Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-01 / 101. szám
a r Éljen május 1, munkásosztály nemzetközi, * Világ proletár i 01. -egyesSí ieteki A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSÖD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 101. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1064. május 1. harci seregszemléje ! IBAD MÁJUS írta: MRÁZ FERENC. V irágot bontott a május. Pezsdül, újul, pompázik a természet, földre szórja aranyát a Nap, hogy beragyogja a májusi zászlókat, amelyek alatt ma már százmilliók menetelnek. A százmilliók között ott halad a magyar munkásosztály, az egész magyar nép, köztük a borsodi dől.' gozók diadalmas serege. Immár hetvenötödször ünnepeljük május elsejét, a munkásosztály harcos ünnepét. 1889-ben, a II. Internacionálé alakuló kongresszusa határozatot hozott, hogy: „Égy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni... egy idejüleg minden országban és minden városban ...” Május elseje, az l!i!)0-es első harcos munkástüntetés hatására, azóta is elevenen ható, hagyományos ünneppé vált. Felvonulásokkal és tüntetésekkel, gyakran véres utcai harcok árán, minden évben mind több városban és országban egyre nagyobb tömegek fejezik ki jelszavaikban osztályharcos követeléseiket munkások és velük együtt mindazok, akik ébredő mtudattal keltek harcra a nemzetközi monopolszervezetekbe tö. ■ínörülő tőkések és a földes- urak zsarnoki hatalma, az embertelen kizsákmányolás ellen. Világszerte évről-évre sok tízezres tömegek tüntettek az In- ternacionálét énekelve vörös zászlók és harci jelszavakat hirdető táblák alatt, küzdve a közvetlen célokért és a távo- íiakért, az egész emberiség szebb életéért. A hetvenötödik vörös május, a világ dolgozói összefogásának újabb bizonyítéka az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért vívott harcban, amely közös harci frontba tömöríti a szocialista tábort, a fejlett kapitalista országok, a gazdaságilag elmaradt országok dolgozóit, a még gyarmati sorban lévő népeket, a nemzeti felszabadító mozgalom erőit. A vörös májusok története meggyőzően bizonyítja: a kizsákmányolás, a reakció ellen a munkások, dolgozók legerősebb fegyvere az egység! Még inkább így van ez ma, amikor az erőviszonyoknak a szocializmus javára végbement eltolódásával kedvező feltételek jöttek létre a béke megvédéséhez. A Szovjetunió következetes békepolitikája kemény küzdelem, ben visszaszorítja a hidegháború erőit. Az elmúlt esztendő nagy eredményeket mutat fel a béke megőrzéséért folytatott harcban. Bizonyság erre a .moszkvai atomcsend-egyez- mény, a hasadóanyagok világűrbe juttatásának eltiltásáról szóló szovjet—amerikai egyezmény, a katonai célokat szolgáló hasadó anyagok termelésének csökkentéséről szóló szovjet és amerikai nyilatkozat. A történelem kitörölhetetlen arany betűkkel jegyezte fel az alső május 1. megünneplését. Azóta ezeken az ünnepeken a vörös lobogó alá gyülekező proletároknak, az elnyomottak és kizsákmányollak harcrakész tömegeinek legfőbb jelszava mindig a Kommunista Kiáltványban megfogalmazott internacionalista gondolát volt: Világ Proletárjai, egyesüljetek! Amidőn most újból május elsejét köszöntjük, emlékezetünkben sorra felidézödnek a hazai májusok is. A több évtizedes nehéz harcok között ünneplők száma mindig gyarapodott; növekedtek és izmosodtak a forradalmi erők. A legfelemplőbb érzés először akkor töltötte el a magyar népet, amikor az 1919-es Tanácsköztársaság létrejötte után első alkalommal ünnepelhette szabadon 'május elsejét, az első magyar munkás—paraszt hatalmat, a Tanácsköztársaságot. Örömteli, emlékezetes nap volt 1919. május 1-e, melynek erőt, bátorságot adó harci szelleme elkísérte a frontra a hősiesen küzdő vöröskatonákat. Akkoj, 1919-ben a belső és külső ellenség roppant túlereje még felül tudott kerekedni a proletárdiktatúra fenntartásáért önfeláldozóan küzdő munkások és parasztok hadseregén. Ez. után nálunk 25 évig csak a legkegyetlenebb elnyomás körülményei között kerülhetett sor a május elsejei tüntetésekre és felvonulásokra, 1045-ben azonban újra az 1919-es szabad május ünnepi hangulata árasztotta el országunkat, mert megnyílt a lehetősége annak, hogy ezúttal véglegesen győzzön hazánkban a munkásosztály vezette dolgozó tömegeknek a proletár hatalomért vívott hősi küzdelme. Népünk ez évben huszadszor ünnepli szabadon a nemzetközi proletárszolidaritás nagy napját. S velünk együtt szabadon ünnepelnek még tizenhárom ország dolgozói, az egész szocialista világrendszer sok százmilliós népe. Azé a világrend- szeré, amely a kommunista pártok, a nemzetközi munkás- mozgalom, a néptömegek sok évtizedes hősi harcának legnagyobb vívmányaként jött létre, és amelynek népei az emberiség felemelkedéséért küzdők élvonalában haladnak. M ájus elseje azonban nemcsak a vidámság, a szórakozás napja, hanem a számvetésé is. Ez alkalommal is összevetjük a múltat a jelennel, mert a megtett út áttekintése világosabbá teszi a jövő feladatait, ragyogó távlatait. A mögöttünk levő esztendők a dolgozó nép számára igen sokat jelentenek: leraktuk a szocializmus alapjait, és már a szocializmus teljes felépítésének időszakában vagyunk. Mindaz, amiért a felszabadulás előtt évtizedeken keresztül harcolt a munkásosztály, az elmúlt 19 év alatt megvalósult: megteremtettük a néphatalmat, s nemcsak megteremtettük, hanem pártunk vezetésével meg is szilárdítottuk. Május elsején, a munka ünnepén újból kifejezésre juttatjuk, hogy egyre szorosabbra tömörítve sorainkat, dolgozunk a gazdasági és kulturális feladatok jó megoldásán, népgazdasági terveink maradéktalan teljesítésén, népünk szocialista tudatának formálásán. Megyénk üzemeiben, gyárai- han, mezőgazdaságában és intézményeiben egyaránt szorgos munka folyik. Egyre több termék kerül a nemzeti és nemzetközi piacra, a dolgozók asztalára, amejyet megyénk dolgozói állítanak elő. Az 1963-as gazdasági évben végzett munkája alapján 21 vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös - vándorzászlaját, illetve az élüzem címet. Me-1 gyénk területén ma már több) mint 40 ezer szocialista brigád I dolgozik; szocialista mezőgaz-j daságunk pedig bebizonyította, hogy a nagyüzemi termelés ( előnyösebb és népünk javát ] szolgálja. A világ mai helyzetében különösen nagy' jelentősége van a j szocialista országok, közöttük ( hazánk további eredményes! építőmunkájának. További | nagy feladatok várnak ipa- j runkra és mezőgazdaságunkra. ] A gazdasági építőmunkában, a ] kulturális forradalom következetes megvalósításában újabb $ tettekre van szükség. Saját érdekünk és a nemzetközi munkásmozgalom érdeke azt köve- j teli meg, hogy az ünnepeket követő dolgos hétköznapokon j ki-ki a maga posztján a májusi i jelszavait szellemében munkál- j kodjék. Ügyszintén nagy ( munka vár a' második ötéves J terv idei évre szóló feladatai- j nalc telesítésében megyénk iparára, mezőgazdaságára. Örömmel mondhatjuk el, hogy ipa- j runk jobban felkészült, mint) 1963-ban. A termelést rendelé- j sekkel fedezték, vállalataink! ellátása is megfelelőbb. Del még az eddiginél'is jobban meg j kell szervezni a munkát az < építőiparban, a kohászatban, a J gépiparban, a ’közlekedésben és ) nagyobb gondot kell fordítani j a bányászatban a munkásvéde- 1 lemre. Termelőszövetkezeteink! és állami gazdaságaink a késői j kitavaszodás ellenére is jól haladnak a legfontosabb tavaszi | munkákkal, s ez biztosíték J arra, hogy a pártunk Központi ] Bizottságának határozatába foglalt célkitűzéseknek eleget j tegyünk. Jól tudjuk azonban, hogy aj mindennapi termelő munkán j kívül jelentékeny rész hárul megyénk dolgozóira a béke megőrzéséért vívott harcban is. J Korunkban még nagyobb je- < lentőségre tett szert, mint valaha is a munkásmozgalom tör- J ténetében a jelszó: Világ pro- ] letárjai egyesüljetek! A fegyverek békéje nélkül j nincs békés verseny,) nincs szocialista felvi- j rágzás. Harcunk célja tehát a S teljes és általános béke. Ehhez a harchoz pártunk töretlen po- J litikája, amelyet valamennyi j becsületes magyar dolgozó kö- ( vet, mutatja a helyes utat. Májusi jelszsavainkban kifejezésre juttatjuk azt az elhatá- ] rozásunkat is. hogy híven a ( proletár szolidaritás eszméihez, szilárdan kitartunk a népek ( közötti barátság és együtlmü-1 ködés, a békés egymás mellett) élés politikája mellett. Határo-j zottan ellene vagyunk a hábo-i rúnák és őszintén küzdünk j azért, hogy elkerüljük. Tudató- j ban vagyunk annak, hogy a j szocialista világrendszer gazda-! sági eredményeivel gyakorol- J hatja a legnagyobb hatást a nemzetközi fejlődésre. Az idei < május elsejei ünnepségek vi- J lágszerte ismét a béke védel- í mének jegyében zajlanak le. A szocialista felvirágzásért vívott! harcunk egybefonódik az egész J emberiség közös érdekével, mert minél vonzóbb, fejlettebbé a szocialista világ, annál szi- j láTdabb és reményteljesebb a j béke! HUSZADIK A a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke MÁJUSNAK ROZSAJA Tüzekből született Májusnak rózsája, A színe acélkék, Hamuszürke szára, A hamu belepte. Befogta a rozsda, De a tűz esője Szép tisztára mosta. A mi virágunk nem Tej-arcú kertészek Babusgatták — ott nőtt Hol minden kiégett, Vasporos udvaron, Fekete vidéken, Hogy május napjára Kabátunkon égjen, Ha kell, akkor szépség, Ha kell, szúrófegyver. Hogy rohamra indult Vele milljó ember, Volt, mikor vöröslött, A vérünk színétől, Most már kék, mint acél. Ég színétől szépül. Darázs Endre Éljen a világ népeinek barátsága! Békét a világnak !
