Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-10 / 134. szám

Szerda, 1961. június 10. ÄSZAKMAGYAROKSZÄÖ 3 közle Miskolc ési Irtat Glódy András, a városi tanács osztályvezető főmérnöke XI. Foglalkoznunk kell a jelen­legi út-átépítésekkel, illetve korszerűsítésekkel, amelyek, különösen a Széchenyi utcán történő munkálatok, városunk minden lakosát érintik és ér­deklik. Mint említettem, janu­árban átadták a kettősvágá- nyú villamosvasút Marx tér és Diósgyőr közötti szakaszát. Ezzel párhuzamosan halad a Marx tértől az útkorszerűsítés is, mégpedig olyan formában, hogy az északi útpálya átépí­tése után, jelenleg a déli útpá­lya épül a Táncsics térig. En­nek befejezése ez év végére várható. A villamos húrokvá- gány mellett 1965-ben meg­épül az út folytatása korszerű, 9 méter szélességben. Ezzel a Diósgyőr felé irányuló gépko­csi forgalom igényeit hosszú távlatban kielégítjük. Ugyan­csak folyamatos munkaként kell megemlíteni, hogy a bel­várost érintő Hoffmann Ottó utca átépítése is 1905. évben történik. Mi történik a Széchenyi utcán? De a város lakosságát most leginkább az érinti és érdek­li, hogy a belváros területén milyen jellegű átépítés, illetve korszerűsítés folyik? Sokan fui'csállják és észrevételezik, hogy az Eszperantó tértől a Tanácsház térig miért van még ma is lezárva a közforga­lom elől. Erre csupán annyit szükséges megemlíteni, hogy ezen a szakaszon befejeződött a kettősvágányú villamosvasút ^hosszalj asítása”,, az alapköz­művek megépítése, illetve fel­újítása és jelenleg folyamat­ban van a közműcsatlakozások építése, s ugyancsak rnegkez- .dődött az útkorszerűsítés. Tá­ján érdekességként annyit szükséges még megemlíteni, (bár a munka még nem kezdő­dött meg), hogy a Hunyadi ut­ca és a Szabó Lajos utca ke­reszteződésénél az út építésé­vel egyidejűleg elhelyezik a Fece-rendezés ezen szakaszt érintő, zárt szelvényű vezeté­két, természetesen olyan ütemben, hogy az útkorszerű­sítés határidejét ez a munka ne befolyásolja. így az Eszpe­rantó tér—Tanácsház tér sza­kasz útépítésének befejezési határideje ez év augusztus 1. Még szembetűnőbb építés folyik a Széchenyi utcán, a Tanácsház tér és Ady-híd kö­zött. Ezen az aránylag rövid útszakaszon rendkívül szerte­ágazó és komplikált mélyépí­tési munkákra kerül sor. Igaz, hogy a város lakosságát általá­ban csak a végcél foglalkoz­tatja, vagyis az útépítés befe­jezése, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelen­legi munkák nagyobb részének az útépítést megelőzően kell befejeződniök. Szakaszos építés Ezen a szakaszon átépítik, felújítják mindkét oldalon a körülbelül 50—60 éves gázve­zetéket, a szennyvízelvezető csatornát, csapadékvízcsator­nát és szükség szerint az ivó­víz-vezetéket is. Egyúttal a korábban említett és korsze­rűbb villamosközlekedést biz­tosító „hosszaljasitási” mun­kákat is el kell végezni. Az 1951—52. években megépített kettősvágányú villamosvasút felújításra feltétlenül szükség van részben azért, mert a pá­lya elhasználódott, korszerűt­lensége és az ugrásszerűen megnövekedett utasszállítási forgalom ezt megkívánta, más­részt i az évenkénti javítási költségek már nem álltak arányban az elhasználódás mértékével. A munkákat úgy kell elvé­gezni, hogy a Széchenyi utcai üzletek és műhelyek áruellá­tási szükségleteit, ha nehézsé­gekkel is, de biztosítsuk. Ez természetesen rendkívül meg­nehezíti az itt dolgozó hat ki­vitelező vállalat munkáját. Bi­zonyos, hogy sokak szemében furcsának tűnik az egves sza­kaszok építésének váltott, ug­rásszerű kivitele. Erre viszont azért van szükség, mert fél szélességben a korábban emlí­tett kiszolgáló forgalmat bizto­sítani kell. Itt a munkák je­lenlegi ütemezése szerint júli­us 1-ig a Tanácsház tér és a Szemere között a vágányhossz- alj ásítás folyik, a Szemere. utca és az Ady-híd között pe­dig a közművesítés. Július 1 után az alsó szakaszon a hosszalj ásításra, a felső szaka­szon a közművesítésre kerül sor. Mikorra fejeződik be az útépítés? A város lakosságát a mun­kák milyenségén és mennyisé­gén kívül természetesen legin­kább az érdekli, hogy mikorra fejeződik be, illetve mikor in­dulhat meg a teljes forgalom az említett útszakaszon? A munkák eredeti ütemezése sze­rint ez év végére a közművek felújítása és a hosszaljasitás munkái készültek volna el, és 1965. évben történt volna meg az út átépítése, valamint a jái'da építése. így a teljes be fejezési határidő eredetileg 1965. október 1 volt. Az MSZMP megyei és városi vezetői, valamint a városi ta­nács vb vezetői szükségesnek tartották a határidő nagymér­vű lerövidítését és ezért az összes, kivitelezésben és beru­házásban érdekelt szervek előtt határozottan és nagy súllyal vetették fel a jobb koo­peráció szükségességét, vala­mint az ez évi teljes befejezés biztosítását. Nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy az eredeti ütemterv szerint szükséges hitel és anyag biztosítás, valamint a munkaerő hiány igen sok ne­hézséget okoz, s ez nagyon megnehezíti a kivitelező vál­lalatok munkáinak ütemezését és összehangolhatóságát. Az át­építésben érdekelt összes ille­tékesek maximális erőfeszíté­seket tesznek az építés gyors elvégzésére. Máris biztosított az összes közművek átépítésének, a hosszaljasitási munkáknak, valamint az útépítésnek ez évi teljes befejezése. Ma már olyan értelmű erőfeszítések történnek, hogy a lehetőség szerint ne december 31-én, ha­nem november hónap folya­mán fejeződjék be minden munka. (Azt viszont meg kell jegyezni, hogy ez évben nem lehet teljes mértékben bizto­sítani a járdák átépítését, mert ehhez a Széchenyi utca teljes lezárása válna szüksé­gessé, ami az üzleti forgalom miatt sem lehetséges.! Miért szükséges a hejőcsabai út lezárása? Szólnunk kell a második félévben kezdődő útkorszerűsí­tési munkákról is. Tudvalévő, hogy a 3. sz. út hejőcsabai sza­kasza, a vasúti sorompóval együtt, már teljes mértékben elavult és korszerűtlen. A ko­rábban említett forgalom-ter­helési adatok, valamint a vár­ható fejlődés előírta az átépí­tés szükségességét. Éppen ez­ért június—július hónapban a Hejőcsabai Cementgyártól a vasúti sorompóig az utat lezár­ják. Megkezdődik a közművek építése és felújítása, a I-Iejő- híd átépítése, majd az út kor­szerűsítése. Mintegy folytatá­sul a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tervezteti a so­rompó megszüntetését biztosító vasúti felüljáró munkáit. A minisztérium tervei szerint a vasúti felüljáró, illetve az út aluljáró építése 1965. második felében kezdődik, s a munkák elvégzésével a 3. sz. út hejőcsa­bai szakaszát összekötik a Pet- neházi utcánál abbahagyott résszel. Ugyancsak ez év második felében kezdődik a József At­tila utca átépítése a Latabár Endre utca és a Sajó-híd kő-. Hogy kevesebb baleset legyen ats alberttelepi J. aknában Csillag Zsolt gyakorló mérnök új elgondolásáról zött Itt ugyancsak szükséges­sé válik a közművek .megépí­tése, illetve az átépítés. Itt az út korszerűsítésével egyidejű­leg a város keleti részének csa­padékvíz-elvezetése is megol­dódik, amelyre azért is van szükség, mert a csapadékvíz­nek a holt Sajóba történő be­vezetését meg kell szüntetni a várható eliszaposodás és fel- töltés miatt, ugyanakkor a még meg nem oldott lakótelepi, va­lamint ipari csapadékvizek el­vezetése is véglegesen rende­ződik. A jelenlegi közművesítési és útépítési munkákon kívül a város minden kerületében van útépítés és korszerűsítés, me­lyek folytatása és befejezése ugyancsak jelentős mértékben segíti a kiépítetlen, vagy kor­szerűtlen utak megnövekedett forgalmi igényeinek megfelelő biztosítását. Ez évben a városi tanács, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mint­egy 35—40 millió forintot for­dít utak építésére, és 1965-ben is hasonló előirányzatok szere­pelnek. Ezek az összegek a közművesítések költségeit nem tartalmazzák. Hol fogunk közlekedni? Joggal vetődik fel városunk lakosságában az a kérdés: ha ezen munkák ilyen ütemben folynak ez évben és a követke­ző években, hol lehet a város­ban egyáltalán közlekedni? Áz eddig elmondottakból nyilvánvalóan látható, hogy az útépítések és közmű fejleszté­sek figyelembe vételével igen nehéz a forgalom terelés biz­tosítása. Számolni kell azzal is, hogy a jelenlegi terelőutak elhasználódása a megnöveke­dett forgalomterhelés miatt fokozottabb mérvű lesz, s ele ve felkészültünk a nagyobb mérvű karbantartási munká latokra/ Az Eszperantó tértől az Ady- Iiídig történő lezárás miatt forgalomterelés a Szinva-parti úton, továbbá a Szabó Lajos és a Palóczy utcán történik. A hejőcsabai szakasz lezárása­kor a forgalomterelés a Ce­mentgyárhoz a déli terelőútón és a tapolcai úton fog történni, a József Attila utca átépítése­kor a forgalom biztosítása ide­iglenes terelő úton zajlik le. Igen súlyos nehézséget je lent, hogy a Vörösmarty utcai vasúti felüljáró teherbírását a híd elhasználódott állapota miatt csökkenteni kellett, ezért nem építhető meg ez év­ben a Kun Béla btca Zsolcai- kapu és Vörösmarty utca kö­zötti szakasza. Remény van rá, hogy a hid megerősítés? ez év végéig megtörténik, s a Kun Béla utca építése 1965-ben be­fejeződik. Az úthálózat korszerűsítésé­vel párhuzamosan halad a közvilágítás modernizálása, ezáltal városunk esztétikai ké. pe is jelentősen megváltozik. Azt hiszem, városunk közle­kedési problémáinak, és a je­lentősebb feladataink e rövid ismertetése világos képet nyújt arról a munkáról, amelyet a városi tanács, a szakminiszté­riumok fejtenek ki a város csaknem'egy évszázados elma­radásának gyorsított ütemű felszámolására, és lakosságunk láthatja azokat a nehézsége­ket, amelyek akadályozzák, il­letve befolyásolják a gyorsabb ütemű fejlődést. I Szükség van arra, hogy erő­feszítéseinket és munkánkat a lakosság tevőlegesen segítse megértéssel fogadja és támo­gassa, mert csak együttes erő vei tudjuk biztosítani az itt élők részére a növekvő igények gyorsabb ütemű és maradékta­lan kielégítését. Mindaz, amit ezért teszünk, szerves része korszerű város megépítésére irányuló komplex tevékenysé­günknek. (Vége.) 30 ember sérült meg az el­múlt negyedévben a Mák­völgyi Bányaüzem álberttelepi I. aknájában. Emiatt összesen S83 műszaknak megfelelő ter­melést vesztett el az akna. Ezen a munkahelyen egy em­ber naponta átlag 12 mázsa szenet ad az országnak. Mindebből különösebb kom­mentár nélkül is érthető, miért fontos a balesetek megelőzése bányákban is. De hát miért következhetne be baleset pél­dául az alberttelepi I. aknán? Markovics Máté biztonsági mérnöknek ez a véleménye: — A balesetek 90—95 száza­léka a dolgozók hibájából tör­ténik. Az ok: figyelmetlenség. abálytalanság. Gyakori a kézsérülés a szállításoknál, a csillekapcsolásnál, vagy pél­dául megemelik magulcat az emberek a csillefeltevésnél csupán azért, mert nem hasz­nálják az emelőt. És történik baleset a. frontfejtésnél is a kőzethullás miatt... Nos, az utóbbi megakadá­lyozására az alberttelepi I. akna 28. frontián már negye­dik hónapja kísérleteznek egy új előtűzö-berendezéssel. A TH-gyűrűs előtűző-berendezést Csillag Zsolt gyakorló mérnök elgondolása alapján helyileg készítették el a bányamunká­sok. Mi a lényege? Kismar­tonyi Arnold, a Msíkvölgyi Bá­nyaüzem technológusa tömö­ren így ismerteti: — Biztonságosabbá teszi a fejtést, mert a hagyományos módszerektől eltérően nem egy, hanem két felsőívet tá­maszt alá. így az emberek mindig teljesen bebiztosított főfa alatt dolgozhatnak. Elő­nye még, hogy ezzel az előtűző berendezéssel tetszés szerinti irányban, könnyen lehet vá­gatot hajtani. A berendezés önvezetéses, saját maga meg­tartja az irányvezetést. 40—50 méterre minden ellenőrzés nélkül lehet vele dolgozni. Tehát az irányellenőrzést is le­egyszerűsíti. Ezenkívül a be­rendezéssel 80 centiméter fo­gásmélység helvett 160 centi­méter fogásmélységet érünk el. A görgőkön futó szerkezet a felsőíveknek 5 tonna elő­feszítő erőt ad, s így megaka­dályozza a kőzetpergést. A szerkezet műszaki leírását lehetne még részletezni, de hasznosságának ismertetéséhez elég a lényeg: biztonságosabbá teszi a fejtést, emberi életet véd. Helyes lenne tehát, ha erre a kísérletezésre felfigyelnének más aknában, más bánya­üzemnél is. Végeredményben ugyanis Csillag Zsolt elgondo­lásának megvalósítása azt a célt szolgálja, hogy kevesebb legyen a baleset a bányákban, hogy fejtés közbeni sérülés miatt ne legyen hiányzás, ter­melés kiesés, vagyis: hogy több szenet kapjon az ország. K, A. Tízezer műszak a lei;! alatt A napokban, műszak végén, szeretettel köszöntötték mun­katársai Jónyer Istvánt, a Borsodi Szénbányászati Tröszt szelesaknai üzemének akná­szát, aki kereken tízezredik műszakját töltötte a föld alatt. A földalatti munka fáradal­mait ma is jól bíró bányász 34 Kis traktorosok vizsgája Nincs ugyan már év végi vizsga az általános iskolákban, de Sárospatakon a Zrínyi Ilo­na Általános Iskola 17 kisdi­ákja ezen a júniuson is vizsga- zott, mégpedig egy különleges tantárgyból, a traktorszerelés­ből. S éppen nekimelegedtek a munkának a gépállomáson, amikor kedves vendégeik ér­keztek a megyei tanácsról; dr. Papp Lajos, a végrehajtó bi­zottság elnöke és Varga Gá- bomé országgyűlési képviselő, a végrehajtó bizottság elnök- helyettese. A megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztálya ebben a tanévben kísérletképpen 8 bor­sodi általános iskolában trak­torszerelő szakköri foglalko­zást indított, elsősorban a ter­melőszövetkezeti szülők gyer­mekei számára, hogy a kisdi­ákok már az iskolában megis­merkedjenek a mezőgazdasági gépekkel. Sárospatakon Har­matit Ottó mérnök és Osváth Lajos szakkörvezető tanár irá­nyításával a gépállomáson te­vékenykedtek, s most, a tanév végén került sor a záró szak­köri foglalkozásra. Szétszedték összerakták a gépeket. karburátort, por­lasztót szereltek. Szaksze­rű feleleteik, gyakoriéit szere- lés,i mozdulataik azt bizonyít­ják, hogy oktatóik jó munká­ja nyomán, a kis traktorosok valóban megszerették a gépe­ket. Közülük is külön dicséret illeti Pachman Gábor, Bojtos Bertalan és Barna István ta­nulókat kiemelkedő szakmai ismereteikért, szorgalmukért. A vendégek nagy megelége­déssel és elismeréssel nyilat­koztak a kisdiákok szereplésé­ről, s amint ez egy-egy jól si­került vizsga után általában történni szokott, a megyei ve­zetők a kis traktorosokat ked­vesen vendégül látták, éspedig a nagy melegre való tekintet­tel — a cukrászdában __ ( h. j.) esztendeje -szállt le az első műszakra, az akkori sajóka- zai bányaüzembe. Mint csil­lés kezdte, s a felszabadulás előtt saját szorgalmával küz­dötte ki a váj ároklevelet. No­ha a dekonjunkturális időben* mikor a szénbányák csökken­tett termeléssel dolgoztak, he- tenkint ő is csak 3—1-szer járt „sihtába” — nem lett hűt. len a sajókazai bányaüzemhez. Jelenleg is annál az üzemnél dolgozik, ahol a bányászkodás fogásait elsajátította. Szorgal­ma, szakismerete elismeréséül aknásszá nevezték ki, s így több csapat munkáját irányít­ja. Egyetlen igazolatlan hiá­nya nem volt. Gazdag életta­pasztalatait szívesen adja át másoknak is. Különösen a fi­atalokkal foglalkozik szeretet­tel. Iíeze alatt már több mint hatvan bányász szerezte meg a vájár oklevelet. Az idős bányász ősszel megy jól megérdemelt pihenőre* nyugdíjba. Akik „hivatalból" isznak IB|1 Nem vendéglőben készült, s nem is borivókat Ábrázol a felvétel. Tarcalon készült, a megyei borversenyen, ahol a borbirák csak „harapják”, Ízlelgetik a versenyre benevezett borkülönlegessé­eeket. (Színhely: Miskolc ingárusí­tásra feljogosított boltjai.) — Kérek egy negyvenkettes kivinget. — Tessék. — Nem pizsamakabátot, si­mát kérek. — Ne viccelődjünk, kérem. Ez van. Ilyen számban nincs sima. — Milyen számban van? — Harmincnyolcas. — Az még akkor is kicsi, ha timsós vízben megfür- dök __ ■ — Az a vevő baja. — A kereskedelem nem szá­mol a nagyméretű férfiakkal? Elvégre nőtt az életszínvo­nal ... — Az még nem jelenti azt., hogy meg kell hízni. Magára vessen a vevő, aki nem vigyáz a vonalaira! — Pardon! Ez magánügy1 — Magán-, vagy közügy — telicsen mindeny. A társa­dalmi érdek a fő! — Mennyiben társadalmi ér­dek az, hogy a kereskedelem pizsa.., bocsánat! csíkos ki­Párbeszéd vingeket árul? Ha egyszer nem kell, ha lcapósabbak a simák__ — Ezt csak tessék a kereske­delemre bízni! Ez a kereskede­lem dolga! — Hiszen az előbb mondta, hogy a magán- és a köz­érdek __ — Ez más! Ne tessék velem, vitatkozni, vem érek rá. Men­jen a kedves vevő olyan bolt­ba. ahol ráérnek. — Voltam. Qtt. sincs sima. — No hát. akkor! Tetszik látni, mi koordinálunk. Ami az egyik boltunkban nincs, az a másikban sincs! — Ez a baj! — Nem baj. így legalább nincs kivételezés. Nem vádol­hatnak bennünket a kedves vevők azzal, hogy félretesszük az ismerőseinknek. No, de most már tessék venni vala­mit, nem tölthetam az időmet potyára! — Mit ajánl? — Egy rendes, belül hord­ható inget. — Az meleg. — No és! El tetszik tenni télire. Nem baj az, ha a vevő előrelá tó... — Azt akarja mondani, hogy télen meg majd ilyen nem lesz? — Ezt én nem mondom. De előfordulhat. — Miből gondolja? — Ugyan, kérem! Az isten se ismeri ki a kedves vevőket. Mindig az kellene, ami nincs. Azt kell venni, ami van! — Jó. Meggyőzött. Kérek tehát az ing mellé egy jéger alsót, egy pár bélelt, bőrkesz­tyűt, egy gyapjú sálat és va~ lami jó meleg bundasapkát. — Grövlandra utazik talán a kedves vevő? — Nem. Csak tiszteletben tartom a kereskedelem, hagyo­mányait. Én egy öntudatos vevő vagyok, kérem7 (esala)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom