Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

XX. évfolyam, 148. szám ÄRA: 50 fillér Péntek, 1964. június 26. Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Barangolás a szerencsi járásban # Valami örökre megszakadt? k. Vallanak az elfogott postaraMók Összeült az országgyűlés Csütörtökön összeült az országgyűlés. Áz ülésen, részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Apró Antal., Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyu­la, Komócsin Zoltán. Rónai Sándor, Somogyi Miklós Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. jut, s bár nálunk jónehány évvel később kezdődtek meg az adások, mint más euró­pai országokban, az elmara­dást lényegében behoztuk. — A vételi lehetőségek javí­táséval már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a tv műsorait az egész ország területén tökéletesen Ve­hessék. A közlekedés- és postaügyi miniszter referátuma után megkezdődött a jelentés feletti yita. Tausz János beszéde Néhány perccel 11 óra után az ülésszakot Vass Ist­vánná, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Meg­állapította, hogy az or­szággyűlés tagjai határo­zatképes számban vannak jelen. Ezután, megemlékezett dr. DoleschaU Frigyes egészség- ügyi miniszterről és Kozma József Győr-Sopron megyei képviselőből, az országgyűlés elhunyt tagjairól. Javaslatára a két kiváló közéleti személyi­ség emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvé­ben. A képviselők néma fel­állással adóztak az országgyű­lés elhunyt tagjai emlékének. Vass Istvánná bejelentette, hogy Kozma József helyére a Győr-Sopron megyei választó- kerületből Varga Zol tűnné so- ronkövetkező pótképviselőt hívta be, majd elmondotta; Ezután, dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismer­tette az interpellációra jelent­kezett képviselők nevét és az interpellációk tárgyát, Majd Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát. Ezek szerint a képvisel öli meghallgatják. illetve meg­tárgyalják a postáról és a táv­közlésről szóló törvényjavas­latot, a belkereskedelmi, mi­niszter jelentését a kereskede­lem ' helyzetéről, a legfőbb ügyész bezsámolóját, majd in­terpellációkra kerül sor. lat, mert nem’ tudjuk kielé­gíteni a tclcfonkérök igé­nyeit. A kép teljességéhez hozzátar­tozik, hogy a távbeszélő háló­zat az elmúlt években, évtize­dekben rendkívül gyors ütem­ben fejlődött. Jellemzésül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő állomások száma három és félszeresére nőtt. Feladataink elsősorban a me­zőgazdaság területén sürgé- tőek. Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak. Fon­tos feladatnak tartjuk a la­kosság kőiéből jelentkező te­lefonigénylők kéréseinek telje­sítését is. — Meg kell azonban je­gyeznem, hogy az új távbeszé­lő állomások bekapcsolásának határt szab a telefonközpon­tok fejlesztésének üteme. Rátérve a rádióműsor továb­bítás. a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, el­mondta, hogy a rádióelőfizetők számaránya eléri az európai országokét — 100 lakosra 25 előfizető jut — s így a közeljövőben minden bi­zonnyal elérjük, hogy ha­zánkban minden családnak lesz rádiója. Korántsem le­hetünk azonban elégedettek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk. míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosítha­tunk. Dr. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy Tausz János belkereske­delmi' miniszter a kereskede­lem helyzetéről, az áruellátás­ról számolt be. Bevezetőjében arról szólt, hogy az utóbbi években megnövekedett a la­kosság, főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt, a tőke-hús mennyisége és választéka, a húskészítmé­nyek iránt mind nagyobb az igény. A megoldás útja az ál­lattenyésztés fejlesztése. Nem tudtuk teljesen kielé­gíteni a lakosság tüzelőanyag szükségletét sem, noha ebből a cikkből az elmúlt, három év alatt 32 százalékkal, s ezen belül a foként falvakat ellátó földmű vessző vetkezeteknél 65 százalékkal nőtt a forgalom. Az előadó a továbbiakban utalt arra, hogy a falun min­dennapossá vált az olyan élel­miszerek vásárlása, amelyeket ott azelőtt alig fogyasztottak, Ezt követően az ipar és a kereskedelem együttműködé­sének fejlesztését hangsúlyoz­ta, amely tevékenyen hozzá­járulhat az áruellátás színvo­nalának javításához. Az előadó a továbbiakban néhány fontos belkereske­delmi intézkedésről beszélt. Ilyen volt például a babkávé. a csokoládé és más import- élelmiszerek árleszállítása, a sör és a cigaretta áremelése, majd később néhány tartós fo­gyasztási cikk, egyes ruházati cikkejc és festékáruk árleszál­lítása. Ezek együttesen 600—700 millió forint megtakarítást jelentettek a lakosságnak, s további nagy előnyük, hogv kedvező irányban befolyá­solták a kereslet alakulá­sát, hitelre a belkereskedelem há­rom év alatt 3,3 milliárd fo­rint: értékű tartós fogyasztási cikket adott el. így csaknem 000 000 család vásárolt különféle nagyértékű cikkeket: jórészt olyanok, akiknek anyagi körülményei .4 kiskereskedelem Még mindig előfordul azon­ban, hogy az üzletek nem ké­szülnek el a lakóteleppel egy­idejűleg, vagy hogy az építési szervek nem teljesítik az üz­letek létesítésére vonatkozó előírásokat Nem kielégítő a családi házas, magánerőből épülő lakótelepek kereskedel­mi ellátottsága sem. A jelen­tős fejlődés mellett joggal kifogásolható, hogy egyes kereskedelmi létesít­ményeket sokszor kellő megfontolás nélkül átala­kítanak, s a kivitelezés­nél indokolatlanul pazarol­nak. Bár az ilyen jelenségek szá­s általában az egész ország­ban keresettekké váltak a korszerű iparcikkek. Megnöyekcdett az olyan áruk forgalma is, amelyek a nők háztartási munkáját könnyítik meg. A mélyhű­tött áruk és konzervek mel­lett a vendéglátóipar és a kiskereskedelem mind több előkészített és félkész ételt, valamint tisztított burgonyát és zöldséget árusít, s számos étteremből kész ebé­det vagy vacsorát lehet haza­vinni. A legnehezebb háztar­tási munka, a mosás megköny- nyítését a mosógépeken kívül a korszerű mosószerek s há­rom év alatt csaknem 60 000 centrifuga eladása, valamint a könnyen mosható és tisztit- ható, vasalást nem igénylő ruházati cikkek forgalomba hozatala szolgálja. Majd a szállodai férőhelyek bővítéséről beszélt. ezt esetleg csak a következő években tették volna lehetővé. A kereskedelmi tevékenység rugalmasságát fokozta az idény végi kiárusítások és le­értékeléseit rendszerének be­vezetése. — Az állami és a szövetke­zeti kereskedelem — folytatta Tausz János — három év alatt i több mint egymilliárd forintot i fordított üzletek, áruházak, szállodák, éttermek, valamint más kereskedelmi létesítmé­nyek építésére és bővítésére. Az öt évre tervezett 2700 kiskereskedelmi cs vendég­látó üzletből három év alatt 1900 felépült, s az egész időszakra előirány­zott 1450 szállodai szoba már erre az idényre elkészült A kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek hálózata az utóbbi esztendőkben évenként 600— 700. mégpedig zömében kor­szerű, kulturált egységgel bő­vült. Ebben, illetve a követ­kező évben készül el az ózdi. a cseneli. a veszprémi és a sze­gedi áruház. A szövetkezeti kereskedelem korszerű áruhá­zakat létesített számos helyen. korszerűsítéséről tani az előkészítés javítására, a kivitelezés takarékosságára és a beruházási alapok haté- 1 konyább felhasználására. Az előadó ezután a kiskeres­kedelem korszerűsítéséről szólt. A városokban tovább­fejlesztik az áruházi kereske­delmet. amely a kereskedelem leggazdaságosabban működő, korszerű nagyüzemi formája. Az új üzletek létesítésénél, s a meglévők modernizálásánál is irányelv a nagyméretű bol­tok kialakítása, mert ezekben alkalmazhatók az új kiszolgá­lási formák, s kulturáltabb körülmények között lehet áru­sítani. Ehhez azonban — töb­fFolytatás a 2. oldalon.) Napirenden a postai és távközlési törvényjavaslat A forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke benyúj­totta a postáról és a távközlés­ről szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés illeté­kes állapdó bizottsága megtár­gyalt. Á törvényjavaslatot a képviselők között szétosztot­ták. Ugyancsak megkapták az országgyűlés tagjai a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendel etekről szóló jelentését. Az ore^ággyűlés az Elnöki Tanács1 ir>!onV*őt jóváhagyó­lag tudomásul vette. Csanádi György beszéde Vass Istvánná megnyitója után a postáról és a távközlés­ről szóló törvényjavaslat Tár­gyalása következett. Elsőként dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy mi tette szükségesség a távközlésről szóló törvényja­vaslat kidolgozását. Dr. Csanádi György a to­vábbiakban elmondta, hogy ha az országgyűlés jóváhagyja és törvényerőre emeli a javas­latot, ennek szellemében, kí­vánják kidolgozni az új pos­tai szabályzatot. Csökkenteni akarják a kézbesítés admi­nisztrációját is, s az elképze­lések szerint megváltoztatják a küldemé­nyek személyes átvételi kö­telezettségére vonatkozó elő­írásokat. A jelenleg érvény­ben levő megkötöttségek sok hosszúságot, s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen több­ségük munkában vart akkor, amikor a kézbesítő kihordja a küldeményeket. rA sok időt rabló utánjárást úgy akarják megszüntetni, hogy részint bizonyos jogi személyek, részint hivatali szervek — például szövetke­zett központok, ipari üzemek központjai — felhatalmazást kapnak a küldemények átvé­telére. s ott a címzettek min­den további nélkül át is ve­hetik azokat. A miniszter a továbbiakban bangsűlvozta: — A légtöbb bíráló szó, kri­tikai észrevétel a távbeszé­lő szolgáltatás ,, címére” szól. Elismerem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlanul. Jogos a bírá­lónkban ma már 1000 la uan ma mar íuoo la- ma csökken. a jövőben mégis 52 telcvízióelőíizető * nagyobb figyelmet kell fordí Égy milliárd forintot fordítottunk kereskedelmi létesítmények építésére Az élet küszöbén M ost búcsúzunk és elmegyünk. Még néhány óra és kezünkben a diplomával útnak indulunk, öt évig tanultunk érte A nehezén túl vagyunk... Túl? Dehogyis! Csak most kezdődik a neheze! Az egyetem kü­szöbén túl vár az élet. Termek, küzdelmek, sikerek és ku­darcok követik majd egymást. Ezután az élet vizsgáztat bennünket., szinte naponta. Az egyetem — a tudás forrá­sa. Az élet — hatalmas, olykor jóságos, máskor könyörte­len professzor. Non scholae, séd vitae discimus. — A nagy számadás ezután jön.. A miskolci Nehézipari Műszála Egyetem fennállása óta ma tizenkettedszer ballagnak a végzős mérnökök. A nappali tagozaton hetvenkét valétáló bánya-, harmincöt kohó- és százhetvenhat gépészmérnök búcsúzik az egye­temtől. Szívünk szerint valót, mit adhatnánk útravalóul? Elis­merést és jókívánságokat. Városunk lakói büszkék erre az egyetemre, örülünk, hogy néhány év alatt országos ^ hírű lett, rangot kapott, mert méltó a rangra- Ezt bizonyította Hruscsov miniszterelnök látogatása is. Nagy szaktekintélyt! professzorok, adjunktusok, docensek és tanárok képeznek itt olyan mérnököket, akiket szívesen fogadnak a bányák és az iparvállalatok. Olyan mérnököket nevelt és nevel a mi egyetemünk, akik nemcsak a gyakorlati ténykedésben magasodnak ki és szereznek érdemeket iskolájuknak és önmaguknak, hanem az újító és kutató munkában is pél­dát statuálnak. Büszkék "’vagyunk dr. Czibere Tibor Kos- suth-díjas gépészmérnökre és mindazokra, akik a siker, az elismerés, az alkotás- révén, ennek az egyetemnek a jó hí­rét öregbítik, társadalmat építő tetteikkel dokumentálják, a műszaki egyetem dicséretéig 0 ** t esztendő szellemi vetésének aratásakor szívből köszöntjük ifjú mérnökeinket. Kívánjuk, hogy tudásuk legyen termékeny és gyümölcsöző a nép számára. A nappali tagozaton végzettekkel együtt, és épp­oly szeretettel, de ha lehet, még" nagyobb elismeréssel kö­szöntjük azt az 50 valétáló mérnököt is. akik hat esztende­ig a levelező tagozaton, tanultak a diplomáért. Túlzés nél­kül illethetjük őket a legdicséretesebb jelzőkkel, hiszen hat éven keresztül a szó szoros értelmében egybetoldottól? az éjt a nappallal, mindenről lemondtak, hogy a napi fá­rasztó munka mellett tanulhassanak. Az elismerő szó mellett jókívánságaink kísérje életút- ján mindegyik fiatal mérnököt. A technikai forradalom korát éljük. A munka termelékenysége az ész közbenjáró és alkotó működtetését fokozottan igényli a műszaki em­berektől. Szenvedélyesen kutatni az újat, fejleszteni a munka technológiáját, tökéletesíteni a gyártmányokat, komplexesten, automatizálni — mind-mind rendkívül iz­galmas. rendkívül ambicionáló dolog. A diploma önmagá­ban .csak a felkészültséget bizonyító okirat, A szívben, a törekvésben, a felismerésben rejlik a mozgató erő! Ha csak azért tanultam, hogy diplomám legyen, és „valaki“ legyék — az kevés. De ha azért szereztem meg a diplomát hogy a tudás birtokosaként a népet szolgáljam, a nép ügyét vigyem előre, a nép jólétét növeljem — akkor volt értelme igazán az öt esztendei" kemény munkának. Kíván­juk, hogv mindenik ifjú mérnök így érezzen, mielőtt átlép­né az élet küszöbét. M a este 8 órakor a megyei pártbizottság épülete előtt 333 új mérnök búcsúzik az egyetemtől, Mis­kolc városától. Munkahelyüket már kijelölték. Többen itt maradnak a megyében, még többen, az ország más részein kezdik el hivatásukat. Járjanak sikerrel, le­gyenek mindig méltóak az egyetem híréhez, a város sze- retetére. Csala László Háromnapos tudományos ülésszak kezdődön Miskolcon a kohászat höenergetíkai kérdéseiről A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen csütörtökön háromnapos tudományos ülés­szak kezdődött a kohászat hőenergetikai kérdéseiről. A rendező helyi egyetem, vala­mint a Tüzeléstechnikai Ku­tatóintézet képviselőin kívül resztvettek az ülésszakon a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, a Nehézipari Miniszté­rium, az ország vas- és alumí­niumkohászati üzemeinek, az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek, valamint a külön­böző tudományos intézmé­nyeknek szakemberei. Részt- vesznek az összejövetel mun­kájában neves szovjet. NDK- beli, továbbá csehszlovák tu­dósok, kutatók is. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Diőszeghy Dániel, tanszékvezető egyetemi tanár, a miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézet igazgatója az ipari kemencék tervezési kér­déseiről tartott előadást. M. A. Glinkov. a műszaki tudomá­nyok doktora, a moszkvai Baumann egyetem tanszékve­zető tanára, az Acélintézet igazgatója az "acélgyártás so­rán végbemenő hőenergetikai folyamatokról értekezett. Ben- cze László, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt he­lyettes vezérigazgatója a ma­gyar kőolaj- és földgázipar jelenlegi helyzetét és az ország energiaellátásában betöltött szerepét ismertette, míg dr. Bíró Attila, a Tüzeléstechni­kai Kutatóintézet helyettes igazgatója a korszerű hőcse­rélő berendezések legújabb tervezési szempontjaival fog­lalkozott. Valamennvi elő­adást hozzászólások követték. M. A. Glinkov, szovjet pro­fesszor, a nagynevű hőener- getikai szaktekintély délután a miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézetet kereste fel, ahol — egvebok között — a földgáztüzelés. valamint a korszerű kemencekonstrukciók kialakításával kancsolatos idő­szerű feladatokról folytatott eszmecserét az intézet vezetői­vel, munkatársaival. Az ülésszak ma folytatta munkáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom