Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

Wttsissssp, I99i. ítiwflJs Í2. T «SÄAJÖHACYARtmSiJLG mamnmaammmmmmmemamm NÉZELŐDVE-----0O0­D öbrftczöni Kálmán rajsea. Csaknem ötszáz fiorsööi tsz-üan vett részi országjáráséi? 1963-ban A biztosítási és önsegélyezési csoportnak az elmúlt évben Borsodban majdcsak 13. ezer termelőszövetkezeti gazda volt tagja. Közülük 212-en üdültek tíz napig. . Belföldi társasutazásokon csaknem 500 termel őszövet ke­ze ti tag vett részt. NEM TUDOM, mit kóstál egy gólya, vagy egy fecske. A budapesti állatkert bizonyára pontos felvilágosítást adna. ha megkérdeznénk. Sajnos, ezt el­mulasztottam, így képtelen va­gyok bármilyen árat is mon­dani. De ez most mellékes. Egy speciális vándormadárról van szó. Az ő irányárát pontosan ismerem. Bemutatom. Neve Kiss Bendegúz, vagy ha úgy tetszik: Lakatos, Ko­vács, Szabó, Tóth, stb. Huszon­egy esztendős, nőtlen. Haja harna, arca ovális, ha be­hunyja szemét, nincs nyitva, ábai, fogai megvannak. A feje ugyan a nyakán van, de lehet- í?e a háta közepén, vagy a r^jssébben is eddigi ténykedé- alapján, 'Ágúkor befejezte tanufaná- (tíz osztályt végzett, az 11,01 és az utolsót megrepet fázta), édesapja közölte, hogy szíveskedjék kirepülni a fé­szekből. A mi vándormadarunk elindult. Az első munkahelyen, egy nehézipari üzemben a KISZ felkarolta. Tanulj pajtás vala­mit a gyárban. Tanult is, aztán félév után, amikor már haszna lett volna a munkájának, el­ment. Keresett egy könnyű­ipari üzemet. Az 6 'szerencsé­jére és a népgazdaság pechjére — talált is. Felvették, betaní­tották, háromnegyed év múlva továbbáll!, miután rájött, hogy a könnyűiparnak csak a neve könnyű, a munka ugyanolyan nehéz, mint a nehéziparban. Szóval sokszor kopogtatott, be­fogadták, munkakönyvébe be­írták, valamire ismét ki tani főt­ték. azat tán repült. Szállt a vándormadár ágröl-ágra. aka­rom mondani, gyárról-gyárra. Számoljunk egy kiéért, Min­den új helyen maga után ha­gyott, legalább ezer forintos be­tanítási költséget, Szűkén szá­molva ennyibe belekerül egy betanított munkás, amíg kiok­tatják, lóért kap, az oktatókat fizetik, stb. Vegyünk 25 ván­dorlást, huszonötször ezer fo­rint az kereken 25 ezer. Tehát Kiss Bendegúz vándormadár eddig 25 ezer forintjába került a népgazdaságnak, úgyszólván semmi haszon fejében. Hiszen annak, amit a volt, munkahe­lyén tanult, az új poszton nem vehette hasznát. EZ CSUPÁN egyetlen ván­dormadár ára. Ezer vándorma­dár ára már 25 millió, 25 kár- baveszett millió. Ennyit kós­tálna talán a munkásvándor­lás. Ugye, számottevő összeg?! Többet kellene törődnünk, hogy a vándorlás megszűn­jék, megérné azt a 25 milliót. B. 1. Feltűnt, hogy a selyemréti villamosmegállónál a legszára­zabb időben is sarat fröccsköl. nek a jármüvek a szöcske­módra elugráló gyalogosokra. A rejtélyre csak napok múltán derült fény. Megláttam, hogy a járdaszigeten jó darabon be- roskadt kövek közül buggyan­va tör fel a víz. Még nem tu­dok arról, hogy az új fonás hasznosítására történt-e már intézkedés, de Íme a jel: Mis­kolc iegyen fürdőváros. Sok város dicsekedhet azzal, hogy tereit ellepik a galambok, s a turisták kedvenc látványos­sága és fotótémája: az etetés. Miskolcon ilyesmiről nem tu­dok, azaz, hogy a Tiszai Pá­lyaudvar előtti téren látni oly­kor-olykor, nem galambokat, hanem egy békésen körbe-kör- fce sétáló hatalmas anyadisz­nót. A jóindulatú turisták elő­ször meglepődnek ettől a vá­ratlan idegenforgalmi látvány­tól, de aztán bosszankodnak, hogy csak galambeledelt hoz­tak magukkal. * Egy divatüzlet kirakatában csaknem minden árucikk árjel­zőjén két ár szerepel. Egy vo­nallal áthúzott és egy újabb. Némely cipőn, vagy ruhán a régi ár duplája az újnak. Meg­mondom őszintén, amelyik árun nincsen áthúzott régi ár, abban több bizalmam van. Ezek a nagy különbségek gya­nússá teszik az árut. Nézem a cipőket, s azok mintha szé­gyenkeznének, hogy jme csak ennyit érnek. Talán valami folt’ van a múltjukon. Mintha mondanák: emberek, ne szel­lőztessük, húzzatok át, de oly vastag vonallal, hogy senki se tudja elolvasni, akkor bízni fognak bennünk. 1 -Már nincs élet benne, földi maradványai napról napra fogynak, gerendái, falai cson­kán merednek az égnek. Im­már harmadszor kapta a halá­los sebeket. A háborúban le­rombolták, de újjáépült, ké­sőbb leégett, újra életrekeltet- ték. Most már nincs segítség. Csa lenem egy évszázadot élt. Mennyi lelkes színjátszó, tán­cos talált benne otthonra! Hány kiváló dolgozó kapta meg itt kitüntetéseit, hány lelkes vasutas gyűlés zajlott le falai között! A vasúti műhely mun­kásai éppen most várják tize­dik él üzem - ünn epségü ke t. De ezfc már nem érheti meg. Üj sínpároknak kell átadni a helyét és ha az egykori szín­pad felett modern villamos-vo­natok suhannak majd. senki se sajnálja már a jó öreg Bun­kót. Akkor már nem sajnáljuk. De talán nem bűn, ha most mégis tisztelettel emlékezünk róla. Pál István A "■ ívocx óriása A három rejtelmes betű titka... A szovjet vegyészeti ipar kü­lönféle termékein az utóbbi időkben mind gyakrabban tűnt fel három „rej telmes” betű, amelynek jelentésével az em­berek nem voltak tisztában. Ez a három betű, a „VHK” foglal­koztatta az emberek képzele­tét. Kiderült aztán, hogy ez a három betű a Volga új, világ­szinté a földből nőtt ki az első műhelycsarnok, majd a másik, a harmadik. Az építkezés ha­talmas ütemben ma is főijük — de már termelnek is. Nemrég még hihetetlennek tűnt, hogy egy gyárat 2—3 év alatt fel lehessen építeni és üzembe helyezni. Azelőtt ugjranis csupán az építkezés szerelése minden tekintetben » legkorszerűbb. Második ké­pünk a hűtőberendezés kom­presszorának szerelését mu­tatja be. Harmadik képünk a már termelő azbeszt üzembe» készült: a művezető ellenőrzi az azbeszt szövet minőségét. A szovjet vegyipar legfonto­sabb központja a Volga me* Mibe kerül egy vándormadár? Éjjel-nappal a gáton (Levelezőnk tol) Taktalcenéz lakossága áldó. Balos munkát végzett az elmúlt napokban a megáradt Tiszánál. Az emberek a vízügyi szak­emberekkel és a gátőrök­kel együtt szinte éjjel­nappal a gáton voltak. A Tisza töltésének megvédésére 689 ho­mokzsákot raktak le a gátőrök irányításával. Köszönet mindazoknak, akik fáradtságot nem kímélve véd­ték a község vagyonát. Bánszki Margit vb-titkár, Taklakenéz Mint már hírül adtuk, hol­nap, április 13-án este Miskol­con a Bartók Béla Zeneművé­szeli Szakiskola hangverseny­termében rendezik meg az in­tézet kamarazenekarának, va­lamint Virág Endre orgonamű­vésznek, az intézet tanárának hangversenyét. E koncerten hangzik el először Magyaror­szágon Casals Sardana című gordonka zenekarra komponált műve. A mű katalán népdal- feldolgozásokon alapul, és azt hetvenötödik születésnapjára alkotta a világhírű művész. Az első bemutató -Zürichben volt, ahol Casals maga vezényelte a százhúsz tagú csellózenekart. Gombás Ferenc gordonka­művész, a miskolci szakiskola tanára az elmúlt évben levél­ben fordult Pablo Casalshoz, kérve, hogy gordonkazenekarra út művet küldjön számára. Casals igen rövid idő alatt, há­rom héten belül elküldte a Sardana-t. A hétfői kamara­koncerten húsz tagú csellózene. kar mutatja be Casals művét Egyébként a mű a közeljövő­ben Budapesten rendezendő nemzetközi zenepedagógus kongresszus programjában is szerepel: ez a zenekar mutatja be július 2-án. A miskolci ős­bemutatón a zenekarban köz­reműködik Gombás Ferenc is, a zenekart pedig ez alkalom­mal Sereg János vezényli. A miskolci zenekedvelő kö­zönség bizonyára érdeklődéssel várja és fogadja e ritka zenei eseményt. méretekben is igen nagjT óriá­sának, a volzsszkij vegyészeti kombinátnak névjegye. A Volga új óriása Volzs­szkij-ban, Volgográddal átel- lenben bámulatosan rövid idő alatt nőtt fel. Négjr esztendővel ezelőtt a mai vegyikombinát helyén még csak két apró há­zikó szerénykedett, s odább né­hány exkavátor túrta a földet. A pusztaság helyén aztán előkészítése ennyi időt igényelt. Volzsszkijban azonban két év sem telt el az építkezés kezde­tétől, s a kombinát már ter­melt is. 1962 januárjában mun­kába állt az abroncs-üzem, 1963 köz.epén az azbeszt gyár­egység és a hőerőmű. Hama­rosan megkezdi a termelést a műkaucsuk üzem is. Az építke­zés pedig folyik tovább. (Első képünk.) A volzsszkiji kombinát fel­dencéje. De a Szovjetunióba» alig van olyan iparvidék, ahoű jelenleg ne épülnének vegyi üzemek. Szibériától az Uraiig, Moszkva környékétől a Távol- Keletig, a Kaukázuson túl tói Ukrajnáig mindenütt új vegy­ipari kombinátok létesülnek Ez az új és óriási méretű épít­kezés új lendületet biztosit az egész szovjet gazdaság további nagyszerű fejlődésének. Cascds-mű ősbemutatója Miskolcon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom