Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

Péntek, 1964. május 1. □ ESZAKMAGTäRCSSZAQ Május 1 — az irodalom és művészei ihlető je (-■ « Urhajós-autográm Nyikolajev űrpilóta magyar- országi sajtófogadásán e so­rok írója is részt vett, és kis­fia számára autogramot kért a világszerte ismert szovjet űrrepülőtől. Gondolván: a gyerek nagyon örül majd a sokat érő kézjegynek. Ám amikór az öt és féléves kisfiú meglátta a formásán kapcsolt cirill-betűket; elgondolkozva mondta: — Ez a Nyikolajev bácsi ilyen furcsán rajzolja le az űrhajót? Ez még a repülő­géphez sem hasonlít, de még az autóhoz sem, pedig azt mondtátok — autogram'... (pl) Hí első köteSék-ürrepilEés eredményei A Nauka nevű szovjet kiadónál megjelent Az első kötelék-űrrepü­lés című könyv, amely ismerteti Andrijan Nyikolajev és Pavel Popo- vics űrrepülőkön a repülés előtt, a repülés folyamán és a repülés után huzamos idő elteltével végzett orvosi-biológiai vizsgálatok ered­ményeit. A tudósok úgy vélik, hogy az űrhajósok* szervezetében patológiai elváltozások nein mentek végbe. A klinika-fiziológiai, pszichológiai, elektrofízikai és biokémiai mód­szerekkel végzett vizsgálatok kimu­tatták, hogy a szív, a tüdő mun­kájában, a vér összetételében be­állt összes változások funkcionális változások voltak. Nyikolajev és Popovics, többek közt körülbelül két kilót veszített súlyából, valamelyest emelkedett vérnyomásuk, s a lcukociták nö­vekedését észlelték. A visszaérkezést követő második napon Nyikolajevnál a szív-érrend­szerben funkcionális változásokat észleltek, 15 nao múlva azonban a kiindulási mutn+óktól való min­den eltérés megszűnt. A tudósok megjepvzik, hoq’y a renülés idején minden űrhajós idep--érzelmi feszültséget él át, különösen a IcG-fel°lősséete1i«»sebb időszakokban fáz űrhajó pálcára •való bocsátásékor és a leszállás­nál). A tudósok feltételezik, hogy' az űrhajósok szervezetében végbe­ment összes ideiglenes fimkrinná- lis változások ezen a feszűMséeren, varmint a renülési tényezők köz­vetlen hatására való reakciókon alapulnak. Május évszázadokon át kí­nálta magát mindazoknak, akik»»»♦♦♦♦♦»»♦»♦ előre tekintettek Frisseség e,4 EGON EfcWIN KISCH Mikor volt az első értekezlet a gyarmatosítás ellen? A gyarmati rendszer ellen az első nemzetközi értekezle­tet 1928-ban tartották Brüsz- szelben több haladó személy kezdeményezésére. Készt vett rajta többek között Henri Barbusse francia író és Java- harlal Nehru, Nehru apját, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt egyik vezetője kísérte el akkor Brüsszelbe. t z i * & * ♦ 1 VLAGYIMIR SZOSZJUSA: Kit félreyert harang hívott rohamra éjjel... Kit félrevert harang hívott rohamra éjjel, ki meg nem torpant, hogyha ágyúzott a gaz, ki elölt vérpipacs hullott a hóba széjjel, örök testvérem az. Mert az hazájáért, forró szívvel szeretve, hű társak oldalán vívott bősz harcokat, vas robbanása közt, vörös zászlót követve, mint hű fia haladt. Ki kalapáccsal vagy hős földalatti tettel hazája üdvéért.-s hogy győzzön az igaz, vagy kertben, réten, szép virágok közt esett el, örök testvérem az. Mert új világot épít ö. egy szebb jövendőt; hatalmas épület, a csillagokig ér — s abban nem lankad el a hazaszeretet, sőt ezentúl mindig él. Ki láncraverve nyög, s bilincsét széjjeltépi, ki felkel térdéről, mert űzi ősi dac, ki semmi önkényt nem tűr, nem hajbókol néki, örök testvérem az. Mert ö is ott halad, ahol mi egykor küzdve, hogy éppoly messzire juthasson, mint mi most, s ne csapjon égig a gyilkos tűzvészek füstje, a föld.ne tűrjön el tűzvészt, csapást, gonoszt... Testvéreim! Aki emberre, népre, földre bilincset verne és parancsot osztogat, ki embervért ajánl fel aranyért — örökre ellenségünk marad. Mert csak sötétet hoz. mert gyűlöli a riépet, egész valójából árad. e gyűlölet, vele a mi utunk — szabadság, boldog élet — közös sosem lehet. a Óh. társaim! Kezünk s nézésünk forrjon össze, mi. háborút, véres lidéreet nem hagiiunk! Bár elválaszt határ. henv. óceán — örökre mind testvérek vagyunk! Radó György fordítása. E. KOVÁCS KÁLMÁN: Gulácsy Lajos varázslójára Ez már a harmadik levél.. I Amikor majd Miskolcra ér. S finom ujjaid tartják a lapot. Melyet Gulácsy mester alkotott — Egy szerelmespár egymást öleli —, És látod, a nő vágy leli Szemét, hogy kérdi: akarod? S a férfi, megszállt arca válaszol, S összeborulnak majd. ahol Titok, sugár és illat, borítja, őket, S mindezt egy pillanatra végigéled, A bódulatban gondolsz rá Kati, Hogy a Bodrog partján vár rád. valaki, S a perceket is számon tartja, már. Mikor foszlik szét végleg a határ, Mely kegyetlenül elválaszt tőle? Borzongsz te is, Kati, előre? Marx Károly utolsó lakhelyét díszítsék. Párizsban egymillió dolgozó sorakozik fel a Pere Lachaise, a kommunárdok sírhelye felé vezető útvonalon. Az F. LA. vörös zászlói, ez a szociálde­mokratáké, a P. C. F. vörös zászlói, ez a kommunistáké, a C. G. T. vörös zászlói, ez a szakszervezeteké, minden kéz­ben vörös zászló, él a Nép­front, Herriot és ezer más ra- dikál-szocialista velük együtt menetel, ők is felemelt ököllel köszönnek, él a Népfront! A munka hadserege tisztelgő so­rokban vonul el 1871 dicső bő­seinek sírja és Henri Barbusse emlékműve előtt. Mikor a prágai fémmunkás kilép lakóháza kapuján, hogy felsorakozzon a felvonuláshoz, akkor a Svdne-i és Melbour­ne-! munkatársai már befejez­ték felvonulásukat, és sűrű so­rokban a tengerpartra vonul­nak, hogy asszonyaikkal' és gyerekeikkel élvezzék a napot, a hullámokat, a májusi nap- fén5r melegét, Sanghaiban a Hksakuli, ma riksa nélkül igyekszik át a Nanking-Roadon. Amikor nincs rendőr a láthatáron, a párt röplapjait osztogatja, de abban a percben, amikor feltűnik egy rendőr, futásnak ered, és gyor­sabban száguld, mint bármikor utasa nógatására. M oszkvában a rendőr a tüntetők elvtársa. A Lenin-mauzóleummal szemközti ház erkélyén szovjet költők állnak a mikrofon előtt és beszámolnak a Vörös téren történtekről. De lehet ezt leírni? El lehet ezt mondani? Az örömnek ezt az óceánját? A katonák és a mun­kások hadseregét.? A gyerme­kek örömrivalgását? A zászlók erdejét? A mámorosán ujjongó embersokaság minden, egyes tagja üdvözli a pártot, amely­nek boldogulását köszönheti. És a pártot képviselő, mosolygó elvtársakat, akik a mauzóleum mellvédjéről szeretetteljesen viszonozzák a köszöntést. Tedd csak füledet a madridi számlapra. Az óra fogaskere­keiből, egész járásából ugyan­azt a bizakodó hangot hallod, bár a város felett repülőgépek zúgnak, hogy az áldatlan gye­rekekre és a vörös zászlókra zúdítsák bombáikat, Prága Új­városában állsz az óra előtt, hallod kerekeinek ritmusát, érzed, hogy a madridi óra a bombák robbanása, a gépfegy­verek kattogása között is azo­nos szíved verésével és az ősz. sz.es számlapokon menetelő má­jusi ünneplők lépteinek ütemes dobbanásával. Moszkva két órával meg­előzte Prágát, nyolc és fél órá­val Chicagót, csaknem tíz órá­val előbbre van a Detroit-i Ford-műveknél. Teljes fél nap­pal Hollywoodnál. De nemcsak a hosszúsági fokok és az égtá­jak határozzák meg az időt, —• Ha a mindenség-órát. nemcsak a füleddel és szemeddel figye­led. hanem agyaddal és szived­del is, akkor magad is észre- veszed ezt. F igyeld csak! Az órák órájának csak egy szer­kezete van, egy erő mozgatja a mutatókat, egy erő határozza meg az időt, s egy napon egyazon óra üt majd mindenütt a vilá­gon. Világ órái. egyesüljetek! Prága. 1937. (.Hollosi Tibor fordítasz.) szabadult magyar munkások seregszemléjén. Virágok gar­mada borítja az utcákat, tere­ket, libben-lobban a színes szoknya, röppen a léggömb, s ekkor egy kiskocsma előtt vé­letlenül halomra borul egy öreg sörszállító munkás összes rakománya. Folyik az üdítő lé le a csatornákba, s az ünneplő sereg — látva a szerencsétlenül járt öreget — megvásárolja egyenként a széttört üveget. Az összefogás, a szolidaritás egyik legszebb megnyilvánu­lása volt ez: érződött a film al­kotóinak teljes ihletetlsége és akarata, amelyet május else­jén játszódó filmükkel közre­adtak. Ügy érezte a néző: ez a szolidaritás képes országhatá­rokon át. kisugárzódra, ha a szükség úgy kívánja. Május 1 kiapadhatatlan for­rásából világnézetük szerint kortyolnak a világ írói, művé­szei. A megjelenítés, a szimbó­lum foka tehát hitvallás kér­dése is. De egyben teljesen azo­nos ez a hitvallás: május az erősség hava, a májusi fűzfa­vesszőket nem lehet derékon roppantam. Ha szolidaritásról, összefogásról van szó: május jelképe egyértelmű. Szűkehb hazánk fiai, költők, képzőművészek szintén merí­tettek május ígéreteiből ihletet. Barczí Pál legfrissebb Derko- vits-ösztöndíjas művészünk lendületes rézkarcon elevení­tette meg a Miskolci Nemzeti Színház előtt vigadó májusi tö­meget. Ficzere László egyik olajfestménye május elsejének előestéiéről a lázas készülődés­ről vall. Városunk egyik köz­épületét egy zászlót vivő em­ber lemezdombormüve díszíti. Nem lehet nem oda figyelni arra a jelenségre: íróink, mű­vészeink java nem ..protokoll- lelkesedésből” nyúl május té­máihoz, hanem önigényből, mert május elseje olyan szép, olyan hangulatos, és boldog­sága olyan errtberi, bensőséges, hogy a legerősebb vihar, vagy esőzés sem- képes lerontani, csökkenteni fényességét, ragyo­gását.- ... májust az írók Szeretik ^ a művészek, mert május: erős. Szeretik a. rangos, míves szó, a szín és muzsika művelői. Ahogy Ady Endre megfogalmazta: »Mert a lovászt nem tudták megkötözni S a Május mégis ír, izgat, beszél,” Párkány László festette meg ezeket a májuso­kat. A költők és művészek „májusi témaköre” horizontjai­ban kitágult; ódák, dalok, mo­numentális freskók születtek ez idő tájt. Juhász Gyula tiszta érzelmektől fűtötten így dalolt: „Legyen majális minden napodon Ó Ember, hittel én ezt dalolom.” Ligeti Károly Május piros harangjait kongatta meg, hogy az érc hangja messze hatoljon, túl az ország határain és „Kiin­duljon testvér milliók szívében lüzharang.” Várnai Zseni vörös Május köszöntőjében á nagy május érkezését üdvözli nyílt szívvel és igaz örömmel. Derkovits Gyula, Berény Róbert és Vér­tes Marcell színekkel fogal­mazta meg május fogalommá növekedett nagy eszméjét. Nagy Lajos még 1932-ben, a Horthy-fasizmus embertelen éveiben is a vörös május remi­niszcenciájában élt, 1919 máju­sára emlékezett, amikor vörös katonát és parancsnokot tett meg alkotása hőséül. Vicente Blasco Ibánez valenciai író Májusvirágnak keresztelte re­génye egyik hajóját, szimbólu­mául annak, hogy a szegény emberek a borzalmas elnyomás ellenére sem semmisülhetnek meg, mert május zsendülése, május piros virága él szivük­ben. c - , sem tudhatjuk, ozamat hány költőt, írót, művészt ihletett meg Pratolini- től Pablo Nerudáig, Picassótól I-Iinz Gyuláig a májusi gondo­lat. Az ifjú zeneszerzők soka­sága tért meg május ígéretes daliamaihoz; a legtöbben pezs- dülő, robbanékony taktusait fogták fel a gazdag dallamvi­lágból, hogy induló, serkentő dal szülessék belőle, hogy fris­sen meneteljenek a májusi zászlókat tartó emberek. Kur- tág György, Kadosa Pál, Novi­kov, Hacsaturján, Sosztákovies indulókban, szimfóniákban örö­kítették meg május tüzet, A legújabb testvér,'- a film, amikor kifejezés táró ban gyara­podott, amikor megjelent a szín: május pompája megsok­szorozódott, plaszt.ikusabbá vált. Emlékezetünkben cl még a sok színes dokumentum fil­men túl egy kedves kis játék­film, amelyet Májusi léggöm­bök címen vetítettek a mozik. A story nagyon is egyszerű: százezrek vidámkodnak felsza­badultan május elsején a fel­T77- ősidők óta vonzz; "a*us a művész fantázia, ját. A szépre vágyó lélek, zsen. dülésében, kitárulkozó pompa, jában, üde látványosságai bar sok mindent megtalál, amit ed- dig zord hónapok rejtettel* előle. Május a természet örök körforgásában az a virágdíszét kapu, amelyen innen téli; ko­ratavaszi szelek nyargalásznak s amelyen túl jön- a gyümölcs­érlelő nyár. Ez a virágos kapu kiapadha­tatlan forrása az modulomnak, a művészetnek. Nagyon korán, még az irodalom és művésze­tek hajnalán zengzetes, pateti. kus téma volt a .költő lantján, festő ecsetjén és dalnok ajkán. Századok iramodtak el „a tör­ténelem futószalagán”, — a május nem veszített fényéből. Valljuk, hogy amikor a mun­kás társadalom nemzetközi ün­nepévé alakult május első napja, fénye nőttön-nőtt, és szimbólummá emelkedett a természet megújhodásának e virágos kapuja. Május kétszeresen jelképpé egységesült szívekben, agyak­ban; a természet megújhodásá­nak jelképévé és a munkás jövő szimbólumává. Költők, írók, festők, zene- Äzerzök május fogalmát új tar­talmának kijáró tisztelettel és művészi alázattal közelítették meg, tették magukévá. Számát alig tudjuk azoknak az alkotóknak, akiket megej­tett május 1 varázsa. Még hi­vatalosan nem tekintette a vi­lág munkás társadalma május elsejét ünnepének, amikor már 1848-ban megjelent egy magyar verselő, Bereezk Károly lát­noki költeménye: Május első­jén 1848 címen. Petőfi egykori barátja és költőtársa a spon­tán összesereglő, szabadságát ünneplő tömeg láttán így kiál­tott fel: „Mi ez? — az utcasarkon Az egybegyűlt néptömeg Májusnak első reggelén Szabadságát ünnepli meg.” Május évszázadokon át kí­nálta magát mindazoknak, akik előre tekintettek. Frissesége, pezsdülése, diadalmassága a szunnyadáson, mindenkor al­kalmas volt arra, hogy tettekre, alkotásokra ösztönözzön. Ady Endre már 1914-ben mély szimbolikával, de egyértelmű egyenlőség! jellel azonosította májust a szabadsággal: „A Május izgat csupa verőfénnyel, S úgy ágyazza, készíti a jövőt.” Május ..jövőt” hozott. A Szovjetuniónak és Magyaror­szágnak valóságos munkásjö- vőt. 1917 és 1919 oly májuso­kat hozott, amelyek új húrok pendítésére serkentették, a köl­tőket, művészeket,. Az igazi művész nem késlekedett. Tol­lat, ecsetet ragadott és tűzsza- vakkal, meleg, piros színekkel---------ciqu--------­J florhígcr Pál hetven éves A Budapesten született, köz­ismert bécsi színész 1926-ban került Berlinbe, ahol a, többi között Reinhardt színházában is fellépett. Első ’ filmszerepét 1927-ben játszotta, s azóta mintegy kétszáz filmje készült. Legismertebb filmjei: „Zwei herzen ...” (1930), „Táncol a kongresszus” (1931), „Bécsi tör­ténetek” (1941), „A hordár” S952), és „A magántitkárnó” **«53 .) A kiváló színész most ünnepli születésének 70. év­fordulóját. Belebújik nadrágjába, másod­percnyi pontossággal kell ott lennie a nácik által elrendelt, gyülekezőhelyen, különben a csoportvezető beárulja, és ak­kor röpülhet munkahelyéről, talán egyenesen a koncentrá­ciós táborba. Úgyis ferde szem­mel néznek rá, mint régi szer­vezett munkásra. Hamburgban az óra nagy­mutatójának még tizenkét percnyi utat kell megtennie, hogy elérje a. reggeli hét órát jelző, ' tizehkettős számot. „Hogy ezek ma mit fognak megint, összelefetyelni? — dör- mögi Klaus, a Blohm és Woss cég esztergályosa —. Ma a ve­zérurak biztosan arról prédi­kálnak, majd, hogy mennyivel egészségesebb, ha nem zabá­lunk kenyeret!” L ondonban a Whitechapal High-Road sötétedik, majd rövidesen feke­téink az emberektől, akik zárt sorokban áll­nak fel, hogy a Hyde-Parkba vonuljanak. A High-Gate rá­csos kapuin át munkásküldött­ségek menetelnek, alig tudják cipelni a koszorúkat, amelyek 11 iájug ebeiért az órák elöü óra, mint Madridban. Madrid, ban az idő most előrehalad, s burgosi óra hátrafelé megy Május elsején, ha rászorítjuk fülünket az óra nagy üveglap, .iára, talán hallhatjuk a katto­gást, mely ügy hangzik, akár­csak a munkászászlóaljak üte­mes menetelése. Talán láthat­juk, hogy a mutatókon vörö: zászlók lengenek. Minden számlapon május el. seje van. Prágában reggel bei óra. A Ringhoffer-gyár mun­kása riadtan ébred álmából nem az ébresztőóra, nem is t. felesége, hanem az ablakon be. ragyogó napsugár keltette fel „Az ördögbe is — ez az else gondolata —, elaludtam.” Di rögtön visszaszívja káromko­dását, mert eszébe jut: ma ün­nep van, ünnep, mit apáink harcoltak ki. Még alhatom eg} kicsit, még van idő a felvonu­lásig. Berlinben még négy pert hiányzik a 7 órához, de a Sie- men ssta d t - müvek művezetője már felkelt, és ő is káromko­dott közben. De ő nem szívj; vissza a káromkodást, min' ringhofferbeli munkástársa k * A világhírű „Száguldó ri- ^ porter” 1937-ben Irta ezt az u elbeszélését. Ebben az esz­v tendöben Spanyolországban fc dúlt a polgárháború, Német­t> országban a hitleri fasizmus D pusztított, l A z Ó-varosba rí az órás. ► mester kirakatában l áll egy nagy óra. Tu­► “ lajdonképpen ez nem £ egy óra, hanem sok lóra egyetlen órában egye­sítve. Az óracsoport a világot (ábrázolja: az öt világrészt tér­iben és időben. Minden szám­lap más-más város nevét, viseli lés a mutató jelzi, mennyi az (idő abban a városban, abban ►az időpontban, amikor mi ’ a , prágai Ö-város órásmesterének £ kirakata előtt állunk és az ,órák óráját nézzük. Egyetlen ► óramű, egy tömör és súlyos , fémszerkezet mozgatja a sok ► mutatót. A Prága jelzésű szám­pap körül sorakoznak a töb- íbiek, és minden számlapon a ►napnak más-más óráját, az •»órának más-más percét látjuk. |,Burgos jelzésű számlap nincs (az órán. Amikor a mester a t művét készítette, Burgos ban ^még ugyanannyit mutatott az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom