Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-07 / 56. szám
Világ pföTöíőrícrT, egyesüliete&t A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NX. évfolyam, 56. szám Ara 50 fillér Szombat, 1964. március 7, Gondok küszöbén A kadnak, akik nyelvüket öltögetik, amikor a sajtó a soron lévő mezö- ■ gazdasági tennivalókról ír. Azt mondják: ugyan már. mi értelme van ennek, azt hiszitek, a parasztember a kaszáját fogja megverni márciusban, ha nem írjátok meg neki, hogy az eke az időszerű szerszám?.... Nem, ezt nem hisszük, nem is hittük soha. Azt viszont hisszük, hogy munkánk nem egészem haszontalan, ha az ösztönzés rendelkezésünkre álló eszközeihez nyúlunk. Amikor még magam is nemcsak szegtem a kenyérből, hanem szántottam és vetetten!. tehát kenyeret „termeltem'’, március elején már nem találtam helyemet. Megszoktam. apámtól ellesett pillanatokban, hogy idegeskednem kell. ha a hó nem megy el idejében, ha a föld ragacsos március közepén, és legszívesebben magam is hivatalt vállaltam volna a Napnál, beálltam volna fűtőnek, hogy ne egyedül, hanem har- uiadmagával süssön, szárítsa a földet, s enyhe szeleket ka- ríkáztasson a jószagú. ébredező mezők fölött. Tudtam, megszokásból tudtam, hogy a parasztembernek versenyeznie kell az idővél, inert minden leesésnek maga issza meg a levét. A nyár elején kisulykolt, fehérre mosott zsákokból sole marad üresen, kevesebb lesz a kukorica, burgonya, s ha a föld elíoi-- djtja szereleiét a földműves embertől, a falut megöli a bánat, kevesebb lesz az öröm. Akadtak szép számmal olyanok, akiknek nem volt elég a téli semmittevés, az oldallá jdító' lustálkodás, el&ludták a munka első, nagy szezonját, vagy késve érkeztek a földjük végébe. Ma termelő- szövetkezetek aludhatnak el... Kopogtatok hát. ébresztőt kopogtatok, s bebocsátást kérek szerényen felkín álkozó gondolataimnak. Úgy gondolom, nemcsak a vezetőségnek kell felébrednie. A tsz-vezetők eddig se nagyon alhattak, eltelt a tél tervezgetéssel, az elmúlt esztendő gondjának, bajának mérlegelésével. Az egyéni földművelés idején maga a Sazda törte a fejét, mit. ho- Syan csináljon, hogy jól menjen a munka. Most a vezetőség kollektív lelkiismeretén van a tervezés gondja, de bizony nem árt, ha a tagság is megcsinálja a maga tervét. A tél aránylag enyhe volt, korántsem viselte meg úgy t^.őszi vetést, mint tavaly. Kiértük, először megyénkben, hogy nemcsak a tervezett vetést tudtuk teljesíteni, néhány százalékkal többre is futotta erőnkből. Nos. nem az okoskodás kényszerétől hajtva vetem fel, hogy az életnek induló, ahogy a szakemberek mondják: vegetációt kezdő zsenge vetés fokozottan megkívánja a gondoskodást. az ember tudatos beavatkozását a természet dolgába. A földben szétömlő nedvek úgy teszik meg igazán kötelességüket, ha a kivárni és hasznos sókat is eljuttatják a megkapaszkodó gyökereiknek. A tél végi fej trágyázás szükségességéről tudunk. s mégis nem egy termelőszövetkezet akad megyénkben, ahol vagy elmulasztják. vagy csak felületesen végzik el ezt a fontos munkát. Az évszázados tapasztalás sem elég a szervezetlenség leküzdésére, az ember újra és újra tapasztalja, hogy a föld bosszút áll a mulasztásért, és lám, mégiscsak akad lustálkodó, nemtörődöm ember. T avaly úgy virágoztak egyes termelőszövetkezetek búzavetései a vadrepcétől, hogy azt lütte az ember, nem is búza-, hanem repcevetés az. Vajon felkészültek-e ezek a tsz-ek a repce elleni küzdelemre? Várhatóan a gyom tavalyi terméséből annyi mag került a földbe, hogy képes teljesem kiölni a föld hasznos növényzetét. A parasztember jobban tudja, hogy az ilyen földek annyit sem teremnek, hogy a munkát kifizessék belőle. Kérdem: van-e elég vegyszer a gyomirtáshoz? Ha még nincs, beszerzik-e idejében. vagy majd megint repcétől virágzik a határ? Ez. természetesen nemcsak a tsz-vezetők dolga Hivatalos szerveinknek, a járási tanácsoknak tudniuk kell, hol, mennyire fertőzött a talaj — és intézkedni kötelességük. Nemrégiben egy termelőszövetkezet zárszámadásán vettem részt. A tagok indulatosan vetették fel, hogy a vezetőség nem hallgatta meg a tagság véleményét arról, hová, mit érdemes vetni. Annyira még nem lett vérünkké az agrotechnika, olyan jól se állunk, hogy „földkóstoló” laboratóriumokban vallassuk meg a földet, minek akar kedvezni, azért hát rendkívül' fontos,' hogy az egyes dűlőket jól ismerő, idős termelőszövetkezeti tagoktól tudjuk meg a dolgot. Akkor igazán gondos a tervezés, ha ilyen „szempontokat” sem hagy figyelmen kívül. A tagság lelkiismeretességét bizonyította; még azt is folhánytorgaítálc. hogy a kukoricaföldbe mákot tettek. A gyönge gyökér- zetű növényzettel alig tudtak mit kezdeni, a kukoricatorzsák kiszaggatták a mákot a földből, s így kevés tőszám maradt, a termésnek legalább a fele kárba veszett. Ahol jó, bensőséges kapcsolat van vezetők és tagság között, még az ilyen hibalehetőséget is sikerül elkerülni. N yakunkon a tavasz, ezernyi tennivalójával. A lehetőségelv ott nyugszanak a földben, mint bányamélyben a szén. Talán nem csap be bennünket ez az év is, s a tavasz korábban meghozza, a várva várt kikeletet, és ha minden dolgunkat elvégeztük, ami az ilyen nagy munkakezdéshez szükséges, magabiztosan tekinthetünk három szűk esztendővel a llátunk mögött, ez elé az új elé. Tegye meg az ember, ami az ember dolga, s reméljük, hogy az idő is megteszi a magáét, nem hoz rank újabb aszályt. Ahhoz, hogy 1U04 a bőség esztendeje legyen, elsősorban az em- bernek kell megtennie a ma- gaét. Tegye meg úgy, hogy elmondhassa: én megtettem mindent, és munkámat siker koronázta. Gulyás Mihály Bolgár párs- é$ kormánvkilEdöüség látogat hazánkba © IKádár János látogatása a Ganz Villamossági Müvekben Az első próbatétel © A cukorgyártási kampány után © Telitalálat a lottón Új vonalú majolika vázák ♦ Reggelenként „foga” van az J időnek, kopogósra fagynak a ♦napközben felengedő szántóföldek. Ez sok veszélyt is rejt «•magában, mert a viszonylag •jól áttelelt vetések megsíny- <>lik. Éppen ezért — a megye- ♦szerte megkezdődött tavaszi «munkák keretében — a legutóbb termelőszövetkezetben folyik a hengerezés és ezzel é egy időben az őszi vetések fej- f rágyázása, amelynek jelentős f termésfokozó hatása van. }Máshol a gépjavítás leljes be♦ fejezésén szorgoskodnak; saj- jnos, még mindig nagy alkatrészhiánnyal birkózva: kijavít- Tják a Vetőgépeket, etőkészül- ♦nek a munka nagy dandárjára, ♦a vetésre és a kapásnövények ■ ültetésére. Megyeszerte elkezdődött a tavaszi ♦ kampány Március 10: A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága március I0-én tartja küldöttértekezletét Miskolcon, a Kossuth utca 11. szám alatt. Az értekezletet dr. Sályi litván egyetemi tanár, a Hazafias Népfront megyei Bi- s»tts ágának elnöke nyitja meg, majd dr. Tóth István, a Népfront megyéi titkára számol be az elmúlt négy év munkájáról, és ismerteti az elkövetkező évek feladatait. A beszámoló után vita, majd a megyei bizottság újjáválasz- tása és a kongresszusi küldöttek megválasztása következik. t Pontos értékelést Ilyenkor nem lehet és nem is volna «célszerű összeállítani, hiszen Óminden termelőszövetkezetben $ naponta változik a kép. Aho- ♦ gyan az időjárás és a talaj állapota engedi, egyelőre még ♦„lopkodják” a munkát de azt Xaz eddigi adatok alapján is ♦ bízvást elmondhatjuk, hogy a •tavaszi kampány megyeszerte ♦elkezdődött. Jó a hangulat és ♦az emberek reménykednek, ♦hogy szorgos munkával, a kor- jszerű agrotechnikai követel- imények betartásával az • idén nagyobb termésmennyi- Xséget takarítunk be. Ezen ♦munkálkodnak a miskolci já- Srás termelőszövetkezetei, ahol ♦a fejtrágyázást 57 százalékban £ végezték már el és az állatte- ♦nyésztés megerősítése érdekéiben az idén külön bizottság “irányításával foglalkoznak a rét- és legelőgazdálkodással. A járási pártbizottságon úgy vélekednek, hogy a rendelkezésre álló műtrágya mennyiség elegendő lesz a földek fel- javftásához, hiszen ezzel egy- időben folyik a szervestrágyázás is. Szintén nem lesz gond a vetőmaggal, amelyből már csak mintegy két vagonnyi vár kiszállításra a tároló helyekről. Alapos intézkedési terv az encsi járásban A közelmúltban az encsi járásban együttes párt- és tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen dolgozták ki a járásban elvégzendő tavaszi munka intézkedési tervét Ezt követően a községekben is értekezleteket, tanácsüléseket és pár! taggyűléseket tartottak: a lakosság legszélesebb rétege ismeri tehát a feladatokat. Helyenként itt is megkezdődött a tavaszi munka, amely a hengerezés- ben és a fejtrágyázásban nyilvánul meg. A járás területén az őszieknek kétszeresét, mintegy 60 ezer katasztrális holdat kell elvetni, s ez nagy szervezettséget és alapos előkészítést igényel. Kedvező jel, hogy a vetőágyat jól előkészítették az ősszel, a vetőmag is rendelkezésre áll, és így az idén mintegy 80 százalékban hibrid vetőmagot ültetnék. A járás területén folyó nagy természet- átnlakító munka mellett az idén mintegy 1350 hold űjtele- pítésű gyümölcsöst. is létesítenek. Már csáváznak a csáti járásban A mezőcsáti járásban a vetőmagkiszállítás a szakáldi termelőszövetkezet kivételével megtörtént. Biztosították a személyi feltételeket a gépi munkákhoz is és a Növényvédő Állomás közreműködésével járússzerte elkezdődött a vetőmagvak csávázása. Idén itt is nagy területen alkalmazzák majd a vegyszeres gyomirtást és a jó termés egyik biztosítéka, hogy a műtrágyakiszórást már mintegy 80 százalékban elvégezték. — Legnagyobb' gondunk azonban — mondták a járási tanácson —, hogy a vetést akadályozza majd a vetőgépek állapota. A járás területén a gépjavítás megtörtént, de a vetőgépekhez nem kapunk magvezető csövet. Mintegy 400 darabra lenne szükség, azonban —• noha a vetés ideje közeleg — mindezideig nem, sikerült. beszerezni. Hasonló gond, hogy az MTZ-gépek járókerekeire sem kapunk megfelelő gumiköpenyt és ezek a hiányok joggal aggasztják a termelőszövetkezeteket és a járás vezetőségét is, hogy a jó felkészülés ellenére csak akadozva halad majd a munka. Jellemző, hogy a csáti járásban is, bár minden lehetőt elkövettek, négyszáz darab magvezető híján nem mondhatják teljesnek a felkészülést. Úgy véljük, nem érdek- telén a felhívás, hogy ö nagy tavaszi munkák elkezdéséig hátralévő napokban ismét szómba kell venni a lehetőségeket’ s meggyorsítani a hiányzó alkatrészek pótlását. Termelőszövetkezeteink tagsága készen áll a munkára: ne akadályozza ezt az alkatrész- hiány. O. M. Két pályázaton a Biósgyeff Gépgyár ajánlatát fogstitÉk el A Diósgyőri Gépgyár a hazai igényeken túl egy sor külföldi megrendelő számára készít többek között diesel-motoros emelőtargoncát. Egyiptomi megrendelés alapján most készült el 10 darab Béta—1 típusú gép a különféle megfogó szerkezetekkel együtt. A küldeményt — 5 vasúti kocsiban — a gyáriak hétfőn indítják útjára. Két hét múlva indul Irakba és az év második negyedében Ceylonba az első szállítmány. Az iraki és a ceyloni megrendelés némi. s jogos büszkeséggel tölti el a gépgyáriakat. Ugyanis ezek állami versenykihívással szólították fel ajánlatra a targoncákat gyártó gyárakat, cégeket. A szakmai bíráló bizottság a diósgyőriek termékét tartotta a legmegfelelőbbnek, s így született a megrendelés. A nőket ünnepelték a Miskolci Fonóban Péntelcen délután bensőséges ünnepen emlékeztek meg a Nemzetközi Nőnapról a Miskolci Fonóban. Az ünnepi gyűlésen részt vett Jakó András elvtárs, az SZMT vezető titlcára. Varga Zoltán elvtársi a városi pártbizottság titkára- Beszédet mondott Győri Tibor elvtárs, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója. Molnár József elvtárs. a Miskolci Fonó igazgatója, közel 80 nődolgozó- nck adta át a „Kiváló dolgozó” kitüntetéseket, és a pénzjutalmat, összesen 40 ezer forintot. Az egész napos ünnepségen félkészétel- és divatbemutató. Az ország első női vasutas elektrikusa A Budapest—Miskolc közötti vasútvonal villamosításakor több helyen alállomásokat létesítettek, melyek feladata egy vonalrész ellenőrzése, felügyelete, az áramzavarok megszüntetése. Felelősségteljes, kivételes szaktudást igénylő munka az itt dolgozó clektrikusoké. Műszerek labirintusát jelfogók, kábelek, huzalok látszólagos össze-visszaságát kell kormányozniuk. — Ide feltétlenül az elektromos szakma ‘ szeretet«, megbecsülése és szorgalmas, kitartó munka szükséges — mondta Kecskés László főmérnök, a füzesabonyi vonnlfelügyelőség vezetője. A füzesabonyi alállomáson az „induláskor”, 1961. áprilisában még csak két elektrikus volt. Azóta már tizet képeztek ki a helyi és a többi alállomás részére. Közülük való Molnár Vera, az ország első női vasutas elektrikusa. Ö döntötte meg azt a hiedelmet, hogy egyes vasutas beosztásba nem alkalmas a női munkaerő. Molnár Vera 1963-ban került a vonalfelügyelőségre, mint bérelszámoló. Felfigyeltek az elektrikus szakma iránti érdeklődésére, kezdtek vele foglalkozni. Rövid egy év alatt megszerezte az elektrikus, majd a villamos gépkezelői szakvizsgát, kitűnő eredménynyel. Jelenleg egy újabb vizsgára készül. Kisvördoi János könyv- és háztartási gépkiállítás volt. Este a miskolci színészek 3 felvonó sós zenés vígjátékot mutattak be. FÉL FÜLLEL Mazsolái, a. ív-ből ismert kedves kismalac mását nézegeti egy négyév körüli fiúcska a. miskolci Állami Áruházban. Édesapja, aki vásárolt valamit, hozz Alép. — Apuka — mondja nyomban a kisfiú. — Ez as igazi Mazsola? Apukának nines kedve magyarázkodni, sietve rábólint, — Igen. persze, hogy ez. — És fogja a kisfiú kezét, de a gyerek nem a kijárat, hanem Mazsola felé lép. Hallgat egy kicsit, aztán megszólal: — Akkor én még nem- megyek haza. — Hogy-hogy nem jössz? — csodállcozik az apa. A gyerek nagyon természetesen ennyit válaszol: — Mazsola, azt súgta nekem, hogy még ■maradjak. A szó elhangzott, mármint az, hogy ez tűz igazi Mazsola, s kön y- nyü-e meghazudtolni saját szavunkat? Az apa hallgat a kisfiú pedig huncutul hunyorik (RÁ A földekről jelentjük
