Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-24 / 95. szám

Péntek, 1964, április 24,

BSZAKMAGYAKORSM«

s

tU

Herman Lipoi 80 éves

Ma van születésnapja. A Munkácsy-díjas festőművészt az idén, április 4-én a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntették ki. Még most is több órát dolgozik naponta műtermében.

I,!«:!*

'

... :

Xi'íl-llx

'■ ' :;ai

:

"■ - U-ttí.-.:

Munka közben

Fagvelef nyilaSfeDzaia a KGST15. évfordulóján

A KGST megalakulásának 15. évfordulója a 1 lm Imából a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai » hetilap közölte munkatársának Fagyejewel, a KGST titkárával készített interjúját. A KGST-tagországok

Szívesen látott

Szeszélyes ez a tavasz, és kiszámíthatatlan, mint egy gyerek. Játszadozik velünk, megcsillogtatja szépségét, erejét, kedvességét, aztán, mint aki haragszik, morcos képet

gazdasági fejlődésének új j vág. Potyog a könnye, az eső, eredményeiről szólva Fagyejev j hol csak mutatóban, hol bősémegjegvezte. hogy az eltelt 15 esztendő alatt ezen országok ipari termelése több mint 3.6- szorosára növekedett. Részesedésűk a világ ipari termeléséből az 1950. évi 16 százalékról 1962-ben 31 százalékra emelkedett.

A tanács központi feladata ez idő szerint az 1966—1970. évi népgazdasági tervek ösz- szehangolása — hangsúlyozta Fagyejev. — Célunk a tagországok sokoldalú együttműködésének. kifejlesztése, ez azonban nem jelenti azt. hogy lemondunk a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról — állapította meg.

Fagyejev emlékeztetett arra, hogy a KGST 16. tanácsülése módosította a szervezeti szabályzatot, amely így lehetővé teszi, hogy a KGST-nek tagja legyen bármelyik olyan. Európán kívüli ország, amely elfogadja a tanács céljait és elveit. Végezetül Fagyejev hangsúlyozta, hogy a KGST erős szervezetté vált, amely fontos szerepet játszik a szocialista világrendszel’ gazdasági fejlődésében.

Miért nem kapnak nyereségrészesedést a rudabányai vasércbányászok ?

esetveszélyessé válhatnak. A Ceglédre szállítás pedig növeli a költségeket.

Mi lenne a megoldás? Baranyai Ferencnek igaza van: mivel az ásványbányákat tavalv országosan összevonták, most már központilag kellene biztosítani az alkatrészellátást.

És ezek után mi várható ebben az évben? Kijut-e a Rudabányai Vasércbánya az 1962 utolsó negyedévétől tartó „hullámvölgyből”? Ez. a valóban objektív nehézségek ellenére is, nagyrészt: a vasércbánya mintegy 1600 dolgozóján múlik.

(Itutlkay)

gesen.

Pedig a föld, a széles határ most már inkább éhes, mint szomjas. Az eke, a vetőgép a kenyérnek való mag után kiált. hívja, vonzza a dolgos embereket, munkát kínál és követel.

Az elv most. az: kihasználni az időt. minden percet. Ehhez a bánvaüzemek is nagv segítséget adnak. A somsálvi tapasztalatok legalábbis erről tanúskodnak.

Az tizem három termelőszövetkezettel tart rendszeres, bensőséges kapcsolatot, Olvonok egymáshoz, mint a testvé rek. És ahogv a testvérek, ugvanúev megértik és szeretik egvmást ők is: a SomsáM Bá nvaiizem. a lénárddnróei. a csernelm és 's biikkmogyorósdi termelőszövetkezet.

Keni a unni'*

Csöng a telefon az üzem igazgatóiénak, Kriston elvtársnak szobájában. Figyelmesen hallgatja a beszélőt, majd annyit mond:

— Nem rajtunk, a min’szté riumon múlik. Kizárólag ő in. tézbeti el.

Pillanatnyi szünet után közli:

—■ A teendő, hogy .: T

Amivel kapcsolatban a teendőkről beszél, az a következő.

