Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

I! Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÍG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 135. szám Ara 50 fillér Csütörtök, 1964. június 11. A ind&már és a gyakorlat egységének legyében Miskolcon tartotta vándorgyűlését as Állattenyésztési Kutatóintézet Kedden, Miskolcon kezdő­dött meg az Alliattenyésztési Kutatóintézet második orszá­gos vándorgyűlése a Földmű­velésügyi Minisztérium, a Bor­sod megyei Tanács és az Ál­lami Gazdaságok Borsod- Heves megyei Igazgatóságának támogatásával. A kétnapos ülésen a kutatóintézetek, tudo­mányos társaságok, állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek, az állategészségügyi, valamint az állattenyésztéssel foglalkozó más intézmények több mint 300 képviselője gyűlt össze. A vándorgyűlés elnökségé­ben foglalt helyet többek kö­zött dr. Soós Gábor földműve­lésügyi miniszterhelyettes, dr. Schandl József akadémikus, dr. Tangl Herald, az Állatte­nyésztési Kutatóintézet igaz­gatója is. Vaskó Mihály, a Borsod me­gyei Pártbizottság titkára kö­szöntötte a megjelenteket, maid dr. Soós Gábor földmű­velésügyi „ miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a tudo­mány és a gyakorlat szakem­■ bereinek mostani tanácskozá­sán az állattenyésztés hozamá­nak növelésével, a takarmány­felhasználás eredményeinek fokozásával, a gépesítésen ke­resztül a munka termeléke­nyebbé tételével és a korszerű szakmai ismeretek elsajátítá­sával kell elsősorban foglal- j koznia, figyelembe véve az északi hegyvidék állattenyész­tési lehetőségeit. Külön szólt a tsz-tagok háztáji állatállomá- (nya fejlesztésének kérdéseiről I . IS. A kutatóintézet munkatársai a megnyitót követően hat elő­adást tartottak. Dr. Tangl Herald igazgató a lucerna termőterület fokozá­sénak szükségességét hangsú­lyozta, mint a legértékesebb fehérje termő takarmányét. Megállapította, hogy Borsod megyében a lucerna jelenlegi vetésterülete csak 42 ezer hold, és ion ezer holdra lenne szük­ség. Ismertette az Állattenyész­tési Kutatóintézet által kidol­gozott. népesített lucerna ete­tési el tárást, mpllvel sertések­nél kétszeres súlvgverapodás is elérhető. Dr. Kecskés Sán­Oőséges fakarrayíerüiés — gyors iseíaliaritás a szerencsi járásban Megyei, sőt országos problé­ma az idén a bőven termő szá- Iastakarmányok, főként a lu­cerna betakarítása. A megké­sett tavasz összezsúfolta a munkákat, s bizony talpraesett szervezőnek kell lennie min­den agronómusnak, üzemgaz­dásznak, hogy mindenhová jusson ember, egy munkával se maradjanak el. Van néhány járás a megyé­ben, ahol sikerült is ez a szer­vezés. Például a szerencsi já­rás hatezer hold lucernája már lekaszálva, boglyába rakva áll. Egyetlen szál sincs már a táb­lákon! Pedig volt vele munka bőven. Annyi lucernát hozott az első kaszálás, mint az el­múlt évi össztermés. Több ter­melőszövetkezetben (Prügyön, Taktakenézen, Megyaszón) húsz-harminc vagon lucerna termett. A nagy mennyiség jó minő­séggel is párosult: az első ka­szálásból az 1964. évi tejterme­léshez szükséges takarmány megvan, sőt, a tervezett tej- mennyiség dupláját lehet és kell vele produkálni! A szerencsi járásban már a termelőszövetkezeti tagság is megkapta a takarmány já­randóságot. Annyit osztottak most ki, mint tavaly összesen! Tehát a háztáji állatállomány útteleltetése is biztosított. Már csak az embereken és termé­szetesen az állatokon múlik, mennyit fejlődik, gyarapodik, javul 1964-ben a szerencsi já­rás állatállománya. J. J. dor a szarvasmarha tenyész­téssel kapcsolatban azt hang­súlyozta, hogy a jelenlegi hét­éves tenyésztési időt kilenc évre kell emelni, mert így több tej termelhető, és egy tehén után több borjú nevelhető. Szorgalmazta az itatásos bor­júnevelés elterjesztését a tsz- eknél, mert így a magyar tarka teheneket a korábbi 27 hónapos koruk helyett, már 18 hónapos korukban tenyésztés­be lehet venni. Dr. Gaál Mihály, az Észak- Magyarországon igen elterjedt juhtenyésztés újabb irányairól számolt be, különös tekintet­tel a gyapjúhozam növelésére és az ikerellések százalékos arányára. fokozására. dr. Ocsag Imre rámutatott, hogy különösen a hegyes északi vi­déken, a gépek mellett még mindig jelentős szerepe van a lónak. Bár az ország lóállo­mánya 1957-hez viszonyítva 1963-ban a felére csökkent, a megfelelő fajta kiválasztásá­val és a minőség javításával kell gazdaságossá tenni tar­tását. Az elhangzott előadásokhoz a szakemberek közül számosán szóltak hozzá. Az Állattenyésztési Kutató- intézet második vándorgyűlé­sének résztvevői szerdán a Borsod megyében lévő állami gazdaságok szarvasmarha, ser­tés, és juhtenyésztési üzemegy­ségeit tekintették meg. —y —ó Száztíz milSió forint Néhány napja fejeződött be az 1963—64-es tanév, e az OTP máris megközelítő mérleget készített a takarékos iskolások takarékossági eredményéről. Az elmúlt tanévben mintegy 1,4 millió diák gyűjtötte rend­szeresen filléreit — 30 ezerrel többen, mint az előző tanév­ben. A megtakarított összeg meghaladta a 110 millió forin­tot. A budapesti diákok 18 millió forintért vásároltak ta­karékból yeget, a vidéki iskolá­sok pedig 92 millió forintot tettek félre. Kora reggeli barangolás a miskolci piacon Sok zöldáru — Miért ingadoznak az árak? — Dühös „közvélemény“ a pincében — Későn nyit a csarnok Félig még alszik a város, amikor a Béke téli vásár- csarnok környékén, a piacon már elevenen zsibong az élet. A nagyváros gyomra szinte feneketlen. Sok tízezer ebéd készül abból a zöldáruból, amit egy szerdai, vagy pén­teki napon hoznak fel a pi­acra. Néhány napja igazán nem lehet panaszuk a miskolci háziasszonyoknak, mert bő­séges a választék. A szerdai piacon is sok volt a zöldáru. Bőven volt nemcsak saláta, borsó, újburgonya, karalábé és korai gyümölcs, hanem kapható már idei zöldség, kelkáposzta, korai fejesfcá- poszta, karfiol és elvétve tök is. A zöldpaprikát és a para­dicsomot sajnos még „pati­ka” áron, azaz méregdrágán árusítják. Alkudni lehet Az őstermelőknél, különö­sen a reggeli órákban, amíg nem alakultak ki az árak, még alkudni is lehet. Szer­dán például a zöldborsó a nyitás utáni első óra alatt 1—2, az újburgonya 2—3 fo­rinttal lett olcsóbb az őster­melőknél. De vajon miért? Mert az állami kereskedelem elegendő árut hozott fel a piacra. Sajnos, az árak azért ingadozók. s egyes cikkekből azért „tartják magukat” olyan magasan, mert a MÉK nem „terít” eleget piaci el­árusító helyein. Vasárnap például (pedig ilyenkor vá­sárol a piacon a legtöbb dol­gozó háziasszony) a MÉK standjain egyáltalán nem volt újburgonya. Az őster­Tyercslí órának kislánya szüleiéit • Ki üB majd a kombájnra? • A kincset rejtő Bódva-völgy • Modern világ Hogyan készülnek megyénk Habjai a KISZ II. kongresszusára • Tcrlálí milliók Kánikulai jelentés helyett ' /vi'- ■ j tä|D|NCf-4 émgejmmáié ii o4 !§f| héfmMé&i .üc immm jl cm v tg Az Augusztus 20 strandon a fürdőmester a napi tájé­koztatót írja. Mindenütt jó, de legjobb —* a vízben. Foto: Szabados György Intézkedések Miskolc ivóvízellátásának biztosítására A kevés tavaszi csapadék, a hirtelen jött kánikula vízhi­ányt okozott Miskolcon. A vá­rost ellátó tapolcai, diósgyőri, lillafüredi és más bükki for­rások hozama erősen csökkent, és jelenleg mintegy 8—9 ezer melók, kihasználva az alkal­mat. 14 forintért adták ezt a keresett primőrt. Szerdán, amikor nagy volt újburgo­nyából a felhozatal, az álla­mi kereskedelem 6,80-as ára gyors árleszállításra késztet­te az őstermelőket is. Miért üres a piactér ? A vásárcsarnok pincéjének keskeny lejáratánál torlódá­sok, hangos veszekedések. A kopott, meredek lépcsőkön láda- és zsákszámra cipelik le az árut. A vásárlók se föl, se le. Idős nénike jajvesaé- kel. kibicsaklott a lába. — Vajon miért csak a pin­cében árusíthatnak a magán kiskereskedők és az ősterme­lők? Miért tátong üresen az elmúlt években szépen lebe­tonozott piactér? Lenn hiába világít a neon- lény. A vásárló nem látja jól köbméter vízzel adnak keve­sebbet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. így a nagy iparváros a szükséges 46 ezer helyett naponta csak 37—34 ezer köbméter ivóvizet kap. Emiatt számos helyen, mint például a Győri-kapu környé­kén, a sajószentpéteri út mel­llett épült kórházvárosban és a az árut. Szűk is a hely, nagy?perecesi bányatelepen, sok a tolongás. A sok zöldárut gondot okoz a víz beszerzése, szaga sem a legkellemesebb, t A lakosság vízszükségletének Dühösek a vásárlók, és j og- A biztositására a városi tanács és gal dühösek az eladók is. Kü-Ia vízügyi szervek már eddig is lönösen azok a kiskereske-7 számos intézkedést tettek, és dők. akik kitüntető jelvényt’nagyfokú takarékosságot ren- is kaptak annak idején azért,Vdeliek el. így, többek közölt, mert társadalmi munkával $ korlátozták a nagyfogyasztású olyan szépen lebetonozták aÁ üzemek vízfelhasználását, a piacteret. I város csaknem 400 ezer négy­— Hogy így döntött az I. Jzetméternyi parkosított terü- kerületi Tanács? Nem kelle- J letét, valamint a főútvonalakat ne ezt a döntést sürgősen fe-T pedig régi kutakból, a Hejó- lülvizsgálni?! Jó lenne, ha$bő) és a tavakból kivett vízzel egy-egy piaci napon meghall-A naponta csak egyszer öntözik, gatnák a pince dühös „köz-2En"ek szolgálatában a város véleményét” és sürgősen in_I területén több, fogyasztásra tézkednének! f nem alkalmas vizű kutat most 4 újra üzemeltetnek, és ezekből Ki korán kel.,, A töltik fel a locsoló kocsikat. Ä . , IAz Ingatlankezelő Vállalat dől ­Es meg valami szól amel-T lett, hogy a zöldségfélék^ -------------------­árusítását a legsürgősebben ^ fel kell hozni a pincéből. Ez-A rek és ezrek véleménye, hogyT későn nyit a csarnok és an-" nak pincéje. Miskolcon tízez-A rek reggel 6-ra. vagy 7-reX járnak munkába. Mikor vá-Y Az MSZBT megyei titkárai súroljanak, ha a csarnok csak’szerdán a Barátság Házában 6 órakor nyitja kapuit? Az-v kétnapos tanácskozásra gyül- előtt a piactéren már öt óra f tok össze. Részt vett az érte- előtt árusítottak. Jelenleg az (kezleten Rónai Sándor az a helyzet, hogy aki korán*MSZMP Politikai Bizottságá­ul- csak bosszankodik. inak tagja, az MSZBT elnöke (P. »I ’is, Az értekezletein Békés. Bor­gozói naponta ellenőrzik a la­kások kifolyóit, és a hibás, csöpögő csapokat azonnal ki­javíttatják. A vízhiány sok nehézséget okoz a város külön­böző építkezésein is. A diós­győri Kilián-lakótelepen, ahol jelenleg csaknem 700 lakás ké­szül, a munkák elvégzéséhez szükséges vizet már napok óta a közelben folyó Szinva-patak. ból szivattyúzzák, több belvá­rosi építkezésre pedig a pata­kokból és a tavakból lajtokban hordják a betonozáshoz, vala­mint a vakoláshoz nélkülözhe­tetlen vizet. A tanács gondol­kodott arról is, hogy a vízben szegény városrészek ellátását mielőbb megoldják. Ennek ér­dekében például a Győri-kapu környékén, ahol sokszor egész- nap nem áll a dolgozók rendel­kezésére megfelelő mennyiségű ivóvíz, külön erre a célra be­állított tartálykocsikban, inga­járatban szállítják az egészsé­ges vizet. A szakemberek véle­ménye szerint, ha az időjárás száraz marad, a nagy iparvá­ros vízellátási nehézsége to­vább fokozódik. Kétnapos értekezletet tartanak az MSZBT megyei titkárai sód ég Tolna megyei MSZBT titkárok tájékoztatója alapján megvitatják az illető megyék­ben folytatott munka módsze­reit, tanulságait, az ott felme­rült javaslatokat, és ezeket az egész mozgalom javára értéke­sítik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom