Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
EritiizeM okozoü a oondatianság A néhány napos meleg Mff járás gyorsan megszárítolta á erdőkben az avart, s az els< tavaszi kirándulók felelőtlen bégéből már eddig is több er dőtűz keletkezett. Arló és Mi' kóháza határában, valamin Járdánháza közelében, a Csc lényi völgyben tiltott helyei raktak tüzet a kirándulók, „elfelejtették” azt távozásul után eloltani. A tűz átterjed az avarra, s a környező erdő két is veszélyeztette. A Cselé nyi völgyben okozta a tűz j legsúlyosabb károkat, ahol eg fiatal fenyvest is elpusztított szántóföldem »^+++++++++++++^^»++++++++^++++++++++++++++4 mozgo folt:«* , Elfoglalták a grundot.... A napokban „honfoglalók” jelentek meg Miskolc egyik, utolsó grundján, a Tanácsház teret csúfító kis üzletek mögötti, a Szinvára nyúló egykori játszótéren. Ásó, lapát, gereblye és csákány volt a „honfoglalók" fegyverzete. Akadlak köztük fiatalok, de legtöbbjük a már idősödő korosztályhoz tartozott. Egy valamiben azonban valamennyien megegyeztek: érdekesebbnél érdekesebb történetekkel szórakoztatták egymást. Ezenkívül persze „honfoglalták” a grundot is, ami annyiból állt, hogy társadalmi munkával rendbehozták, szépítették az elhanyagolt terepet. És a szorgalmas munka közben mesélt történetek egytől-egyig így kezdődtek: „Volt egyszer egy kutyám...” A miskolci kvtyatenyésztők, a legkedvesebb négylábúak rajongói vették birtokukba a grundot, s itt rendezik a •magyar kutyalenyésztés nagy eseményét, a május 17-i Országos Kutyakiállítást. A parányi pincsitől a bernáthegyi óriásig, mintegy 390 fajtiszta kutya részvételére számítanak ezen az igen rangosnak és „hangosnak” Ígérkező kiállításon, ahol egyes kiállított tárgyakhoz nyúlni nemcsak tilos, hanem veszélyes is lesz. <p. s.) Lebontiák az ózdi martinra vasfemezírémsnyeit: lakéin ínyek megépítése melj lett döntöttek. Az egyik kíj mence keményét már el is táj volitotlák, s fokozatosan so‘ kerül a többi hétre is. A termelés folyamatossága végett ( kemencéket az új kéményei felépítéséig átmenetileg úgyne vezeti ejektoros módszerrel ventillátorok segítségével lét", rehozott mesterséges huzattá’ üzemeltetik. A nagyobb helyi1 elfoglaló téglakéményeket ( martinacélmű közelében lévé jelenlegi generátorüzem térik leten telepítik. A téglakémé' nyék építését az Idén megkc* dik, s úgy számítják, hogy eb ben az évben kettő, esetirí bárom elkészül belőle. Pályázati felhívás Az iskolás gyerekek a kézi fecskendővel segítettek !!! 6. A pályázatot névvel és lakcfitf; mel megjelölve küldjék be. A nulmányrészt két példányban. 7. A pályázat lényegében azon<^ feltételek mellett két tagozat o< indul: ifjúsági és felnőtt tagozatod Egyéni és csoportos pályázatokat * elfogadunk. 8. Ünnepélyes eredményhirdető 19G4. december 4-én. A pályázatba’ számottevő eredményt elérők 4. egy jobb tanulmány valamelyik {eredményhirdetés idejéről és h£ lyéről külön értesítést kapnaK ugyanakkor azt a napi sajtó útj# is közzétesszük. Pályadíjak, felnőtt tagozaton: J díj 2000 forint, 2. díj: 1500 forifl* 3. díj: 1000 forint. Ifjúsági tagoz* ton: 1000, 750, illetve 500 forint. Az értékesebb pályamunkákat 1 bíráló bizottság még külön nfvő díjjal is jutalmazza. A pénz jut* lomban nem részesült eredményi pályázókat könyvjutalomban része sítj ük. Bélyeggyűjtők sarka 1964. május 10-én Miskolc város nevével ismerkedik majd a világ. E napon rendezik ugyanis városunkban a salakmotor világbajnokság futamait. A szocialista országok versenyzőin kívül nyugat-európai bajnokok is részt vesznek a küzdelmeken. Ebből az alkalomból a Magyar Posta különleges bélyegzőt nyom rá a Népkert mellett lévő 6-os postahivatalban feladott levelekre. * * A szervezett ifjúsági bélyeg- gyűjtők táborának lelkes munkájából jelentősen kiveszi részét a MŰM 100. sz. Ipari- tanuló Intézete Miskolcon. A bélyegszakkör vezetője Oltvöl- gyi Béla tanár, aki már évek óta nagy hozzáértéssel intézi az ügyeket. A tanuló ifjúság lankadatlan érdeklődéssel látogatja a pénteki összejöveteleket. Jelenleg 47 a taglétszám. A végző tanulók évről- évre a felnőtt bélyeggyűjtő körökbe lépnek át. * Egy kis statisztika: az egész világon évenkint átlagosan 40 milliárd levelet adnak postára. A legtöbb levélíró Angliába* van. Az egész világon a post* naponkint 109 millió levelet tö vábbít. A levelekre ragasztó* bélyegek hossza több mint í ezer kilométert tenne ki. Varró Gyula J. gszakmagvarorszag 4 Maev.r 3r<v-la||«ta WnntrOnn«1 Borsod megye) Bizottságának lap! (Tösterkesztrt Sárközt 'vndos Szerkesztőségi Miskolc ronftcshá* tét k. Te)efonszőmok! titkársági 16-880. Kultűrror« 16-061 Ipari rovat 10-038 Pártrovrí 16-018 Mczftgnzdasácl rovat: 83-OT Sportrovot: 18-049 Belpolitikai rí vöt. panasz ágyék: 16-046. Klodlat Borsod megyed Uapkladd Válla” Felelős kladö: BirO Péter Kiadóhivatalt Kossuth utca U. Tei-fon- tn-isi. Hl rdel estei vétel! Széchenyi utca 15—11. Telefon: 16-213. Terlesztl o oosta j Kapható minden Borsod megy* oostahlvatalbnn és kérhesftónrí rndevszám' 86-053 Készíti, , Borsod1 •Vvomdáhak' Felelős vezető: Méry György ■ ni. Ma is érzem az égett szalma, a korom és a pernye kesernyés szagát. S a kép középpontjában rengeteg ember: síró asszonyok, gyerekeit, sása-* kos állami tűzoltók, égnek meredő üszkös gerendák, riadt jószágok, az udvarra kihordott „kis szegénység”: bú-1 torok, ruhák, zománcedények halmaza. Mi maradt meg, mi pusztult el, nem tudjuk. Most nincs idő „leltárt” készíteni. Az újhelyi tűzoltók Papp Lajos százados irányításával lanka-’ datlanul dolgoznak. Villákkal.1 csáklyákkal bontják a szál-’ mát. égő gerendákat dobnak’ közénk, keresik a tűz fészkét * Az erős vízsugár, amelyet ay motoros fecskendő nyom. fel-* csapja a pernyét, a szennyes* víz patakokban csurog le a* ház falán. Már megszűnt a' közvetlen veszély, lokalizálták.* a tűz nem terjed tovább, deí Fazekas bácsi háza porrá égett.* Sem a fénykép, sem az írottj szöveg nem képes visszaadni* ezt az izgalmat, félelmet, két-] ségbeesést. A tűz nagy úr. Fa-j zekas bácsi szinte tébolvodva] rohangál, csupa víz, csupa ko-] rom, s úgy kell a tetőnek tá-j masztott tűzoltó létráról erő-" szakkal lerántani, mert egy* zuhanó, égő gerenda majdnem* halálra zúzza, öreg húz volt,* de az övé volt. A hajlék, égett: le a feje fölül. A szikra kipat-* tant a kéményből, lángra lob-* bántotta a száraz zsúpot. De a* nagy izgalomban, az elkesere-l désben felpattan egy másik* szikra is: a reménység szikrá-j ía- / i Hiszen a ház biztosítva volt!* Mennyire? „Úristen, mennyire; is? Ha megölnek, sem tudom.”* Nagy idegességében semmi i nem jut eszébe. De biztosítva! volt, ez biztos, ez eszébe jut.1 Megvannak valahol a papíraki is. ha ugyan el nem égtek.* „Nem tudok semmit, jaj vé-* gém van, nem tudok semmit.”^ Nem baj, Fazekas bácsi!* Megvannak azoknaik a papi-* roknák másolatai az Állami* Biztosítónál. Páncélszekrény-* ben őrzik a maga vagyonkáját.* A „Vörös Kakas” nem tette* földönfutóvá: felülvizsgálják * és megtérítik a kárt. Sok köny-* nyet törölt már le az Állami* Biztosító. Majd letörlik a ma-* gáét is. Épülhet új ház, szebbé is. erősebb is. „Biztosítva volt”* — adják szájról szájra a bá-* mészkodók, s lassan helyreáll* a nyugalom: a nagy csapás,* amely érte, már nem látszik* olyan nagynak. S tudom: az| emberek, akik féltő szemmel* nézegetik házukat, portájukat,* akik azért is rohantak oltani* Fazekas bácsi házát, nehogy az* övéle is a tűz martaléka ie-i gyen, most nagyon elgondol-* kodnak ezen az eseten- * Onodvári Miklós* Fényképezte: Szabados György * Házra szállt a Vörös Kakas Erdőhorvátiban április 16-ár délben a kéményből kipattand szikrától kigyulladt idps Fazekas József zsúptetős háza. Ök odabent éppen ebédhez készültek. Juli néni — Fazekasné — a levest tette az asztalra, Józsi bácsi pár perce érkezett Üjhelyről. „Félreverik ' a harangot, tűz van!” — ugrott ki Józsi bácsi is az ajtón. De már akkor a közeli utcákról, dom- bó.król szaladtak az emberek, s, az: iskolából, tanítójuk vezetésével a gyerekek: „Ég a háza, Józsi bácsi! A feje felett ég a ház!” Mindez annyi ideig sem tartott, amíg leírtam: ilyenkor, pillanatok alatt is annyi minden történik, hogy hetekig lehet róla beszélni. De niég a télen is téma lesz. Az eseményeket nem tudtuk pontosan rekonstruálni. Hiszen, amikör leégett háza tövében' a füstös, üszkös ge- réjidák közt, a tűzoltó parancsnokkal Józsi bácsit és Juli nénit faggattuk, az ijedtségtől és a sírástól beszélni sem tudtak. hősként küzdött: hajuk, ruhá juk mégperzselődött, amint lángok közé rohantak. Fidrí József, Kalóczki János, Nová István az égő, lobogó padlásr ugrottak. Testi épségük vészé lyeztetésével (de ki gondo most erre?) adogatták le a son kát, az oldalszalonnát, mentet ték az égő istállóból a megva dúlt jószágokat. Az egyik te hénnek már égett a szőr a há tán, amikor kiszabadították eszeveszetten rohant bele a világba. Hordták a bútort, ruhát edényt, mentettek mindent ami menthető. Tolcsván tartózkodtunk, ami kor hírét vettük az erdőhorvá ti tűznek. Gépkocsink százas tempóban szelte a kilométere, két, nyomunkban a tolcsva önkéntes tűzoltók rohantak: segíteni akart mindenki, megmozdult az egész környék. A kép újból és újból visszatér Álmomban sem hagy nyugodTűz van! Glinn-glann ... glinn ... filinn ... glann: tűz van. — Jézusom, tűz van! Szaladjunk hamar. Hol a vödör? Hová tettem? Olyan ideges vagyok: semmit nem találok. Halljátok, verik a harangot, apjok siess: hívják a tűzoltókat. Nem hallod, hogy kürtőinek: szaladj már. Jaj, hol az a vödör? A 'félrevert harang panaszos kongása, a felcsapódó zöldes- színű füst, a korom és az égett- szagú tüzes pernye, amely beborította a kis falu házait, leírhatatlan riadalmat keltett. „Most jöttem, éppen most jöt . tem Üjhelyről. S éppen ebédelni akartunk, amikor kiabál- - tak. Már égett a ház felettünk ? Jaj, mindenem odalett!” s :. Pillanatok alatt a helyszínen ., termett a falu. Szembeszáll tali a tűzzel: kézről-kézre adogat- j ták a vizes vödröt. Gazsi Béla kürtszóval riasztotta az önkén- 5' tes tűzoltókat. Tizenhatan szaladtak, és segítettek az iskolás gyerekek is. Robogott Űjhely- . bői a motoros fecskendő. Mindenki, kivétel nélkül mindenki í Tavasz i > > Sűrű erdő között fut végig .az országút az encsi járás 'északi részén. -Jobbra csehszlo- 'vák föld van. balra magyar. ) Közte a kanyargós, közös út. )Az erdőből kibukkanva, napsütött szántóföldek tárulnak szemünk elé. s a szántóföldön. 'megannyi színes, mozgó folts ►Közelebb érve látjuk, hogy’ »minden színes folt egy-egy. ^asszony, leány. A szemerek .Május 1 Termelőszövetkezeti tagjai dolgoznak itt. A kicsiny/ 'ötholdas területen legalább 70i i—80 asszony dugßatja a hagy-' imát. Gyorsan, fürge kézzel] ,dolgoznak, közben a fiatalab-i bak nótára is gyújtanak ... A] 'dalos kedvű lányok, a vidám, 'asszonyok az igazi tavaszt idő-] • zik. amely ha késve is, de< , megjött. ] A hagyma után zöldborsót.] uborkát vetnek majd a szeme-< reiek. A hosszú tél után szinted .megéhezték” a munkát. Nem] is maradt a faluban egy asz-, szonv sem. A gyerekek az is-] kólából hazatérve, a földre] mennek ki. hogy beszámolja-, nak édesanyjuknak a napi ese 4 ményekről. Utána pedig ők is] beállnak segíteni, mint Besztó-s czy Etelka és Bamus. akiknek szántén itt van édesanyjuk, de még a 73 éves nagyanyjuk is! Míg az asszonyok Itt, embereik a vetésen szorgoskodnak. A termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy május 1-re, a munka ünnepére minden szem mag a földben lesz Szemerén. A kalászosokkal már végeztek, s április 24-én kezdik meg a kukorica vetését, a burgonya ültetését. Az ősziek szerencsésen átteleltek, a termés jónak ígérkezik. A tavalyi 14,50 forintos munkaegység helyett az idén 16 forintot terveztek — a premizálást nem számítva. Ahogy a szemerei embereit „nekiszaladtak” a tavaszi munkának, amilyen lelkesedéssel dolgozik szinte az egész falu, bizonyára úgy emelkedik zemerén majd a termelőszövetkezel eredménye is, s meghozza a tervezett magasabb munkaegységet, miként a tavas/ meghozta az asszonyok riótás kedvét. Az Ózdi Kohászati Üzemek martinacélművének rekonstrukciója során a korszerű Marz-kemencéhcz hetven méter magas vaslemez kéményeket építettek. A kémények, műszaki hibák miatt, viszonylag rövid idő alatt megrepedeztek, s azokat a ledőlés, az életveszély elkerülése végett ideiglenesen már korábban 40 méterre rövidítették le. A felelősség megállapítására indított vizsgálattal együtt azt is keresték, hogy mi lenne a legcélszerűbb megoldás. A különböző javaslatok, szakvélemények mérlegelése után iaz illetékesek a vaslemez kémények teljes lebontása, s helyettük nyolcvan méter magas, új, tég$ A fasiszta elnyomás alól való ^felszabadulásunk 20. évfordulója 'alkaumabol a miskolci Herman Otto A Múzeumon belül müködö Eeg- JújaobKori Történeti Múzeumi Bi- yzottság és a Megyei Tanács vb A művelődésügyi osztálya pályázatot J hirdet. , A A pályázat célja az, hogy felsza> baduiásunk 20. évfordulója tiszteletére rendezendő kiállítás tárgyi A és írásos anyagát növeljük, s ez- l által egy reprezentatív kiállítás * legalapvetőbb feltételeit megteremtsük. A pályázat feltételei a kö- I vetkezők: A 1. Gyűjtsön a pályázó egy üzem, l egy város, egy község, egy terme- J lószövetkezet, egy művelődési ott- (hon történetére vonatkozó tárgyi a és írásos anyagot. Tárgyi anyag- V nak tekintünk minden olyan tár( gyat, amely a felszabadulás utáni történetünk egy-egy motívumára I vonatkozóan történeti bizonyító * erővel rendelkezik. így például: f fényképek (ha lehet, a negatív is), la felszabadulás utáni pártok, tö- f megszervezetek ma már használaton kívüli zászlói, táblái, tömeg- | megmozdulások feliratos táblái I (május 1. április 4.), Iranszparen- Isek, jelvények, a földosztásnál {használt eszközök; földmérő ka- Srók, láncok, legelőosztásnál haszonéit- eszközök; termelőszövetkezeti t tagosítás után már nem használt f határkövek (lehetőleg monogramo- fcsak), az 1940-ből való termelőszö- r vetkezeti belépési nyilatkozatok, ráz államosítást üdvözlő transzpa- Orensek, régi és új cégtáblák, lakótelepek, üzemek építkezéséről terv- A rajzok, makettek stb. i írásos anyagnak tekintünk miniden olyan kéziratos vagy nyomtartott anyagot, amely a tárgyi anyagihoz hasonlóan egy adott korban, [egy adott területen történeti bizonyító erővel rendelkezik. így pétidéül: a vonatkozó korban kiadott t plakátok, rönrédulák. a pártok, tö- A megszervezetek rendezvényeinek [meghívói, újságok. folyóiratok, r pártok, tömegszervezetek igazolványai. tagkönvvei. oklevelek, dí- “ szes szerződések stb. (► 2. A pályázati gyűjtés szorítkoznék lehetőleg a felszabadulás utáni j történetre. Ez a feltétel azonban »nem zárja ki azt. hogy a pályázó a Ikeliő összehasonlítás kedvéért ne ▼ gyűjtsön anvagot a felszabadulást k megelőző korból, örömmel foga- *dunk anyagot a magyarországi A munkásmozgalomnak a megyére a vonatkozó történetéből is. így he- ▼ lyet kaphat egy-^nv vi^szaemléke- 4zés személyes élmények alapján a TTanácsköztársaság idejéből és harcaiból is. A 3. A pályázó a gyűjtött anyagot Trendszerezze, lássa el azokat a A megfelelő adatokkal (a gvű^tő A neve, a gyűjtés helye, a gyiiités ▼ideje, a használat ideje, a gyűjtés előtt kinek a tulajdonát képezte?), s a rendszerezett anyagot rüvidebb, tanulmányj ellegű összefoglalásban ismertesse. 4. A pályázó által gyűjtött anyag a pályázat beadása után a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonába megy át, ugyanakkor azonban a pályázattal együtt!áró összefoglaló tanulmány szerzői joga a pályázóé, így sor kerülhet arra, hogy egy- egy jobb tanulmány valamelyik megyei sajtótermékben, vagy egy kiadandó tanulmánykötetben is napvilágot lásson. A gyűjtött anyag további feldolgozása csak a pályázó beleegyezésével történhet. 5. A pályázat beküldési határideje: 1964. október 1. A pályázattal kapcsolatban a múzeumban Kilián István az érdeklődőknél* minden kedden 10—13 óráig felvilágosítást ad személyesen vagy telefon útján.
