Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MSÍGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 131. szám Ara 50 fillér Szombat, 1964. június 6. ..i Az Elnöki Tanács ülése 1 Szakszervezetek Országos Ha húsz éve vo!t a partraszállás # Éjsel-iieppsl a falakon # Sportműsor A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Dr. Szabó Zoltánt, az egészségügyi miniszter első he­lyettesét egészségügyi minisz­terré megválasztotta, majd a Magyar Tudományos Akadé­mia közgyűlésén újra elnökké választott dr. Rusznyák István akadémikust tisztségében meg­erősítette. Az Elnöki Tanács a 6/1961. számú határozatát olyan érte­lemben módosította, hogy azok a külföldön élő magya­rok, akik állampolgárságukat rendezni kívánják, az illetékes magyar külképviseleti hatósá­goknál terjeszthetik elő kérel­müket. Az Elnöki Tanács honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgári kötelékből való elbocsátási előterjesztésekben hozott határozatot, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Az; ti j egcsascgiigyi ininiszícr letette a liivafaäi esküt Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke előtt péntek délben le­tette a hivatali esküt. Az eskütételnél jelen volt Kádár János, a Miniszter- tanács elnöke. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. * Szabó Zoltán 1914. február Nem lesz kicsit sok!? tervek még ezután készülnek el, s mindenütt várható válto­zás. De ezeken a helyeken bi­zony csökkenteni kell a „kvó­tát”. Erre a gépek jobb elosz­tásával megvan a lehetőség. Jelenlegi helyzetünk, a köve­telmény olyan, hogy esetleg 3 —4 holdnyi aratás várjon egy- egy kaszásra. Ne több, mert az már sok ás .ne kevesebb, hogy ezzel is rövidebb legyen a ke­nyér betakarítása... Van ennek persze kontraszt­ja is. A bekecsi Rákóczi Tsz- ben a terv szerint a kalászosok 88, a tiszaluci Rákóczinál 77, Boldván 79 százalékát vágjr gcp, azonban a többi sorsa is­meretlen. Még nem tudni, lesz-e vetélkedő a rendvágás­ban ... Persze, idő van még, azonban soha sem árt takaré­koskodni az idővel, azaz min­dent idejében kell tervezni és végezni. S a lehető legjobban, lévén legfontosabb élelmezési cikkünkről, a kenyérről szói Barcsa Sándor 17-én született a Somogy me­gyei Patalomban, ahol édes­apja tanító volt. Középiskoláit Pécsett végezte, ugyanitt nyert 1939-ben orvosi diplomát. Az egyetem elvégzése után díjta­lan gyakornokként az egyetemi belklinikán dolgozott. 1944 augusztusában tábori kórházi szolgálatra osztották be. 1945- től 1947-ig a Szovjetunióban volt hadifogságban. Hazatérte után a Pécsi Orvostudományi Egyetemen előbb tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. 1949-ben az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszeivezete Vas megyei területi bizottsá­gának lett a vezetője. 1952-ben az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének elnöké­vé. 1963-ban főtitkárává vá­lasztották. 3 963 decemberében az egészségügyi miniszter első helyettesévé nevezték ki. Szabó Zoltánt 1962-ben a Magyar Szocialista, Munkás­párt VIII. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává vá­lasztották. Miskolc lakosságának friss zöldségfélékkel és más mező­gazdasági termékekkel való el- lásátát segítik az Északma­gyarországi Vízügyi Igazgató­ság dolgozói is. Az idén példá­ul a várost környező állami gazdaságokba és termelőszö­vetkezetekbe több mint nyolc­millió forintos költséggel már öt korszerű, azbesztcsöves ön­tözőtelepet építettek. A Sajó Vegyszeres növényvédelem ' 11 HM ü A Nagymiskolci Állami Gazdaság gyömröpusztai védekeznek a üzemegységének lucernatábláin kártevők ellen. vegyszerekkel Fehér Lajos elvlárs látogatása a lisim Vegfikomisináfhao Fehér Lajos elvtárs, pár­tunk Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök­helyettese pénteken Bárczi Béla, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője tár­saságában a Tiszai Vegyikom- binátba látogatott. Fehér elv­társat a tiszaszederkényi váro­si-üzemi pártbizottság és a Tiszai Vcgyilcombinát vezetői fogadták, akikkel megbeszélést folytatott. Ezután megtekintet­te a műtrágyagyár ammóuiák- gyártó csarnokát, ahol jelenleg több szovjet gyártmányú nagy­gép próbáit végzik, elláto­gatott a hígsav gyárba, a Lakkfesték- és Műgyantagyár­ba és a Tiszapalkonyai Hőerő­műbe. Fehér elvtárs hosszasan el­beszélgetett a különböző gyá­rak vezetőivel cs dolgozóival. Á Borsod megyei Építőipari Vállalat, dolgozói a diósgyőri Kilián-lakótelepen habosított köhúsálakbeícílból négy' kö­öí új öntöző telep készült el Miskolc környékén Vakolás liftről! Érdekes éji fi ás a diósgyőri 9 emeletes öntött házak éfjílésiMiél — Félmillió forint megtakarítás zépmagas házat öntöttek ki, amelyben 141 lakást létesítet­tek. Az új építési technológiá­val készült házakon a mun­kák annyira, előrehaladtak, hogy a héten megkezdhették külső homlokzatuk vakolását. A 9 emeletes épületek' körül- állványozását azonban megne­hezítette a nagyfokú létszám- hiány. Emiatt a munkákat a tervezettnél hosszabb idő alatt és jelentősebb költségtöbblet­tel tudták volna csak elvégez­ni. Ezért elhatározták, hogy az állványok építését elhagyják, és a vakolást „liftről”- végzik el. Ezeken az építkezéseken is alkalmazzák tehát Darvas Oli­vér főtechnológus és Andrásy mentén létesített aknakutak és a folyók vizének felhaszná­lásával újabb 1460 holdat ön­tözhetnek. A legnagyobb mun­kára az Ongai Állami Gazda­ság területén került sor, ahol a Bársonyos csatorna partján vízkiviteli művet és szivattyú- telepet építettek. A vizet cső­hálózaton keresztül juttatják a földekre. hasonló mozgathatnak, felfelé mozgó '••••• ••••••••••••••••• «Károly főépítésvezető tavaly Jelfogadott újítását. Az épüle- „ , , , . etek tetejére motoros csörlőbe­Enyhe szellő jött nehézkesen, e rendezést szerelnek, amelyek- mmtha fárasztana a domb, o segítségével a 9 emeletnyi melyre fel kellett kapaszkod- í “f* nia. Néhány perc múlva aldco-o! g d g' ét ra volt a szél, hogy leseperte•hoss?u’1 ..«elvonohor a száraz földet a kapáról, az®”13I}haIndát aprajából port pöffentett. AB,''IJ0;1 3 , "' r® .. ..... , . népek az eget nézték. A boron- * »drol vakoljak az ontotthazak gás egészen bekerítette a vi- e külső homlokzatát. Az uj elja- déket. Néztek, figyeltek, aztán • rassa3 nemcsak jelentős mun- felkapkodták cókmólcjukat és o kaerőt, hanem az állványok iszkolás haza. A mi emberünk »elhagyásával kereken félmil- is megfeledkezett előbbi ígé-Jl'ó forintot is megtakarítanak, rétéről, begombolta magán a®Az új módszerrel az első épü- kabátot, hogy ne rázogassa % let vakolását szerdán kezdték rajta annyira a szél. és a tcb- ® meg. biek után eredt. Nyomában az* asszony'. Még a tábla közepén» se jártak, amikor a halvány- • szürke földön, a lobogó-rázkó-» dó arasznyi kukoricák között® sötét pöttyöket szórt az eső, * aztán felbakkantak az égi dé-» zsák, és zsupsz! • — Ez az igaziii! — lcurjon gátolt a férfi. MindenM a földeken... A mezőnyáiádi termelőszö­vetkezet igen sok dicséretet éj> elismerést kapott. — sőt a kő. zeljövőben ajándékként telő víziót is kap a járás vezetőitől — mert elsőként vetették el ? tavasziakat —. s ami ugyan/ csak nem közömbös dolog;' igazán szakszerűen, jól előké­szített talajba. Az utóbbi na polcban azonban náluk is ösz- szetorlódott a munka. Bál hasznosították a rendelkező síikre álló gépi erőt is; a tag súg növénytermelésben do]go zó része bizony nem volt ké­pes időben megbirkózni a cu korrépa egyrelésével, a kukori­ca és más kapásnövény gyom­talanításával, pedig vasárnap sem „pihentek” a kapák. Őszintén szólva a vezetőség nyugtalankodni kezdett, hi­szen a késedelem kár, no meg a tavaszi elsőség is kötelez Végül a tagság adott megfelelő útbaigazítást. A javaslatok alapján elha­tározták; két-három napot, az eredményességtől függően, mindenki kapával a kezében a kukorica- és répaföldeken tölt, azaz; fogatosok. traktoro­sok. vezetők egyaránt. A mód­szer hasznosnak, célravezető­nek bizonyult. S most napja­inkban Mezőnyárádon minden kapabíró tsz-tag, családtag ott tevékenykedik a határban. Sót, hétfőtől kezdve — s ez a me­zőkövesdi járás több községé­ben így van — a hetedik, nyol­cadik osztályt most végzett gyerekek, fiatalok is bekap­csolódnak a gyomtalanítási, növényápolást munkába, meg­felelő készpénzfizetés ellené­ben. S ezzel az erővel előre­láthatólag minden termelőszö­vetkezetben sikerül elkerülni a munka további torlódását, biztosítani, hogy az igen jó termést ígérő határ megkapja a szükséges gondozást. Hadd tegy'ük hozzá, hogy a módsze­rek más helyeken is alkalmaz­hatók. Egyrészt; mert minde­nütt van némi lemaradás, másrészt; mert a feltételek mindenütt adottak, csupán, el­határozás és szervezés dolga az egész... B.S. Átrendezték a monoki néprajzi és helytörténeti kiállítást e A közelmúltban felújított • monoki Kossuth emlékkiállítás ............ . , a a Kossuth-ház főépületének h asadékgi hangos,mind a hat helyiségét elfog­szurcsolessel itták a vi-e Ezért üj helyet kellett ta­zet mely patakka kovéredvej 1960-ban megnyitott igyekezett lesurranni a domb,, , oldaláról. A repedések jól jön-S helytörténeti és néprajzi gyűl­nek ilyenkor, megfogják a vi.J temeny számara Annak ideien % egy udvari sarokszobában te- .. , , . , , • kinthették meg ezt a látogatók, Peil es felesé nem tért b-« t j helyiségben, a szárnv- sehoya nem volt már annak® el6terében és a belőle sok értelme egy tenyérnyi szá-i1,, , , .’ . . , .. , ráz nem akadt már rajtuk. aI h,a^anl konyhában ka­kocsmába viszont bementek ® Po1t helyet. A férfi kihalászta zsebéből az«, így a csaknem hatszáz da- ázott húszast, s álltó helyében? rabból álló kiállítás az eddigi- megitta mindet. »nél sokkal előnyösebben he- __e lyezhető el. Az előtérben hely­— Igyál csak, megtérül mosolygott rá az asszony, ss történeti emlékek fogadják az olyan nézéssel lesett ki az ab-® érdeklődőt; a község határá­rkon, mint aki ilyen időrőlban élő madarak és kis álla téglavető szín termékei. A fa­lu „pénzforgalmát” is megnéz­hetik a látogatók; itt van a falu történetének kéziratos és nyomtatott anyaga is, valamint a községben talált haditörté­neti emlékek, A másik teremben egymás mellett találjuk a falusi népvi­selet maradványait, a régi könyveket, a gyermekjátéko­kat, a hivatalos írásokat.' a iá­ból és vasból készült szerszá­mokat, és a háztartási eszközö­ket. A falakon nagyméretű fo­tókópiák ismertetik a neveze­tesebb épületeket, a meglévő ipartörténeti emlékeket, a ha­gyományos népi élet emlékeit, a község mai életének doku­mentumait. Zsuffa Tibor Monok földekre. « € Enyhe szellő jött nehézkesen, ] mintha f árasztaná a domb,« melyre fel kellett kapaszkod- * nia. Néhány perc múlva akko-« ra volt a szél, hogy leseperte ] a száraz földet a kapáról. aza aprajából port pöffentett. A' népek az eget nézték. A boron-1 gás egészen bekerítette a vi- < déket. Néztek, figyeltek, aztán J felkapkodták cókmólcjukat. ési iszkolás haza. A mi emberünk ] is megfeledkezett előbbi ígé-( rétéről, begombolta magán a< kabátot, hogy ne rázogassa] rajta annyira a szél. és a tcb-i biek után eredt. Nyomában az] asszony. Még a tábla közepén« se jártak, amikor a halvány-] szürke földön, a lobogó-rázkó-, dó arasznyi kukoricák közötti sötét pöttyöket szórt az eső, ] aztán felbakkantak az égi dé-< zsák, és zsupsz! ] — Ez az igaziii! — kurjon-« gatott a férfi. | A föld hasadékai hangos ] szürcsöléssel itták a vi-i zet. mely patakká kövéredve] igyekezett lesurranni a domb, oldaláról. A repedések jól jön-« nek ilyenkor, megfogják a vi-] zet. « Férj és feleség nem tért bej sehová, nem volt már annak« sok értelme, egy tenyérnyi szá-J ráz nem akadt már rajtuk. A « kocsmába viszont bementek. J A férfi kihalászta zsebéből az« «ázott húszast, s álltó helyében« megitta mindet. ] — Igyál csak, megtérül —J mosolygott rá az asszony, s« olyan nézéssel lesett ki az ab-« lakon, mint aki ilyen időről« álmodott tavasz óta. « i_ Gulyás Mihály i Kis Bálinttal, a taktabáji Béke Tsz elnökével nézeget­tük a dús, mutatós, sokat Ígé­rő búzatáblákat, s mindjárt arról is szó esett: hogyan, mi­ként lesz ez évben az aratás. A kérdésre, hány aratópár dol­gozik majd, s mennyit vág egy- egy kasza, az elnök érdekes választ adott. — Számításunk szerint a le­hető legkevesebbet. Mert az az igazság, hogy elszoktunk mi már a kézi aratástól. Nehéz munka... — Ez a válasz az­ért is érdekes, mert bizony két évtizeddel ezelőtt, ha valaki aratott, hát a bájiak arattak. Látástól vakulásig, amíg csak bírták. Egy-egy aratópár hu­szonöt, harminc holdat is vál­lalt. Kepére, persze... Azon­ban ma már, s mennyire iga­zuk van, nehéz ez a munka. Ott vannak a gépek és vala­hogy, bár sok szép dal szól az aratásról, kaszacsengésről, a rendvágásról, géppel azért sokkal szebb az aratás. Ez a beszélgetés jutott > eszembe, amint a napokban aj termelőszövetkezetek, a járá-® sok aratási „programját” bön-J gészgettem. (Mert immár van» ilyen is. Az utolsó holdig már® most, hetekkel előbb biztosítotté a gabona learatása, miutánj felmérték a gépi erőt és a még* kézzel vágandó területet egy-J aránt.) S ha minden megy a« tervezett szerint, gyors, nagy-J szerű lesz ez a munka. Csupán 0 egy-két helyen elgondolkodta-® tők az adatok, s éppen a tak-0 labáji elnök igaz megállapító-® sát véve alapul. Általában e minden termelőszövetkezetben® terveztek; néhány holdnyi kézi® aratást. Igen helyesen tehát» itt is, ott is megszerveztek® húsz-harminc aralópárt, 'hogy® 3—4 holdat az aratás kezdetén® mindjárt levágjanak, gyorsítva® ezzel a betakarítást és pótolva® a gépi hiányt. Azonban meg-» lepő, hogy sok helyen túllőt-® tek a célon. o A tardíak úgy tervezték; 62J aratópár vágja majd a rendet,® s páronként 11 holdat kell® rendbe tenniük. Sajókazán vi-» szont már 13.3, Arnóton 11.6, a » bocsi Haladás Termelőszövet-« kezetben 17.1 holdnyi aratni-], való várna egy-egy kaszásra! J Az emberben önkéntelenül ío-, galmazódik a kérdés: nem lesz» ez kicsit sok?! Tizenhét hol-:] dat levágni egy kaszának még« a régi „kepésvilágban” is] nagy munka volt, meg sokáig« is tartott. S ma még inkább]] kunszt és az sem mellékes, a hogy időben még tovább tar-] tana, márpedig az aratást min-3 denki szeretné gyorsan befe-« jezni! c , A végleges, már kiforrott* N em fog az ide jönni; el­szívja a hegy — mond­ta az asszony, s dühös hirte­lenkedéssel legyintett. A férfi nézte a földet, me­lyen repedésele futottak, egyi- kén-másilcán az egér is csak úgy tudna általjutni, ha neki- szaladásból ugrana. Az asszony már nem beszélt, kapált, úgy emelgette a szer­számot. mintha nem is kapa, hanem csákány lenne a kezé­ben. Itt. a dombon gyorsabban szikkad, minit a laposon, s tán egy hete fa.térdepeltető szél tá­madt erre, olyan keményre szárította a földet, mintha csordával tapostattak volna meg. Az emberek nem szidták a szelet, azt hitték, az eső elő­futárát tisztelhetik benne. De az .esőnek csak a széléből ju­tott ide, a fellegek elkanyarod­tak a hegyek felé. Amikor a fák megint kiegyenesedtek, a Nap pedig lezúdította perzselő melegét, a kapásoknak elment a kedvük a munkától. — Elszívja? — kérdezte a férfi olyan bánatos hangon, hogjr az asszony tekintete em­berére riadt. Vizsgálgatta ar­cát, aztán bólintott, és dolgo­zott tovább. Rosszul tette tán. hogy kimondta az igazságot? Ő is tudhatja hogy azok a tá­voli, kéklő hegyek gyakran ki­babrálnak velük, úgy vonzzák magukhoz a borulást, mint mágnes a vasport. — Csak kapálunk, kapálunk, látszatja meg semmi. Tavaly is így volt, azelőtt is. A rossz álljon ebbe az időjárásba. Mert nem hagynak békét az atomnak, azért van ez így. iJä1 — Az isten nem ver bottal — mondta az asszony, és elné­zett a dombok felé. amelyek fölött fellegek gömbörögtek. Az elejük vattafehér volt; ahol a föld az eget tartotta, tinta­fekete, s úgy ciklcantak rajta a villámok, mint a doboz mér­gén elrántott gyufák. A villá­mok hangja nagykésőn jutott el hozzájuk, s mire ideéri:, oly­bá tűnt, mint amikor a gye­Jl—JL II * ESŐ I ^1— ......... ....t—ür r ekele követ dobnak a pléhte- tőre. — Rosszak az emberek, azért nincs eső. — Beszélsz világba — csava- rintott fején a férfi. — Az is­tennek a legkisebb gondja Is nagyobb annál, hogy velünk törődjék. Én amondó vagyok, asszony, most minket se hagy lei az eső. Szagolj csak bele a. levegőbe... Én már érzem a szagát. A z asszony kihúzta dere­kát a lábához pihente­tett kapa mellett. Szaglászott. — No hát akkor az isten áz­tassa meg a bőrödet. — Csak rászólnál — neve­tett a férfi. — Én addig nem mozdulók innen, míg tenyér­nyi száraz van rajtam. Biztos azért nem esik. mert nem vár­juk meg a földön, pucolunk haza. Ezen meg már az asszony­nak kellett nevetnie. Még ilyen bolondot! Ha esik, hát esik, nem játszogat az mbenrcl, ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom