Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-23 / 145. szám

/ Világ pfróíét áriái, egyésülieiekl A MAGIAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MIÍGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 145. szám Ara 50 fillér Kedd. 1964. június 23. Borsodban is elindultak a kombájnok Az utóbbi napok csapadékos időjárása, bár visszavetette a kalászosok érését és így az ara­tást is az ország legészakibb szántóföldjein, a kézi kaszások után hétfőn már a kombájnok is megindullak Borsodban. A mezőcsáli járás három terme­lőszövetkezetében búgtak fel a motorok és mintegy 200 holdas őszi árpa táblát vágtak le a gé­pek. A megye délifekvésű, alföl­di jellegű, homokos területein a későre nyúlt tavaszodás elle­nére is a szokásosnál csaknem egy héttel korábban érett be az őszi árpa, így a szokásos Péter­Ismeretlen tettesek kirabolták a miskolci 14-es sz. postahivatalt Tegnap, június 22-én, hét­főn 14 óra 15 perckor két isme­retlen fiatalember — kihasz­nálva azt a rövid időt. amíg a pénztáros egyedül volt — be­ment a Miskolc. Csabai-kapu 23. sz. alatti 14-es sz. postahi­vatalba. A pénztárosnőt fenye­getéssel arra kényszerítették, hogy a mintegy 15 ezer forint­nyi napi bevételt adja át ne­kik, és tegye bele a náluk lévő fekete, cipzáras, viaszosvászon aktatáskába. A személyek ez­után a pénzzel elmenekültek. A rendőrség kéri azokat, akik az esetet látták, vagy ar­ról báimiféle tudomásuk van, sürgősen jelenjenek meg a miskolci városi, járási rendőr- kapitányság XI. emelet 40-es sz. szobájában, vagy hívják fel a 36-141/247 sz. telefonon, és a birtokukban lévő adatokat je­lentsék. A rendőrség ismétel­ten ezúton is kéri a lakosság támogatását. Június 25 — 23: Kohásshongresssus as egyetemen A tudományos élet fórumai­nak, hagyományainak megte­remtésében az utóbbi, eszten­dőkben szépen jeleskedett vá­rosunk egyeteme. Tavaly a gépészkar rendezett nagysza­bású kongresszust, azt megelő­zően a bányászok összegezték tudományos eredményeiket Az idén június 25. és 28. kö­zött a kohászkar látja vendé­gül a legnevesebb hazai és kül­földi szakembereket. A kohász kongresszuson az illető kar tu­dományágának egy speciális területéről hangzanak el érte­kezések. Hőenergetikai kérdé­sek a kohászatban — e gyűjtő­cím köré csoportosulnak az előadások. Zsámboki László dékáni tit­kár tájékoztatása szerint 150— Kórusfesztivált rendeznek Lillafüreden Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztálya a Borsod-miskolci Karnagyi Klubbal közösen június 27-en és 28-án rendezi meg első ízben a lillafüredi kórusfeszti­vált A festői szépségű hámori Völgyben megrendezésre kerü­lő találkozón három miskolci énekkaron kívül az ország kü­lönböző részéből 11 kórus vesz részt. , Az első lillafüredi kórusfesz­tivált a Miskolcon 1934-ben megtartott nagyszabású mun­kás dalostalálkozó 30-ik évfor­dulója alkalmából rendezik. A találkozón sor kerül a részvevő énekkarok országos minősíté­sére is. A megnyitó hangversenyen a részvevő énekkarok közösen adják elő Bárdos Lajos Kos- suth-díjas zeneszerző vezényle­tével Kodály—Berzsenyi: Ma­gyarokhoz című művét, majd két hangversenyt adnak a lil­lafüredi Palota Szállóban, va­lamint a Miskolci Zeneművé­szeti Szakiskola Bartók-temié- fcen, __ 200 érdeklődőre számítanak, közöttük számos külföldire. Fx-eiberg, Magdeburg, Krakkó ismert kohász szakemberei utaznak a kongi-esszus színhe­lyére. A tervek szerint az előadá­sokat az egyetem tudományos közleményei publikálják, de szó van áriéi is, hogy a kong­resszus teljes anyagát kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem. A tizennyolc külföldi szak­ember tiszteletére külön prog­ramot készítettek. Ezek kö­zött több szakmai kirándulás, rektori fogadás, Lillafüred, az ómassai őskohó, Sárospatak és Tokaj megtekintése szerepel. Pálnál előbb fogtak a betaka­rításhoz. Noha a viszonylag kis terület nem indokolja, mégis kombájnokkal takarítják be a termést, s a következő napo­kon még több mint 50 gépet ál­lítanak munkába a mintegy 800 holdnyi árpa aratására, hogy meggyőződjenek üzem- biztonságukról. így akarják el­kerülni a későbbi munkáknál a kieséseket. A mezőkövesdi járásban, amely az utóbbi napokban a legtöbb, vegyes csapadékot kapta, a határjárásokon meg­állapították, hogy a zivataros időjárás nem tett számottevő kárt a kalászosokban. A gé­peknek kijelölt táblákon sem kuszálta össze a gabonát a vi­har. A kapásokban okozott kárt is kiheverik még a veté­sek. Az eső többet, használt, mint amennyit ártott. NYÁR VAN! ||g|||É ||9rí ■ • v: IÄ Megérkeztek az első lakók a bükki úttörő táborokba Szombaton megérkeztek az első úttörők a Bükk festői szépségű hegyvidékén kijelölt táborokba. Az Alföldről, a Du­nántúlról, valamint Budapest­ről nyolc úttörőcsapat verte fel a sátrakat. A Keletbükki Állami Erdő- gazdaság húsz táborhelyet je­lölt ki erre a célra. Kétheten­ként egymást váltva, több mint száz úttörőcsapat jelentette be táborozási igényét. Egész nyá­Ürnvékba borul a Hold Teljes holdfogyatkozás lesz sze.rdáról csütörtökre viri-adó éjszaka. A Hold árnyéka 0 óra 09 perckor fekszik rá a telihold keleti pei-emére. Ezután az ár­nyék tovább nyomul nyugat felé. Egy óra 15 perckor már az utolsó keskeny csík is bele­olvad ebbe a vörös foltba. Tu­lajdonképpen ekkor követke­zik el a teljes holdfogyatkozás, amely 2 óra 56 percig tart. ron „telt ház” lesz a Garadna völgyi, a Bánpatak menti sáto­rozó helyeken. Legtöbb táborozó hely a lil­lafüredi erdészet területén van. Virágoslápán, a Teknős völgyben, a Lencsés forrásnál és máshol üthetik fel sátru­kat az úttörők. Miskolc-Tapol­cán, az országszerte ismert fürdőhely közelében fekvő er­dőségekben három táborhely szolgálja majd az úttörők nyá­ri pihenését. Sátortábort állít­hatnak olyan vadregényes vi­déken is, mint Fehérkőlápa, a Kövesváradi rét és a festői szépségű dédesi várrom szom­szédságában levő várerdő. Á táborhelyek kijelölésénél tekintettel voltak arra is, hogy az ellátáshoz és tisztálkodás­hoz szükséges forrásvíz a kö­zelben legyen. Az élelmezést is könnyen megoldhatják a szom­szédos községekből. Tuzrakó- helyeket is felállítottak, hogy az erdőtüzeknek elejét vegyék. Hangony 750 érés A hét végén folytatódnak a jubileumi ünnepségek VASÁRNAP délután nagy éx-deklődés mellett kezdődött meg Hangony község fennál- lása 750. évfordulójának ünne­pi eseménysoi-ozata. A nap ki­emelkedő eseménye: egyszerre három kiállítás megnyitása volt. A több száz‘főnyi közön­ség különösen nagy figyelmet szentelt a község történelmi múltját bemutató helytörténe­ti kiállításnak, melynek ösz- szeállításában a legnagyobb ér­dem Lehoczki Alfrédé, a han- gonyi születésű budapesti tör­ténészé, aki nyári szabadsá­gának egy részét áldozta a si­ker érdekében. A helyiek kö­zül Darai Imre pedagógus munkássága, és a falu fiatal­jainak önzetlen társadalmi munkája járúit hozzá a kiállí­tás szép megrendezéséhez. De hasonló érdeklődés nyil­vánult meg a község asszonyai­Napirenden A községfejlesztés Borsod megyében Amint arról lapunkban ! már bírt adtunk, a napok­ban ankétot rendeztek Mis­kolcon a községfejlesztés- ról. A Icgilletékescbbek: já­rási és községi vezetők mondották el véleményüket, tapasztalataikat, javaslatai­kat erről a témáról. Az ér­tekezleten elhangzott főbb gondolatokról számolunk be az alábbiakban. Abban mindannyian egyet­értettek a résztvevők, hogy a községi vezetők egyik leg­szebb, nemegyszer mégis a legnehezebb feladata: a köz­ségfejlesztés irányítása. Több­ezer ember, egy egész közösség érdekeit kell felismerniük, szem előtt tartaniuk, lia ered­ményes munkát akarnak vé­gezni. A lakossággal karöltve Sokan elmondták: igazán sikeresen csak ott lehet végre­hajtani a községfejlesztési fel­adatokat, ahol annak minden fázisába bevonják a lakossá­got. Falugyűléseken,, választó- körzetekben elhangzik: mire van leghamarabb szüksége á községnek. A sokfelől össze­gyűlő javaslatok alapján kell elkészíteniük a közséei taná­csoknál? A ^Kivetkező éyw? szóló községfejlesztési terve­ket. A terv felöleli az állami tervben és a költségvetésben jóváhagyott feladatokat, s a községfejleszlési alapból meg­valósítandó létesítményeket. Több helyen előfoi’dult me­gyénkben, hogy a lakossággal csak azokat a célkitűzéseket ismertették, amelyeket helyi ei'őforrásokból készültek meg­valósítani. Az emberek nem ismerték, s így természetesen nem is támogatták a többi fej­lesztési feladat megoldását. Előrelátó tervezést l Több vezető megerősítette: a tervjavaslatoknak olyan fel­adatokat kell tartalmazniuk, amelyek beilleszkednek a táv­lati fejlesztési tervekbe. Figye­lembe kell venni a község­rendezés irányelveit. Csak szertelenségre, s elégedetlen­ségre vezet, ha a tervezés so­rán szétaprózzák a meglévő helyi erőforrásokat, s csak a pillanatnyi igényeket elégítik ki az új létesítmények. A másik véglete a rossz ter­vezésnek, ha kellő megalapo­zottság nélkül, a községi ta­A nagy és látványos tervek- [járásban szerveztek ilyen bri- nek esetleg könnyű a lakossá- jgádokat a kivitelező-hiány le- got megnyerni, de ha pénz­hiány miatt félbemarad az építkezés — s erre is volt né­hány példa Borsodban •— je­lentősen megnövekednek a kivitelezési költségek, s a la­kosság körében is jogos meg­jegyzésekre adhat okot a fe­lelőtlen, meggondolatlan ter­vezés. Kevés a kivitelező Megyénkben évente mintegy 50 millió forint értékű építési feladat valósul meg. Ehhez csak 30 millió megvalósítására biztosítanak építőt, a taná­csoknak sokszor kell alkal­mazniuk kisiparost, vagy házi kezelésben megvalósítani egy- egy építkezést. Találóan je­gyezte meg valaki az ankélon: „a mi községi vezetőink előbb- utóbb anyagbeszerzőkké vál­nak”. Az építkezésekhez ugyanis legtöbbször nehéz biz­tosítani a folyamatos anyagel­látást. Több járásban bevált mód­szer, hogy alkalmi éoítőbrigá- dok járnak községről község­re, s elvégzik a házi kezelés­ben készülő építkezéseken a nács anyagi erejét meghaladó 1 munkát, A mezScsáli, ózdi feladatot akarnak; megotö/mi. * sátoraljaújhelyi és szerencsi küzdésére. Társadalmi összefogás Az emberek évről évre egy­re aktívabban kapcsolódnak be a község szépítésébe, új létesítmények építésébe. Egy nagyon sokat mondó adat en­nek illusztrálására: Borsodban 1958-ban 3 millió, tavaly pedig már csaknem 27 millió forint értékű társadalmi munkát vég­zett a lakosság. Az önzetlen társadalmi munkások erkölcsi elismeréséi'e hozott néhány évvel ezelőtt rendeletet a me­gyei tanács. Arany, ezüst és bronz jelvényeket, okleveleket adományoznak évről évre a legtöbb társadalmi munkát végzőknek. Ezeket a kitünte­téseket ünnepélyes tanács­üléseken adják át, Sátoraljaújhelyen kiállítá­son mutatták be az összefo­gással készült létesítményeket, a legkiválóbb társadalmi mun­kások fényképét. Mindenképp ösztönző, serkentő a községfej lesztési versenymozgalom is. Ennek első helyezettjeit pénz­zel és vándorzászlóval jutal­mazzák. Gy. K. nak, lányainak legsikerültebb népi hímzéseiből összeállított kiállítása iránt is. Újszerű színfoltja volt a programnak Kalló László festőművész ké­peinek bemutatása az ünneplő falu közönsége előtt. E kiállí­tás megnyitására a községbe éi'kezett Imreh Zsigmontí miskolci festőművész. Az idős mester a kultúrotthon előtt felállította festőállványát, é? rövid idő alatt megörökítette a 750 éves Hangony főutcáját. Nem túlzás azt mondani, hogy a falu apraja-nagyja szeme láttára, tetszésnyilvánítása közepette készült el az új mű. Tartozunk az igazságnak ve. le, és ezéi-t nem is ünnepron­tásnak szánjuk, hogy a prog­ramot bevezető délelőtti ren­dezvények kevésbé sikerültek. A Mezőgazdasági Technika Napja címmel meghirdetett előadás, szakmai filmek vetí­tése, majd a mezőgazdasági gépek bemutatója gyér érdek­lődés mellett zajlott le. Pedig Magyar Ernő gépészmérnök, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője igazán tartalmas, nagyobb fi­gyelmet éx-demlő előadást tar­tott a mezőgazdaság gépesíté­sének időszerű problémáiról. Különösen feltűnt,' hogy a környező községekből meghí­vott vendégek nagyobb szám­ban vettek részt ezen az ese­ményen, mint a vendéglátó hangonyiak. AZ ÜNNEPI események 27. én, szombaton és 28-án, vasár­nap folytatódnak. Szombaton keiül sor többek között az ün­nepi tanácsülésre, az emlék­tábla leleplezésére, az úttörö- csapatzászló avatására, vasár­nap délelőtt a környék tíz községének és három szomszé­dos csehszlovák község kül­döttségeinek részvételével ün­nepi nagygyűlésre, délután sportműsorra, este pedig buda­pesti művészek felléptével szabadtéri műsorra. Közel egy hét van még addig. A rendező szervek buzgólkodása minden bizonnyal az ünnephez méltó nagy élményt fog eredmé­nyezni a várható nagy számú közönség számára. s. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom