem terme­lési értékét. Az újítás azért is igen hasznos, mert a diósgyőri durvahengermű rekonstrukció­ja miatt az ózdi hengerészek­től a korábbiaknál is több hen­gereltárut vár a feldolgozó ipar, amihez a megvalósított javaslat jelentős segítséget nyújt. Az árvízveszély megszünteté­séhez két évvel ezelőtt fogtak a Sajó magyar szakaszán. Az első ütemben Miskolc alatt egy éles kanyar átvágásával tönb mint másfélkilométer hosszú új medret építettek, és a folyó két partján Szirmabesenyőig védelmi gátakat emeltek. Ezzel Miskolcnál megszüntették az árvízveszélyt és az új meder kialakításával mintegy 32 hold tiszta területet szabadítottak fel városfejlesztési célokra! A folyó szabályozását az idén! to­vább folytatják Putnok ég az országhatár között. A níun- kákra 12.5 millió forintot köl­tenek Ebből az összegből B6G ezer köbméter föld beépítésé­vel, mintegy 8 kilométer húsz- __ _____ ____ _______ s zú árvízvédelmi töltést lete- "bék a középiskolai tanári képe­Rcndelkczcs a pedagógusok továbbtanulásáról A művelődésügyi minisz­ter rendelkezést adott ki a pe­dagógusok továbbtanulásának megkönnyítéséről. A rendelet módot nyújt az általános iskolai tanároknak, hogy a tudományegyetemek esti és levelező tagozatán a képesítésüknek megfelelő vala­mely tanári szakon megszerez­sítést. Azoknak a pedagógu­soknak. akik négyéves tanár­képző főiskolát végeztek, a ta­nulmányi ideje általában két év. A jelentkezőknek sem fel­vételi, sem különbözeti vizs­gát nem kell tenniök. Ugyancsak megszerezhetik a tanári képesítést a felsőfokú-, vagy óvónőképzőben végzett pedagógusok a tudományegye­temek esti és levelező tagoza­tán, nekik azonban felvételi vizsgát kell tenniök. A tanul­mányi idő három év. A felvételi jelentkezés ha­táridejét a Művelődésügyi Mi­nisztérium június 7-ig meg­hosszabbította. A KGST-államok öntözési szakemberei kedden Kecske­méten, az Aranyhomok szálló klubtermében megkezdték tíz­napos tanácskozásukat. A megbeszélést dr. Mólnár Fri­gyes, az MSZMP Bács megyei Bizottságának első titkára nyi­totta meg. Öt vitaindító elő­adás hangzik el az öntözéses gazdálkodás tapasztalatairól és az országok közötti együttmű­ködés további szélesítésének lehetőségeiről, majd a küldöt­tek a gyakorlatban tanulmá­nyozzák a nálunk alkalmazott öntözési módszereket, megte­kintik többek között a bala- tonaligai öntözöfürtöt és a ka­locsai rendszert. Az első refe­rátumot az öntözési módszerek magyarországi tapasztalatairól Iztnger Pál. a Földművelés- ügyi, Minisztérium növényter­mesztési főigazgatója tartotta, majd Járányi György, a Föld­művelésügyi Minisztérium osztályvezetője ismertette az öntözés fejlesztési elgondolá­sokat. Román vendégeink a Hősök terén A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének kül­döttsége — élé7i Anton Moises- cuval, a Nagy Nemzetgyűlés alelnölcével — kedden dél­előtt megkoszorúzta a Hősök terén lévő magyar hősi em­lékművet és a rákosligeti te­metőben nyugvó román hősi emlékművet is. ; ___ T akarékoskodjunk az ivóvízzel! A Miskolci Városi Tanács végrehajtó bizottsága felhívja Miskolc lakosságát és a város területén lévő üzemeket és in­tézményeket, hogy a vízellátá­si nehézségek áthidalása vé­gett korlátozzák a vízi elhasz­nálást. A vízhálózatból csak a legszükségesebb mennyiséget vegyék igénybe és csakis ivó­víz céljaira. Tilos az ivóvízhálózatból kert locsolására vizet vételez­ni. Ugyancsak tilos az ivóvizet hűtésre, gépkocsi mosásra és egyéb, olyan célokra felhasz­nálni, amelyekhez nem okvet­lenül szükséges ivóvizet hasz­nálni. A fogyasztók haladéktalannl vizsgálják meg a vízcsapokat és más belső berendezéseket, s szüntessenek meg minden fe­lesleges vízclfolyást. A Miskolci Vízművek a fel- használást ellenőrzi, s ahol pazarlást tapasztalnak, a sza­bálysértési v eljárás megindí­tásán kívül a fogyasztót ideig­lenesen kizárják a vízszolgál­tatásból. Miskolc mj. Várod Tanács végrehajtó bizottsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom