Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

r Csodálatos gepezet A Volga új óriása Kilenc halász XX. évfolyam, 85. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1964. április 12. J Emlékezetes látogatás A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a forradalma munkás-paraszt kormány meg­hívására tíz napot töltött ha­zánkban a Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség. A láto­gatást világszerte nagy érdek­lődés előzte meg, s a nemzet­közi politikai körök figyelme ebben az időben erre a tíz nap­ra koncentrálódott. A magyar nép, a találkozó nemzetközi Íratásán túl, nagyon sokra értékeli a szovjet part­es kormányküldöttség magyar­országi látogatását. Lényeges és a szocialista fejlődés szem­pontjából, túlzás nélkül mond­hatjuk, történelmi jellegű ta­nácskozás volt ez. „A szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokon köl­csönösen tájékoztattuk egymást az építőmunka eredményeiről és a leküzdendő akadályokról. Megbeszéltük a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi mun­kásmozgalom kérdéseit, és tár­gyaltunk arról, hogyan tudjuk az élet minden területére már­is kiterjedő jó kapcsolatainkat még tovább fejleszteni, barát­ságunkat még tovább erősí­teni” Értékeli népünk ezt a ta­lálkozót azért is, mert törté­nelmi tapasztalatainak sok-sok példája igazolja e barátság gyümölcsöző voltát; a magyar nemzet haladásának garanciája ez az együttműködés és össze­tartozás. A jövőbe vetett bizo- dalommal ápoljuk e testvéri segítséget, a kölcsönösség elve alapján. Ma már nincs vita ar­ról, hogy akarja-e népünk a szocializmust, vagy sem. Akar­ja! Akarja szívével és tettei­vel! És pol itt Icai érettsége be- látlatja vele, meggyőzi róla, hogy minél erősebb a szocia­lizmus, minél erősebb az egy­órást segítő szocialista országok Potenciálja, annál nagyobb lesz a szocialista világrendszer be­folyása a népek történelmének alakulására. A testvéri kapocs — testvéri elveken nyugszik. IMaga Hruscsov elvtárs mon­dotta: a tapasztalatcserét oly­módon kell folytatnunk, hogy ne párhuzamosan dolgozzunk, hanem vegyük át egymástól mindazt, ami jó; osszuk meg a tudomány, a kultúra és a tech- mka tapasztalatait, hogy ezzel P'fozt és erőt takarítsunk meg. Elvégre nem konkurrensek, nem vetélytársak, hanem dv- |^rsak, barátok vagyunk, aki- közös ügy fűz össze. Ez a ölcsönös tapasztalatcsere ép- 1)011 a szocialista nemzetköziség Egyszerű motívuma! Jtt i magunk is személye­lven • sen tapasztalhattuk, rni- BeiTt ^ 'sza:ndók vezérli népünk Ütésében szovjet barátain- g es személyesen Nyikita ****** Hruscsovot. Bor- ■kjj, "Plgozói abban a megtisz- hoz- / '3en részesültek, hogy Párt*5 is eljött a szovjet os kormányküldöttség. őszinl?'e im-1 ős ahol megjelent, fogarin. S2eretet fogadta. Ügy bek i. ’.mint igaz barátot, aki- tágj-jjmrácsait, hasznos útmuta- Vetj mindenkor tiszteli és kó­lát ecvJ^015’ a baráti íavas- radt ei u011 ^ßi-hen sem ma- harcos' Hmscsov, a nagy béke­kozta f-nemcsaE politikai tájé­lérnet 'Val öntött harcos szel- fojeklx‘S ílszta gondolatokat a ahol n, • , szívekbe, hanem, Affia volt ™. a gazda- Pasztaia^r szerzett gazdag ta- AZok at-?01 . ls nyújtott, hasznos vehettek a vogvíkorv^5mecser<ST1 a Borsodi «tealmáSj171^ üzcmi gyűlése a baráti rí' mindiK emlékeznek Vetlensée n^csol,cra- Az a köz- ^ az a csodálatos fá­radhatatlanság a munkában, és rendkívüli nyugalom, tisz­tánlátás az agitatív erejű be­szédekben, amit Hruscsov elv­társtól tapasztaltunk, határta­lan szere tetet ébresztett az em­berekben. De minek beszéljünk erről? Hiszen az emberáradat, amely kint tolongott az utcá­kon, s tapsolta, éljenezte a kül­döttséget — mindennél többet mond. Borsod megye dolgozói együtt vallják Kádár elvtárs­sal, aki a szenzációra éhes nyu­gati újságírók „megnyugtatá­sára” e szavakat mondta a nagygyűlésen: „Saját szemük­kel láthatták, milyen mély, őszinte érzelemként él a ma­gyar népben a Szovjetunió, a szovjet nép és Hruscsov elvtárs iránti barátság. Saját szemük­kel is láthatták, hogy egyet­értünk, együtt vagyunk, egy fronton harcolunk a Szovjet­unióval, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával, a szovjet nép­pel.” Borsodban is itt voltaic e nyugati újságírók: sehol nem volt előttük zárt ajtó, vagy kapu. Mindent láthattak és hallhattak, amit akartak. S mi külön is büszkék vagyunk ar­ra, hogy megyénk dolgozóinak őszinte szereletét, ragaszkodá­sát láthatták és a szovjet nép­pel, a szocialista népekkel egyetértő hangját hallhatták. Meggyőződhettek róla, hogy a hétköznapok építőmunkájában nagyszerű tetteket produká­lunk. amelyekről ezen, a szá­munkra nagy ünnepnapon igaz lelkesedéssel és nem kis büsz­keséggel beszélhettünk, és be­széltünk is! Meggyőződhettek róla, hogy megyénk dolgozói egyetértenek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt politikájával, amely a marxizmus—leniniz- mus útján vezérli népünket; meggyőződhettek róla, hogy semmiféle szakadár politika, eszmeáruló hadakozás nem té­ríti el őílcet erről az útról. A szovjet párt- és kon­**■ mányküldöttség azóta hazautazott. De az ország és szűkebb hazánk, Borsod dolgo­zóinak emlékezetében mara­dandóan él e látogatás, és vall­juk: erősödött a két nép igaz barátsága! A küldöttség el­ment, de még ma is szíves szó­val beszélnek az emberek a lá­togatásról, mesélik élményei­ket. „Szocialista hazánkat építve, várjuk a következő lá­togatást!” — írta a szerkesztő­ségnek Luczai Irén miskolci lakos. „Szeretőiünket fejeztük ki azzal is, hogy a hűvös, esős időben másfél órát várakoz­tunk a vendégek érkezésére, hogy lássuk őket..írta Mu­rányi Tibor, aki azért utazott Bánrévéről Miskolcra, hogy szemtanúja legyen a nagy ese- ménynefk. Ezek az őszinte szavak ön­magukért beszélnek. Kifejezik barátságunkat, akaratunk azo­nosságát és töretlenségét. És igazolják: nálunk, a mi né­pünk, a mi dolgozóink körében jól érezhették magukat vendé­geink. Jól is érezték! Példa rá egv enizód A különvonatnnk este fél hétkor kellett volna el­indulnia a főváros felé. de csak mintegy húsz Derces késéssel indulhatott pl. A búcsúzás pil­lanatában Hruscsov elvtárs megjegyezte: „Olvan jól érez­tük magunkat, hogy elkés­tünk ...” Ebben a tömör mon­datban benne van mindaz, ami kifejezője a barátságnak, az egyetértésnek. jyi indkét fél számára em­1 M lékezetes marad e láto­gatás. Hasznos és gyümölcsöző volt. És történelmi példája, kifejezője a szocializmust építő népek egységének! Magyar—szovjet közös nyilatkozat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének vezetésével 1964. március 31-től április 10-ig baráti viszontlátogatást tett a Magyar Népköztársaság­ban a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A szovjet párt- és kormányküldöttség részt vett Magyar- ország felszabadulása 19. évfordulójának ünnepségein, fel­keresett ipari és mezőgazdasági üzemeket, megismerkedett a magyar népnek a szocialista társadalom építésében elért legújabb eredményeivel. A forró, testvéri légkörben lefolyt találkozások hozzájárultak népeink barátságának további megerősítéséhez. A szovjet párt- és kormányküldöttség forró köszönetét fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának, a Magyar Népköztársaság kormányának és az egész magyar népnek azért a rendkívül szívélyes, testvéri fogad­tatásért, amelyben mindenütt részesítették. A látogatás idején megbeszélésekre került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége és a szovjet párt- és kormányküldöttség között. A felek eszmecserét folytat­tak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió politikai és gazdasági helyzetéről, a két ország pártjainak és kormá­nyainak tevékenységéről,, a szocializmust és a kommuniz­must építő munka tapasztala­tairól, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió sokoldalú együttműködé­sének továbbfejlesztéséről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége az egész magyar nép nevében őszinte elismerését fejezte ki a szovjet népnek azokért a nagy­szerű eredményekért, amelye­ket a kommunista társadalom építésében a Szovjetunió Kom­munista Pártja és annak leni­ni Központi Bizottsága vezeté­sével elért. A Szovjetunió hatalmas ipa­ri állam, amely nagy eredmé­nyeket ért el a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésében és a dolgozók életszínvonalának emelésében. Vezető helyet foglal el a világ­űr meghódításában, a rakéta- technika és az atomipar létre­hozásában, a tudomány és a technika számos más területén. A szovjet népnek a kommu­nizmus építésében elért ered­ményei történelmi jelentősé­gűek, megvilágítják az embe­riség fejlődésének útját a bol­dog jövő felé. A szovjet mun­kások, lcólhozparasztok és ér­telmiségiek sikerei buzdítóan halnak a magyar dolgozókra. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége nagy öröm­mel állapította meg, hogy a magyar nép kiemelkedő sike­reket ért el a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet min­den területén, a jólét növelésé­ben. A Magyar Népköztársa­ság dolgozói a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak és Köz­ponti Bizottságának tapasztalt vezetésével lelkesen, alkotó kezdeményezőkészséget tanú­sítva, magabiztosan haladnak a szocializmus maguk választotta útján. A szovjet emberek szív­ből örülnek azoknak a sikerek­nek, amelyeket a magyar nép a szocializmus építésében el­ért A szovjet küldöttség megál­lapította, hogy a magyar nép gazdag tapasztalatokat szer­zett az állami munka, a párt- építés, valamint a gazdasági és a kulturális élet területén. Ezekkel a tapasztalatokkal, amelyeknek alapja a szocializ­mus általános törvényszerűsé­geinek és az ország konkrét sajátosságainak helyes össz­hangja, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép értékesen járul hozzá a szocia­lista építés elméletéhez és gya­korlatához. A felek leszögezték, hogy a két ország kapcsolatai minden téren eredményesen fejlődnek. A küldöttségek többek között megállapították, hogy a nem­rég létrehozott magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizott­ság máris lényeges eredménye­ket ért el, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a bi­zottság munkája révén tovább fejlődik és szélesedik a testvé­ri együttműködés a két ország népgazdaságának minden ágá­ban. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti árucsereforgalom évről évre jelentősen növekszik és az utóbbi hat évben több mint kétszeresére emelkedett. A felek azonos nézetet val­lanak abban, hogy tovább kell bővülnie a szocialista országok gazdasági együttműködésének a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának keretében. Kü­lönösen fontosnak tartják táv­lati terveik egyeztetését és a kétoldalú együttműködés bő­vítésével egy idejűleg a több­oldalú együttműködés hatéko­nyabb fejlesztését A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy sikeres együttműködés alakult ki a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió tudományos és kulturális intézményei között* és nagy jelentőséget tulajdo­nítanak az együttműködés to­vábbfejlesztésének. A magyar—szovjet együtt­működés kiszélesítésében nagy szerepük van a társadalmi szervezeteknek, a Szovjet—* Magyar és a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, a két or­szág megyéi és városai, üze­mei, tudományos és kulturális intézményei közötti baráti ka pcsolatoknak. A két fél mély megelégedés­sel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatait. a rendkívüli melegség és szívé­lyesség jellemzi. Ezek a kap­csolatok a szocialista nemzet­köziség, a szoros együttműkö­dés alapján, az idő megpróbál­tatásait kiállt testvéri barát­ság szellemében fejlődnek, megfelelnek a két ország né­pei alapvető érdekeinek, az egész szocialista közösség ér­dekeinek. A felek megállapítják, hogy a szocialista világrendszer ere­jének növekedése, a kapitaliz­mus mindinkább elmélyülő ál­talános válsága, a nemzeti fel­szabadító mozgalom fejlődése következtében, továbbá annak eredményeként, hogy erősödik a nemzetközi proletariátus osz­tályharca a tőkés országokban* A magyar—szovjet közös nyilatkozat aláírás» után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom