Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

(1 / Kábelellenőrzés A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD IWIÍGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 114. szám Ara: Sít fillér Vasárnap, 1984. június 21. Aláírták a szovjet— dán közös közleményt fiz oktatás helyzete és Hogyan szórakozzanak a fiatalok? A pénzes ember Beszélgetés egy francia asszonnyal Magyarok között Jugoszláviában Julis naplójából Ugorj, és megmondom ki vagy! Miért rabolták ei? Borsodi Bújócska íj vállalások a diósgyőri rekonstrukción A diósgyőri rekonstrukció­ról csak tisztelettel, s elragad­tatással lehet írni. A munka hősies pátosza, csodálnivuló lelkesedés szelleme él a több mint félszáz vállalat sok száz dolgozójában. Ez a szellem ed­dig is a munkahőstettek egész sorát szülte. Csak a jelentő­sebbről néhány szót. A Gyúr­ás Gépszerelő Vállalat dolgo­zói — az LKM segítségével — határidő előtt bontották el a két hengersor gépi berendezé­sét. A Borsod megyei Mély­építő Vállalat — a honvédség segítségével — 28 nap helyett 15 nap alatt bontotta el a régi blokksor alapjait. Az LKM le­hetőséget teremtett, s így a BMV egy hónappal előbb meg­kezdhette, s ugyanennyivel előbb befejezte a bugasor kö­zépső részének építését, s így június 1-én a gépszerelőit ne­kiláthattak az új berendezés szerelésének. Ez a néhány adat is jellem­zi. hogy itt nemcsak egyes em­berek dolgoznak várakozáson felüli eredménnyel, hanem a vállalatok között is nagyszerű, s mondhatjuk, mintaszerű egjüittműködés alakult ki. És az együttműködés, a nagy ügy megértése újból országos jelen­tőségű esemény, várhatóan sok milliós megtakarítás szü­lőanyja lett. Az esemény a pénteken megtartott kooperációs meg­beszélésen zajlott le. Úgy kez­dődött, mint bármely másik. Be az első szavak sejtették, itt, valami meglepetés Ítészül. A beruházó LKM merész kérés­sel lépett elő: úgy véli (az ed­digi eredmények megadják hozzá az alapot), az eredeti határidőt megelőzve, hama­rább üzembe lehetne helyezni a blokk- és bugasort. ' A szokott kivitelezői védeke­zésre számítottak. Ez elma­radt. A vállalatok képviselői a legteljesebb mértékben egyet­értettek a beruházó óhajával. Az első felszólaló — Karvaj­szky István, a BMV főmérnö­ke kijelentette, a legutóbbi, jú­lius'5-i vállalásukkal szemben: július 1-re elkészülnek a blokksor középső részének alapozásával, s az összes mun­kát július 20-a helyett július 10-re elvégzik. Pataki Tibor, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat igazgatója kijelentette: ők pe­dig július 2-án megkezdik v blokksori berendezések szere­lését. És e vállalásokhoz kap­csolódóan tett felajánlást az ÉM. Csőszerelő Vállalat, a VILATI, a Ganz-MÁVAG képviselője is. És mit jelent végső soron a határidő újabb megváltoztatá­sa? A vállalások szerint — amelyet szocialista szerződés­ben rögzítettek —. az LKM blokksora szeptember 10. he­lyett szeptember 1-én. a buga­sor pedig szeptember 21. he­lyett augusztus 10-re elkészül. E vállalások teljesítése — amelyre a vállalatok eddigi munkája a biztosíték — sok­milliós megtakarítást eredmé­nyez. Lehetővé teszi, hogy a gyár teljesítheti ez évi fel­adatát, s a hengersorok hama- rúbbi működése tehermentesí­ti a népgazdaságot az import­anyag vásárlásától is. Magyar—lesigye! barátsági ünnepség C ö r & Szerencsen 10 év óta nem reklamáltak... A Hazafias Népfront szeren­csi községi bizottsága rende­zésében magyar—lengyel ba­rátsági ünnepséget rendeztek Szerencsen a Cukorgyár mű­velődési otthonában. A len­gyel—magyar barátsági és köl­csönös segélynyújtási egyez­mény 16. évfordulója alkal­mából tartott ünnepségen Jerzy Zielinski, a lengyel nagy- követség ideiglenes ügyvivője tartott előadást „A mai Len­gyelország” címmel. Az elő­dadást énekkari műsor és sza- Jvalat követte, majd filmvetí- • tés zárta be az ünnepséget. A z építőiparról szóló párthatározat végre­hajtásában a többi között nagy szerepet kap a miskolci December 4 Drót­mű is. A fontos népgazdasá­gi érdekeket képviselő ex­porttermelés mellett ugyanis fokozottabban kell áttérni a magasszilárdságú betonacél- húzalok, a legkülönfélébb méretű kábelek, drótkötelek gyártására. Ezzel egyidőben folyik az új drótgyár építé­se. amely 1966 végére. 1967 elejére fejeződik be. Azt hihetné az ember, hogy a sokszázmilliós építkezés mindennapi feladatai közben és az új gyártmányokra való áttérés mellett az újjászülető gyárban nehéz a tervteljesí­tés. Ám a számok másról ta­núskodnak. A tavalyi 17 mil­liós exporttervet megdupláz­ták. S külföldi megrendelőik között olyan államok szere­pelnek, mint: Egyiptom, In­dia, Pakisztán, de a Magyar Kábel Müvek exportjával együtt a világ sok más álla­mába is eljutnak a miskolci drótonű termékei. Nem kig büszkeséggel új­ságolhatják, hogy az itt gyár­tott drótkötelekkel, a kü­lönböző horganyzott acélhu­zalokkal mindenütt elégedet­tek. A gyár exporttermékeit, 10 év óta nem reklamálták. S ez nagy szó, hiszen a külföl­di megrendelők — különösen a nyugati cégek — gyakran hibák miatt is szót ............................. e melnek, reklamálnak. A December 4 Drótműből ki­kerülő áru azonban a legké­nyesebb igényeket is kielégí­ti. — Valamennyi dolgozónk egyakaraton van — mondta ezzel kapcsolatosan Imre Fe­renc. a drótmű igazgatója: célunk a minőség állandó ío­Jó minőségű as idei gyapjú- Megyénk juhászataiban min- «, denütt befejeződött a birka- ® nyírás, s az elkövetkező na- a polcban kerül sor az utolsó ® gyapjúátvételekre is. A' Gyap- % júforgalmi Vállalattól kapott kozása és az elért eredmé- £ tájékoztatás szerint a legtöbb nyék megtartása. Ebben o termelőszövetkezeti luhaszat- nagy segítségünkre vannak * igen ?? minőségű, jól ké­zi legmodernebb húzógépek, «t?' gyapjút nyírtak az idén. amelyek a Diósgyőri Gép- ® ff, o2; élmény nagyrészt a gyárban készülnék; ezen fá- „sikerült gyapjukezelesi be- radoznak a műszakiak és a o mutatóknak, és tapasztalatcse- gyár valamennyi vezetője. I ?eknek. kos^nhető A doma- Az a feladat, amely a párt- •ha?1, Do2?? Termelőszövetkezet határozatból ránk hárul, va- l^haszataban például olyan jól lóban nagy. Az új mű meg- ® kezeltek a gyapjút., hogy kilón- építése után mi látjuk el a J kcnj 6° ^nitton felüli egység­hazai építőipart a különbö- ®a7ní sikerült elemzők. ző betónacélhúzalokkal. Jel- 2 ___________ lemző. hogy csupán ebből a » termékféleségből az új mű • megépítése után a jelenlegi o 6000 tonnával szemben 25 000 J tonnát kell termelnünk, s a « többi termékféleséggel * együtt további nagy részt * kell vállalnunk az export • kötelezettségekből Is. "1 A/" J -re 408 millió JL JÁ O jIh a gyár éves ter­ve. Az új mű megépítése után ez megdup­lázódik. Már arról beszél­nek, hogy kellő műszaki fel- készültséggel, s azzal a mun­kával, ahogy most: is elérték, hogy 10 év óta nem rekla­máltak — az. 1 milliárdos tervteljesítést is könnyű­szerrel véghez viszik. O. M. A szövevényes telefonkábelek között nem könnyű cligazonm. A hibaelhárító szolgálat dolgozói­nak azonban ez már nem jelent nehézséget. Foto: Szabados György A napra járnak hűsülni Próbavétel asbesstruhéban — 5 perc a rekord — Ember as üstben Ózd, martinacélmű, 1964. jú­nius 19. Borzasztó hőség. Remeg a levegő a pódiumon. A Hl-as kemence ajtaja lassan felemelkedik, az adagoló daru nekivág a tüzes gyomrú kat­lannak. A kormányos félmez­telen testén kövér verítékcsep- pek gördülnek lefelé, haja csapzott, arcát megvilágítja vakító fényével a kemence. Arrébb megyünk. A VI-os kemencéhez. Ott van most a legmelegebb. Csapoláshoz ké­szülnek. Amint fellódul az ajtó, mérges lángnyelvek csap­nak ki a pódiumra. Vakít a fény és perzsel a hőség. Próbavétel Egy izmos férfi nagy kalapot tesz a fejére, védőszemüvegét megigazítja, kötényt akaszt a nyakába, hónaljigérő kesztyűt húz —még nézni is rossz ebben a kánikulában az ilyesfajta öl­tözéket, nem viselni — aztán a hosszúnyelű kanállal közel megy a kemencéhez. A többiek kissé hátrább húzódnak. Van aki tenyerével védi a szemét, mások hátat fordítanak. Még a daru is arrébb megy. A nagykalapos ember — Karbantartók két tűs kősóit ilinel eremet szerzet! 2 kánikula Oriásharcsák a Tiszán, a Hernádon és a Bódván 2 Ha elvétve is, de mégis • akadnak olyan szerencsések, 2 akiknek örömet szerzett a ka­in nikula. A nagy melegben még 2 a horgászat szenvedélyének e hódolók zöme is arra panasz- 2 kodik, hogy kevés a kapás, el­ei lustultak a halak, de azért né- 2 hány horgásznak a' szerencsé- o jét is meghozta a kánikula. A 2 máskülönben lusta óriásharcsák 2 úgylátszik, a nagy melegben 2 kevésbé gyanakvók és köny- >«nyebben akadnak horogra. A Bódván id. Romén István sa- jószentpéterj horgásznak volt szerencséje, s egy 160 centimé­ter hosszú, 22 kilós harcsát fogott. A Hernádon Adorján Lajos miskolci sporthorgász egy 11, Szatmári Tibor alsó- dobszai sporthorgász pedig egy 28 kilós harcsát fogott. A legnagyobb szerencséjük a tokaji Tiszavirág Halászszövet­kezet halászainak volt, akik az elmúlt héten egy 44 kilós és több 20 kiló körüli óriáshar­csát fogtak a Tiszából. Ivádi Barna — belemerít hosz- szúnyelű kanalával a fortyogó acélba, aztán hátrább jön és kis tégelybe önti a kanál tar­talmát. Szikrázva csordul az acél — pillanatok alatt kész a próba. Aztán kezdődik a csa­polás. Hlmfirséklet: 75 fok — Ez a legkutyább munka — mondja Ködmön Sándor olvasztár, amint a hatalmas Mürz-kemence mögé érünk, s megpillantjuk azt az emberi, aki 70—75 fokos hőségben hosszú vasrúddal a kezében bontja a csapolónyílást. Az olvasztár 25 esztendeje dolgozik itt, a martinban. Percekig is nehezen bírjuk a „klímát". A cipő vastag talpán át kényelmetlenül melegít a padló. A levegőben jól érezni az égett ruhaszagot, amint az emberek testén szikrát fog a szövet, vagy megpergálja az iszonyatos hőség. Kiszárad a torok, nehézkes a lélegzés. A nyílástbontó hátrébb hú­zódik. Nagyot lélegzik azon a helyen, ahol alig lehet több a hőmérséklet 40 foknál. — De jó ez a hűvös — mondja, aztán megint beleváj vasrúd- jával a csapolónyílásba. — Aki itt öt percet kibír, az már keménykötésű valaki — hallom többektől is. Egy fiatal kohásztechnikus, Kónya János mosolyogva meg­jegyzi: — Soha nincs olyan kániku­la, hogy ne kívánkozna ki az ember nóhánv percre a napra, a szabad levegőre. Ök azok, akik a napra jár­nak hűsülni... Arrébb megyünk, mert ki­csordul az acélfolyam, s pará­dés szikraesőtől kísérve folyik a nagy. szürke üstbe. Gyönyörű látvány — de ke­mény munka. Üstetökészífök A martin túlsó végében, ott, ahol az üres üstök sorakoznak, négytagú brigád dolgozik. Űk készítik elő a hatalmas üstö­ket a csapoláshoz. — Télen is meleg ez ■a mun­ka, hát még ilyenkor, nyáron — mondja Kilányi György elő- munkás. Megtörülközik, aztán így folytatja: — Jöttek volna csak félórá­val hamarább... Alig 30 perce, hogy előkészí­tettek a csapoláshoz egy üstöt. Még füstölt, amikor le kellett menni az aljába, s kivágni az ott rekedt „medvét” és salakot. És a dugócserét is meg kellett csinálni. Sürgős munka volt, nem le­hetett megvárni, amíg kihűl az üst. Azt mondják: itt is lehetett égett ruhaszagot érezni... Karbantartás iizemközben Az I-es és a III-as kemencé­ben sisteregve zubog az acél. A Il-es kemence félig le van bontva. — Itt sincs valami nagy hi­deg — mondja Puch elvtárs, a karbantartók művezetője. Pillanatok alatt meggyőződ­tem róla, hogy a karbantartók­nak sem könnyebb a helyzetük az acélműben a martinászoké­tól. Az égőcserénél rekordnak számít 5—6 perces munka. Becza Zoltán KISZ-titkár olyan helyre is ehdtt, ahol literszámra fogyasztják a vé­dőitalt. Már félig lebontott állapot­ban van a kemence és most is hőség mindenütt, de amikor hozzákezdtek, még tüzes volt a tégla. * Néhány óra után jöseseií ki­jönni a levegőre, a napfényre. Pedig dél volt. és hűvösben is 30 fokot mutatott a hőmérő .." Paulovits Ágostén Világ proletárig?, egyesüljetek*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom