Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

--------------------------------------------------------­---- —^ M i történik a Tiszai Pályaudvaron? e A lakáshasználat művészete © Mielőbb legyünk lépésekéi... V.________________________________________________ X X. évfolyam, 130. szám ÁRA; 50 fillér Péntek, 1964. június 5. 'Világ proletárja!* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az érem belseje S zeretem a bölcs humort mondom, kisebb!, városaiban, A jóindulatú élcelődés nem lehetünk büszkék arra, okos gondolatokat él>- ami szép, ami jó, amire „fel­veszi. Általában az érem har- vághatunk”? Vannak törté- madik oldalát mutatja meg. nelmi műemlékeink, világ- Ezzel voltaképpen el is árul- piacra is termelő gyáraink, lám, hogy tisztelője vagyok, közép-európai hírű rekon- mint sokan mások, Komlós strukciós építkezésünk; vona- Jánosnak, aki a maga publi- tunk, amely egy óra ötvenöt kálta szellemes jegyzetekkel perc alatt teszi meg az utat havonként jelentkezik a kép- a fővárosig, míg onnan Sze- ernyőn. Legutóbbi jegyzetei gedig ugyanez az út közel négy bennem is „mélyen szántói- óra; nemcsak Lillafüredünk tok”. Az egyetértés ösztökélt és Tapolcánk van nekünk ... ! rá, hogy e kis eszmefuttatás- ■ gaz, olyan is van még, baji, ha nem is szellemesen, | ami nem kellene. Csú­de hasonló rokkán szőjem a nya a várost kettészelő fonalakat. Szűkebb pátriánk- Szinva, otrombák az ósdi hó­ban is ismerjük az érem két zak, rossz a közlekedés, kevés oldalát, a „harmadikat” is, a bolt, jobb lehetne az áruel- hiszen ’ sokat beszélünk éle- látás is. Mindezt sokszor han­tunk fonákságairól, de mi van goztatjuk. sokkal többször, az érem belsejében? mint ami szép és jó van. Mi Mi mindent megcsodáló em- jobbára csak követelünk. Pe- berek vagyunk. Megcsodáljuk dig csak önmagunktól köve- a külföldi autót, a kül- telhetünk... A szegedi, vagy földi embert, a külföldi a debreceni ember nem végzi márkát Hát még, ha magunk el helyettünk a munkát; a is kijutunk külföldre! Olyan házat mindig magunknak épít- mesedélutánokat rendezünk, jük és nem a szomszédnak, hogy tátva marad a hallgató- S hogy egy kicsit sokáig tart ság szája. Zengedezünk a ren- ez a házépítés? Az igaz. Erről dezett utcákról, a korszerű vitatkozhatnánk — persze az áruházakról, a jólétről. Ami anyagi lehetőségeket nem mel- rossz ami csúnya, arról hall- lőzve a témából. Vitatkozhat- gatűrik. Pedig nemcsak nálunk nánk a tanáccsal, az építő van rossz és csúnya. Szép is és vállalatokkal, önmagunkkal, jó is van nálunk. Csak nem minden miskolcival; a „gázo- vesszük észre. Mert az össze- sokkal”, akik felbontják a vi- hasonlításkor nem állítjuk rágágyást; az útépítőkkel és a nullpontra a mérleget. vízművesekkel, akik nem Milyen furcsa is az élet! He- koordinálnak, és egymás mun- lyesebben mi vagyunk fúr- kaját rontják el; igaz, nagyon csak, emberek. Nem adunk sokat beszélhetnénk ezekről a rangot ennek a városnak. Pe- kérdésekről, dig az utóbbi években minden- Hanem mégis. i*z érem bei­képpen patinát kapott. Kor- seje leginkább a mi lelkünk, mányküldöttségek tisztelték Ha mindannyian egyformán meg látogatásukkal; itt járt szívünkön viselnénk ennek a Nyikita Szergejevics Hruscsov; városnak jelenét és jövőjét, szocialista és nyugati orszá- többre értékelnénk. Olyan ez gokból turisták ezrei keresték a város is, szabad legyen ezzel és keresik fel; világhírű ter- a lírai hasonlattal élnem, mint melvényeink vannak, szakem- az ébredező ember: vonásai bereket kémek tőlünk számos kissé torzak, mozdulatai las- országba; egyetemet építet.- súak, arca mosdatlan, frissí­tünk, új lakótelepeket, isko- tésre vár — de a lelke mind­iákat, toronyházakat. S Mis- erről nem árulkodik, mert azt kolc az ország második leg- nem látjuk. Sokszor csak a nagyobb városa! De mi nem külső után ítélünk. Pedig a adjuk meg neki a rangot. Nem külső nem mutatja .meg min- szép ez a város? De vannak dig az igaz valóságot... igazi nagyvárosi részei. És Miskolc, szép és csúnya ol- niaga az élet, amely benne pe- dalait összevetve, igenis ran- zseg: ipari bázis jellege, lét- gos város! így tanulják a száma, kulturális növekedése, gyerekek a földrajzkönyvből, történelmi jelene, a „felszán- így tartják számon az ország tott” Széchenyi utca ellenére legfelsőbb fórumán, ezzel a is formálódó városképe -— tudattal jönnek hozzánk a mindez jogra, emeli a rangját, kormányküldöttségek, akik Próbálná valaki egy pesti előtt abban az időpontban mi ember előtt becsmérelni a fő- reprezentáljuk az országot; a várost! Vagy a szegedi előtt második városként keresik fel Szegedet, debreceni fülehalla- a külföldi turisták is. Nem tára Debrecent! Nekünk, és idegenforgalmi propaganda- nekem is!, mondhatják, hogy jellegű ez a város, hanem bel- Miskolc csúnya város. Biccen- politikai tényező! És ez a kö­tünk. Az. De milyen volt! Azt rülmény felelősséget ró ránk. mi már nem tudjuk. Benne Felelősséget az építéséért, a élünk, mi nem láthatjuk, a fejlesztéséért, a híréért, azért, külföldiekre vár a dicsérő szó, hogy átvigyük a köztudatba: az elismerés. Egy „amerikás” \ennek a városnak rangja van. magyar, aki talán harminc év- ez a város Budapest után a ve] ezelőtt települt meg a második legnagyobb és legfon- földteke másik oldalán, visz- tosabb helysége a népköztár- szatérve látogatóba, azt mond- saságnak! Minket nemcsak ta: „Nem ismerek erre a. vá- megnézni jönnek, nálunk ta­rosra! Csodálatosat fejlődött!” nulni is akarnak! Tapasztalat" O mondta. Mi ezt nem tudjuk, csere végett is felkeresnek Pedig mi tettük ilyenné, mi bennünket. A kormánykül- építettük, mi élünk benne. Mi döttségek, a delegációk, a kül- csak akkor nyitjuk kerekre földi, akár keleti, akár nyu- szemünket, ha egy külföldi gáti. intézmények vezetői, de- Mcsodaautót” látunk, ha a kül- legátusai, mérnökei, szakem- földin „eredeti” Orkánt figyel- herei. professzorai, tudósai hetünk meg, vagy a lábán tapa.szt.alni is akarnak nálunk, olasz fazonú cipőt:.- Nekünk amikor hozzánk jönnek. Nem az a természetünk, hogy a Szé- idézek, tessék előkeresni az chenyi utcától nem látjuk a újságokat, ne is a megyeit, toronyházakat, a rozoga villa- bár ez is a miénk; miskol- mostól a rengeteg „maszek” ciakél, hanem az országos Ín­autót s az Avasról is távolinak pokat, amelyek rólunk írtak, s tűnnek a háztetők, nyilván- azok szavait tolmácsolták, való. hogy a televiziós anten- ak’k rólunk beszéltek ... naerdők összeolvadnak sze- a z érem belseje a mi lel- münk előtt. künkben van. Az érzé­M ert. mi, miskolciak min- seink. Maminkban hnr­dent megcsodálunk, dozzuk érzéseinket, felelőssé- Csak önmagunkat nem! günket. Erezzünk és cseloked- Talán a mi munkánk nem jünk kötelességszerűen. De a kedves nekünk? Mi, ha nem is büszkeségünket ne titkoljuk annyira modern és derűs lát- el. Okunk is.' jogunk is van ványt nyújtó az egész város- büszkélkedésre. kép, mint az ország kisebbi Csala László Till mint ölvén ifjüsápi brigád Éfpzifí az edelényi járás tsz-eiben Áz edelényi járás termelő- szövetkezeteiben több mint ötven ifjúsági munkabrigád dolgozik: növénytermesztők, silózó brigádok, gyümölcster­mesztők, traktorosok. A leg­több ifibrigád felajánlásokat tett a Kommunista Ifjúsági Szövetség közelgő II. kong­resszusának tiszteletére. Huszonnégy fiatal beneve­zett a megyei traktorosok egyéni versenyébe. A járási pártbizottság vándorzászlót alapított a KISZ-kongresszus és a felszabadulás 20. évfor­dulójának tiszteletére. A zász­lót a legjobb eredményt elérő ifjúsági növénytermesztő bri­gád kapja meg. Rétek és répaföSdek... S&ükség ran a gépelt segítségére! Ahogy azzal már jó előre számolni lehetett, termelőszö­vetkezeteinkben, de különösen az északibb fekvésű járások több közös gazdaságában ösz- szetorlódott a tavaszvégi nö­vényápolási munka. Annak el­lenére, hogy a termelőszövet­kezeti tagok és a családtagok kora hajnaltól késő estig dol­goznak, az ózdi és az encsl já­rás területén még igen sok cu- kon-épatábla egyeletlen, meg­késett a pillangósok első ka­szálása. Pedig már kapára vár a kukorica, a burgonya, s szá­mos más növényféleség is. A késedelem pedig, különösen a cukorrépánál, számottevő kárt okozhat a termelőszövetkeze­teknek. A túlfejlett répa egye. lése kényes, hiszen a megha­gyott tövek is kimozdulnak, meglazulnak, s a már valóban nyári meleg következtében sok tő erőtlenné válhat, kipusztul. Képes, többnyelvű gyártmányismertető A Diósgyőri Gépgyár négy- nyelvű. képes ismertetőt ad ki gyártmányairól. Az ismertető gyártmány csoportonként, gép­családonként, külön - kü l ön könyvben foglalkozik majd a gyár legjobb termékeivel. A vasilti gördülőanyagokat is­mertető könyv már nyomdá­ban van. s a. továbbiakban sor kerül, egyebek között, a kü­lönböző szivattyúk, kábalgé­pek, hűtőkompresszorok, áram­termelő agr^gá-tok megismer­tetését célzó kiadványok el­készítésére. Az egyenként több ezer példányban készülő, ké­pekkel, műszaki adatokkal gazdagon illusztrált könyveket a hazai gyárakon kívül a kül­kereskedelmi szervek útján el­juttatják a külföldi cégekhez, rendelőkhöz is. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy mert jólfejlelt a répa, ke­vesebb tövet hagynak meg a szükségesnél. Változtatni a nézeteken Igaz, hogy a mezőkövesdi, a mezőcsáti, a miskolci, a sze­rencsi járás gazdaságainak nagy részében minden időszerű munka a tervezett ütemben halad, mégis jelentős az a ka­pásterület megyénkben, ahol, ha nem változtatunk a mód­szereken, elmaradással, károk­kal, később még jelentősebb munkatorlódással számolha­tunk. Figyelembe véve, hogy immár közeli teendő a pillan­gósok második kaszálása és gyorsan elrepül az aratásig még hátralevő néhány hét is, valóban sürgető a még terv­szerűbb munka, az erőtartalé­kok hasznosítása. És igen sok helyen van ilyen tartalék: a gépi erő, a kihasználatlan munkagépek. A széles körben alkalmazott ösztönző módszerek következ­tében a tsz-tagság örömmel vállalta valamennyi terület szakszerű megművelését: Azonban sok helyen, és igen helytelenül, ez egyet jelentett a gépi kapálás „száműzésével”. A tsz-tagság nem igényelte a sorközök gépi gyomtalanítását és ezt a tsz-ek vezetői, szak­emberei se szorgalmazták. Most. viszont, hogy a kézi erő nem képes időben végezni minden munkával, feltétlenül meg kell találni a módot ar­Miskolc madártávlatból ra, hogy ahol csak lehetséges, dolgozzanak, segítsenek a gé­pek. Vagy a tsz-tagokkal tör­ténő megegyezéssel, vagy más módon, hiszen a munka gyor­sítása az egész tsz ügyét szol­gálja, hasznosítani kell a meg­levő gépi erét és munkaeszkö­zöket. Csak ez az egyetlen mód arra, hogy elkerülhessük a fel­adatok torlódását, az egyes munkafolyamatok káros kés­leltetését, elodázását, s ezzel esetleg az aratás megkezdését is. Jobb szervezést! A határ mindenütt népes. A föld minden növényféleségből jó termést ígér. Azonban az itt-ott tapasztalható késedel­meskedés, ha nem segítünk, nem változtatunk rajta, csök­kentheti és csökkenti is a várt termést. Ha már a talaj előké­szítésénél, a vetésnél igen ala­pos munkával megteremtettük a több feltételeit, kár lenne ké­sedelmeskedéssel önmagunk­nak kárt okozni. Különösen ha csupán bizonyos szervezési hi­bákról van szó. Márpedig ál­talában csak erről van szó, hi­szen, a gépi kapacitás igen je­lentős része kihasználatlan, s ennek hasznosítása csupán szervezés kérdése! Barcsa Sándor Esser hold kukoricát meszesnek a Csereháton Hírt adtunk róla, hogy a csereháti nagyszabású termé­szetátalakító ir>’'»'V!5V co—’m az idén ötezer holdon javítják a mészszegény talajokat.. A Bé- lus-völgyi társulatnak és a Ta­lajjavító Vállalatnak nagy gondot okozott, hogy a több ezer vagon meszet az aratás, illetve az ősziek betakarítása után tudják csak kiszórni és bedolgozni a földbe. Több ál­lami gazdaságban tenyészidő alatt, a kukoricák első és má­sodik kapálása között is jó eredménnyel meszeznek. Né­hány táblán a Csereháton is kipróbálták ezt a módszert, majd a napokban az érdekelt termelőszövetkezetek vezetői­nek Novajidrány határában bemutatót-tartottak ebből a nyári meszezési eljárásból. A társulathoz tartozó termelő- szövetkezetek elhatározták, hogy saját határukban is je­lentős területen meszeznek a kukoricák első és második ka­pálása között. A sorközökbe terített meszet: kultivátorokkal és ekekapákkal dolgozzák be a földbe, összesen mintegy ezer hold kukoricán végzik el a munkát tenyészidőszak alatt, s így őszre már csak 4000 hold marad. Fél füllel Két diáklány beszélge­tésének színes fordula­tát hallottuk a. minap: — Hová menjünk mo­ziba? A Békébe, vagy a Kossuthba? — Nekem mindegy.., — Mit. nézzünk meg? A Feltalálót, vagy a Já.no- sikot ? — Nekem 8 és Vs ■ ■ • (Pl) Foto: Szabados György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom