Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-07 / 80. szám

4 ESZAKMAGYARÖRSZÄG Kedd, 1.964. április 1. Szovjet vendégnek: megyénkben Úttörők köszöntik a kedves vendégeket. (Folytatás a 3. oldalról.) Kádár János-, elvtárs beszé­dét követően az üzemi pártbi­zottság titkára arra kérte NVi­ki ta. Szergejevics Hruscsovot, hogy ezen a nem mindennapi üzemi gyűlésen szóljon a kom­binát dolgozóihoz. Hosszantartó, lelkes ünnep­lés közben lépett a mikrofon­hoz Hruscsov elvtárs. Hruscsov eíviárs beszéde A BVK vezetői az üzem munkájáról tájékoztatják a szovjet párt- és kormánykül­döttséget. Kedves Kádár János elvtárs! Kedves elvtársak, barátaim! Mi. a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai, vala­mennyien örülünk annak, hogy meglátogathattuk a Bor­sodi Vegyi kombinátot, felke­reshettük új, szocialista váro­sukat. Nagyon köszönöm a meleg fogadtatást, köszönöm azokat a meleg, barátságtól átfűtött ■szavakat, amelyekkel pártunk­ról, népünkről szóltak. Engedjék meg. hogy mi is tolmácsoljuk önöknek, e szép város lakóinak, a kombinát dicső kollektívájának a Szov­jetunió népeinek forró, testvé­ri üdvözletéi. Az önök személyében a magyar vegyipari dolgozó­kat — annak a népgazda­sági ágnak dolgozóit Uö- szöntjük —, amely kima­gasló szerepre hivatott a szocializmus és a kommu­nizmus építésében. Az önök üzeme a magyar vegyipar egyik legnagyobb központja, városuk pedig az új szocialista Magyarország je­lenét és jövőjét testesíti meg. Örömmel láttuk modem lakó­házait, széles útjait és utcáit és különösen örülünk, hogy találkozhattunk a város vi­dám, munkában kitartó és energikus lakóival. Városuk utcáin sok fiatalt láttunk. Ez érthető is. hiszen ez a város fiatal: az új társa­dalmi rendszer, a szocializmus szülötte. Rövid idővel ezelőtt emlékeztek meg fennállásának tizedik évfordulójáról, s e vá­ros úgy nő. erősödik, ahogy sokasodnak az önök országában a szocialista vívmányok. Isme­rős kép ez számunkra. A mi országunkban is sok olyan vá­ros van. amelyet a fiatalok építettek. Népeinknek nem kell a háború! Elvtársak! Mi most vala­mennyien sokat építünk. A szocialista országok népei bé­kés munkával foglalkoznak. Országainknak a gazda­ság és kultúra fejlesztésé­ben elért sikerei híven mutatják, milyen mélysé­gesen hisznek a dolgozók a szocialista rendszer fölé­nyé ben. Népeinknek nem kell háború. Mély meggyőződésünk, hogy a két rendszer békés gazdasági versenyében a szocialista or­szágok új, igen nagy sikereket érnek el. A Szovjetunió Kommunista Pártja és annak Központi Bi­zottsága nagy gondot fordít az anyagi termelés állandó' bőví­tésére és korszerűsítésére. Fej­leszti a legfontosabb iparága­kat, amelyeknek segítségévei gyorsan .megoldható az ipari termelés emelésének, a dolgo­zók jóléte növelésének felada­ta. A népgazdaság egyik legtöb­bet ígérő aga a vegyipar. A tu­domány és a technika legújabb eredményei rendkívül megnö­velték a vegyipar szerepét a társadalmi termelőerők fejlesz­tésében. Napjainkban világos, hogy' hatalmas vegyipar nél­kül szinte lehetetlen a szocia­lizmus és a kommunizmus építése. Ezért mondjuk ma azt, hogy a kommunizmus egyenlő a szovjet hatalom­mal, plusz az egész ország villamosításával, plusz a népgazdaság kemizálásá- val. Az SZKP Központi Bizottsága a múlt év decemberében és ez év februárjában megtartott ülésein megvitatta a népgazda­ság kemizálásának kérdését és meghatározta a vegyipar fej­lesztésének nagyszabású prog­ramját. Az elmúlt öt évben csaknem másfélszer annyit ruháztunk be ebbe az iparágba, mint amennyit a szovjet hatalom fennállásának korábbi 40 éve alatt összesen. Egyetlen más iparágunk sem fejlődött ilyen ütemben. Az említett ötéves időszak­ban 35 vegyipari üzem és több mint 200 vegyipari üzemegység kezdte meg működését.. Uj, hatalmas vegyipari központok születtek a Volga mentén, Bas- kiriában. Azerbajdzsánban. Szibériában és Közép-Ázsiá- ban. A hétéves terv első' öt évében a vegyipari termékek gyártása 89 százalékkal emel­kedett. míg az ipari termelés volumene 53 százalékkal nőtt. A vegyipar fontosságáról — A kémia ma behatol nép­gazdaságunk minden ágába és a szovjet emberek mindennapi életébe is. Ez lehetővé teszi, hogy előre megadott tulajdon­ságú szintetikus anyagokkal lássuk el a termelés legfiata­labb ágait — az atomenergelj- kai ipart, az elektronikus ipáid, a sugárhajtású repülőgépipart Ezért úgy tervezzük, hogy 1964-től 1970-ig a vegy­ipari termékek gyártását több mint háromszorosára növeljük. Ebben az időszakban az előző hétéves tervhez képest négy- szerannyi vegyipari berende­zést állítunk elő, s körülbelül megnégyszereződik a műtrá­gyagyártás is. — E tervek megvalósítása nagy anyagi ráfordítást köve­tel. de ma már abban a hely­zetben vagyunk, hogy' meg tudunk birkózni ilyen feladatokkal, annál inkább, mert a vegyipart a többi szocialista országgal, köztük a Magyar Népköz­társasággal is szorosan együttműködve fejlesztjük. Pár tűni: Központi Bizottsá­ga decemberi ülésén köszö­netét mondott a szocialista or­szágok testvérpártjainak, mun­kásainál:. szakembereinek a vegyiparunk fejlesztéséhez nyújtott segítségért. Vegyipa­runk fellendítéséhez jelentős mértékben járultál: hozzá a magyar dolgozók is. Az elmúlt öt évben az európai szocialista országok körülbelül megki- lencszerezlék a vegyipari be­rendezések szállítását hazánk­ba. Előzetes számítások szerint a KGST-országoknak a Szov­jetunióba irányított szállításai a következő hét évben körül­belül egymilliárd rubel érté­kűek lehetnek. — Vegyipari üzemeinkben sok olyan gépet, berende­zést és műszert használ­nak, amelyeket a testvéri Magyarország szállított. A Líszicsanszki és a Novo- moszkovszki Vegyipari Kombinátban elismerést szerzett az önök üzemé­ben a korrózió elleni véde­kezésre kidolgozott új módszer. Ez lehetővé tette, hogy egyes berendezések gyártásánál ne rozsdamentes acélt használja­nak, és így jelentős megtaka­rítást érhettünk el. ISéseieinh axononah — Kedves elvtársak! Orszá­gaink, pártjaink, népeink kap­csolata igen jó; a szó igazi ér­telmében testvéri. Mostani ta­lálkozásaink és megbeszélé­seink az önök országának ve­zetőivel rendkívül szívélyes, baráti légkörben folynak. Tel­jesen egyetértünk a kommu­nista és munkásmozgalom min­den kérdésében. Marxista— leninista pártjain!: egységesen értékelik a jelenlegi nemzet­közi helyzetet. Ez a nézetazonosság még inkább erősíti azt a meg­győződésünket, hogy az általunk képviselt közös ügy igaz ügy. A munkásemberek, a dolgozók jól tudják, milyen nagy sze­repe van az elvtársiasságnak. a kölcsönös támogatásnak az egy­ségben. Lelkesedéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy velünk együtt vannak a test- véméoek. amelyeket az akarat, az érdekek és a célok egysége kovácsol össze. Nyikita Szergejevics Hrus­csov ezután néhány közvetlen szóban utalt.azokra a friss be­nyomásokra. élménvekre ame­lyeket a gvár vezetőivel, dolgo­zóival történt találkozásai és az üzemlátoratás során szer­zett. Hangsúlvozta: a táiékoz- *a tőkből örömmel hallotta, hogv a gvár^rióí mnnkáseár- dáia. a mérnökök, a sok nagv figyelmet a termelés korszerűsítésére. Lenint idézte, aki art mondta, hogy a munkásosztálynak a politikai hatalom megragadása, a kizsákmányoló rendszer fel­számolása után legfőbb fel­adata az ipar, a népgazdaság fejlesztése. Ez szinte magától értetődik, mert minél jobban dolgozunk, annál magasabb a munka termelékenysége, s mi­nél több értéket állítunk elő, annál szebbé, gazdagabbá válik az élet. A szovjet kormányfő helyi példával bizonyította, milyen szoros összefüggés van a ter­melés szintjének emelése és az életszínvonal növekedése kö­zött. Idézte a vegvi kombin át vezetőinek tájékoztatását, amely szerint az üzem 200 000 tonna nitrogént állít elő évente. Ha úgy számolunk, hogy egy tonna nitrogén köriil- bejiil 3—4 tonnával na­gyobb búzatermést biztosít, akkor a kombinát mun­kásgárdája által előállí­tott 200 00o tonna nitrogén 6Ö0 080—800 000 tonna ga- bonatöbbletet jelenthet, íme — mondta tréfásan Nyi­kita Hruscsov — milyen köz­vetlen az összefüggés a jó munka és a jó ebéd között. A továbbiakban hangoztatta, hogy a szocialista országokban a dolgozol: szüntették meg a kizsákmányolást, s most a dol­gozó embereknek kell megte­remteniük azokat az anyagi értékeket is, amelyek további felemelkedésükhöz szüksége­sek. vádolják a Szovjetuniót, heg fél a háborútól. Erre azt lehf válaszolni, hogy a háborútó csak a gyerek nem fél és a: aki elvesztette az eszét. A ki nai vezetők azt próbálják elhi tetni, hogy nem is olyan rcl tenetes dolog a háború. Ha kirobban a háború - mondják — lehet, hogy a emberiség egyik fele elpus* túl, de a másik fele megmarad Azután eltelik bizonyos idő, az emberiség létszáma ugyan annyi lesz, mint korább# volt. Mit válaszolhatunk az ilye! érvelésre? ítéljék meg magul a népek. Megismétlem, hogy pár­tunk, népünk, kormá­nyunk ellenzi az államok közötti háborút. Pártunk, népünk, kormányunk a béke, a népek barátsága' nak híve. A szovjet párt.- és kormány­küldöttség vezetője ostobaság­nak minősítette a vádaskodást amely szerint, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szóvjtó nép békéért „könyörög” áJ imperialistáknak. Csak a gyen­gék, az erőtlenek folyamodnál* imádsághoz, könyörgéshez, ne­künk nincs szükségünk erre A Szovjetunió, a szociálist« országok nagyon jól tudják* ha gyengék lennének, az im­perialisták már kirobbantot­ták volna a háborút. Az emberiség történelmé­ben azonban először áll­nak úgy az ügyek, hogy a szocializmust, a kommn- nizmust építő népek ere­je nagyobb, fegyverei job­bak, mint az imperialis­táké. Erőnk nagyobb, mint a% imperialistáké Elismeréssel beszélt arról, hogy a felszabadult magyar dolgozók az elmúlt 19 év alatt a termelés volumenét ötszörö­sére növelték. Hozzáfűzte, hogy bár ez nagyszerű ered­mény. nem jelenti azt, hogy megelégedhetünk vele. Az igé­nyek gyorsan nőnek, s termé­szetes, hogy akinek egy szép ruhája van, szeretne másikat is, akinek kettő, az hármat stb. A növekvő igények mi­előbbi kielégítése — ez a szo­cializmus, a kommunizmus építőinek célja. Ha a népi ha­talom gazdasági és kulturális téren nem adna többet és job­bat az embereknek a kapitalis­ta rendszernél, akkor joggal mondhatnák: minek a szocia­lista rendszer, hiszen nem jobb a kapitalizmusnál. Nyikita Hruscsov visszauta­sította azt a vádat, hogy a népjólét emeléséért vívott küzdelem a világforradalom elárulását jelenti. „Mi a világ- forradalom mellett vagyunk, hiszünk abban, hogy ez a for­radalom megvalósul, minde­nütt megszűnik az embernek ember által történő kizsákmá­nyolása. Rokonszenvünk és tá­mogatásunk azoké az osztály- testvéreinké, akik a tőkés- or­szágokban harcolnak; azoké a népeké, amelyek felszabaduld. síikért4 küzdenek’’ — mondotta, majd hangsúlyozta: közismert tény, hogy a Szovjetunió ellen­zi a forradalom, de az ellen- forradalom exportját is. „A szocialista tábor fennállásának puszta ténye is förradalmasí- tóan hat a világ helyzetére.” Elmondta: Egyesek azzal A fő kérdés a békés egymás mellett élés elvének megvalósítása Hruscsov utalt az Egyesült Államok példájára. Köztudo­mású. hogy az USA politikája imperialista rablópolitika — mondotta —, amikor azonban saját bőréről van szó. kényte­len a józan észre hallgatni. Úgy tűnik, hogy az erőviszo­nyokat — az elhunyt Kennedy elnökhöz hasonlóan — ítéli meg Lyndon Johnson, az USA jelenlegi elnöke és több más vezető amerikai politikus. Ez nem azért van így, mert rokonszerveznek a szocia­lista országokkal, hanem, mert kénytelenek elismer­ni létünket, erőnket, fej­lődésünket. Amikor az USÁ-ban néhányan erejüket fitogtatják. ki je­lentik. hogy olyan atomfegy­verekkel rendelkeznek, ame­lyekkel a Szovjetuniót néhány­szor meg tudnák semmisíteni. Azután csendesebben kényte­lenek hozzátenni: igaz, a Szov­jetunió is meg tudna bennün­ket semmisíteni. N. Sz. Hruscsov aláhúzta, hogy a fő kérdés a békés egy­más mellett élés elvének meg­valósítása. Háború nélkül akarunk élni, nem akarunk mások belügyeibe beavatkozni, s úgy tartjuk: a „ki kit győz le” kérdését gazda­sági téren kell eldönteni. Meggyőződésünk, hogy az a társadalmi rendszer győzedel­meskedik, amely nagyobb szabadságot ad o népnek, az anyagi és kuiturí-' , javak na­gyobb bőségét adja az embe­reknek. Ezért győzte le a kapi­talista társadalmi rendszer a feudalizmust, s ezért győzi le a kapitalizmust a szocializmus, a kommunizmus. Engedjék meg — folytatta N. Sz. Hruscsov —. hogy befe­jezésül még egyszer megkö­szönjem a testvéri fogadtatást, s igaz szívből köszöntsem mindannyiukat nagy nemzeti ünnepük, hazájuk felszabadu­lásának 19. évfordulója alkal­mából. Ez a nap valamennyi­ünk közös ünnepe, az örök szovjet—magyar barátság ün­nepe. (Taps.) Ezekben az ünne­pi tavaszi napokban a szovjet emberek forró jókívánságai­kat küldik önöknek, sok bol­dogságot jó egészséget, s az új társadalom építésében újabb A Hámor Étteremben a Bor­sod megyei Pártbizottság és a Borsod megyei Tanács végre­hajtó bizottsága ebédet adott a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének tisztele­tére. Az ebéden dr. Bodnár Fe­renc, a Borsod megyei Párt- bizottság első titkára mondott munkasikereket kívánnak. Éljen a magyar nép és nagy­szerű vezetője, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt! (Taps.) Erősödjék és fejlődjék or­szágaink testvéri barátsága! Éljen a béke és a népek barát­sága! (Nagy taps.) Percekig zúgott a tap* 8 szovjet párt- és kormánykül­döttség vezetőjének szavai után. majd megismétlődött* amikor Nyikita Szergejevics Hruscsov átadta a küldöttség ajándékát a gyár dolgozóinak: Lenin mellszobrát. Kazincbarcika dolgozói ne­vében . Takács István köszönte meg Nyikita Szergejeviefl Hruscsov felszólalását ás az ajándékot. Az Intemacionálé után aa egybegyűltek lelkes tapsaitól kísérve Nyikita Szergejevics „doszvidanje” (viszontlátásra) köszönéssel búcsúzott el. pohárköszöntőt, majd átnyúj­totta Nyikita Szergejevics Hruscsovnak és Kádár János­nak, valamint a szovjet párt­ós kormányküldöttség tagjai­nak a Borsod megyeiek aján­dékát. Az ebéden N. Sz. Hrus­csov és Kádár János is pohár- köszöntőt mondott. Ebéd a sxovjet párt- es kormányküldöttség tiszteletére

Next

/
Oldalképek
Tartalom