A lénárddaróct tsz-ben nagy becsben tartják a gépeket. Megbecsülik, mint hú segítőtársat. Éppen ezért határozták el, hogy gépszínt építenek. Ehhez viszont faanyagra, mégpedig fenyőfára van szükség. A tsz-nek viszont csak akácfája van. A szükséglet 3 köbméter. A bánya nvélbe tudná ütni a cserét, esakhát az engedély ...

Miniszteri papír kell ahhoz.

— A teendő tehát — halljuk a szavakat —, hogy írjanak egy levelet Haraeska elvtársnak. Persze, az indokokat is. A járható óit csak ez. Aztán adjuk a fát, kész a csere...

Újabb szünet, majd Kriston elvtárs azt mondja:

— Ez minden további nélkül megy. Úgy, ahogy abban legutóbb személyesen is megegyeztünk.

Az említett legutóbbi beszélgetés az itatóvályuk elkészítésére vonatkozik, ami igencsak kell a tsz-ben.

Közös összefogásból gatserfíírész

Egy alkalommal szóba került Lénárddarócon, hogy milyen hasznos lenne egy gatterfű- rész. De hogyan, miből? Törték fejüket, latolgatták a lehetőségeket és a tervből mindinkább , valóság lesz.

A bánya azt mondta:

— Építsétek meg a fűrészhez a vázat, az alapot, mi adunk meghajtót, alkatrészeket és segítséget, abban is, hogy az összeszerelésnél ne legyen baj.

E beszélgetésnél ott volt Kispap Béla elvtárs, a Farkas- lyuki Bányaüzem igazgatója is. Szótlanul hallgatta egy ideig a beszélgetést aztán ú is kirukkolt:

— A motor kijavítását, rendbehozását pedig mi vállaljuk.

Bár a távolság elég nagy (25—30 kilométer) Somsály és Lénárddaróc között, a bányászok mindig szívesen kelnek útra. Jóleső érzéssel szemlélik a mind jobban fejlődő gazdaságot, örömmel beszélnek az eredményekről, mert hát abban egy kicsit ők is részesek.

A tsz szépen fejlődik, erősödik. Már 35 hízó vár elszállításra, az anyakocák is értékesek. no, meg 1000 darab öthetes csirkével is büszkélkedhetnek. Mindez pénz, a munkaegység értékét növeli. S növeli a szorgalom, meg a közös

gazdaság szerété te, ami az eredményekben mérhető le igazán.

Munkaerőben nincs hiány. Az emberek szívesen mennek munkába, szeretnek dolgozni* hiszen tudják: saját hasznukra teszik. Mindhárom tsz-ben a nyugdíjas bányászok is jelentkeznek, beosztást, munkát kérnek és kapnak.

Jó dolog ez, követésre méltó.

ft víz nem mindig

jóüaráf

Szólni kell a csernelyi tss egyik legnagyobb problémájáról is.

A csernelyi kijárónál húzódik a termelőszövetkezet birtokához tartozó rét és legelő. Ha csak egy kis eső esik is, a rét olyan vizes és ingoványos lesz* hogy egyáltalán nem használható. Márpedig az állatállomány ellátásához feltétlenül szükséges, hogy megoldást találjanak. Van ugyan ott egy vízelvezető árok, csak az a baj, hogy a vizet nem vezeti le. A víz nem mindig jóbarát. Ez esetben különösen nem.

A Somsályi Bányaüzem közölte: a helyzetnek és a szabályoknak megfelelően úgy rendbehozzák ezt a mintegy 100 méter hosszú árkot, hogy a termelőszövetkezet még esőzések idején is használhassa a rétet.

Amíg a tavasz teljes szépségében és tartósan ki nem bontakozik, effajta gondok, problémák megoldásán fáradoznak közösen: a bánya és a termelőszövetkezet

Tóth Ferenc

101.4 millió forint a könnyűipari vállalatok nyereségrészesedése

A Könnyűipari Minisztériumban most fejeződött be a vállalatok 1963. évi munkájáról készült mérlegbeszámolók felülvizsgálata, s ennek nyomán nyereségrészesedésük jóváhagyása. A minisztériumhoz tartozó gyárak átlagosan 8.6 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést összesen 101,4 millió forintot kapnak, valamivel kevesebbet, mint tavaly.

A nyereségrészesedés összege azonban iparáganként és gyáranként igen változó. A

pamutipari üzemek átlagosan 7.1, a len-kenderipari vállalatok 5,1, a rostkikészítő gyárak 2.6, a gyapjúipar 9.3, a köt; szövőipar 10.6, a ruha- és cipőipari üzemek 9.8 napi bért kitevő nyereségrészesedéshez jutnak. Á termelés gazdaságosa ságát a legnagyobb mértékben a selyemipar javította, s így a magyar selyemipari vállalat gyárai együttesen 18.1 napi bérnek megfelelő nyereséget kaptak.

szemét Ha sokat mozgatja, csökkenti információ-szerzési kapacitását Amikor a szem mozog, a szemizmok működnek. akkomodációs fáradtság lép fel. Az akkomodációs fáradtsággal a mémöklélektan foglalkozik. Különösen a gép- járművezetőknél, az ipari dolgozók esetében mutathatók ki az akkomodációs fáradtság nyomai.

Szemünk másik gyengesége az, hogy ha világosságról sötétbe megyünk és fordítva, egy darabig nem látunk. Jó példa erre: ha későn megyünk színházba, moziba, mindenki lábát letapossuk. amíg helyünkre érünk. Szemünknek szüksége van rá, hogy a különböző megvilágításhoz szükséges látóbi- bor előteremt ődjék. A teljes adaptáció félóráig is eltart Éppen ezért nagyon fontos* hogy a dolgozónak minél kevesebbet kelljen adaptálnia.

Ha a helyi megvilágítás például a munkaasztalon jó erős* de a munkahelyen nincs meg az 500 ]ux, amikor a dolgozó felnéz, mindig adaptál. így a szem elfárad. Vizsgálatok bizonyítják. hogy’ így a dolgozó tönkreteszi szemét, s az ilyen munkahelyen a dolgozók gyakorlatilag nem látnak teljes értékűen.

A helyes megvilágításnak tehát igen nagy előnye van. A munkalélektan ma már ismeri ezeket s alaposan tisztában vagyunk a jó megvilágítás lehetőségeivel. Most már csak az kell. hogy üzemeinkben eszerint helyezzék el a fénycsöveket, eszerint biztosítsák a fényhatást.

Fodor László Panlovits Agroiáíi (Folytatjuk-)

nyíre szükségszerű ez. stattsz- : tálkák is rendelkezésre állnak. < A nyomdaiparban 6, a szövő- 1 déliben 7, az öntödékben és a ] famegmunkáló üzemekben 25 i százalékos termelésnövekedést értek el a megvilágítás megja- : vitása után. Megéri tehát a : gondoskodást, főleg ha azt is ; hozzátesszük, hogy a világítás j megoldása nem is tartozik a i drága beruházások közé.

A megvilágítás természetesen a látással függ • össze. Szemünk aránylag sok hibával működő szerv. * Egyik ilyen alapvető hibája az, ! hogy ami bekerül látóterünk- l be, nem egyforma élességgel ] látszik. Látóterünknek van ‘ egy központi része, a sárga folt. Idegrendszerünknek ez a ' központi része legélesebben a kintről beáramlott ingereket ; fogja fel. és amint a központ- : tói haladunk kifelé, a perifé- ; ria felé. a kép homályosul. Ebből következően úgy kell elrendezni a munkahelyeket, « hogy a dolgozó látását ne húz- < zuk nagyon széjjel. Ha szét- ; húzzuk, a periférián lévő j dolgokat már nem látja elég s élesen, ami aztán kihat mun- : kajának pontosságára. Sze- 1 műnk másik hibája, hogy csak i akkor lát. ha áll. Ha mozog a 1 szem, nem lát Ezt bármelyi- ( künk önmagával kikísérletezheti. Tükörbe kell nézni, s először a bal szemről át kell nézni a jobb szemre. Annak ellenére. hogy a szem hatal- ’ más utat tett meg, nem látja s ezt a megtett utat. Aki mögöt- I te áll, az látja. Tehát tény. : hogy az ember nem lát. ha ' szeme mozog. Ebből logikusan ' következik: ha egy dolgozónak 1 egész nap járna a szeme, nem sokat termelne. Ezért tehát munka közben a lehető teerm- ndmálisabban kell mozgatnia

Vezetésről — vezetőknek

gyen, mint a munkadarab. Á

térben és az időben való elosztás általában nem oko2 problémát (főleg a térben valc elosztás), ha jól helyezik el a lámpáival. Az időben való elosztás vizsgálatakor meg kell jegyeznünk, hogy fénycsöveink jelentős része igen rosss tulajdonsággal rendelkeziilc. Idővel lazulások következnek be a csövekben, így a fény vibrál, sőt zizegő hangot ad Ezzel kapcsolatban elmondod az előadó egy példát. Egy bizonyos munkaterületen rendkívül fontos feladatot véget három ember, minden éjszaka Egy idő óta többször előfordult. hogv mind a hárman el- . aludtak, holott igen sok feketét fogyasztottak. Már fegyelmi eljárás folyt ellenük, amikor munkapszichológushoz fordultak segítségért. A pszichológiai vizsgálat felfedte, hogy az emberek elalvásának egészen egyszerű oka volt. Mégpedig az. hogy a rendes lámpavilágításról most tértek át a fénycsőre és az armatúra légy- zümmögés-szerú zaja tartói ingert juttatott az agvba. amitől pedig a legerősebb idegze- ' tű ember is elalszik, hiszen a? agykéregnek állandóan ugyanazon részét érik az ismétlődő ráhatások. Ennélfogva gátlás keletkezik. Irodákban mái külön vizsgálták ezt a kérdést, S olyan megállapításokra jutottak. hogy ahol zümmögő fénycsövek égték, a dolgozók tel iesítménve 30—22 czízatek- kal volt lrte°hh. Igv tehát feltétlenül szükséges, hogy ahol nem. megfelelő a világifás —

hangsúlyozta Waszkó elvtárs — javítsák meg. Hogy menyvasni, de a. 0.5 lux holdvilágos éjszakán is lát valamit. Ez azt mutatja, hogy az ember szeme rendkívüli mértékben alkalmazkodik a fényerősséghez. A szemrés a pupillát a fényképezőgéphez hasonlóan szűkíti, tágítja, vagy éppen fordítva.

Az ember le tudja hunyni szemét, tud hunyorítani. Ez a rendkívüli alkalmazkodó képesség viszont nem azt jelepti, hogy mindegy’, milyen megvilágítást kap a gyárban, s hogy elfogadható a munkához, az éjszakai fényhez hasonló hangulatvilágítás is. — Sajnos •— az üzemek döntő többségében a megvilágítás nem megfelelő — sőt — szemrontó. A megvilágítás erősségével kapcsolatban két. tényezőt kell figitclembe venni. Az egyik a világítási mód. A mennyezetről sugározzák le a fény, mert ez az egész helyiséget megvilágítja. Ezenkívül rendszerint minden helyen szükséges a helyi megvilágítás külön lámpákkal, fénycsövekkel. Az általános megvilágításnak 500 lux-nak kell lennie. Magyarországon ez a megvilágítás az üzemek 1 ezredében sincs meg. A helyi meg- yilágítás már attól függ. miiven munkát végez a dolgozó. Hyen szempontból a munkákat négy csoportra1 osztjuk: durva, közepes, finom és nagyon fi- r— munka.-xkT 'svon fontos — műfajul tott rá Waszkó elvtárs — a megfelelő kontraszt-hatás elérése is. A munkadarabot iól, minden oldalról kell megvilágítani, másrészt pedig ügyelni kell rá. hogy a háttér festése más színű leV.

A megvilágítás problémái

E

lőző cikkünkben részletesen szóltunk az úgynevezett ablaktalansági problémáról, annak káros lélektani kihatásáról. A megvilágításnak az ablaktalansági probléma azonban csak ’egyik oldala. A másik oldala a tárgyi tényezők kérdése — mutatott rá előadásában Waszkó elvtárs.

Amikor az ember dolgozik, a munkához szükséges információnak 00 százalékát látás útján szerzi meg. Szemével látja, hogyan működik a gép, hogyan alakul kezében, vagy gépén a munkadarab. Szemével látja meg a különböző skálákon kialakult szemmértékeket, s ez már magában is indokolja: mindent el kell követnünk, hogy a dolgozó látása minél pontosabb, zavartalanabb legyen. Ehhez viszont nyilvánvalóan jó megvilágítás szükséges. — Jó a megvilágítás. ha megfelelő erősségű fényt biztosítunk; ha ezt időben és térben egyenletesen osztjuk el; ha káprázásmentes ► a fény; ha megfelelő kontraszt [hatást biztosít; (kontraszt- ►hatáson, azt értjük, hogy a [munkadarab és a háttér jól ►elkülönül egymástól, nem fo- [lyik össze) és végül jó a megvilágítás. ha az ember lelki ►törvényszerűségei szerint szín- [dinamikailag is megfelel. A ►megvilágítás erősségét lux- \szal mérjük. Az ember verő- fényes nyári . napon százezer ’lux-fény mellett is jól tud olA Ruda.banyai Vasércbanya dolgozói tavalyi munkájuk Után nem kapnak nyereségrészesedést. Természetesen nem törülnek ennek, és sokam kö- Bülük értetlenkednek is:

■ — 100,2 százalékra teljesítettük az évi termelési tervet, megérdemelnénk hát egy kis nyereséget...

A főkönyvelőhöz is sokan bekopognak.

— Baranyai elvtárs', nem lehetne valahogy mégis? ...

És Baranyai Ferenc ilyenkor ezt válaszolja:

— A nyereség nem az Íróasztal mellett jön létre. Mi nem számolhatunk a tényéktől eltérően.

És mit mutatnak a tények? Azt, hogy bár a vasércbánya Valóban 100.2 százalékra teljesítette tavalyi termelési tervét, mégis 17 millió forinttal maradt adósa az országnak. Hogyan lehetséges ez? Úgy. hogy míg barnavasércből a tervezettnél 1,52 százalékkal többet termelték, pátvasércből és amkeritből lemaradásuk volt. b így a dúsítómű csak 84,92 százalékra tudta teljesíteni tervét. Vagyis: a dúsítóműből a tervezettnél mintegy 27 ezer tonnával kevesebb dúsított érc került ki. Nagyrészt ez okozta a 17 millió forintos adósságot.

— De miért nem teljesíthette tervét a. dúsítómű?

Kérdésünkre a főkönyvelő így válaszolt:

— 1963-ra a mű 180 ezer tonna dúsított érc előállítását kapta feladatul. Ez feszített terv volt, s az idén felsőbb Ezerveink már 20 ezer tonnával kevesebbet is írtak elő ... A lemaradás egyébként nagyrészt a tavalyi hideg időjárás miatt következett be: a nagy hó megnehezítette a külszíni fejtést, elfagytak a csövek, a vezetékek, a gépek üzemképtelenné váltak a hidegben. Igv a'dúsítómű nem kapott elegendő nyerspátot, s már az első negyedévben 17 ezer tonnával elmaradt a tervtől. Ezt pedig már nem tudta behozni. Ezenkívül volt a lemaradásnak olyan oka is, amelyen a dolgozók változtathattak Volna; az érc minősége. <

Köztudomású ugyanis, hogyj a bánya gépesítésével a terme-« lés duplájára növekedett a há-‘ rom évvel előttinek. A gépe-« két. a markolókat azonban he-' lyesen kell irányítani, hogy, minél kevesebb meddő kerül-' jön az érc közé. mert az ront-J ja az érc minőségét, s ezzeU együtt természetesen az árát is.' Es az eredmények szerint a< bányászok nem figyellek fel*

erre eléggé. A 17 millió forintos lemaradásban a minőség is „közrejátszott”.

S a lemaradást minden, bizonnyal, csökkentem lehetett volna helyesebb munlcaszerve- zéssel (nem kapkodással), a munkafegyelem megszilárdításával, az igazolatlan hiányzások megszüntetésével is.

De ne hagyjunk ki még égy tényezőt, amely’ viszont már nem a vasércbányászok hibájából növelte a lemaradást:

A rudabányai gépeket Cegléden javítják, mert a bányában alkatrészhiány van. A helybeli learbantartók elkészítenek ugyan egy-egy alkatrészt, de ezekkel a. gépek bal-