Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

ESEAKMAGYARORSZÄO 3 ShxmihM, tWi. április 55. iMMJBMBffBagffljCTMCTHMJWiiBiaEaagRgiagy.ra agg—I ü«2©gép©ls srópséglailbáwsEl hattak volna jobb megoldást.) Gyakran van baj a tengely- kapcsolóval, az erőátviteli fo­gaskerekekkel. Túlzott „szórakozottság“ Nem tudom, jellemző-e, de a gépek olyasmit árulnak el, hogy készítői nem mindenben jártak el körültekintően, s ugyanez móndható a MEO-ról is. A gépeket villamos motor­meghajtású szivattyú olajozza. A motort és a szivattyút ösz- szekötő fogaskerékpárt „elfe­lejtették” beépíteni. Szerencsé­re hamar észrevették. Egyéb­ként a feledókenység nagy kárt okozott volna. Az egyik húzódobon a hornyot fordítva marózták, az öntött szellőzte­lek marózásóról pedig teljesen megfeledkeztek, s úgy festet-. Ä munkás csöppet se titkolt rosszkedvvel taikarítgat a moz­dulatlan gép körül. — Ma megint keveset kere­sek! — mondja letargikuson az odaérkező főmérnöknek. s előhúzza a munkalapot. A fő­,. mérnök belepillant, s meg- , (jegyzi- , . — Ez tényleg kévés. Mi a baj már megint? A munkás szó nélkül, csak úgy, a fejével, a húzógépen 'matató szerelőkre int. Nagyon jól tudja, hogy a főmérnök se tehet a dologról, de hát jó el­mondani, hátha az illetékesek fülébe jut valahogy, s azok vég­re csinálnak valamit a folyton rakoncátlamkodó gépekkel. Korszerű gépeli — ele... Az „illetékes” a Diósgyőri Gépgyár. Túlnyomórészben az üzem látja el gépekkel, beren­dezésekkel a December 4 Drót­műveket. Vannak, amelyek aránylag jól beváltait, mint például az MKN—1- és 2-es húzógépek. Ebből nyolc darab működik több éve az üzem kollektívájának megelégedésé­re. Sajnálatos dolog, hogy ezt a legnagyobb jóindulattal se lehet elmondani a 3 finomsori sorozathúzóról, s még kevésbé az ugyancsak három egyes­húzóról. — Ezek a gépek — jegyzik meg a drótmű dolgozói — csaknem többet állnak, mint működnek. Az igény gyorsan nő. Szo­rít j a a drótgyáriaíkat A tervek készítésénél számoltak a fej­lesztéssel, az új, korszerű gé­pelt üzembe állításával, de ázolc nem mindenben váltják be a hozzájuk fűzött reménye­ket. Kimaradt látogatások A December 4 olyan szere­pet is betölt, mint a gépgyár próbaüzeme. Ugyanis itt pró­bálják ki a prototípusokat, s itt buknak ki először is az .esetleges konstrukciós és '■egyéb liibák. Ebből következ- ,tetve úgy vélhetnénk, hogy az üzemben „rajzanak” a kons­truktőrök, s a gépgyár egyéb szakemberei. Sajnos, nem így van. (A napokban is itt járt egy külföldi megrendelő meg- tejdnteni gépeket, de a Diós­győri Gépgyárból senki nem kísérte ide a megrendelőt.) Egy ízben — az első húzógépnél — a gyár vezérigazgatója megte­kintette a szeneiért. Akikor még jöttek a gyár illetékesei. Azóta megcsappant a látoga­tás. s az eiő-előadódó bajokat kijavító szerelők is nehezen^. •jönnek ki. Ez a közöny kicsit*, rányomja bélyegét a berende­zések „sorsára”. Villamos« és konstrukciós hibák A három egyes-húzó száz órai üzemelés után „lerobbant”, március 13 óta áll. Ami a kons-1 trukciót illeti; a gépek súlyo-J sabbák a szükségesnél és ad szerkezet túl komplikált. Est amennyire túlméretezett a gé-*r3l. Régóta tudott dolog, hogy ,pi berendezés, annyira ta'karé-1;L szín és az ember nagyon ér- koskodtak a villamos borende-e-^ekes kölcsönhatásban van. A Késeiekéi. A pillanat-kapcsolók ♦ színek hatnak az ember lei- például könnyen letörnek, amiSkére; A különböző vizsgálatok esetleg súlyos balesetet ist11 színek igen sok hatását ki­okozhat. (A bajbajutott mun-XdolS°ztá,k és azokat már al- kás nem tudja leállítani a gé— k kalmaz/a is a tudomány. Mi pet.) fa színek közül, éppúgy mint A finomsori húzógépek elvi*3 hangnál, — mutatott rá ifelémtése ió __ de itt is rnu-kőVaszkó elvtárs, ankétünk elő­t etkozik néhány villamos- és|adója - csak a közepest éraé- anechanikai hiba. Például a <> keljük, ami alatta és fölötte motorokat nem zárták el a$van> tehát az ultrasugarakat portól. Három-negyhetonlcént $ szemünk már nem látja. ki kell cserélni a keféket, állatok látják.) Ezek az egy-egy műszakot vesz igény- c ultradnfra sugarak a szem be. (Feltételezhető, hogy talál- szempontjából nem közömbö­sek. Például a vörös infra- fény a kohászati üzemeknél ezemgyulladást okoz. Az ult­raibolya sugárzás a halászok­nál. a téli sportolóknál, az erdőben vakító fehér hóban dolgozóknál okozhat elsősor­ban szembetegségeket. De az ember számára nem közömbös azoknak a színek­nek hatása sem. amiket lá­tunk, mert azoknak kompen­záló hatásuk ran. Az ember ugyanis egész idegrendszeri alkatánál fogva nagyon sok olyan lehetőséggel rendelke­zik, hogy önmagát becsapja, A színek különösen alkalmasak arra. hogy az embert bizonyos ítéleteiben félrevezessék. Kompenzáló hatásuknál fogva lehetnek meleg és hideg szí­nek. a távolodás, illetve a kö­tele be. Ezek már egyáltalán nem konstrukciós hibák. Tel­jesen érthetetlen, miért enged­nek ki a gyárból gépeket ilyen szépséghibákkal? (A tapaszta­latok. sajnos, azt mutatják, hogy nemcsak a hazai gyárt­mányoknál. hanem egyes1, kül­földre küldött áruknál is elő­fordulnál! hasonló esetek.) Egy csöppet se növeli ez a gépgyá­riak hírnevét. Sőt A hibákon lehetne segíteni. (Legalábbis egy részén.) Saj­nos, a drótgyáriak óhajára nem reagálnak megfelelően. Vagy csak addig érdekli a gyáriakat a gép, amíg az a ka­pun bélül van. s szerepet ját­szik a teiy teljesítésében? Reméljük nem. és közös megelégedésre sikerül „gyógy­kezelni” a drótgyári gépeket. (CSB) Ebéd. a tetőn MÉÉÉ Akiket munkájuk » föld a!á szólít, azok különösön vágyódnak a szabadba, a friss tavaszi levegőre. A tolcsvai pincegazdaság egyik dolgozója a tetőre mászott fel ebédelni, hogy jobban élvezze a napsütéses tavaszt. •. Foto: Sz. Gy. Vezetésről ­Járási növényvédelmi bemutatókat rendez az AGRQKER Termelőszövetikezeteánikben egyre inkább előtérbe kerül­nek a különböző növényvédel­mi munkák. Szakszerű nö­vényvédelemmel ugyanis mil­liós értékek menthetők meg a különböző kártevőktől. Az AGROKER Vállalat. amely forgalomba hozza a különböző növényvédő szereket és a növényvédelemhez szükséges gépeket, felszereléseket, azzal kíván segítséget nyújtani eb­ben a munkában a termelőszö­vetkezeteknek és a földműves­szövetkezeti növényvédő bri­gádoknak, hogy az elkövetke­ző hetekben minden járásban növényvédelmi bemutatókat rendez. A különböző vegysze­rek szakszerű használatát és a legújabb növényvédelmi gépe­ket mutatják be a gyakorlat­ban. s szaktanácsokat is adnak az érdeklődőknek. Pinco-csárdát nyitnak Szikszón A szikszói földművesszövet- kezpf. az idén jelentős munkát fordít a különböző vendéglátó egységek korszerűsítésére. A szikszói cukrászdát presszóvá alakítják, s a cukrászüzemet tágasabb helyiségbe költözte­tik. A szikszói szőlőkben egy tága-s borházat pineecsárdává alakítanak. Nemcsak borkós­toló lesz itt, hanem magyaros egytál ételekkel is szolgálnak a vendég,elcnek. A csárdánál szalonnasütő-helyet is kialakí­tanak. Aszalón,, az ottani földmn- vesszövetkezeti tagság kérésé­re sörkertet létesítenek. Felújítják a mélvelScSési otthont Aszalón a művelődési ott­hon ,a régi kastély egyik ter­mében kapott helyet. Az ott­honban ebben az évben nagy­arányú felújítási munkálatokat végeznek. A régi pallót par­kettel cserélik ki, cserépkály­hát raknak, megjavítják az ablakokat, ajtókat, a falakat lefesitik, és az otthont meg­újítva, csinosan adják majd át a közönségnél!. Az idegen A sötétség teljes beállta után alig volt mozgás a falu- ^ ban. A ködöt csak itt-ott törte át az utcai lámpáit bágyadt fénye. Az italboltban néhány férfi lézengett. Lamplner József (csillés a bányában) éber pillantásokat vetett az idegenre, aki az asztal mellett ült, és konokul a sarokba nézett. Arcáról semmit sem lehetett leolvasni. Rág­ta a néhányhetes pogácsát, s időnként, mint öleinek más dolga nincs, komótosan itta sörét. — Ki ez? — kérdezte Lamptner Medve Lacitól, az ital­bolt vezetőjétől. — Előtted jött jó félórája. Lamptner rákönyökölt a pultra. — Nem a környékre való. — Néma — mondta az italboltvezető. — Mi? Nem tud beszólni? — Csak mutatta, mit adjak neki — hangzott két pohár­mosás közben a válasz. — Én azt mondom, igazoltassuk! Mindketten önkéntes rendőrök, nem először intézked­nek. Gyakran adódik, hogy a rendőri jellegű feladatok köz­ben határsértőkkel szemben is intézkedni kell. Különösen nyáron. De ilyenkor...? Medve Laci kijött a pult mögül, és elindultak az idegen asztalához. — Jó estét! — köszönt Lamplner, és megálltak az ide­gen előtt. Az rájuk nézett, és rendületlenül rágta tovább a pogácsát. — Kérjük, igazolja magát — mondta Medve, és saját igazolványát a söröspohár felett a férfi arca elé tartotta. Az idegen csak furcsán mosolygott, Lenyelte a szájában levő falatot, húzott egyet a korsóból, és kényelmesen meg­törölte száját kezefejével. Nézte az igazolványt, de mint akit nem érint a dolog, megvonta vállát. — Kísérjük be a tanácsra — ajánlotta az italboltvezető. Az idegen végre megértette, hogy nincs mit tennie, men­nie kell, ha nem akarja, hogy vigyék. Medve bezárta az aj­tót és mindannyian elmentek. A tanácsházán még ott találták a titkárt. Az isméret- len személy igazoltatása most már akadály nélkül megtörtént, és kiderült, mint előre is sejtették, hogy O. Ko­déra, őz a név állt igazolványában, illegálisan lépte át a ha­tárt. Lamptner azonnal telefonált a rendőrőrsre. Az őrsről elinduló Kovács őrmester megérkezéséig eltelt vagy másfél óra. Hiába, a rossz úton, a vaksötétben nem könnyű a közlekedés. Amíg útban volt, Lamptnerék moccan­ni sem engedték O. Koderát: aki apatikus búskomorsággal ült a széken. Az őrmester tájékozódott az ügyben, majd megmotozta a határsértőt, Mindannyiuk legnagyobb meg­lepetésére pisztoly, tör, autótérkép és külföldi pénz került elő zsebéből. Kodéra végre is megszólalt, de a jelenlévők nem tudták eldönteni, hogy halandzsa-beszéd hagyja-e el ajkait, vagy valamilyen idegen nyelven szól. Újabb jelentést adtak a já­rási kapitányságnak. Az ügyeletes közötte, hegy a személyt addig őrizzék, amíg a határőrség oda. nem érkezik. Félóra sem teft bele és a. határőrök a rendörőrmestcrrel együtt beszálltak a. gépkocsiba. Maguk közé ültették Kode­rát, akinek lábszárán még mindig nedves volt a ruha. Fel­zúgott a gépkocsi, és lassan megindult. — Szerencsénk volt! — szólalt meg Lamptner. r— Miért? — És ha használja a csőre töltött pisztolyt...? Az italboltvezető nevetett. — De nem használta! Lamptner azonban tovább polemizált. •— Máskor jobban kell vigyáznunk. Nemcsak rokonlá­togatókkal és csempészekkel találkozhat az ember... f edvc egyetértőén ütött társa vállára, s ebben kifeje­zésre juttatta: azért jó fogás volt, akárhogyan is történt. — Na gyere! — folytatta. — Megiszunk egy pohár sört. Petrovits Tivadar VI. A szilt és az ember A z ember szempontjából nem közömbös, hogy milyen szín veszi kö­Ertekezlet, óh! A tárgyhoz már majd­nem mindenki hozzá­szólt. Érveltek, bizonyí­tottak, meggyőztek, vé­leményt mondtak — egyszóval: töviröl-hegyi- re megvitatták a kér­dést. Izeire szedték. Eklcor kért szót ő. — Csak tőmondatok­ban reflektálnék... — ígérte bizalomkeltően. Félóráig beszélt. Csu­pa összetett mondattal. gy. k. %■ zeledés érzését keltő, nehéz és könnyű színek. Mielőtt az ilyen hatásokra rátérnénk, szóljunk a sziliek általános ha­tásáról. A vörös szín feszült­séget okoz az izomzatnak. Emeli a percenkénti légzésszá- mot, a vérnyomást. A vérke­ringési zavarokban szenvedő embernél gyógyászati célra is használjál!. A narancssárga ja­vítja a percenkénti érverés számát, s fokozza a szív műkö­dését. Éppen ezért a narancs- sárga szín rendkívül alkalmas élelmiszer-csomagolásra. A citromsárga az agy tevékeny­ségét serkenti, nyugtatólag hat az idegrendszeri-e. A zöld csök­kenti a vérnyomást, álmosító, kedélybetegségek esetén gyó­gyító hatású, biztonságérzetet kelt. A kék csökkenti a vér­nyomást, a pulzust, valamint a lélegzést, fájdalom- és .lázcsil­lapításra használható. Az ibo­lya fokozza a szív működését. A modem kórházakban újab­ban mindezeket már figyelem­be veszik, s a betegnek a meg­felelő szint adagolják a világí­tás. a bútorzat, a festés ídala- kításával. S zóljunk a színek hideg­meleg érzéséről is. Kí­sérletileg kimutathat­juk. hogy a kék-zöld tónusú helyiségben hidegebbnek érez­zük a hőmérsékletet, mint a narancssárga, vagv a vörös színű szobákban. Éppen ezért melegüzemekben „hideg” szí­nek alkalmazása az eredmé­nyes. Nedves helyiségben a homoksárga szín kellemetlen érzést vált ki. Száraz, kondi­cionált levegő esetén kék-zöld színű teremben érzi jobban magát a dolgozó. Érdekes a szinek nehézségi kompenzáló hatása is. Kísérle­tet végeztek szállító munká­sokkal, olyanokkal, akik már két évtizede szállítók és így meglehetősen nagy praxist ér­tek el a terhek súlyának meg­becsülésében. Kísérletképpen kétféle színű ládákat készítet­tek ld az egyik pályaudvaron; fekete-barna színűt és világos­sárgát. A dolgozóknak semmi­féle utasítást nem adtak, ugyanazt kellett csinálniok. mint évtizedek óta. A ládákat autókra kellett rakni. Érdekes, hogy először a sárga ládákat rakták gépkocsikba, és csak szerdán, a hét közepén kezd­tek a'többi ládákkal foglalkoz­ni. A kérdésre, hogy miért szállították el először a sárga ládákat, azt válaszolták; mert azok könnyebbek voltak. A gyakorlatban sokszor megvizs­gálták már ezt a kérdést, és megállapították, hogy a vilá­gos színű tárgyakat a gyerme­kek is könnyebbnek érzik, mint a sötét színűeket. A színeknek megvannak a maguk jelzőhatásai is. A ve­szélyt jelző szín általában a piros, sárga-fekete csíkozás­sal. A modern üzemekben az oxigént kék színnel jelzik. Ki­kísérletezett tény' már az is, hogy. a nőkre a pasztellzöld árnyalat van a legjobb hatás­sal. a fiatal lányokra pedig még az ennél is világosabb zöld. A szinek bizonyos együ­vé tartozást is kifejeznek. Az együvé tartozó emberek példá­ul jelvényeket hordanak.' A tüzérek között hányszor halla­ni azt a megjegyzést; ne félj komám, piros-a parolin. A gépek színezésével kap­csolatban megemlítette még Waszkó elvtárs, hogy a nők részére konstruált gépek színárnyalata feltétlenül világosabb legyen. A nagyobb gépeket pedig egészen világos­zöld színre kell festeni. A vonaldinamikáról a követ­kező vélemény alakult ki. Na­gyon érdekes a nagyon magas és a nagyon alacsony helyisé­gek kérdése. Ha ilyen helyisé­gekben dolgoznak a munkások, kellemetlen érzésük van. Ezen vonaldinamikával lehet segí­teni. A kövér nők miért hor­danak függőlegesen csíkozott ruhát? Azért, mert a függőle­ges csíkozás karcsúsít, a víz­szintes csíkozás viszont teltebbé tesz. Ezt bizonyítják a vizsgá­latok is. Munkapszichológusok különböző egyénekkel magas­ságbecslést végeztettek. Három termet kellett magasság szem­pontjából megbecsülniük, ame­lyek egyforma magasak -oltak, de vízszintes és függőleges csíkozásunk. Ez úgy megtévesz­tette az egyébként ic magas- ságbecglőket, hogy másfél mé­teres eltérés mutatkozott. E megfigyeléseket feltétlenül fi­gyelembe kell venni a munka­termeknél, ha az magas, akkor vízszintes, ha pedig alacsony, akkor függőleges vonalakkal kell a festést kiképezni. A színek problémájáról szól­va Hámori elvtárs, a Diósgyőri Gépgyár igozgatója elmondotta, hogy 5—6 évvel ezelőtt a geoek színezésénél kampányszerűen áttértek az almazöldre. Akkor minden gép színezése zöldre sikerült. — Az elmúlt évben a nemzetközi vásáron figyeltem a gépeket, — hangsúlyozta Hámori elvtárs — s ott azt ta­pasztaltam. hogy egyes válla­latok, nagy merészen, világos- szürke színre festették gépei­ket. Másutt viszont a piros­sárga felé orientálódnak. Az idei nemzetközi vásár előkészí­tésével kapcsolatban felvető­dött vállalatunknál is, hogy milyen színűek legyenek a gé­pek. Tekintvé azonban, hogy felvilágosítást, információt se­honnan nem kaptunk, így nem ismerjük a tudomány legújabb állását ezzel kapcsolatban. Arra gondoltunk, hogy több színre festjük gépeinket, és majd a szakemberek megteszik észrevételeiket. Hámori elvtárs felhívta a figyelmet, hogy véle­ménye szerint nem volna he­lyes a gépek színeit uniformi­zálni, kimondva: ezek a típu­sok acélszürkék, amazok pedig almazöld színűek legyenek. Majd felhívta még a figyelmet arra is, hogy legyen bármilyen színű a gép. ha nem tartják karban, piszkos, akkor rossz ránézni. W aszkó elvtársnak a szí­nekről elmondott igen értékes fejtegetéséből és Hámori elvtársnak azon megjegyzéséből, hogy- közpon­tilag még nem kaptak a gépek festésére és általában a szinek használatára utasításokat, az i Uetékes minisztériumoknak feltétlenül azt a következtetést kell levonniuk: a munka­pszichológusok fokozottabb bevonásával segítséget kell nyújtaniuk ’™n a terü’eten is. Fodor László Paulovits Ágoston (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom