Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-05 / 103. szám
Bfeffl, istit mäs«s ÍSE 3 A gyár jé m m sí kéj ái*s% a jéwéfoesi m ssKiilc^ég' lesz Femiáilásáittaik 100. évfordulóját ünnepelte a Borsodnádasdi Lemezgyár Aínlkor a múlt heten Bor- sodnádasdon jártam, már javában tartottalt az ünnepi előkészületek. Az a bizottság, amely a jubileumi ünnepség előkészítésével és rendezésével foglalkozott, csakugyan éjt-nappallá téve fáradozott azon, hogy külsőségeiben is minél szebbé, tartalmasabbá, meghittebbé tegyék ezt a májusi napot. Igaz, ilyen természetű munkálkodásukban nem maradtak egyedül, mert tévedés volna azt gondolni, hogy az évforduló megünneplését csak az (»operatív bizottság” tagjai tartották szívügyüknek. Ez az egész gyár, sőt mi több, a telep valamennyi lakosának becsületbeli kötelességévé vált. Nem valamiféle hivatalos fontoskodások, látszatintézkedések jellemezték az előkészületeket. Sokkal inkább a felelősségérzet, a gyár hagyományai parancsolta tisztelet és a jelen eredményeinek, no meg a jövő perspektívájának kellemes érzése hatotta át azokat, akik valamit is tettek azért, hogy szebbé, meghittebbé, emlékezetesebbé tegyék a jubileumot. Mondom, nagy esemény volt ez á' hegyek közé szorított vasgyár életében, s ezt egyértelműen kifejezésre is juttatták ünnepségükön. EgyüütS a társvállalatok képviselőivel Ünnepségükön? — talán helytelen így mondani, hiszen ez a jubileumi évforduló nemcsak a házigazdák, a nádasdi lemezgyártók ünnepe volt, hanem mindazoké, akik kapcsolatot tartanak velük. Másképp aligha jöttek volna el Diósgyőrből, Űzdról, Dunaújvárosból és Csepelről a delegációk, társvállalatok, az iparág képviselői, a felügyeleti szervek, az egykori Nádasdon dolgozók. Aligha gyűlt volna össze több mint 400 vendég távoli városokból és a telep, a gyár, a környező falvak apraja-nagyja. ■ Együtt ünnepeltek a borsodnádasdi lemezhengerészek az iparág más városból érkezett képviselőivel, együtt ünnepeltek azok. akik évtizedekkel korábban lépték át először a gyár kapuját, a holnap felnövekvő nemzedékével, az úttörőkkel, meg a KISZ-fiatalokkal. Együtt ünnepelt a gyár dolgozóival dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Bodnár Ferenc, az. MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára. Es az ünneplők között volt dr. Kocsis Józsc kohó- és gépipari miniszter- helyettes, dr. Papp Lajos, r megyei tanács elnöke, dr. lío- leszár István, a megyei rendőr- főkapitányság vezetője, Mónus Antal, a megyei IÍISZ-bizott- ság titkára, Ocsenás Tibor, a Vasas Szakszervezet Központi Bizottságának titkára, valamint számos gyár vezérigazgatója, igazgatója, a társadalmi szervek képviselői. Keserves mólt, gyümölcsöző jelen, perspektivikus jöyö Az ünnepségre összegyűlt vendégeket Kormos László, a Borsodnádasdi Lemezgyár üzemi bizottságának titkára köszöntötte. Elnöki megnyitójában utalt a gyár eseményekben gazdag történetére, majd átadta a szót Gyárfás János elvtársnak, a Borsodnádasdi Lemezgyár igazgatójának. Ő tartott ünnepi beszédet. Szavai nyomán megelevenedett a százéves gyár számos epizódja, munkás hétköznapja. Szólt azokról az időkről, amikor a Rimamurányi Részvénytársaság urai kezében oly keserves körülmények között termelték a lemezt, majd beszélt a felszabadulást , követő esztendők nagyszerű eredményeiről, arról a műszaki fejlesztési mtwiká- ól, amely immár csaknem két Ívtizede jellemzi a gyárat. És az az utóbbi két évtized nemcsak termelési eredményekben gyümölcsözik gazdagon, hanem szebbé, boldogabbá, és köny- nyebbé teszi az üzem dolgozóinak életét, munkáját. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, miközben köszönetét mondott a gyár vezetőinek és dolgozóinak a korábbi években kifejtett nagyszerű munkásságukért, arról a 'perspektíváról beszélt, azokat a lehetőségeket fejtegette, amelyek a gyár előtt állnak, hangsúlyozván, hogy a dunaújvárosi hengermű elkészülte után is szükség lesz a gvár jó munkájára, a Borsodnádasdi Lemezgyár fontos termékeire. Az ünnepségen nyolcán kapták meg a Munka Érdemrend bronz fokozatát, négy ifjúmunkásnak pedig Mónus Antal, a KISZ megyei bizottságának titkára aranykoszorús KlSZ-jél- vényt adományozott. Ezután érdekes, szórakoztató, élményt nyújtó kultúrműsor következett, neves fővárosi művészek részvételével. Az ünnepség résztvevői, a házigazdák és a vendégek a megye és az iparág vezetőivel a késő délutánba hajló órákig együtt maradtak. Pauloviís Ágoston Zászlócsere Putnokon —- Most egy éve együtt büszkélkedtünk. A Miniszter- tanács tavaly alapított vándorzászlót a ktsz-ek részére, s ezt a vidékiek közül elsőnek a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet érdemelte ki. A mostani ünnepségünkbe egy kis szomorúság is vegyük; a kollektívának nem sikerült megtartani a Minisztertanács zászlaját. Ke- sergésre nincs ok, hiszen Put- nok most is kitüntetést kap, elnyerte Az ország kiváló kisipari szövetkezete elnevezésű vándorzászlót. És mégiscsak nagy dolog, hogy másfélezer szövetkezet között a Vegyesipari Ktsz a legjobb tíz közé került! Ezekkel a szavakkal kezdte felszólalását Koltai Zoltán, a KISZÖV megyei szervezetének elnöke a putnoki Vegyesipari Ktsz ünnepi közgyűlésén. Az ünnepségen megjelent és felszólalt dr. Simon Lajos, az Virágzó gyümoícsfaerdők a Bodrog mentén Megyénkben a legtöbb gyümölcsöt a Bodrog mentén, valamint a felső-abaúji részeken termesztik. A termelőszövetkezetek, valamint az állami gazdaságok több száz holdas nagyüzemi táblákon telepítették a táji adottságoknak legjobban megfelelő almát, kajszi-, valamint őszibarackot, az utóbbi években pedig a megy- gyet, cseresznyét és jelentős területen a szilvát is. A Bodrog mentén. Tárcái. György- iarló, Zemplénagárd határában csakúgy, mint Gönc környékén, valamint Szerencs fölött valóságos erdőségeket alkotnak a nagyüzemi gyümölcsösök. Bár a tavasz megkésett, az utóbbi hetek kedvező időjárá,- sának hatására virágba borultak ezek a gyümölcsfa-erdők. Csaknem félmillió gyümölcsfa bontotta ki szirmát, s valóságos virágözön borítja a tájat. A kajszibarack már elvirágzó- ban van, s a szakemberek véleménye szerint kötése jól sikerült. Jó közepes termésre van kilátás. Piros bimbóban vannak az almafák, és már egyre nagyobb területen bontanak szirmot is. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsösökben megtörtént, s így eddig semmilyen károsodás nem érte őket. Az utóbbi napok hidegebbre fordult időjárását is károsodás nélkül vészelték át. OKISZ elnökhelyettese. Elismeréssel szólt a putnoki kollektíva jó munkájáról. A fegyelmezett, dolgozni szerető közösségben igen jó a tagság és a vezetőség közötti együttműködés. Noha 1963-ban nem értek el, nem érhettek el ugrásszerű eredményeket, mégis sokat tettek a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítéséért. Arra hívta fel figyelmüket: keressék, kutassák a lehetőségeket, és még szélesebb körben, még sokoldalúbban terjesszek ki a szolgáltatás különböző formáit, módszereit. Az OKISZ elnökhelyettese sok sikert kívánva adta át a putnokiaknak Az ország kiváló kisipari szövetkezete vándorzászlót, amelyet a tagság és vezetőség nevében Bolla Tamás elnök vett át. Bolla elvtárs a szövetkezet életéről szólva elmondotta, hogy taElnyerték a Kiváló földművessxövetkexet címet A napokban termelési tanácskozáson adták át a Kiváló földművesszövetkezet megtisztelő címet a Mezőkövesd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek. Az ünnepélyes alkalomból dr. Bánrévi Ferenc, a SZÖ- VOSZ főosztályvezetője mondott rövid beszédet, majd adta át az elismerő oklevelet. Utána Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke méltatta a földművesszövetkezet munkáját. Elmondotta, hogy' a szép eredmény elérését nagyban segítette a kialakult törzsgárda, a szocialista brigádmozgalom, és nem utolsósorban a múlt évben történt egyesülés, mely' gazdaságilag igen jelentősen erősítette meg ezt a földművesszövet- kezetet. A termelési tanácskozáson a jövő évi feladatokat is meghatározták. Több embert Kiváló dolgozó jelvénnyel, oklevéllel tüntettek ki. A szövetkezet dolgozói között több mint 50 ezer forint jutalmat osztottak szét. valy termelési tervüket 8t. és a lakossági javítási feladatokat 14.7 százalékkal teljesítették túl. Az eredmények elérése a tagság jó együttműködésén kívül annak is köszönhető» hogy minden dolgozó becsületbeli ügyének tekinti a jó munkát, az udvariasságot, a pontosságot. A szövetkezet kocsijai, akár esik, akár fúj, a meghatározott időben megjelennek a helységekben, s egy hét alatt visszaviszik a kijavított lábbelit, valamint egyéb dolgokat. Érdemes feljegyezni: ha a munka szorít, sürgős, akkor nem vesznek tudpmást arról, hogy hivatalosan vége a munkaidőnek. A sajókazai részlegnél például a csúcsidőszakban napi 10—11 órát is dolgoztak, (pedig erre nem adott senki utasítást), hogy eleget tegyenek a lakosság óhajainak. És érdemes feljegyezni azt is, hogy a vezetőség a tervet lebontja, mindenki tudja, mi a tennivalója. A vezetőség rendszeresen értékeli a munkát, s nem marad el az erkölcsi, továbbá a lehetőséghez mérten az anyagi elismerés sem. Á szövetkezet derekasan megállja helyét, jól. példamutatóan működik. És hát mégiscsak elismerésre méltó dolog az ország első tíz szövetkezete között lenni. (csb) Van már megfelelő lakásuk AMIKOR az elmúlt év szeptemberében Sárospatakon jártunk, Szaniszló Sándor, a Kossuth Termelőszövetkezet fiatal agronómusa és három társa éppen nagy gondban-bajban volt. Elkeseredtek, már-már hibás lépésnek tartották, hogy itt vállaltak állást, s azon gondolkodtak, megválnak a termelőszövetkezettől. Megválnak? — Ugyan miért? Talán megunták a falut? Keveslik a fizetést? Nincs elég szórakozási lehetőség? Elfogyott a munkakedv? Sem egyik, sem másik. Szaniszló Sándorék itt akartak megtelepedni, tetszett nekik a nagy gazdaság, terveiket, úgy érezték, itt megvalósíthatják. Vagy üilán a termelőszövetkezet volt a hibás? Újra csak nemmel feleltek. A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet mindent elkövetett, hogy idekerüljenek. A fejlődő termelő- szövetkezetnek igen fontos volt, hogy mihamarabb megfelelő szakgárdát alakítson ki. Szeretettel fogadták a fiatal szakembereket, hiszen sokat vártak tőlük. Szaniszló Sándorék lakásgondokkal küzdöttek. Havi 500 forintért igen kényelmetlen albérletben laktak. A termelő- szövetkezet segíteni akart. VáÖregek közt öregeikkel beszélgettem az ünnep estéjén. Nem kerlel- tötók. Terített asztalok körül ültünk, és keményen, magyarosan mondtuk ki a szót. Nagyapa-korú ember mind. tele emlékkel, soha meg nem írt ®s meg sem írandó regényekkel. történélemmel. harccal és sebekkel. Jó bort ittunk és sonkával tömött, ínyencségek- “el spékelt zsemleszendvicseket ettünk. Nyúltunk érte. ha kellett, mert volt bőven. Keresztesi Károly bácsi, az egyik regi harcos, kezébe fogott egy - °n kiadós szendvicset, és elgondolkozott. Szomszédja rászólt; ' Min elmélkedsz. Károly? , 1— Ez á szendvics gondolkoz- tatott el — felelte. — Hogy ré- jgen kenyér se volt... Fekete kenyér se... És hogy miért nem volt? Világos... Mert "lankánk sem volt... Most an kenyér, van zsemle, hozzá yalánkság is... Miért van? ,.ag°s. mert munka, van. És «adásul miénk a munka és tw* a szendvics ... Mosolyogtunk, de mindenki iismerte ezt a kicsinek látszó, .döbbenetes igazságot. _ Ik öregek közben, meséltek, ’mékeztek. Nem jeßveztem fel v lnöent, mert teleírhatnám n.; az újságot. Csak néhány ]s történetet idézek még. ■ Bánlaki Lajos bácsi, aki 67 'es mmgdíia« bányász. Sínó- ^®mpét,erről jött be az ünnep- wJÜÜÜ^'. n-iondia a szakszervezeti székház előtt; — Gyéreitek — így mondja, mellém nem állnak, alighanem gyerekek —, engem ezen a bolondságot csinálok, szent helyen, ahol most ez a — Mit te? és viccesen szólt az egyik. — Látod, kár lett volna. íme a tanulság, hogy nem hazug a mondás: ebcsont beforr ... Az ünnepségre meghívták a rendőrkapitányt is. Balog István bácsi, nyugdíjas vasutas csalt nézett, forgolódott, keSiiiiS ház áll. húsz éves koromban — öngyilkos akartam lenni, úgy összevertek május elsején, ■ — Annyira fájt? hogy meg akartam bolondulni — Annyira, a fájdalomtól. Ha az elvtársak Felnevettek a drága öregek. " \ A4 ,o v' : v.- sci^-V.;' ő.v.v v. .v'Ayk ' -X J rülgette á rendőrkapitányt. Egyszer aztán megszólalt. Azt mondja: — Idefigyelj, te rendőrkapitány . 1. Ne maradj itt, mert még félreértem a dolgot. — Mit. Pista bácsi? — Hát, tudod, a régi szak- szervezeti gyűlésekre is mindig eljött a rendőrkapitány, vagy a nyomozó. Oszt ő dirigált. Ha nem tetszett neki a beszédünk, tiltakozott, fenyegetőzött, nem hagyta elmondani a mondókát. — Felőlem beszélhet. Pista bácsi. — No. jó. tudom én azt. sejtettem is. amikor letegeztelek, és nem sértődtél meg... Gondoltam. hogy az ilyen rendőrkapitány előtt nyugodtan beszélhetünk ... Takács Lajos bácsi, nyugdíjas építőmunkás is elmondott egy esetet — régi harcok kis epizódját. — Nekünk volt munkás- színjátszó egyesületünk is — kezdte az emlékezést. — Egyszer betanultunk egy darabot. Az volt a címe. bogy ..Megváltás”.. Elő is adtuk. Hű, micsoda cirkusz lett belőle! A munkások tüntetni kezdtek. Ilyesmiket kiabáltak: — Nekünk is megváltás kell! Nyomorgunk! — A mi megváltásunk az. lesz. ha munkát és becsületes bért kapunk! — A mi megváltásunk a fel- szabadulás! Beszéltek még másról is. Sok-sok történetet mondtak el. Amit itt leírtam — csak egy kis ízelítő az öregek életéből,. (sz—j) sárolt egy ag'ronómus lakást, ahol a négy fiatalember nyugodt otthonra talált volna. S itt következik az ok, amiért a fiatal szakemberek ott akarták hagyni a termelőszövetkezetet. A tanács vezetői kiutalták a lakást a Ruházati Ktsz- nek. A huza-vona, veszekedés, kilincselés sok időt elrabolt Szaniszlóéktól, de eredményre nem vezetett.. A tanács és a ktsz ragaszkodott álláspontjához, s nem törődött a fiatal szakemberek, s így a termelő- szövetkezet érdekeivel sem. EZ VOLT A HELYZET szép; (emberben. Kíváncsiak^ voltunk, mi történt azóta. Elmentek? A tanács jobb belátásra tért? — Egyik sem. A fiatalok ott maradtak, és lakást is kap-' 'tok. A termelőszövetkezet ^hosszas utánjárással megegye; |zett a ktsz-szel. A tsz a hasz; 5nos beruházás megtérítése el-1 lenében átadta a lakást, és vett egy másikat a fiatal szakemberek számára. Most már mindnyájan ott laknak, saját, szépen berendezett szobájukban. Hálásak a termelőszövetkezetnek, hogy megvédte, segítette őket, s minél eredményesebb, jobb munkával igyekeznek viszonozni a törődést, a szeretetek — juhász — Több és /óbb papír Diósgyőrből a kártyagyárnak A Diósgyőri Papírgyárban az idén, a 'tavalyihoz viszonyítva, mintegy 25 százalékkal több kártyapapír készül, hogy a játékkártyák iránti növekvő igényeket jobban kielégíthessék. Ez évben mintegy 150 tonnával több papírt bocsátanak a Bu- dadapesti Kártyagyár rendelkezésére. A kártyagyár munkájának könnyítésére DiósgyőJ rött az idén már üzemszerűen működik a külföldről beszerzett kasírozógép, amely naponként négy tonna papírt ragaszt darabol automatikusan, 'megfelelő méretre. Ezt a munkát korábban a kártyagyárban kézi erővel, szaporátlan módon végezték. A gép üzemeltetésével nemcsak a munka lett lényegesen gyorsabb, hanem jelentősen javult a papír minősége is.
