Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

Csütörtök, 1961 június 11. ßSZAKMAGYAROKSZÄG Mi'újság* a frontján ? gépeli 'A jelenlegihez hasonló idő­járás hatására lcét-három hét múlva (különösen a déli fek- vésű termelőszövetkezetekben) beérik az őszi kalászos. Kezde­tét veszi a legnagyobb nyári munka, az aratás, hogy aztán a nyári mélyszántással, tarló. hántással, a tarlók szakszerű megmunkálásával érjen véget. E nagy munka oroszlánrészét természetesen a gépek végzik. Azonban a szervező, az irányí­tó az ember: a kombájnosok, a traktorosok, a gépkezelők, a szerelők százai. Ha van ele­gendő hozzáértő és becsülete­sen dolgozó szakember, biztos a siker, nincs késedelem, nem pereg a szem, nem marad fe­lig kicsépeletlen a kalász. S mindezek előzetes biztosítéka a megfelelő felkészülés. Néhány nap múlva befejeződnek a javítások A gépállomások megyei igazgatósága ez évben valóban időben és viszonylag jobb fel­tételek mellett készíthette elő a gépeket. Elsősorban ennek köszönhető, hogy már csak né­hány nap szükséges a javítá­sok teljes befejezéséhez. Júni­us 15-re befejezik az 525 kom­bájn, a 136 aratógép, a 186 rendrevágó és a 460 cséplő ja­vítását. Ezenkívül megfelelő segítséget nyújtottak és nyúj­tanak a termelőszövetkezeti gépek javításához, előkészíté­séhez is. Az elmúlt két hónap alatt a gépállomások és a gép­javító állomások a tervezett 135 helyett 235 termelőszövet­kezeti gépet javítottak ki. Természetesen nehézség is akad. Előreláthatólag 15—13 Balaton és 8—10 SZK kombájn nem vehet részt az aratási munkálatokban, alkatrészhi­ány miatt. Esetleg kombináci­ós megoldással néhány darabot mégis használhatóvá lehet ten­ni. Egész lista, több száz darab különböző alkatrész — besze- rezhetetlen. E gondon úgy könnyítőnek, hogy egyre több erőt fordítanak az alkatrész­felújításra és ipari üzemekkel karöltve, egyes darabok házi legyártására. Ez azonban nem lehet végleges megoldás! Ki ii5 majd a kombájnra? Igen, az aratás, a kenyér- és á takarmánygabona minél gyorsabb betakarítása talán elsősorban a termelőszövetke­zetek érdeke. Mégis, néhány mozzanatból arra lehet követ­keztetni, hogy több helyen nem tesznek meg mindent az alapos felkészülésért. Az el­múlt évben is igen sok gondot okozott például a kombájnhoz értő szakemberek hiánya, s a két műszakhoz szükséges trak­torosok biztosítása. A megye vezetői, a gépállomások igaz­gatósága már több esetben, jó­formán minden értekezleten kérte a járások, rajtuk keresz­tül a tsz-ek vezetőit, hogy mi­nél több arra alkalmas tsz-ta- got küldjenek traktorosnak, il­letve kombájnosnak. Megyénk­ben 1000 új traktorost kiké­peztek ugyan a tél és a tavasz folyamán, azonban egy részük, mert nem biztosítottak nekik folyamatos munkát, az iparban Hibátlan Sombájnok, aralógésieSs © lli^nvzá alkatrészek © Heg több szakemksrre van szükség Másfél éráréi Iß percre rSkkeatelttk a vasérc őrlési ideiéi a rsdabáBTai labcralériamban Kevesen tudják, hogy a ru- dabányai vasérc sokoldalú vizsgálaton megy át, míg a hazai nagyolvasztókba kerül. Az üzem laboratóriumának dolgozói a különböző munka­helyekről érkező sé teszi a fizikai munkát. A nagy teljesítményű géppel a vasércminta lisztfinomságúra történő őrlési ideje 10—15 percre csökkent. A berendezés bármely nagyságban elkészit­_______ hető, s így a különböző ipar­rcillékhől ágakban, mint például a kohá- csmeivooi _____________x____ m intákat vesznek, és pontosan kimutatják, hogy az érc meny­nyi vasat, szilíciumot, kalciu­mot,- magnéziumot, mangánt és rezet tartalmaz. Naponta csak­nem egy tonna vasérc elemzé­sét végzik eL A vasércmintát először úgynevezett kalapácsos malomban összetörik, majd a durva szemcséket lisztfinomsá­gúra dörzsölik, kézi erővel. Ez a folyamat átlag másfél órát Vesz igénybe, és emiatt az érc tartalmának vizsgálata gyak­ran elhúzódik. Az elemzések előkészítésének meggyorsítá­sára öt fiatal mérnök most egy nagy jelentőségű újítást dol­gozott ki, és vezetett be a la­boratóriumban. A vasérc töré­sére nagyfordulatú, centrifu­gális görgősmalmot szerkesz­tettek, amelyet kis költséggel házilag készítettek el. Teljesít­ménye tizennyolcszor na­gyobb, mint a kalapácsos mal­moké, továbbá rendkívül ko­pásálló, és teljesen felesleges- .......o — R divatbongresszus után A napokban zajlott le ^Moszkvában a KGST könnyű­ipari állandó bizottsága ruha­ipari munkacsoportjának ülé­se, az úgynevezett divatkong­resszus, amelyen hét ország szakemberei vettek részt. A magyar delegáció most érke­zett haza, s elmondották: a divatkongresszus tapasztalatait jól hasznosíthatják a tervezők, modellezők és az ipar mis Szakemberei is. Valamennyi ország kollekciójának telje> műszaki dokumentációját megkapták, s azt a gyárak ren­delkezésére bocsátják, szátokban, szénosztályozókban és cementgyárakban igen gaz­daságosan hasznosítható. helyezkedtek el. Most viszont, már a második „kombájnveze tői turnus” tanul egy-egy hé­ten át Hevesen, azonban a részvevők száma kevés. A me- zőcsáti járásból például 15, az encsi járás mérai körzetéből 13 tsz-traktoros nem ment el a tanfolyamra. Kérdés: ki úl majd a kombájnra, kiket ad­nak segédvezetőül, mert a gép­állomások igazgatósága nem bővelkedik kombájn vezetők­ben. Előreláthatólag ismét jelen­tős segítséget nyújt, majd az ipar a gépek üzemeléséhez és a kettős műszakhoz. Minden­esetre, a járások vezetői, a termelőszövetkezetek csak az eddiginél fokozottabb gondos­kodással biztosíthatják, Viogy az idei aratás és talajmunka folyamatosabb, gyorsabb, za­vartalanabb legyen, mint az elmúlt évi. Ehhez viszont szük­séges, hogy akik jelentkeztek, vegyenek is részt a szükséges tanfolyamokon. Lesz átcsoportosítás Nemrégiben a mezőkövesdi járás vezetői említették, hogy még mindig nem tudják, mennyi gépet kapnak segít­ségként az aratáshoz és hon­nan? A gépállomások megyei igazgatósága elkészítetté a fel­mérést, az átcsoportosítás ter­vét. Az északi járások kom­bájnjai, aratógépei segítik a déli járások termelőszövetke­zeteinek aratási munkáit, hi­szen két-háromhetes érési kü­lönbség van a két terület kö­zött. Az igazgatóság várja a pontos felmérések alapján ké­szült igényeket a járások veze­tőitől. Hány darab gépre van szükségük, s ezeket hova kell küldeni! Azonban igen lénye­ges, hogy mindenütt megfele­lően gondoskodjanak a kom­bájnvezetők, traktorosok el­helyezéséről. a szociális ellá­tottságról. Ez ugyanis igen fontos feltétele az eredményes munkának. Barcsa Sándor Gyorsított el őváj ások Ital késsitik elő as új munka helyet A Borsodi Szénbányászati Tröszt Üzemeiben az új mun­kahelyek előkészítésére és a föld alatt dolgozó bányászok jó levegővel történő ellátására az idén 195 kilométernyi föld alatti folyosót kell készíteni. Ennek kihajtása a hagyomá­nyos kézi erővel igen lassú és költséges, ezért a legfontosabb bányaüzemekben megkezdték a munka gépesítését. Az or- mosi üzemnél és a Szuhakálló Il-es aknánál már 4 darab F 5-ös gép dolgozik, a szuhavöl- gyi szénbányák feketevölgyi aknájában pedig új eljárást kísérleteznek ki. Az elővájások meggyorsítá­sára szovjet gyártmányú fúró­géppel 40 méter hosszú lyukat fúrnak előre, s ezt szakaszosan robbantják le. Az elővájások sebességét ezzel csaknem meg­kétszerezték. A lerobbantott anyag elszállítását is gépek végzik. O reganyám valaha arról panaszkodott, hogy a falutól tíz, sőt tizenöt kilo­méternyire jártak el kapálni, és más mezei munkára. Ter­mészetesen: naponta. Reggel, mit reggel... Hajnal kettő órakor indultak, és este hét­kor vissza. így volt, no, így, és nem is volt jól. Mindig sajnáltam szegény öreg­anyámat ... No, de ami sok, az sok. Mert a minap olyan f urcsa históriáról hallottam, hogy az már túlzás, akármennyire jól megy sorunk a demokrá­ciában. Mesélik az egyik faluban, hogy másfél kilométernyire van a kapálnivaló. Ügy húsz percnyi út kényelmesen, gyalog. De ezen az úton autóbusz is jár. Meg is áll az egyik útkereszteződésnél. No, ez a nem megvetendő dolog buzdította a tsz asz- szonyait arra, hogy ők bi­zony nem gyalogolnak. A busz. persze. reagel nyolc órakor indul, a faluból, és két perc múlva a jelzett helyre érkezik. Két perc mégiscsak kevesebb, mint húsz, nem igaz? Milyen so­kat lehet 18 perc alatt ka­pálni. Meg az a sok energia, ami megmarad... mind a kapálás hasznára válik. Hanem a nyolcórás buszt rendszeresen lekésték, és várták a fél tízest. Azzal mentek. De a délutáni há- . rom órással már jöttek is vissza, mert az ötórás busz zsúfolt, hozza a bányászokat. Így aztán könnyűszerrel megvalósult a rövidített munkaidő. t o, de vannak még fur­fangos brigádvezetők is, akik átlátnak a szitán. Ez pedig azt jelenti, hogy az asszonyok brigádvezetője beszélt a buszvezetővel. Megállapodtak, hogy kapá­sokat. csak a reggel hat óra­kor induló, este pedig a fél­hetes buszra szabad felvenni. Mesélik, hogy azóta sokkal fshhet Icapálnak a falu ha­tárában. —— ij — N‘ Már csak várostromra jó? im»» wm mi mm ....fi ........< L,.:-.­A Ba.fcsy-Zsilinszfty utca 3fl. számú ház udvarát díszíti immár epy éve ez az olcsónak éppen nem mondható „dekoráció”. Lehet, hop-y a gyerekek nem örülnek majd, ha egyszer mégis elszállít­ják innen, de a népgazdaság jól járna. Avagy olyan gazdagok vagyunk, hogy ez a sokezer fo­rint értékű kábel már szükségtelen?: Foto: Szabados György A kincset rejt© Bódva-volgy A Bódva folyó a Kis-Tátrából ered. Északon Hídvégardó felett, lépi át a határt, s Boldva község alatt egyesül a Sajó­val. Szeszélyes, kanyargós lolyó, vize olykor annyira le­apad, hogy egy gyerek átlábolhat a medrén, máskor pedig árvízzel fenyegeti a partjára épül. településeket.' Néhol sebesen rohan medrében a víz, helyenként csendes, álló­víznek tetszik, tükrén tavirózsa virít, hamvas szépséggel. A Csereháti hegvek közt búikál, felvidéki puszták mezőin sé­tál át méltóságosan. Mintha minden mozdulásra, felépült, vagy kihalt házra., dúsan termő holdra, verejtékkel megter- méfyenyített parcellára kíváncsi lenne ez a folyó, úgy ka­nyarog dombaljtól hegylábig, falutól ipartelepülésig. Azt mondják, amikor a folyókat munkájuk után jutal­mazták, a Bódva a legszorgalmasabbak közé számított. Azért kapta a legszebb völgyet ágyának. A folyó dús mczölcet. fen­séges erdőket, gazdag szántóföldeket, gyümölcsösöket láthat, míg végigsétál medrében. reggeli nélkül Indul el ottho­nából. s még délben sem gon­dol arra, hogy magával is tö­rődnie kellene, nem csupán munkájával. Arról beszél, hogy hol pusz­tul el a kincs. — Lejtős területen a búza és a rozs 5—6 mázsát teremhet esetleg. Nem ..hozza vissza” a ráfordított munka árát sem. Gyümölcsre alkalmas lenne ... De nincs oltvány, szaporító anyag. A szalonnái szövetkezet tag­jai nem nagyon dicsekedhet­nek eredményeikkel. A tsz ve­zetői rosszul szervezték meg a munkát, tervezésükből hiány­zott a tori-szerűség. Talpra áll­nak végre? Sok mindenen múlik az. Ál­lattenyésztésük fellendülő­ben, ám arra is kell gondolni­uk, hogy megfelelő mennyisé­gű fehérjét termeljenek. A Bódva völgyében ezt elsősor­ban lucernával oldhatják meg. A szalonnaiak is tudják: a szerkezet nélküli, agyagos ta­laj levegőtlen — szerv es trá­gyával nem „zsírozhatják”. Műtrágyáznduk kell! Intenzív búzát vetettek, holdanként 10 mázsára számítanak, ennyit is terveztek. — Tizenöt is megterem! — mondja dr. Bóta László elnök. — Csali az időjárás... Ennek az évnek jól kell sikerülnie! A szalonnái tsz gépparkja is gazdagodik: Hat erőgép, tár­csák. rendsodrók, műtrágya­szóró — jelenleg. De ehhez a földhöz nem elég a gép. Szükség van tanult szakemberre és a hosszú év­tizedek tapasztalatával rendel­kező földművesre. A szalonna! földeket „perc-földnek” . hív­ják. Sem előbb, sem később nem szántható. — Egy rossz szántással egy emberöltőre el lehet rontani — mondja az egyik tag az iro­dában. ahol beszélgetünk. A többiek tisztelettel bólintanak Berti bácsi szavaira. — Régen ökrökkel szántottuk a földet. Ha eljött a perc, akkor éjjel­nappal ... Koren István tanácselnök itt is született, a völgyben. Ra­kodómunkás. majd bányász volt, (A falu kétlaki — sokan dolgoznak az iparban, elsősor­ban a környékbeli bányák­ban.) Az elnök joggal búsong: kevesen képezik magukat. — Három nő és három férfi vizsgázott a télen a mezőgaz­dasági szakmunkásképző tan­folyamon. A szalonnái termelőszövet­kezetnek 141 tagja van ... A Bódva völgyének ez a ré­sze idillikusán szép. A mondák világa modem miliőben él. Esténként nem hallatszik a csehiréti tündérek éneke, mint több száz évvel ezelőtt. Dobó- czy Zsigmond Abris nevű szol­gája látta a tündéreket, mula­tott is velük egy éjszaka, ami­kor ura parancsát elhanyagol­va nem vitte a gyorshírt Mar- tonyiba Wesselényi érkezésé­ről. A Csehi és a többi réteken Méláderek gyűjtik a szénát, halk. egyenletes dohogással. I) e nem mindenhol egyfor­ma . a szorgalom, amelv- lyel kutatnak a völgyben el­rejtett kincsek után. Pedig ál­lítom: a kincs itt van, meg is találhatják azok. akiket illet, akik áldoznak rá — fáradságot, szorgalmat, szeretetet. Kutas­suk hát tovább a Bódva-völgy kincseit. Baráth Lajos (Következik: Széles Gergely unokái.) A kettős A Bódva-völgy középpont- ja Szendrő. Valamikor a XIV. és a XV. században a Pelsőczi Bebek-család várat építtetett ide. .Bebek ősei pász­torok voltak. Az öreg Bebek egy véka aranyat talált. A fa­mília az említett századokban Magyarország egyik leggazda­gabb családja — övék a Felvi­dék nagyobb része. Török és tatár, német és magyar földes- uraik egyaránt pusztítják az itteni népet, amely szorgalmas lehet, hiszen a szendrői vár kapitányai, urai meggazda­godnak. A pusztításra jellem­ző adat: 1567-ben a török 19 ezer embert rabolt erről a vidékről — s ezt a várból Schivendi lázár császári tá­bornok tétlenül nézi. Monda szól arról, hogy egv blzonvos Gergő nevű kocsis­nak az lett volna a feladnia, hogy a Rákóczink ostroma elől kivi gye a várból a gróf (Mal- vezzi gróf helyzetét Ingatta vaskapu meg a szabadságharc vezére, II. Rákóczi) kincseit. Elkéstek. Gergő a gróf és három német segítségével, ekkor elásta a tö­méntelen gyémántot, aranyat. A titokért szeme világával fi­zetett a hűséges szolga. S bár megkísérelte többször is, hogy megmutassa a szegényeknek azt a vasajtóval elzárt, majd gyeptéglával befödött helyet, ahová a kincset elrejtették, va­kon ezt már nem tudta meg­tenni. Többé soha sem találta meg a helyet. Ám a monda tovább megy. Most Igriczi Gáspár oskola- mester esetéről mesél. A derék tanító a mendemonda után fel­keresi a Várhegyet, hogy a ..Frankhonban csináltatott” két vasajtót, kinyissa. Előbb egy gyönyörűséges szép lány jelenik meg Igriczi Gáspár előtt aranysúj.tásos ruhában, gyémántokkal felékesítve. „Nemde a kincseket keresed jó vitéz?” — kérdezte. S mire ä „jó intéz” feleszmél, már újra zörren a vasajtó. s egy hatalmas kígyó tekerődzött előtte: szájálban a nehéz vas- . ajtót nyitó három kulcs — Ki- , nálja Igriczinek. Ö azonban ■ elfutott ijedtében. i A vasajtót ma is keresik. ; Olyanok is, akik komolyan , hisznek a mondában, akik le­hetségesnek tartják, hogy a szendrői Várhegy egyik titkos ■ alagútjában kincs található. £s akadnak szép számmal olya- • nők is, akik a történelmi múlt feltárását próbálják kibogozni ■ a papiruszokból, rozsdamarta fegyverekből, előkerült pénz­darabokból. Valójában kincset rejt a . Bódva-völgy? IT érült elő kincs a Bódva- völgyből. Az eke fordí­totta ki a Gacsal-dűlő földjé­ből. A feljegyzések szerint a két, vertezüstből készült, ara­nyozott gyertyatartót Fusch egri érsek adományozta a szendrőieknek. eSv barokk ke­resztelő kúttal együtt. A de­rék szendrőiek eladták az ér­tékes kincset a kincstárnak, s 1925-ben iskolát építettek az árából. Tehát mégis van kincs e völgyben? Igen! De nem ott. ahol so­kan keresik A Bódva völgyé­ben máshol rejtőzködik a 1 kincs... 1 Egy ilyen kincskeresővel Szalonnán találkoztam. E ki- . csinv. alig ezer lelket számláló i faluban dolgozik dr. Bóta 1 László. — Hol található itt kincs? — ! Nem csodálkozik. Racionális ; természetű ember ni van a,ki :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom