Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-04 / 102. szám

Wttn, 196?. májas I; eszäkmägtarorszäg s A if immkat9a munhÚMÉ ünnepeltük Jönnek a harcos új seregek ÜL wsswsmsbári szabad Ä munkásgyűlés résztvevői kifelé tódultak a székházból. Belevegyültek az utcai soka­ságba. A város fölött, a friss, tiszta légben indulók dallama szállt... Vezess te lángoló, tűz- ezínű zászló... Vezess az éjek éjén át... Vezess a harcba, sok sápadt arcra derítsd a cosai, a tanulóifjúság és az üzemek fiai. Lampionok ezrei himbálóztak, színek vegyültek, zenekarok adták a léptek üte­mét, és. zengett az ének ... Jön­nek az új seregek, jönnek, hogy a békét védjük ... Igen, a békét, meid; nincs most szebb, nagyszerűbb jel­tünk. hogy építsék tovább. Eh­hez pedig béke kell, béke, bé­ke. Zászlóerdők közt jöttek, zöld ágak alatt, énekelve, vidáman és hömpölygő sorokban. Jöttek a Lenin Kohászat és a Diós­győri Gépgyár fiai, lányai, jöttek az iskolák, jött a Míi­(Őzd, 19G4. V. 1.) Huszadik szabad május ... Ünnepelt a vasváros. Zászlók­kal, virágokkal, hatalmas transzparensekkel és lobogó szívekkel... Ilyen szép május elseje még nem volt a vasvárosban. Azt mondták az öregek, akikkel a majálison beszélgettem: ők sem emlékeznek hasonlóra. Ez a mostani, a huszadik sza­bad május 1. a legszebb emlék marad. Olyan szép volt, hogy voltak sokan, akik sírtak örö­mükben. A munkát, s a mun­kást — önmagukat ünnepelték ezen a virágbontó szép tavaszi napon. A vasváros zászló- és virág­díszbe öltözött. ’ Minden útvo­nalon lobogtak a házakon, s a középületeken a vörös és nem­zeti színű lobogók: az ablakok­ban virágok, zöld gallyak, szí­nes szőnyegek, az utcákon pe­dig mosolygó, nevető, daloló, vidám arcok. Fiatalok, öregek vegyesen. Kart karba öltve, mint egv boldog, nagv család. . Az ünnepi felvonulás reggel 9 órakor kezdődött. A'város, s a járás vezetői, köztük az ózdiak kedves vendége, az ün­nepi nagygyűlés előadója: dr. Bodnár Ferenc elvtárs, ■ a me­gyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Elhaladtak a zászlókat lengető úttörők sor­fala közt, és helyet foglaltak az ÉM-szálló előtti emelvé­nyen, hogy fogadják az ózdi üzemek és a város dolgozóinak ünnepi menetét. Elsőnek az iskolák, s iparitanuló intéze­tek hallgatói jöttek fegyelme­zett sorokban. Öröm és büsz­keség töltötte el szívünket: vidám fiatalságunk felvonu­lása derűt, erőt sugárzó volt; táncoltak, daloltak, virágokat, zászlókat lobogtattak. Menetü­ket az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak demonstrációs fel­vonulása követte Egymás után haladtak cl az emelvény előtt a különféle gyárrészlegek dol­gozói. akik magukkal hozták családtagjaikat is. Szinte vége­láthatatlan volt a Miniszter- tanács és a SZOT vörös zászló­jával kitüntetett gyár dolgozói­nak menete. Őket a város la­A felvonuló fiatalok az emelvény elé érve, népi táncot mutattak be. hajnal bíborát... És a híres Vörös Csepel... vezesd a har­cot, Váci út felelj neki... Du­nántúl. Alföld együtt a harc­ban zászlaját meglengeti, len­geti ... Az indulók letűnt idő­ket, megvívott nagy harcokat idéztek. Szép volt. Izzott a for­radalmi hangulat, érezni lehe­tett, hogy a várost betölti a munkásünnep harcos, de vi­dám szelleme... És ekkor a Szemerén, úgy riegyedkilenc tájban felharsant a kisdobosok trombitája, per­dült a dob, s feltűnt a miskolci ifjúság menetoszlopának éle. Bárom fiatal haladt az élen, két leány és egy fiú, óriás vö­rös lobogóval. Szépek voltak. Ünnepélyesen vezették végiga felvonulás vezérzászlaját á Petőfi tértől a szakszervezeti székházig. Itt a megye és a vá­ros vezetői, a szakszervezet, a tömegszervezetek és az üze­mek, iskolák vezetői köszön­tötték a felvonulókat, Miskolc ifjúságát. A zászló mögött felnagyított fclSZ-jelvényt hoztak. „Ifjúság a szocializmusért” — hirdette a felírás. És mögötte jöttek a szocializmus legfiatalabb har­szó, csakis a béke. Nem min­denáron, mert nem vagyunk pacifisták, szocialista hazán­kat megvédjülc bármikor, ha támadás érné, de mi nem há­borút, hanem leszerelést, bé­két és békés gazdasági ver­senyt akarunk. Mi nem akar­juk elpusztítani ezt a szép, egészséges ifjúságot, amely oly szépen énekel, tanul, dol­gozik, táncol, mulat. Ez az ifjú sereg már a szocializmus gyer­meke. Mi nekik akarjuk adni mindazt, amit eddig építet­szaki Egyetem, az intézmények és hivatalok ifjúsága, a harcos, új seregek. Jöttek úgy, hogy katonákkal ölélkőztek össze, mert a katonák is a mi fiaink, és velünk együtt köszöntötték a májust. Nem lehetett megszámlálni őket. Tízezren lehettek, vagy jóval többen. Egy órán át sza­kadatlanul vonultak. Magúkkal hozták minden nép zászlaját és köztük legmagasabbra emelték a vöröset, amely a május nemzetközi' zászlaja . Virágos szín pompa Hegyalján A tavasz késése ez idén úgy hozta magával, hogy Hegyalján, Hegyközben és Bodrogközben éppen május el­sejére teljes pompájukban lei- bomlottak a gyümölcsfák. Nagy lelkesedéssel készültek a huszadik szabad május else­je méltó megünneplésére a sátoraljaújhelyi járás dolgozói is. Csütörtökön estére az ifjú­ság lampionos, fáklyás felvo­nulást és szórakoztató tábor­tűzi műsort tervezett, ez azon­ban az egész délután, zuhogó Mindenütt jókedv az északi bányavidéken Gyönyört! májusi reggelre ébred­ik elsején az északi bányavidék algozói. Aki ezen a napon Sajó- •entpéter. Kazincbarcika, Pulnok, adópüspöki és Bánréve felé ha­ßt, s csak néhány percnyi időt senleit rá. lioirv némi benyomást lakóinak ró­idö, amely sajnos, délutánra kissé elromlott, már kora reggel kicsalta az ünneplőbe öltözött embereket az utcára, volt keletje az árussátrak portékáinak. Kicsi és nagy, öreg és fiatal vígan majálisozott ezen a napon. Az ünnepi gyűlések után kulturális események, sportverse­nyek tarkították a programot, bő­ven akadt látványosság, nem volt hiány a szórakozási lehetőségek­ben. Bájópüspökibcn felvonuláshoz készülődnek a lovasok. eső miatt elmaradt, így a leg­több helyen a művelődési ott­honokban emlékezteik meg a munkásosztály nagy ünnepe ről. Május elsején korán reggel zeneszó köszöntötte a lakossá­got Délelőtt műsoros majá­list rendeztek a közeli par­kokban, erdőkben. Ugyanekkor tartották a KISZ-szervezetek az Ifjúság a szocializmuséit mozgalom próbázásait is. A próbákon, több ezer kiszásta if­jú vett részt. Hé! napig majjátisadaft a Lenin Kohászati Müvek (lo)gozói Május elsején mintegy há­romezren érkeztek a Bükkben lévő Királyasztalhoz, hogy a Lenin Kohászati Művek majá­lisán részt vegyenek. A sát­rak ínycsiklandozó ételekkel, italokkal, a vasgyári önkéntes tánczenekar vidám talpaláva- lóval várta a vendégeket. A merészebbeket nem riasz­totta el az eső és sokan vissza­mentek az eső elállta után is. Estefelé már ismét teljes volt a létszám. Olyan vidáman telt el a nap hívatlan vendégük, az eső ellenére is, hogy úgy gon­dolták, kar lenne ilyen hamar befejezni ezt a majálist. így aztán sokan másnap „mégis-; metélték” a május elsejét. Májusi — sok vidámsággal Amikor harmadszor is zápor vihgrZott keresztül Pereces- Erényö óriás tisztásán, senki sem gondolt árra, hogy az ala­posan átázott, ünneplő tömeg ismételten visszatér a kisle- velű tölgyfák alól a csupa-víz tisztásra. Pedig így történt. Harmadszor is visszatértek a majálisozók. lerázták kalapjuk szegélyéről, esernyőjük pereméről a vizet, és újból ott to­longtak a friss Ácsolatú színpad előtt, no meg az alkalmi halászcsárda előtt — röviden: ki-ki ott, ahol kedve tartotta. Mert a rendkívül jó szervezés mindenkinek igénye szerint gondoskodott szórakozásról, pihenésről, ételről, italról, a gyerekeknek és kisovodásoknak felügyeletéről. Mintegy -000 vidám ember tarkállott az óriási réten; étel-ital bőségesen volt. mert kivonult az Üzemélelmezési Vállalat is, s így legtöbben frissen készült sertéspörköltet fogyasztották, rizzsel és savanyúsággal az erdei „terülj asz-, tálkámon”. A „vezeri” sátorban kedves vendégekre bukkantunk; a Diósgyőri Gépgyár vezetői együtt ünnepeltek a Kelet- szlovákiai Területi Tanács hattagú küldöttségével, amelyet Juraj Krempa titkár vezetett. A gépgyár vezetői ajándékok­kal kedveskedtek csehszlovák barátainknak, akik nagyon kellemesen érezték magukat Pereces-Erenyön. Az ünnep minden percéhez való ragaszkodás érthető, hisz igazi munkásünnepnek voltunk szemtanúi az erenyői öreg tölgyek alatt. (Pl) kosai követték: az intézmények és a kereskedelem, a közleke­dési üzemek, valamint a ter­melőszövetkezetek dolgozói. Ügy tűnt, hogy ezen a napon szinte senki sem maradt otthon Özdon. Az emberek csoportok­ba verődve igyekeztek a sta­dionba, a nagygyűlés és az azt követő majális színhelyére. Ide tartott: a felvonulók menete is. Az első alkalom, hogy a sta­dionban tartottak ünnepi gyű­lést. A résztvevők megtöltöt­ték a lelátóiját. Nem sokkal 11 óra előtt dr. Bodnár Ferenc elvtárs lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédében május 1. jelentőségét méltatta és sok­szorosan aláhúzta a békeharc, eredményeink, vívmányaink megvédésének fontosságát. Be­szélt az ózdi üzemek dolgozói­nak elért szép eredményeiről, a soron következő feladatok­ról. Az ünneplés közben sem szabad szem elő] téveszteni céljainkat, a mindennapi ter­melő munkát, a szocializmus építésében továbbra is ránk váró tennivalókat — hangsú­lyozta. Ezek megvalósításáéit harcolnunk, dolgoznunk keik fokozni eredményeinket. A munka ünnepén is újabb foga­dalmat teszünk, hogy minden erőnkkel, legjobb tehetségünk­kel dolgozunk tovább, mert — mint ahogy a költő megéne­kelte: — „Dolgozni csak pon­tosan, szépen, Ahogy a csillag megy az égen, Ügy érdemes . ..” Ez, s a béke a mottója a mi ünnepünknek. Felejthetetlen és teljesen, újszerű élmény volt a nagy­gyűlés végén az ózdi iskolák tanulóinak színpompás sport­mutatványa, amelyet Szinyéri György, az ózdi vasvári általá­nos iskola testnevelő tanára vezényelt. Színes ruhákba öl­tözött diáksereg vonult a sta­dion gyepszőnyegére. Élő vi­rágkép volt ez. Majd vezény­szóra: „Mindent az emberért, az ember javára” — jelmonda­tot alkották, középütt az ötágú vöröscsillaggal és az élő sza- badságszoborral. Az Interna- cionálé hangjaira felálló kö­zönség szűnni nem akaró taps­sal köszönte meg a gyönyörű élményt, amely az ózdi sta­dionban eddig lezajlott esemé­nyek legszebbbike közé tar­tozik. A délelőtti ünnepséget kul­túr- és sportműsorok követték, és a stadion környékén rende­zett vidám majálison a késő esti órákig szórakoztak, ünne­peltek az ózdi dolgozók. OnodvárI Miklós *************** Tánc a huss mellett Tapolcán szinte tob­zódott a tavasz. Az er­dők üde lombja és a vi­rágok óriás csokrai ösz- szekeveredtek, Sütött a Nap. Nagy Ikarus-busz kanyarodott a parkoló helyre. Termelőszövet­kezeti gazdák szálltak ki_ belőle, fiatalok és idősebbek. Jóformán földet sem ért lábuk, . még körül sem néztek, jí máris zsongani kezdett * egy tangóha-rmónika. S Hegyek között, völgyek # között zakatol a. vonat.„ * S csak egy pillanat —* * már körült áneoltak. Az- * után tangó, majd csőr- * dás következett. Min- * denki táncolt, kacagott, jr Végül egy twist-szám * zárta be a sort. Ellán­colták. nagyot nevettek, és sétára indultak a gyönyörű parkban, sz. *"**"*•***•*****{"*#******** Zeneszóra ébredlek a tiszaszcdcrkényick Reggel öt órakor még álmos, de nevető arccal nyitogatták ablakaikat a tiszaszederkényi- ek: ugyanis a helyi munkás­őr zenekar „hajnali” zenével köszöntötte május elsején a város minden lakóját. Délelőtt tíz órakor ünnepi nagygyűlést tartottak az isko­la előtt, ahol Deme László, a megyei pártbizottság ágit. prop, osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. A gyűlésen a város majd minden lakója részt vett, a Tiszai Ve­gyikombinátnál dolgozó szov­jet szerelőkkel és családjaik­kal együtt. Az ünnepség után a helyi kultúrcsoportok szín­vonalas műsorral szórakoztat­ták a tiszaszederkényieket. Délután sportműsor volt és a munkásőr zenekar, térzenét adott. Ezer fiatal Eampionos felvonulása A tíz éves Kazincbarcika május elseje tiszteletére ünne­pi díszbe öltözött. Május else­je előestéjén mintegy ezer fia­tal — úttörőcsapatok és KISZ- szervezetek tagjai — lampio­nokkal ' „felszerelve”, a falun keresztül vonult a városba. A Szabadság téren Takács Ist­ván, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet, Május elsejére az üzemek munkás—paraszt találkozóval egybekötött majálisokat tervez­tek. A rossz idő miatt a sza­badban nem tarthatták meg, ezért az üzemi éttermekben rendezték. A majálisra meg­hívták az üzemek által patro­nált termelőszövetkezetek tag­jait, s így együtt vidám poha- razgatás, nótaszó, tánc mellett ünnepeltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom