Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

Vasárnap, 1964, május M. ES*AKl*fAGTARORSZAG 8 A munkára nodes a szocialista munkaerkölcs kialakításának szerves része | ifjúságunk világnézeti, politikai-erkölcsi ne­velésének fontosságát aligha kell az ifjúsági vezetőknek hosszan boncol­gatni és bizonyítani. Mindnyá­jan ismerjük a KISZ Központi Bizottság Nevelési Irányelveit, amely szocialista társadal­munk igényeiből kiindulva he­lyes értékelését adja és elemző módon tárgyalja ifjú­ságunk erkölcsi-politikai arcu­latát, a kommunista nevelés­sel kapcsolatos feladatokat. A Nevelési Irányelv többek kö­zött megállapítja, hogy „a szo­cializmus további sikeres épí­tése megköveteli, hogy gyor­sítsuk a fiatalok szocialista tudatának kialakítását... — a marxizmus—leninizmus esz­méi alapján a. jelenlegihez ké­pest magasabb fokra emeljük az ifjúsági tömegek eszmei- politilcai színvonalát...” A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség e nevelési célkitűzéseinek megvalósítását olyan kedvező körülmények között végzi, amikor is az alapjában meg­változott szocialista típusú is­kolák, a szocialista üzemek, a kibontakozó szocialista falu, a szülök — pedagógusok nagy részének felelősségérzete, sze­mélyes jó példája és nem utolsósorban kulturális forra­dalmunk vívmányai együtte­sen pozitív hatást gyakorolnak ifjúságunk gondolkodására, er­kölcsi arculatára. Pártunk po­litikájának hatására az elmúlt két évtized forradalmi átala­kulásával egyetemben egy új ■— munkához való viszonyá­ban, magatartásában egyre in­kább szocialista erkölcs je­gyeit magán viselő —, ifjú nemzedék növekedett fel. A népünk életében végbe­ment szocialista fejlődés ifjú­ságunk politikai es erkölcsi arculatában is mindinkább visszatükröződik és kezd ural­kodóvá válni. E folyamat, ámely a felnövekvő ifjúság erkölcsi arculatát befolyásolta és formálja, a szocialista tár­sadalom győzelméért folyó gyakorlati tevékenység alap­ján ment és megy végbe, szer­ves összefüggésben a szociá­lisul ideológia valamennyi ol­dalának hatásával és kialaku­lásával. Anélkül, hogy túlér­tékelnénk e folyamatban a gyakorlati tevékenységet, a munka szerepét az ifjúság szo­cialista erkölcsi arculatának kialakításában, hangsúlyoz­nunk kell aZ alkotó munká­nak — a munka kollektív for­máinak nevelő jellegét, mivel a munka nevelő szerepe a szo­cialista társadalomban minősé­gileg új jelleget öltött, s nem­csak gazdasági, hanem egyben erkölcsi kategóriává, az egyén értékmérőjévé lett ..............Ellen­t étben a régi társadalommal — irta Marx —, amelynek velejárója a gazdasági nyomor és a politikai téboly — egy új társadalom születik, melynek nemzetközi elve a béke, mert minden nemzetnél ugyanaz az elv uralkodik: a munka” — amely a társadalmi életkörülmények szüntelen ja­vításának, a nagy eszmék meg­valósításának egyedüli esz­köze, minden érték forrása. Éppen ezért a KISZ fontos kötelességének tartja, hogy a felnövekvő nemzedéket előké­szítse a munkára és olyan szellemben nevelje a fiatalsá­got. hogy az szeresse, megbe­csülje és életszükségletének tekintse a munkát. A Kommunist;» Ifjúsági Szövetség az eddigi tevékenysége során — felismerve a szocia­lista munkaerkölcs kifejlesz­tésének, mint a kommunista nevelőmunka lényegének fon­tosságát — megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúság munkára, munkán keresztül történő nevelésére. Nem túl­zás. ha azt mondjuk, hogy a KISZ az elmúlt években a társadalom javára végzett munkát, a termelési és véd­nökség» mozgalmakat — amely egyesíti a KISZ valamennyi célkitűzését — az ifjúság ne­velésének egyik fő módszerévé tette. Például az Ifjúság a Szo­cializmusért Mozgalom köve­telményeit 1963-ban közel 850 ezer fiatal teljesítette, amely egyesíti magában a tanulást, a szórakozást, a közösség ja­vára végzett munkával. A tár­sadalmi munkaakeiókban résztvevő fiatalok száma min­írta: Móitus Antal den évben meghaladja a 200 ezret. A takarékossági mozga­lomban 1820 millió forint érté­ket takarítottak meg a fiata­lok, a második ötéves terv első három évében. A védnök­ségek meghirdetésével (vegy­ipari. DCM feletti, a rétek és legelők ápolása, javítása fe­letti védnökség), gyakorlati végrehajtásával új, vonzó, ér­dekes. tartalmas versenyforma bontakozott ki az ipai'ban és a mezőgazdaságban, ami nép- gazdasági ei'edményességük mellett elősegíti ifjúságunk­ban a közösség, a társadalom li án ti felelősségérzetet, a munka megbecsülésének tu­datát. Az utóbbi években ei'őtel- jesebben fejlődtek és szám­szerűségében növekedtek a szocialista munkavei-seny kol­lektív formái, kedvező feltéte­lek jöttek létre ahhoz, hogy az ifjúmunkások újtipusú szo­cialista emberekké formálód­janak. a munkabrigádok ínindinkább szocialista közös­ségekké válnak. Különösen a szocialisU» munkabrigádok te­vékenysége jelentős ebből a szempontból, mert tudatosan programjukba iktatják a. mun­kások, a fiatalok kommunista magatartásának formálását is. Évente mintegy 10 ezer ifjú­sági brigádban, közel 100 ezer ifjúmunkás vesz részt. 1963- ban 8273-ra emelkedett a szo­cialista címért küzdő és 2832- re a címet elnyei'ő ifjúsági bri­gádok száma. Ezekben az ifjú­sági kollektívákban, szocialista brigádokban a munka, a ter­melés, az alkotás pátosza az ifjúság nevelésének egyik leg­fontosabb eszközévé kezd válni; a fiatalokat összefogja, szolidaritásra neveli és a mun­ka hatékonyságával együtt a munka nevelő jellegét is ma- gasabbrendűvé teszi. Ezekben a szocialista közösségekben, a közös tevékenység során ki­alakult kapcsolatok eredmé­nyeként fejlődik a közösségi ember, amelynek egyéni ér­deke mindinkább feloldódik közösségi érdekké és ennek a folyamatában válik a kollek­tivizmus a szocialista munka­erkölcs legfontosabb alap­elvévé. A mint látjuk, a fiatalok szilárd jelleme, kol­lektivitása, kitartása, hogy csak a legfonto­sabbakat említsem — mint kommunista jellemvonások —, nem születnek önmaguktól, kialakulásukat nagymértékben elősegíti a társadalom javára végzett közösségi munka. Azonban a szocialista közös­ségi munka nem automatiku­san keletkezik és fejlődik, tu­datosan kell megszervezni és fejleszteni. Szocialista társa­dalmunk megtei'emtette az ifjúság számára a sokoldalú tevékenység kereteit. E tevé­kenység egyik irányítója, szer­vezője és összefogója a Kom­munista Ifjúsági Szövetség. A szocialista munkaerkölcs ki­alakításának fontosságát KISZ aktivistáink és vezetőink több­sége érti. csupán a módszerek és lehetőségek jobb kihaszná­lására. összehangolására van szükség ahhoz, hogy még na­gyobb körültekintéssel foglal­kozzanak az ifjúság munkára nevelésének egyik legtömege- sebb' fői-májával, az ifjúsági termelési mozgalmakkal, a munkaverseny sokoldalú fej­lesztésével. A szocialista vei-seny, — a termelési akció — új tái-sadalmi kapcsolato­kat hoz létre az embe­rek között. A szocialista mun­ka nagy szerepet játszik az ember jellemének és akaratá­nak alakításában és olyan er­kölcsi tulajdonságoknak a ki- fejlesztésében, mint a kezdemé­nyezés, aktivitás, állhatatosság, az öntudatos szocialista mun­kafegyelem stb- Nem lebecsül­ve a termelési mozgalmak és munikaakciók népgazdasági jelentőségét, erőteljesebben hangsúlyoznunk kell a jövő­ben — a Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenysége szem­pontjából is — annak szüksé­gességét. hogy a feladatok megoldása során fokozottabb figyelmet fordítsunk a munka nevelő jellegére annak érdeké­ben, hogy a termelési felada­tok gazdasági eredményessé­gére való törekvés mellett, azok nevelő hatása fokozottab­ban előtérbe 'kerüljön. Itt meg kell jegyeznünk, hogy súlyos hibát követnénk el, ha a mun­kát a nevelés eszközeként fe­tisizálnánk. Makarenko tevé­kenysége során többször hang­súlyozta azt az általános elvet, hogy a munka önmagában, ál­talában nem nevelési eszköz, hanem az egész nevelési fo­lyamat »észé. Ebből is láthat­juk. hogy a fizikai munka ál­tal való nevelés a szocialista nevelés tengelyévé válik, s eh­hez kell, hogy- kapcsolódjék folyamatosságában .az erköl­csi és értelmi nevelés, képzés. Ha a munkái-a nevelést a szo­cialista munkaerkölcs kialakí­tásának részeként, mint folya­matot vizsgáljuk, akkor arra a következtetésre jutunk egy­részt, hogy nem lehet a szo­cialista munkaerkölcsöt a ma­ga teljességében kialakítani a szocialista erkölcsi tudat ki­fejlesztése és megszilárdítása nélkül. Másrészt a munkaer­kölcs állandó fejlesztésének központi szelepet kell betölte­nie az ideológiai munkában, ugyanakkor a nevelésnek a szocialista munkaerkölcs fej­lesztését kell szolgálnia. arx azt mondta, hogy csak a termelőmunká­nak az oktatással va­ló egyesítése teszi le­hetővé az ember sokoldalú fej­lődését. E felismerés gyakor­lati következménye az. hogy hazánkban az iskola és a gya­korlat nem járhatnak többé külön utakon. A nevelést is ro­hamléptekkel előzi meg a gya­korlati élet. Az oktatás és a termelőmunka, megfordítva: a termelőmunka és a művelődés összekapcsolása alapvetően új helyzetet teremt az ifjúság nevelése területén, mivel a tár­sadalom számára végzett hasz­nos fizikai munka és a szerte­ágazó szellemi tevékenység harmonizálása, egybekapcso- lása a kommunista nevelés alap-pillérévé lett. A fent — nem a teljesség igényével — vázolt kölcsönha­tások felismerése és tudatos alkalmazása a gyakorlati munka során nagyban növel­heti a nevelőmunka haté­konyságát. M JEIéizein cint a jó vízgazdálkodásért Gátat vetni a víz pusztításai­nak. biztosítani a szükséges vizet, minél jobban hasznosí­tani ezt a kincsünket. Legrö­videbben talán így lehetne összegezni az Északmagyaror­szági Vízügyi Igazgatóság dol­gozóinak feladatát. Igen sok­rétű, szép munka az. Az el­múlt évi jó munkát, több miirt 81 millió forint értékű kü­lönböző vízgazdálkodási fel­adat elvégzését jutalmazta az Él üzem kitüntetés. Az idén ismét jelentősen megnövekedtek feladataik: évi tervük csaknem 132 millió forintra emelkedett. 30 kilométeren erősítik az árvédelmi töltést Érdemes megismerni a munka néhány tényét és szám­adatát. A Tisza, a Bodrog, a Sajó és a Hernád védtöltései- nek felújítására és fenntartá­sára, az úgynevezett ár-vízvé­delemre az elmúlt évben 6 millió 740 ezer forintot fordí­tottak. Miskolc árvédelmi biztonságának megtei-emtésér-e, a Sajó új töltésének építéséi-e, 1,7 kilométeres új meder ásá­sára 12,5 millió forintot köl­töttek. Az idén a borsodi folyókonm csaknem 8,5 millió forintos • árvédelmi fenntartási és fel-J újítási munkára kerül sor. A» legveszélyesebb folyószakaszo- * kon. több mint 30 kilométe-o ren erősítik a töltést. A Sajón J 15.3 millió forint értékben o folytatják Putnok és az or- • szágliatár közötti ármentesíté­si mmikákat. Több mini tf millió belvízvédelemre A dél-borsodi, taktáközi és bodrogközi területeken az el­múlt évben és az idén is több mint 11 milliót költenek a bel- vízvédelemi-e. Az elmúlt év­ben több mint 53 kilométer hosszú belvízvédelmi csatorna- hálózatot építettek, s az idén épülő tiszavalki kettősműkö­désű szivattyútelep például több mint 21 ezer hold belvíz­mentesítését fogja szolgálni. Folytatják a tiszakarádi és a taktaföldvári szivattyútelepek korszerűsítését, a Takte, vala­mint a ricsei, a prügyi és más csatorna rendezését. Megzabolázzák a patakokat Folyamszabályozási mun­kákra. így gázlói-endezésekre az elmúlt évi 3,8 miihó fo­rinttal szemben az idén 5 mil­liót költenek az Északmagyar- oi-szági Vízügyi Igazgatóság területén De nemcsak a na­gyobb vízfolyások, hanem a megyénkben szép számmal ta­lálható kisebb patakok meg- zabolázása is fontos feladat. Az elmúlt évben 45 kilométer hosszúságban végeztek meder- rendezési munkákat a patako­kon. Kazincbarcikán például 2,5 millió forint értékben ren­dezték a Tardona patakot. 1964-ben a kisvízfolyások ren­dezésére 11,7 millió forintot fordítanak. Többek között folytatják a Bódva. a Nyögő, a Csörgős, a Szerencs, a Rakaca. a Szuha és a Szitává patak rendezését. flz öntözéses gazdálkodásért A vízgazdálkodás sokrétű feladatának egyik igen fontos ága az ipari üzemek és a la­kosság vízigényeinek kielégí­tése, és nem utolsósorban a mezőgazdaság részére az öntö­zővíz biztosítása. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséért igen sokat tettek a vízgazdálkodás dolgozói. Kidolgozták többek között a vízgazdálkodás 20 éves. távlati fejlesztési tervét, amely szerint a meglévő víz­készletből és az építendő 32 víztárolóból mintegy százezer hold öntözése valósítható meg. Nagy feladatot jelent az új öntö­zőtelepek tervezése és építése is. (p. s.) FAcktronikns ; mikroszkóp * és a lem kohászat " e Gaston Dupouy professzor, a« Francia Tudományos Akadó-, mia tagja jelentést tett arról, • hogy a világ legnagyobb elek- * tronikus mikroszkópjának se-» gítségével megállapíthatják azj öntvények hibáit. A kohóipari» termékek mikroszkópos tanul- J mányozásának lehetősége olyan « távlatokat nyit meg a tudomá- J nyos kutatás előtt, hogy Nagy- ■ Britannia és Japán is sietve J igyekszik a toulousedhoz ha- 0 sonló intenzitású elektíxxnikus • mikroszkópot beszerezni. J Két látnivaló között... A Budapesti Nemzetközi Vásár sok látnivalója, nagy forgalma bizony alaposan igénybe veszi a látogatókat. Még szerencse, hogy szinte minden második lépésnél akad egy lacikonyha, bisztró vagy vendéglői kerthelyiség, ahol min­denki kipihenheti fái-adalmait, válogatotton finom falatokkal pótolhatja az elfogyasztott energiát. Új, ösztönzőbb árrendszer a nemesített vetőmagvak termeltetésében A Magyar- Közlöny leg- minősítést kapott vetőmag 80 J utóbbi számában megjelent a forintos vásárlási felára ér-» földművelésügyi miniszter ren- vényben maradt az új rend- * delete a nemesített vetőmag­vak új termelői ái-ának meg­állapításáról. Eddig két foko­zat volt a vetőmagvak ter­meltetésében: az „eredeti ne­mesített” és az „utántermesz- tett”. Most az új rendszer sze­rint négy csoport lesz: elit, to­vábbá első-, másod- és har­madfokú nemesített mag. En­nek megefelelően az úgyneve­zett nerftsítési felárak, a termesztett, elszaporított vető- J magvak nemesítés! fokozatai , szerint, az eddiginél nagyobb J eltéréseket mutatnak. Az ár-, korrekciót úgy hajtották vég-» re. hogy a termelők minden 2 fokozatnál megtalálják számi- • tásukat,' a nemesített magtér-2 mesztés azonban mindenkép- • pen jövedelmezőbb legyen, 2 mint a szokvány vetőmagoké.» A legnagyobb felárat az elit- 2 magvakat termesztő gazdasá- • gok kapják, ahol rendkívül J fontos a jó minőség, a fajtisz- „ taság, a csirá zóképesség stb. • Az új árrendszer ösztönző cél- 2 ját jelzi például, hogy mig a» legjobb minőségű nemesített 2 búzavetőmag (jelenleg elit) # mázsámkinti felára 165 forint-» ról 320 forintra emelkedett, aj régi utántermesztett, kiváló • szer harmadik fokozatú, kivá- o ló minőségű vetőmagjaira is. J Hasonló módon alakult a felár s több fontos növényfélénél. Az új ár-megállapítás elveit kalmazzák egyúttal a koráb­ban be nem soi-olt, újonnan nemesítésbe került növényfa- • jók vetőmagjának termelteté- 2 sénél is. • al-2 ••••a»»»»»»»»»»»»»»»» Egy korsó sör és egy kis terefere. Idő előtt bezárnak. A New York-i nemzetközi • vásáron kiállító több állam a 2 határidő lejárta előtt be akar-» ja zárni pavilonját, mert, mint 2 a New York Post című lap» írja. tűrhetetlenül magasak a 2 fenntartási és őrzési költségek. • Néhány falatot, csak Így, állva, aztáu menni kell tovább.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom