Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-21 / 144. szám
^*sär03t>, 1951. Stilus Sí; iSEÄKOTAGYÄltOHSEÄG Ü 2253 Az oktatás helyzete és feladatai Deme László elvtárs, a megyei pártbizottság Politikai Akadémiáján nagy érdeklődést keltő előadást tartott oktatásügyünk helyzetéről és feladatairól. Az alábbiakban ismertetjük Deme elvtárs előadásának néhány fontos részletét. Társadalmi és gazdasági éleink nagy változásai, a szocia- zmus teljes felépítésének fel- datai szükségszerűen vezettek I az oktatásügyi reformhoz, ládár elvtárs a VIII. kong- ssszuson az oktatásügyi re- srm szükségességét így indo- olta: „Társadalmunk fejlődéiben olyan szakaszhoz értünk, mikor a forradalom teljes yőzelmének legfőbb feltétele szocialista kultúra erőtelje- ebb kibontakoztatása. A szo- ialista társadalom fejlődése ;en sokban füg® a tömegek idatosságától, általános és zalonai műveltségének szín- onalától, a szakemberek szálától és tudásától. Kulturális írradalmunk további fejlődéiben meghatározó szerepe an a közoktatásnak. A szo- ializmus teljes felépítéséért alvó forradalmi harcnak mind ontosabb színterévé válnak z iskolák, az egyetemek.” E kitűnően felépített prog- amból következik, hogy tár- adalmunk iránti kötelcssé- ünknek teszünk eleeet akkor, mikor a közoktatásügyi re- armtörvény végrehajtását úgy fekszünk előkészíteni és a yakorlatban megvalósítani, ogy az társadalmunk egyet- rtésével, megelégedésével és dies támogatásával találkozók. A közoktatásügyi reformtör- énv megjelenése óta három v telt el. Joggal teheti fel teát a kérdést bárki, hol tarunk a törvény végrehajtásáén, milyen eredmények szü- ettek. milyen akadálvokat ell legv’őzni, miiven telada- ok várnak társadalmunkra. Eredmények, gondok Az elmúlt három év tapasz- alatai alapján megállapíthat- uk, hogy ott, ahol a tárgyi éí zemélyi feltételek biztosítva rannak, ahol a reform szelle- nében valósították meg az ok- atást és a termelő munka isszekapcsolását, az érdekeltek nind az áltálános iskolákban, nind a gimnáziumokban meg, űégedetten fogadták a megváltozott iskolai képzést Ezeken a helyeken az általános skolai tanulók örömmel veszlek részt a gyakorlati foglal- ozásokon, a gimnáziumi ta- íulók pedig megszerették a fiikai munkát. Szakmunkások i műhelyoktatók véleménye rzerint a tanulók nagy érdek- ődést tanúsítanak a szakmai űmélet, a gyakorlati rmmte ránt; elsajátításában elismerésre méltó eredményt mutatlak fel. Általános iskoláinkban i szerint a tanulók nagy érdek- a*lődést tanúsítanak a szakmai • elmélet, a gyakorlati munka • iránt; elsajátításában elisme- J résre méltó eredményt mutatónak fel. * Általános Rainai Indák és mexikói pulykák Sályban I A sályi Szabad Föld Torme- töszövetkezet úttörő munkát leállóit, hogy a környék gazdagságaival megkedveltesse az fitóbbi években háttérbe szorult, de nagyüzemi tartásban fes igen magas jövedelmet biztosító nagyobb házi szárnyas- félék, a lúd és a pulyka tenyésztését és nevelését. Több- lézer csirkét is hizlalnak a sá- tj/iak, de a hizlalásnál is na- , jgt/obb bevételt várnak ezer darab, tenyésztésre nevelt rajnai lúdjukból, amelyekből 500 tojó a termelőszövetkezet törzsállománya marad. Nemrégiben több, mint ötezer napos pulyka is érkezett a gazdaságba. Napokig dédelgették, főtt tojással és túróval is etet- gettélc a kényes kis mexikói pulykákat. Néhány hét alatt hatalmas, szélesmellű szárnyasokká fejlődtek s őszre a Sályban maradó néhány száz ■ kivételével más termelőszövetkezetek törzsállományát köpetik majd. A szalagnál gyakorlati képzés mind tárgyi, mind személyi vonatkozásában elég jól halad. Annál több gond mutatkozik viszont .középiskoláinkban. Általános tapasztalatunk, hogy a munkáranevelés elvét nem egységesen értelmezik. Egyesek leszűkítik a hasznos munkavégzésre, mások pedig a szakmai képzéssel azonosítják. Ez azt bizonyítja, hogy még ma sem tisztázott kellően a munkáranevelés, a politechnikai és szakmai képzés összefüggése. Ennek szinte egyenes következménye, hogy sok pedagógus, üzemvezető, gyakorlati oktató a gimnáziumokban folyó munkáranevelést. a gyakorlati oktatást azonosítja a szakmai képzéssel. Hangsúlyozzuk, hogy a gimnáziumokban folyó öt plusz egyes oktatási rendszer alapcélkitűzése nem a szakmai ismeret nyújtása, az csak egy — természetesen igen értékes — „mellék- terméke” lehet a bevezetett munkaoktatásnak. Alapvető célkitűzésünk, hogy a gimnáziumokban is megszerettessük tanulóinkkal a fizikai munkát, hogy a munkáranevelést és a politechnikai oktatás feladatait megvalósítsuk. Az elmondottakból következik, hogy a gimnázium az öt plusz egyes oktatással, az ott folyó szakmai előképzéssel elsősorban pedagógiai célokat kíván szolgálni. így tehát nem várhatja senki sem, hogy a gimnázium megoldja a szakmunkásképzés problémáját. Mégis elgondolkoztató az a tény, hogy aránytalanul kevés azoknak a tanulóknak a száma, akik sikeres szakmai minősítő vizsgát tettek és kihasználva a törvény által nyújtott, lehetőséget, rövidített idő alatt szakmunkás képesítést szereztek. Az egyik ok a szakmai profilok kialakításában általában jelentkező ötlet- szerűség, tervszerűtlen ség „Az eddigi gvakorlat azt mutatta, hogy gimnáziumainkban és szakközépiskoláinkban a profilok megválasztása elsősorban nem a megye termelési feladataira. munkaerőigényeire támaszkodva történt, hanem a lehetőségekhez igazodott. ígv tehát a végső kialakítást a spontaneitás jellemezte” — állapítja meg a megyei párt-vég- rehai tóbizottság határozata. Arról van tehát szó. hogy a szakmai profil kialakítását az esetek többségében az döntötte el, hoffv a közelben felevő üzem vállalta-e a tanulók gva- koriafi oktatását, müven volt az iskola és az adott üzem személyi kapcsolata stb. Mit kérnek iskoláink az üzemektől ? feltétlenül A Miskolci TcxülUonfekctó Kt»z dolgozói a Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat rendelésére 2 ezer «Ai iiwMUiiAwl' üzemben — Az érvényesülj en ek a termelő munka szervezésének szocialista elvei. Ahol nem érvényesül a szocialista munkaerkölcs, ahol nem folyik következetes harc a selejt, a laza munkafegyelem ellen, ahol a társadalmi tulajdonhoz való viszony nem eléggé felelősség- teljes, ott nem tudjuk valóra- váltani nevelési célkitűzéseinket. — Biztosítani kell, hogy a tanulók fokozatosan elsajátítsák azokat az ismereteket és jártasságokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eredményesen bekapcsolódhassanak az üzem termelő munkájába, hogy tanulóink mielőbb az értékalkotó munka részeseivé válhassanak. Sok példát hozhatnánk fel arra, hogy mennyire nem érvényesült' ez az elv. Vannak olyan üzemeink, amelyek csak a takarításba, vagy az anyag- mozeatásba kapcsolják be tanulóinkat és a termelési terv teljesítését féltve különböző indokokkal, kifogásokkal távoltartják tanulóinkat a termelő munkától. — Biztosítani kell az üzemeknek a szükséges pedagógiai légkört. Ez a feladat az üzemi párt- és szakszervezetekre hárul. Az üzemi párt- és szakszervezeteknek el kell ér- niök, hogy a szakmunkások oktatói tevékenységüket pedagógiai munkálkodásnak is tekintsék és olyan magatartást tanúsítsanak, hogy az yélria- képiil szolgálhasson a tanulók előtt. A közoktatási reformtörvény vud. egyik lényeges alapelve, illetve követelménye a korszerű ismeretek nyújtása. Az ifjúságunk számára nyújtandó ismeretek kiválasztásánál a társadalmunk előtt álló feladatokból kell kiindulni. Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen ismeretekkel és milyen tulajdonságokkal hagyják el, fiataljaink iskoláinkat. Ezért mondja ki a reformtörvény, hogy ifjúságunkat korszerű szakmai és ideológiai ismeretekkel kell felruházni; sokoldalúan képzett közösségi embert kell kialakítani belőlük. Ebből következik, hogy az iskoláinkban tanítandó művelődési anyag kiválasztása, meghatározása rendkívül felelősségteljes és fontos feladat. Hogy mennyiben sikerül megoldani a reformból adódó feladatainkat. abban nagy szerepe van és lesz az új tanterveknek és tankönyveknek. A tantervek és tankönyvek bevezetése természetesen csak fokozatosan történhet meg. Az elmúlt év szeptemberében került sor az általános iskolai alsó tagozatos tanterv az általános iskolai nevelési tervek bevezetésére. Az idén mar megkezdődik az általános iskola felső tagozatának, s a középiskolák tanterveinek bevezetése. Az új tantervi anyag szilárdabb alapot nyűit, az ifjúság szocialista 'világnézetének, a tanuló ifjúság esztétikai erkölcsi nevelésének formálásához. Közismert, dolog az az óriási ütemű fejlődés, amely napjainkban a tudományra és a technikára jellemző. Ez a ío-v lyamat állandó és a jövőben csak erősödni fog. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a gyermeki agy befogadó képessége, kapacitása véges. Annak megvannak a fizikai, biológiai határai. A korszerű ismeretek nyújtásának gondolata. követelménye magában hordja a maximalizmus és a liberalizmus veszélyének a lehetőségét. Márpedig mind a maximalizmus. mind pedig a liberalizmus távol áll a marxista pedagógiai elvektől. A reformtörvény mindkettő ellen igen éles harcot követel. Az iskolai nevelő-oktató munka gyakorlatában fellépő maximali zrnust (a tanulók erejükön túl történő megterhelése) az utóbbi évtizedben igen nagy arányokat öltött világszerte. De ismerős ez a jelenség nálunk is. A maximalizmus több forrásból fakadhat. A rosszul szerkesztett tantervből, a,, tankönyvek stílusából, szerkezetéből stb. A maxima- lizmust mélyítheti a szülői ház is. Sok szülő — hódolva a divatnak — az iskolai kötelező oktatás mellett, egy sor más területen is fejleszteni kívánja gyermekei képességeit, (balett, művészi torna, sport, zene, idegen nyelvek stb.) Véleményünk szerint azok a széleskörű viták, amelyek az új tan terveket voltak hivatva felülvizsgálni, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a most életbe léptetett új tantervekben. óratervekben, tankönyvekben megnyugtató módon sikerült eltömni, leszűkíteni a maximalizmus forrásait. A maximalizmus és a mini- malizmus elleni küzdelem előírja a pedagógusok továbbképzésének fontosságát, a szülői ház. az iskola kapcsolatainak további elmélyítését. A pedagógusok továbbképzésére már a re form törvény előtti időkben is nagy gondot fordítottunk, A jövőben fokozni kívánjuk pedagógusaink szakmai és ideológiai továbbképzését, mint a korszerű oktatás eredendősé- gét, forrását, Deme László elvtárs előadói beszédéből a legfontosabb kérdéseket ragadtuk ki. Egy későbbi időpontban foglalkozunk majd fontos és gondolatébresztő felvetéseinek egyéb vonatkozásaival: oktatási intézményeink fejlődésével, a felnőttoktatás néhány kérdésével, tanuló ifjúságunk eszmei, világnézeti, politikai és erkölcsi nevelésének tartalmi kérdéseivel és a munkaoktatás társadalmi üggyé való tételéBeszélgetés egy francia : asszonnyal - nem a divatról ■— A szülési szabadság? ® — Hat hét a szülés előtt, | nyolc hét utána. Fele fizetés-® sei... J — Tudja, hogy nálunk ötj hónap, teljes fizetéssel? a — Csudajó!... 2 Justine Goy-nak két gyerme-J ke van. • — A dolgozó nők tanulhat-J nak-e Franciaországban? ®, — Ó, nem... A gyártulajdo.® ’ nosok azt mondják: az asszo-j nyok vagy dolgozzanak, vágyé tanuljanak. e — Szórakozásra mennyi ide.JJ' jük van? “ ' o. — Szeretnénk, ha napi két®, óra jutna ... Tudja, nálunk a » nőszövetség, amelynek én is* tagja vagyok, most sok min-2 denért keményen harcol. Sze-J retnénk például, ha a munkás.® asszonyok hetenként csak 36 ® órát dolgoznának és 40 órai e bért kapnának. Követeljük, ő hogy a nők a férfiakéhoz ha-® sonló munkáért hasonló kér-e hez jussanak. A szülési sza-® badság hosszabbításáról is 2 szó van. Több időt és lehetősé-® get szeretnénk tanulásra, mű.® velődésre, családi életre, szó-e rakozásra. Az utóbbi például# azért kellene, mert fáradtak | vagyunk és a fáradt asszonyJ rosszabbul dolgozik, rosszab-J bul keres. Sajnos kérelmein-e két, követeléseinket mindeddig 2 csak csipri-csupri eredmények^ követték... J Goy Justine kéthetes ma-J. gyarországi látogatása során o sok gyárban, üzemben, tér-® melőszövetkezetben járt. S mié a véleménye a magyar dolgozó® asszonyok életéről? Válasza® őszinte, tiszta mosoly, minden J kesernyés torzulás nélkül. És® szavakban ennyi: • — Jó lenne így nálunk is... J Jó lenne így. A mi asszonya-® ink pedig, amikor szebbnél 2 szebb, elegáns francia nőkete nézegetnek a divatlapokban ésj nem gondolnak arra, hogy ezek® csak néhányak a sok millió“ francia asszony közül, így só-o hajtoznak: J — Jó lenne így öltözködni® nekünk is! — ® És megpróbálják — valljuk J be, nem is kevés sikerrel. Pe-® dig nem egy-két tojást esznek • naponta! No, de ha már mégis® csak eljutottunk a divatig, aj búcsúzásnál megkérdezem Goy® Justine-t: J — És milyen asszonyok a® Dior-szalon vendégei? J Válasza csupán ennyi: J — Nem a proletárok ... o • Ruttkay Anna • — Igen, csak éppen azt sem lehet megállapítani, melyik tiő ebédel rendesen és melyik eszik naponta csupán két to- (jást, hogy csinos ruhára télijén ... — Ó, a francia asszonyok! — hallottam egy sóhajtást, ami után így szokás folytatni a mondatot: ó, milyen bajosak, csinosak, elegánsak! Goy Justine megjegyzése után azonban állítom, hogy mindenki ilyen gondolatokkal folytatta: ó, mennyi mindent megtagadhatnak maguktól, ó milyen keveset tudunk mi gondjaikról, hét. Iköznapjajkról!... Nos, éppen ezért nem a vi-, íágszerte híres francia divat- írói, hanem az asszonyok életéről, gondjairól kérdeztem Goy (Justine-t, Isere város kekszgyárának munkásnőjét, a Magyar. Most csak néhányat a részletekből: — Amíg dolgoznak a szülők, hol vannak a gyerekek? — Van néhány gyár, ahol olyan erős a munkások által alakított szakszervezet, hogy napközi otthont hozhatott létre (persze így is nagy erőfeszítéssel). És van számos gyár, amelynek dolgozói egyszerűen nem tudják hol elhelyezni gyermekeiket... Láttak már képeket utcán ténfergő francia gyermekekről? Olvaslak már bűnözésbe keveredett fiatal galerikról? Justine válaszában megtalálják a magyarázatot arra: miért történhet ez meg Franciaországban. De beszéljünk tovább az asz- szonyolc részlet-gondjairól. Nem tudom már pontosan, Bogy Marcel Alory, vagy Luden Lanternier mondta-e, de a. társaságban mindenki helyesléssel fogadta a szavakat: Amikor egy francia gyárkapun kilép egy nő, nem lehet megállapítani a külsejéről, - hogy segédmunkás-e, vagy tit- jkámő ... Goy Justine helyeselt, de fcözben nevetett: országra látogató francia pártmunkás-küldöttség egyik tagját. — Az életünk? — Justine nevetett, bájosan, de kissé kesernyés torzulással. — Dolgo- ' zunk, mint a férfiak, kevesebb fizetést kapunk, mint a férfiak és 65. éves korunkban megyünk nyugdíjba, mint a férfiak ... Tömör összegezés, amely sok- sok kis részletre bontható. .1
