Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

I I 1 ' Világ pfoletáriál. egyesüljetek! Mezőkövesd, Zsóri fürdő A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 150. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1964. június 28. Fejlődő életünk tükre C Diplomaosztás az egyetemen Frizsider és egyebek Fesztiválvárosként Munkaoktatós és a lehetőségek Borsodi Bújócska livipunuiiK a o. uiuniuu./ ruvo; oiaoaaos «jryorgy Az idei aratás nyitánya Az elmúlt hét közepén, előbb csak szórványosan, meg­kezdődött az idei aratás. Pén­teken és szombaton viszont már a megye minden vidékén hozzákezdtek a nagy munká­hoz. Az idő is kedvezett, már kevesebb volt az eső és gyor­san szőkültek a táblák. A nyitány, miként az ter­Ajabb mbaslbereK a diósgyőri retofrÉciónál Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának végrehajtó bi­zottságához szép munkasike­rekről beszámoló jelentés ér­kezett a hét végén. A jelentés­ben a Borsod megyei Mély­építő Vállalat vezetői közlik: „A Lenin Kohászati Művek durvaliengerdei rekonstruk­ciójánál a blokksori 400-as ol­lót a határidő szerinti. június 5. helyett már május 29-én át­adtuk gépszerelésre. A durva- hengermű rekonstrukciójának legnagyobb és legfontosabb lé­tesítményét, a blokksori hen- gerállványt az LKM által kért 62 nap és az általunk felaján­lott 61 nap helyett 59 nap alatt felépítettük, s ezt június 29-én. hétfőn reggel 6 órakor a gép­szerelőknek szerelésre átad­juk.” mószetes is, a megye déli ré­szén, a mezőesáti és á mező­kövesdi járásokban történt. Szombat délutáni jelentések szerint a mezőesáti járásban már kilenc termelőszövetke­zetben vágták az idei termést, elsősorban ősziárpát, de meg­kezdték a búza aratását is. Szombat ■ estig 100 hold búzát és 4(H) hold ősziárpát vágtak le. A járás összes aratnivalója 14 009 hold. Ebből .mindössze 300 hold rozsot aratnak kézi­erővel. A várható átlagtermés — járási szinten — 10—11 má­zsa búza. Az első cséplések Tiszatarjánban 14, a mezőcsá- ti Dózsa Tsz-ben 13 mázsát eredményeztek ősziárpából. A mezőkövesdi járásban a Még csak a gépek dolgosnak • ■ Vasárnap is aratnak • A következő héten bevetnek minden erői kövesdi Búzakalász és a Ma­tyóföld kezdte. A mezőnyárádi Uj Életben borsót arattak. Az északi fekvésű encsi já­rásban először a Szkoroszpel- ka szovjet búza érett be. Há­romszáz holdat már le is vág­tak. Eddig csak rendrearatók és kévekötő aratógépek dol­goztak. A kombájnok előre­láthatólag szerdán indulnak. Egyébként ebben a járásban termelik a legtöbb gabonát: 000 holdon búzát, 19 000 hol­es ojj Indulnak a kombájnok sdon tavaszi árpát, 2800 holdon öízabot és 2700 holdon borsót. .^Körülbelül kilenc mázsa át­lagtermést várnak — kenyér­ül gabonából. <3! 9 Jelentés érkezett Alsózsol- ©cáról. Hernádnémetiből. Sajó- [jládról. Önödről és a miskolci »Táncsics Tsz-ből is: az aratást ^megkezdték, szombat estig »mintegy száz holdon végeztek. »Egyébként a miskolci járás ^termelőszövetkezeteiben 30 »ipari munkás és katona ült «kombájnra, traktorra, hogy az »aratásban segítsenek. 3 Kézi erővel még lényegé­Hétfőn, kedden Békekölcsön-?orsolás A Sportfogadási és Lottó igazgatóság Nádor utcai szék­hazában hétfőn szünet nélkül Egésznap sorsolnak. Reggel 9 órai kezdettel a rottó júniusi jutalomsorsolá­sát bonyolítják le. A húzáson a 24; játékhét szelvényei vesz-? nek ri~Szt. Hétfőn és kedden a II. és aK III., valamint a IV. Béke-* kölcsön 1964. első félévi sor-J solását tartják meg. ____ £ K ezdődik az aratás a szcnlistváni termelőszövetkezetben is. »ben nem arattak, csak a táblá­ikat kaszálták körül. A jelzé­sek szerint vasárnap tovább »folytatják az aratást. Hétfőn Sés a következő napokban pedig .gvárható, hogy a megye min­iden községében megkezdik ezt o/-1 nagy nyári munkát. A kö­rvetkező héten mar minden gé- ópi és emberi erő csatasorba »áll. § Az aratással egyidőben fel­ei, készültek a nyári talajművelő­éi munkákra is. A teljesen le­itakarított területeken azonnal «'mélyszántják, vagy hántják a £2 tarlót. A belkereskedelem való­ban társadalmi mére- •» tekben vegye számba a lakosság keresletét, figyelme­sen, sokoldalúan szolgálja lei a vevőket, napi munkájában is legyen méltó a társadal­munk támasztotta követelmé­nyekhez.” Tausz János belke­reskedelmi miniszter a parla­mentben elmondott beszédé­nek befejező részéljen hang­zott el a fentebb idézett mon­dat és azt hiszem, alkalmas arra, hogy az ülésszakkal fog­lalkozó cikk eszmefuttatásá­nak kiinduló pontja legyen. A három téma közül, amelyek­kel az országgyűlés foglalko­zott, nyilván a belkereskede­lem helyzete érdekli elsősor­ban az embereket, meg kell azonban emlékeznünk a másik kettőről is, mert végered­ményben összefüggnek vele. A postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat ugyanis, amikor e fontos érintkezési lehetőség modernizálását cé­lozza, végeredményben segíti annak a nyugodt gazdasági légkörnek, biztonságos gazda­sági automatizmusnak megszi­lárdulását, amely nélkül jól­működő belkereskedelem sem lehetséges. A törvényesség biz­tosítása, ami a legfőbb ügyész mondanivalójának lényege volt, ugyancsak elengedhetet­len feltétele a gazdasági stabi­litásnak. így a belkereskede­lem pontos és minden fogyasz­tói érdeket kielégítő mozgásá­nak is. Ami már most magát a bel­kereskedelem helyzetét illeti, tneg kell mondanunk, hogy a parlament ülésén az előadók és hozzászólók valóban kendő­zetlenül tárták fel mindazt, ami abban jó és mindazt, ami még korántsem kielégítő. A belkereskedelmi miniszter, de különösen Nyers Rezső, a párt Központi Bizottságának tit­kára mutatott rá azokra a hiányosságokra, amelyek még mindig mutatkoznak, noha az összkép nem rossz. Külön meg kell említeni a parlamenti íh'és őszinte légköréhez való­ban méltóan felszólaló Papp József Borsod megyéi képvi­selő beszédét, hiszen ez már Bzűkebb pátriánk ügyeit érinti. jA. belkereskedelmi forga­lom 1960—63 között 16 száza­lékkal emelkedett” — állapí­totta meg Tausz elvtárs, és ez az elmúlt nyolc év tervszerű gazdaságpolitikájának szóló elismerés a lakosság részéről. Ugyanekkor fel kell figyel­nünk arra is, amit Nyers elv­társ állapított meg, mondván, hogy a közvélemény megérti: (,nem lehet azonnal vagy rö- yid időn belül mindenből min­den igényt kielégíteni. De ez­zel a türelemmel sem szabad túlságosan hosszú ideig szá­molnunk”. Nos, éppen ezt a gondolatot támasztja alá me­gyénk képviselőjének, Papp József élvtársnak felszólalása, amikor hangsúlyozta, hogy Borsod megyében a kereske­delmi forgalom 1959-től nap­ijainkig 38 százalékkal emelke­dett ugyan, ám a kereske­delmi hálózat növekedése nem. állt arányban ezzel az emel­kedéssel. Ami az állami ke­reskedelmet illeti: 20, ami a szövetkezetit: 76 ellátatlan körzetről beszélhetünk. Ezek ö körzetek főként az ipartele­pekre esnek, de érintik Mis­kolc új nagy lakótelepeit is. C sak örömmel tölthet el bennünket az a tény, hogy — miként a bel­kereskedelmi miniszter beszé­déből kitűnik — 1960 és 63 között kerekén 40 százalékkal növekedett a tarlós fogyasztási cikkek értékesítése. Ez a la­kosság bizalmát, gazdaságpoli­tikánk tartósságába vetett hi­tét bizonyítja. Ezt a bizalmat azonban azzal kell megszol­gálnunk, hogy véget vetünk annak, amiről mind Tausz elvtárs, mind Nyers elvtárs beszélt: az ipar és a kereske­delem munkájában mutatkozó összehangolatlanságnak. „Nyá­ron rekordhőségben kevés a sör, télen a rekordhidegben kevés a tüzelő” — ezzel a pregnáns és mindenkinek sa­ját bőrén érzett tapasztalatát kifejező mondattal jellemezte ezt talán a legvilágosabban. Szinte kiegészítette Tausz elv­társnak azt a globálisabb mon­datát, hogy „az ipari termelés a fogyasztás igényei szerint fejlődjék”. Ehhez az összehan­golási problémához csatlako­zott megyénk képviselőjének felszólalása is, amikor szóvá- tette. hogy nyáridőben rend­kívül nehézséget okoz a ter­melők által betakarított zöld­ség- és gyümölcsfélék továbbí­tásában a fogaskerekek pontos működésének hiánya. Mert az a helyzet, hogy ezeket a zöld­árukat a közvetítő szerv sok­szor 7—2 napos késedelemmel veszi át, az áru azután ugyan­ennyi vagy még hosszabb idő múlva jut el a fogyasztóhoz. Hazánk nemzetközi tekinté­lyének növekedését bizonyítja, hogy az idegenforgalom állan­dó emelkedése következtében a harmadik ötéves tervben többezer űj szállodai férőhe­lyet kell létesíteni. Minél töb­ben látogatnak hozzánk, annál jobban igazolódik a békés egy­más mellett élés politikájának igazsága. A békés és biztonságos élet­be vetett bizalom jelképe, hogy a hitelakció bevált, mert ha a lakosság leköti magát a részletvásárláshoz, akkor „hosszú távra”, nyugodt lég­körre rendezkedne be. Ez azonban még sürgetőbben kö­veteli annak biztosítását, amit Nyers elvtárs úgy fogalmazott meg, hogy még jobban fej­lesztenünk kell a már szeren­csére egyre átgondoltabb ke­reskedelempolitikát. Ennek pe­dig egyik fontos biztosítéka egyrészt a szakértelem minél szigorúbb megkövetelése, más­részt a szocialista munkaer­kölcs érvényesítése. Helyesen , szolgálja ezt az, amit a Bel­kereskedelmi Minisztérium ésj$ a szakszervezet egyaránt szór- ö galmaz: növelni kell a bérc-a zésben a különbséget a kezdőM és a gyakorlott, képesített dol-Pl gozó között. S A z országgyűlés kétnapos ülésszaka — mint lát-© juk — fontos s a lakos- Sj ság legéletbevágóbb érdekeitm érintő kérdéseket tárgyalt© meg válóban kielégítő módon, g Nem nagy szavak, hanem ■©; szakszerűség, a lényeges kér-© dések jól megfontolt megvita-j» tása jellemezte ülését. Iga-SS zolta azt az elvet, amely nao-S jankban egyre népszerűbb: fa! a szocializmus építésének je- P: lenlepi szakaszában a legfon-H tosabb a nvuaodt termelőM munka biztosítása, a lakosságai szüksépletpinpfc minél tökéle- tesebb kielégítése. fej Máté Iván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom