Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-09 / 133. szám
Kedd, 1364. június 9. BszákmagyárorszAG —I" ■■mu—mm— Miskolc közlekedési helyzete Irta: Glódy András, a városi tanáes osztályvezető főmérnöke Városunk lakossága közis- Ineríen nagyon érdeklődik min. den .olyan fejlődés és fejlesztés iránt, yamely Miskolc több év. Bzázadöts elavultságát, elmaradását igyekszik felszámolni. Az utóÖbi időben- különösen nagy érdek'ipdés mutatkozik a közlekedési, jíthálózati, forgalmi problémákkal kapcsolatosan. Éppen ezért célszerű olyan átfogó tájékoztatást adni, amely kellőképpen vázolja a jelenlegi állapotokat és a közlekedés fejlesztéséért eddig tett, illetve a jövőben megvalósítandó intézkedéseinket. flz utak felújítása fialaszIhatatSarmiá vált Miskolc kedvezőtlen földrajzi helyzete, s ebből eredó'.köz- lekedési nehézségei közismertek. A város elhelyezkedése hosszanti irányú (hossztengelye csak Lillafüredig mérve mintegy 20 km),- kereszt-tengelye a lakott területet figyelembevé- ve, több mint 10 kilométer. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy a város nagyobb része a Szinva szűk völgyében helyezkedik el, amelynek szélessége átlagban 1 .kilométer, ( nyilvánvaló, hogy ezek a méretek a lakosság számával egyáltalán nem állnak arányban. Az egyetlen völgybe és egy hegység peremére kényszerült város a lakosságot ugyanolyan nagyságrendű utak megtételére kényszeríti, mintha egy több milliós város forgalmában közlekednének. Még szembetűnőbb lenne a Város aránytalansága, ha- Miskolc és Budapest kontúrjait egymásra helyeznénk, mert ebből megállapíthatnánk, hogy Miskolc hosszkiterjedése megfelel Budapest bármelyik pontján mért átmérőnek, és így lakosságunknak ugyanolyan közlekedési távolságokkal kell számolniuk, mint Budapest lakóinak, s ugyanolyan közlekedési terheket kénytelenek vállalni, mint a budapestiek, így tehát Miskolc rendelkezik ugyan, településszerkezeti és közlekedéstavolsági vonatkozásban, nagyvárosi adottságokkal, de annak előnyei nélkül és még ma is magán viseli a kisvárosok jellegét, annak minden hátrányával. E kedvezőtlen kö- körülmények rendkívül megnehezítik a város forgalmi és tömegközlekedési helyzetét és óriási nehézségeket támasztanak á fejlesztés elé. A város úthálózatának kiépítése már a múlt században megindult, ennek ellenére a" felszabadulás időpontjában csak körülbelül 100 km volt kiépítve Az ugrásszerű fejlődés csak az 50-es években kezdődött meg, s ma már a város 360 kilométernyi úthálózatából, mintegy 250 kilométer a kiépített. Az útburkolatok minőségét figyelembe véve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az utak teherbíróképességének, valamint a forgalmi igény növekedésének kielégítésére, a korszerűsítési ütem fokozására van szükség, mert a kiépített úthálózatból 37 km kockakő és keramit, 30 km aszfalt, 128 km makadám és 55 km a felületileg kezelt út. Miskolc úthálózatának fejlesztése és korszerűsítése annál inkább fontos és szükség- szerű, mivel a forgalom növekedése az elmúlt évtized alatt ugrásszerű volt, ugyanakkor a gépkocsi állomány elhasználódása, az üzemanyagfogyasztás, a gumikopás stb. nagy mértékben függ az utak állapotától. Nem elhanyagolandó az a körülmény sem, hogy az utak esúfoltsága, átbocsátó képessége jelentősen befolyásolja a közúti balesetek alakulását. Túlterhelt közlekedési vonalak Szembetűnő, hogy a városban a több év átlagában előfordult közlekedési és közúti balesetek 24 százaléka az északdéli. 60 százaléka a kelet-nyugati főutakon történt, tehát megállapítható, hogy az összes balesetek 84 százaléka a zsúfolt É^skra esik. Sürgeti az utak felújítását a városba irányuló, tömegközlekedési eszközököq szállított. utasok számának alakulása is. Az 1960-as forgalmi vizsgálat adatai a várost érintő főközlekedési utak vonatkozásában ez a következő: A 3. sz. főközlekedési út He- jőcsaba és Felszabadítók útjai szakaszának terhelése körülbelül 5500 jármű, mintegy 16 000 to/nap terheléssel, a 3. sz. főközlekedési út József A. utcai szakaszának terhelése körülbelül 8000 jármű 15 000 to/nap terheléssel, a 22. sz. főközlekedési út Győri-kapui "szakasza 6000 jármű 10 000 to/nap terheléssel, a 23. sz. fő- közlekedési út Szentpéteri-ka- puj szakasza 4000 jármű 12 000 to/nap terheléssel ma már túl. zsúfolt. Mindezek nyilvánvalóan mutatják, hogy említett útvonalaink jelen állapotukban sem a mai, sem a közel jövőben nem tudják kielégíteni, ellátni ezt a forgalmat, ezért elsőrendűen sürgős ezek mielőbbi átépítése. Igen jellemzően mutatja a tömegközlekedési eszközök által szállított utasok számának ugrásszerű növekedését az is, hogy míg például a városi villamos 1945-ben 4 millió utast szállított 30 darab kocsiszekrénnyel, 1963-ban 112 kocsi 68 millió utast, 112 autóbusz 40 millió utast szállított el. Ez azt is jelenti, hogy míg 1945-ben az egy lakosra jutó évi utazás körülbelül 60 volt, ma már lakosonként mintegy 600 utazás történik, ami erősen megközelíti a budapesti adatot. Egyúttal közművesíteni is kell! Említettem már, hogy a fel- szabadulás óta milyen ugrásszerűen nőtt a város kiépített úthálózatának hossza. Az elmúlt évtizedben a város lakossága előtt épült meg a Baj. csy-Zsilinszky, a Győri-kapu, a Déli terelő út, a Déli tehermentesítő út, a Szabó Lajos utca stb., hogy a legfontosabbakat említsem. Nagy segítséget jelentett, hogy a Közlekedési és Posta- ügyi Minisztérium az elmúlt években megkezdte az országos főközlekedési utak átépítését. Ez a folyamat igen örvendetesen tovább folytatódik és remény van rá, hogy az elkövetkezendő években a főközlekedési utak várost érintő szakaszainak átépítése be is fejeződik. Az útkorszerűsítések gyorsabb ütemének azonban a reális gazdasági lehetőségek figyelembe vételén kívül, két igen jelentős nehézséget kell leküzdenie, ami döntően befolyásolja a munkák ütemét, illetve ütemezgetőségét. Az egyik, hogy elkészült a város általános rendezési terve. Ennek folytatásaként elkészültek, illetve készítik a város nagyobb részét érintő részletes rendezési terveket, melyek természetesen döntően és mintegy kötelezően meghatározzák a fejlesztési lehetőségeket. Ebből következik, hogy úthálózataink korszerűsítése, csak a tervek figyelembe vételével történhet, s az átépítések, útkorrekciók csak végleges formában készíthetők el. Ez természetesen azzal jár, hogy egyes lakott területek úthálózatának korszerűsítését vagy el kell halasztani, vagy pedig a végleges kiépítés helyett ideiglenes megoldásokat kell alkalmazni. Egy másik körülmény talán még nagyobb mértékben szab irányt, illetve befolyásolja az úthálózat fejlesztését. Ez pedig nem más, mint a közművek hosszának az úthálózathoz viszonyított aránytalansága. összehangol! munkára van szükség A szemléltető összehasonlítás a következő: A kiépített úthálózat hossza 250 km, ezzel szemben a vízvezetéki hálózat 231 km, a szennyvízhálózat 109 km, a csa. padékvíz hálózat 37 km, a gázvezeték 93 km. Az úthoz viszonyított arány víz esetében 92 százalék, szennyvíz esetében 43 százalék, csapadékvíznél 15 százalék, a gáznál pedig 37 százalékos. Még szembetűnőbb az aránytalanság, ha a teljes 360 km-es úthálózathoz viszonyít, juk, mert így a vezeték 65 százalékos, a szennyvíz 30 százalékos, a csapadékvíz 10 százalékos, a gázvezeték 26 százalékos arányt mutat az út hosz. szához viszonyítva. Ez az aránytalanság azt eredményezi, hogy a sok év gyakorlatától eltérően, ma már végleges úthálózatot csak akkor és úgy építünk ki, illetve korszerűsítünk, ha az útépítést megelőzően, vagy egy időben az alapvető közművek is megépülnek. Ezt a gyakorlatot ma már a város lakossága érzékelheti és szemlélheti. Az is nyilvánvalóan megállapítható, hogy az útburkolat alá helyezett közművek költsége min- •. dig lényegesen magasabb, mint az útépítés költsége. Jellemző példa erre, hogy míg a múlt évben befejezett Felsza. badítók útja és Csabai-kapu útépítésének költsége körülbelül 10 millió forint volt, addig az összes közművek mintegy 16 millió forintba kerültek. Az Eszperantó tér és Ady- híd közötti útszakasz korszerű, sítési költsége körülbelül 7,5 millió forint, a közműfelújítás költségei, a kettősvágány hossz, aljasításával együtt, mintegy 28 milliót tesz ki. E néhány összehasonlitó számadat is szemléltetően bizonyítja, hogy a kellő tervszerűség és összhangoltság biztosítása igen nagy anyagi nehézségekbe ütközik, annak ellenére, hogy az utóbbi években is igen jelentős összegeket fordítanak az arra illetékes városi és minisztériumi szervek a szükség- szerű fejlesztés és korszerűsítés biztosítására, illetve annak meggyorsítására. (Folytatjuk.) Ballagtak az ipari tanulók , (Levelezőnktől.) ötszáz harmadéves fiatal búcsúzott a napokban a miskolci 100. sz. Iparitanuló Intézettől. Tanáraikkal együtt utoljára járták végig az iskolát, s a munkahelyeket. Réti László, az iskola helyettes igazgatója arra utalt beszédében, hogy az innen kikerült szakmunkások eddig még sehol sem vallottak szégyent tudásukkal. Ezután a búcsúzó végzősök nevében Hoffmann János mondott köszönetét a szülőknek. a tanároknak, akik felkészítették őket az életre. Majd Kecskés Sándor másodéves ipari tanuló és Kiss Jö- zsefné, a szülői munkaközösség elnöke kívánt sok sikert további munkájukhoz a balla- góknak. Drótos János Miskolc A kassai színház vezetői Miskolcon A Miskolci Nemzeti Színház vendégeként néhány napot Miskolcon töltött Andrej Shmelkó. a Kassai Állami Színház igazgatója és Karol Stojka. a színház gazdasági vezetője. A csehszlovák színházi szakemberek megtekintették az Othello és a Marien grófnő című előadásokat. Elismeréssel nyilatkoztak a látottakról és a miskolci színház művészi eredményeiről. A két színház igazgatója eredményes tárgyalások után megállapodott, hogy az évad egy-egy kiemelkedő darabjával vendégszerepeinek a két városban. A csehszlovák színházi szakemberek szombaton utaznak el Miskolcról. * i Őszinte szó — nyílt beszéd g Ihangzott a beszámoló az hozzászólásoknak egyik Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt pártértekczletén. s a gazdag, sokrétű, tartalmas jellegzetessége, sajátossága. A másik: igen sok szó esett elsősorban a VIII. pártkongreszanyag felett elkezdődött a szus határozatának tükrében vita. Egymást követték a hozzászólások. A bányaüzem küldöttei, a meghívott vendégek, s a felsőbb pártszervek képviselői elmondták véleményüket a beszámolóról, s a holnap feladatairól. A gazdasági és politikai munkával is alaposan, egy-egy területet gondosan elemezve foglalkoztak. Jó érzés volt hallani Búzás János pártszervező beszámolójában azokat az adatokat, amelyek egyértelműen tanúsítják: az a 8 ezer bányász, aki a tröszt aknáiban dolgozik, az esztendő eddig eltelt hónapjaiban becsületesen, lelkiismeretesen helytállt. S ebben a mindenképpen dicséretes munkában példásan dolgoztak a párttagok, a kommunista bányászok. Ök kezdeményezték a szocialista brigádokon belül a több, jobb, gazdaságosabb ’ termelést, a korszerű technológiák alkalmazását, a takarékosságot és a tanulást. Nagy részük van abban, hogy a tröszt területén immár másfél esztendeje nincs emberi életet követelő baleset, sokat javult a munka- és egészségvédelem, azután a szociális körülmények fejlesztésénél is van előrelépés. S mindez olyan időben történik, amikor szinté hónapról hónapra emelkedik a termelés és a termelékenység. A számos adattal, statisztikai jelentéssel tarkított beszámoló valóságos körképet" adott a tröszt termelési és gazdasági eredményeiről, szinte tételesen utalt azoknak a feladatoknak megoldására is, amelyeket a pártértekczlet határozattá emelt. Ez volt a beszámolónak és a arról az újszerű pártmunkáról, politikai tevékenységről* amely manapság egész életünket, a mindennapi munka valamennyi területét átitatja. S ezt az újszerű, a korábbinál hatékonyabb, szakszerűbb, s hozzátehetjük, sok esetben bonyolultabb munkát lesz hivatott segíteni az a pártbizottság, amelyet vasárnap választottak az Ózdvidéki Szén- bányászati Tröszt pártérle- Itezletének küldöttei. E clszőlalásában Dojcsák 0 János elvtárs, a Borsod megyei Pártbizottság titkára találóan megjegyezte: az újonnan megválasztott vezető testület egyik legfontosabb feladata lesz a helyes munkastílus kialakítása, a vezetés színvonalának emelése, az alapszervezetektől a tröszti pártbizottságig minden szinten is az elvi együttműködés. Feladata lesz annak a légkörnek a megteremtése, amely elengedhetetlen feltétele az alkotó vitáknak, a tárgyilagos kritikának. Ilyesfajta reménykedés, várakozás csaknem minden hozzászólásból kicsendült. 1 i szinte szó — nyílt be—* szód! — így jellemezte a pártértekezlet egyik küldötte a délutáni órákba nyúló mindenképpen hasznos tanácskozás alkotó, felelősségi- teljes légkörét. S ha visszagondolok erre a hangzatos szavakat, mindenféle reprezentatív kijelentést nélkülöző munkaértekezletre, úgy érzem: nehéz volna találóbb jelzőkkel illetni az ózdvidéki kommunisták pártbizottságot választó küldöttértekezletét. Paulovits Ágoston Az újjávarázsolt bényei kastély A főfelügyelő félre húzódik, utat ad * a csarnokba gördülő kocsinak. Röpke ideig fürkészve figyeli a ganzo- sokat. akik lendületesen, fürgén, s kiszámított mozdulatokkal feszülnek a tehernek. A súlyos í-tartók tompa dobbanással zuhannak a talajra. Vári Béla így hívják a munkavédelmi főfelügyelőt — elismerő pillantással nyugtázza, hogy a Ganz-MÁVAG emberei a nagy „hajrában” sem feledkeztek meg a lépten-nyomon leselkedő veszélyről. Egy fiatalember robog hozzá. — Az Ilgner-gépház ajtaját valaki teljesen elzárta hulladékcsövekkel! Vári szemében parányi haragféle villan. — Rögtön intézkedem — mondja, s a fiatalemberrel a nyomában rohan. Az éber szemekre, a sürgős intézkedésre itt. a diósgyőri rekonstrukción igen nagy szükség .van. Az építés közismerten kicsiny helyen zajlik. A kicsiny helyen rengeteg jármű mozog, a daruk nagy terheket cipelnek. Egy félrelépés, egy kis figyelmetlenség és megvan a baj. Az emberek általában tudják, hogy sok a veszély, de a nagy „hajrában” valahogy elfeledkeznek róla. Az élő figyelmeztetés. a munkavédelmi megbízottak. munkavédelmi őrök személyében. itt van köztük: „ember vigyázz, gondolj magadra, másokra, a családodra”. Az építést eddig szerencse kísértei Éber szemekkel Egyetlen halálos baleset sem történt. És ebben nagy része van a megelőzésnek. Az LKM hat felügyelője, a vállalatok öt munkavédelmi megbízottja, s 30 munkavédelmi őr figyel éberen. Egyi- kük-másikuk kicsit többet is tesz, mint amit hivatása előír. Mert senki sem kívánja például Szendrei Istvántól, a BMV megbízottjától, hogy éjjel is beballagjon a hengerműbe. De hajtja a lelkiismeretesség, az emberi sorsokért való felelősségérzet. Szendrei József, a Gyár- és Gépszerelő embere pedig nemcsak saját vállalata dolgozóira figyel, hanem más vállalatoknak is segít a bajt megelőzni. 1 , Az „embervédőknek” még ma is bőven van tennivalójuk. Nagy részük van abban, hogy az egyes vállalatoknál tapasztalt kezdeti közönyt megtörték. Nagy segíséget kapnak a műszaki vezetőktől. akiknek egy részénél a baleset- védelem összeolvadt az irányítással, a szervezéssel. De korántsem lehet azt mondani, hogy nincsenek hibák, kis, vagy súlyosabb mulasztások. És néha csak a véletlennek, a szerencsének köszönhető. hogy nem történik nagy baj. Zöld Lászlót nem mentette meg a véletlen. Egy kibontott, s be nem fedett aknába zuhant, Fej- és £ülsórülós. És vajon a hiba elkövetői átérzik-e fájdalmát, s a többiek vajon tanultak-e az esetből? Tanult-e mindenki? A munka sürgős. Van, aki nem keresgél, előhúz egy hajlított vashorgot. A munkavédelmista már rohan: — Állj! Csak kovácsolt vashorog használható. A mélyből egy ember kapaszkodik felfelé Egy másik figyelmeztet: — Rendes, biztonságos feljáratról kell gondoskodni. A művezető dühbe gurul. Úgy véli, csak akadályozzák a munkáját. A szó itt már kevés. A pénzbírság ébreszti rá: emberi sorsokká! nem Tehet játszadozni. Nem. Nemrégiben egy munkavédelmi híd húzott át a triósoron. A daruk e fölött haladtak el a blokksorról kiszedett anyaggal. Lehet, hogy a híd építése költséges vol,t. időt vett el az építéstől. De alatta a mélyépítők bátran építhették az új triósor alapjait. És biztonságosan. A munkavédelmisták ott vannak, *"* ott dolgoznak az építők között. Figyelmeztetnek: „szakikám, ezt ne így, ne úgy. Kérem, tegye fel a védőszemüveget. húzza fel a védőkesztyűt”. Sok- solc emberség cseng ezekben a szavakban Kellenek a hengersorok. Drága minden perc. De ennél is drágább az emberi élet, A szemnek mindig vigyáznia kell! .Csorba Barnabás , Nemrégiben még ügy látszott, hogy elpusztul, tönkre megy ez a több mint két évszázados er- dőbényei, kastélyszerű épület. A Kossuth Hegyközség azonban megvásárolta, s rövid idő alatt nemcsak széppé, hanem igen használhatóvá is varázsolta, pedig nincs is műemlékké nyilvánítva. Veszedelmes gyermekjáték Az elmúlt napokban ismét tüzeket okozott megyénkben a kisgyermekek kezébe került gyufa." Karoson a tűzzel játszó gyermekek felgyújtották Tóth László portáján az egyik fészert. A tűz az istállóra is átterjedt. A tűzoltóságnak szerencsére sikerült a lángok továbbterjedését megakadályoznia. A kár így is meghaladja a két és félezer forintot. Ugyancsak gyermekjáték okozott tüzet Sárazsadányban. ahol az Újsor 37. számú házban e*y szalma kupac kapott lángra. Ha néhány perccel későbben veszik észre a tüzet, a »agy szárazságban tetemes károkat okozhatott yolna.
