Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

Féntei, 19«. märe?ns 8. BSSAKWAGTAItemsX*« * Startol a szerencsi járás Kedvező időpontban, köz- '"étiemül a tavaszi munkakez­dés előtt tartotta aktiyáülését fi' szeren esi járási pártbizottság és a járási tanács, amelyen községi és termelőszövetkezeti pártititkárok, tanácselnökök, tsz-elnökök, agronómusok, bri- gádvezetök, valamint a mező- gazdasággal foglalkozó válla­latok képviselői vettek részt. A referátum, amelyet dr. Pusztai Béla. a járási tanács elnöke terjesztett az aktívaülés elé, tartalmas, s a tavaszi munka ügyét előrelendítő, egészséges vitát váltott ki. amelynek fő Vezérfonala ez volt: egy fejjel gondolkodni. egy nyelven be­szélni. Csaknem minden fel­szólaló hangot adott ennek, ki­fejezve a gyors munkakezdést, s annak lehető legjobb minő­ségben való elvégzését, mert ez az alapja annak, hogy az őszi lendületet, amely a sze­rencsi járásban is nagy töme­geket mozgatott, és sodró volt, most megismételhessék, sőt: fokozni tudják. Hamarosan elkezdődnek a nagy munkák. A szántás, a ve­tés, a tavasziak földije ülteté­se, az őszi növények ápolása, a rét- és legelőgazdálkodás, mind. mind egész embert kí­ván, s mindenekelőtt tervszerű irányítást, hogy az egész já­rás — miként az ország és a rrtogyc — egy célért dolgozzék: a terméshozamok növeléséért. Baéleskörű társadalmi összefo­gásra van szükség; ebben a nagy munkában nincs helye az erőket szétforgácsoló viták- na.lt. a széthúzásnak, és az ak­tívaülés jó példája volt annak, hogy a szerencsi járásban e té­ren nagy előrelépés történt. 1983. nagy erőpróba volt a (szerencsi járás termelőszövet­kezeteinek is, hiszen nemcsak a gazdasági feladatok szerve­zésével és a fejlesztéssel járó tennivalók kötötték le energiá­jukat, hanem szembe kellett nézniolc a már harmadik esz­tendeje tártó szárazsággal, a kedvezőtlen időjárással is. En­nek következtében a kalászo- üotk termelésében, nem sikerült előbbre jutni. Az általános ér­tékelés azonban mégis azt mu­tatja, hogy tovább erősödtek a közös gazdaságok. Javultak a nagyüzemi termeléshez szülő- séges feltételek, jelentős előre­haladást értek el a gépesítés­ben, és eredményesen oldották meg beruházási feladataikat. Általában jobb volt a szerve­zeti élet, és nagy fejlődés ta­pasztalható az állat és állati termékek hozamainak növe­kedésében. Mindezeket együtt­véve; a járás termelőszövetke­zetei jó úton haladnak, és en­nek további megerősítését szol­gálta az éles bírálat is. aho­gyan a még meglévő fogyaté­kosságokat, azok okait elemez­nék. Az új gazdasági évben, a népgazdaság megnövekedett célkitűzéseinek megfelelően itt fcs nagyobb előrelépésre van szükség. Ahhoz; hogy az orszá­gos érdekekhez kapcsolódva, a járás termelőszövetkezetei több kenyérgabonát adjanak, holdanként 12 mázsás átlag­termést kell elérni. Ez reális feladat és biztosítható, ha éle­set tesznek az agrotechnikai Követélményeknek; ha a tavasz első napjától valóban minden termel »szövetkezetben jó szer­vezéssel, az erők összpontosí­tásával végzik az időszerű ten­nivalókat. Vaskó Mihály elv- társ, a megyei pártbizottság titkára az aktívaülésen mon­dott felszólalásában hangsu­Svosta, hogy nagyra értékelhe­tő az a fejlődés, amely a tsz- tagok gondolkodásában végbe­ment. Eátszik, hogy cgyte egységesebben értelmezik a tennivalókat, és itt is mindin­kább megteremtődik a mező­gazdasági termelésnek egyik alapfeltétele, javul a vezetés színvonala. 1984-ben gyorsabb előrehaladásra van szükség, mert nem leltet közömbös, hogy a mezőgazdaság a nép­gazdaságon belül adja-e, vagy mikor tudja adni, amit terve­ink előírnak, s az sem közöm­bös, hogy a magyar mezőgaz­daság milyen helyet foglal el a világ mezőgazdaságában. Az egy termékre eső hozamok nö­velésén kívül azt is meg kell vizsgálnunk, hogy ezt: mennyi idő- és munkaráfordítással érjük el. A fejlett mezőgazda- sági államokhoz képest még mindig jelentősen el vagyunk maradva, ezért megerősödé­sünk fontos feltétele. hogy minden területen előrehala­dást érjünk el. A technikai el­látottság javult: az elmúlt két évben a traktorállomány a duplájára növekedett, és az idén is több mint 10 milliárd forintot ruházunk be a mező­gazdaságba. Mindezeken túlmenően azonban igen solcat kell tenni a szerencsi járásban is a hoz­záértő vezetés kialakításáért és az anyagi eszközök jobb ki­használásáért. Ha e feladato­kat az aktívaülés munkálkodá­sának tükrében vizsgáljuk, ide kívánkozik a megállapítás; a szerencsi járás kommunistái ismerik kötelességeiket, tisztá­ban vannak vele, hogy ebbon a gazdasági évben milyen elő­rehaladást kell elérni, s vc.la- mennyien felelősséget éreznek a járás mezőgazdaságáért. Többfelé elkezdődött már az őszi vetésű növények fejtrá- gyázása. a gépjavítás, néhány kivétellel, megtörtént; rendel­kezésre áll a vetőmag és való­ban csak az első tavaszi na­pot várják, hogy a határba in­duljanak. Nem egy helyütt el is kezdték már a munkát, ahogy azt az időjárás és a ta­laj állapota megengedte. A munka- és a termelési körülmények járásszerte job­bak. mint a korábbi években. Megfelelő kenyérgabona ve­tésterülettel rendelkeznek, sa fejtrágyázás, a felfagyás elleni hengerezés. a vegyszeres gyomirtás szakszerű elvégzé­sével biztosíthatják a 12 má­zsás átlagtermést. A szerdai tanácskozás Itt is befejező ak­tusa volt a tavaszi előkészüle­teknek, és most már a tettele következnek. Az elöbbrelépés- hez minden feltétel adott, s ehhez már csak egy dolog szükséges, hogy az adott lehe­tőségekhez mindenki t egye hozzá a jól megszervezett, jól megfontolt munkát! Onodvári Miklós Öt és félszeresére nőtt MÁVAUT forgalma Egy ér alatt 19 millióval több uta* — 3fég mindig épül a miskolci állomás nem — Tavaly — mondja Nagy István, a 3- Sz. AKÖV osztály- vezetője —, MÁVAUT autó­buszainkon 19 millió em­berrel szállítottunk többet, mint 1962-ben. Egyébként évenként, átlagosan 10 száza­lékkal több ember utazik. És miért utazik egyre több ember? Ez nagyon is szoros kapcsolatban van társadal­munk fejlődésével, a népgaz­daság szerkezeti változásával és közelebbről, Borsod fejlő­désével. Az utóbbi években főleg áss elővárosi forgalom emelkedett. Az ipari üzemek nagy szívóhatást gyakorolnak a Miskolchoz, Kazincbarciká­hoz, Ózdhoz közelíekvő falvak lakóira, ahonnan mind több ember jár dolgozni e városok ipari üzemeibe. A legnagyobb gondot az új, nagy építkezések, az új üze­mek dolgozóinak szállítása okozza; Gondolunk például az ózdi ruhagyárra, a Kazinc­barcika, Tiszaszederkény-Uj- város térségében rohamosan fejlődő vegyipari létesítmé­A kohászati múzeumban Egyedülálló múzeumot tart fenn a Lenin Kohászati Művek, ahol az ország kohá­szatának fejlődése látható az őskortól napjainkig. A múzeum állandóan nyitva van és na­ponta sok érdeklődő tekinti meg. Az OIRT programjából ‘ Az OIRT tavasszal két je­lentős nemzetközi rádióskon­ferenciát rendez, melyeken részt vesznek a Magyar Rádió képviselői is. Április első napjaiban Berlinben tanács­koznak a tagországok zenei szakcsoportjai. A résztvevő országok bemutatják az új könnyű- és szórakoztatózenei felvételeiket. Ezen a konferen­cián beszélik meg a jövőre Budapesten rendezendő nem- Ectközi gyermekkórus-fesztivál programját is- Ugyancsak áp­rilisban tartják meg a tudo­mányos és technikai szerkesz- fiósések konferenciáját. _ A diósgyőri nagyolvasztó működd modellje a kohászati múzeumban. nyékre, új üzemek megindulá­sára. Ez sokszor új gazdasági szerv kialakításának, a válla­lat mechanizmusának bizo­nyos mértékű átszervezését kívánja még. A hirtelen fellé­pő nagy „roham’’ néha-néha döccenőket is okoz. Az AKÖV-nek nemcsak a megyei szállításról kell gon­doskodnia, hanem esetenként segítenie kell a miskolci köz­lekedést is. Ismeretes, hogy villamosítják a miskolc—vas­gyári MÁV-vonalat. A sze­mélyvonat szerepét a MÁV­AUT vette át. Naponta mint­egy 6 ezer embert kell szállí­tania a Tiszai Pályaudvarról, Hejőcsabáról a Vasgyárba, il­letve vissza. E célra az AKÖV 23 darab 40 személyes Ikaruszt kapott. A közlekedést a hegy alatt sikerült úgy megoldani, hogy nem terheli az amúgy is túlzsúfolt főútvonalat. Sajnos, a forgalmat nem tudják, min­den jóindulat ellenére, teljes biztonsággal lebonyolítani. A kocsi-konstrukció nem felel meg túlságosan a magyar, még kevésbé a miskolci köz­lekedési viszonyoknak. A ko­csik jobb-kormányosak és bal­ajtósak, ami nemcsak a gép­kocsivezetőtől, a kocsi utasai­tól, hanem valamennyi jármű vezetőjétől fokozottabb figyel­met kíván. Az utasok csak az úttest közepe felől szállhatnak fel, elég egy gyorsan hajtó, meggondolatlan „pilóta” és kész a baleset. A vasgyári re­konstrukció is okoz némi gon­dot. A nagy leállás idején ren­geteg ember dolgozik a dur­vahengerműben. Egv részüket a városon kívül, talán éppen üdülőhelyen sikerül elhelyez­ni. Ezek szállítása is az AKÖV-re vár. A közlekedés helyes szerve­zését tükrözi, hogy Borsod­ban egyre jobban eltűnik « w,fehér folt* Tavaly 10 olyan községije in­dítottak járatot, ahol nincs vo­natközlekedés, s nem volt autóbusz sem. Már csak 13 helység van hátra. (Ebben há­rom olyan, ahová s rossz útvi­szonyok miatt autóbusz nem tud közlekedni.) Sokat kulturá­lódott a közlekedés, mivel ta­valy csaknem száz korszerűt­len gépkocsit — nagyreszben „fakaruszt” — új, modern ko­csikkal cserélték ki. Kaptak például 13 olyan kocsit, amely minden igénynek megfelel. (Padló alá süllyesztett motor, légrugózás stb.) Sajnos, ebben az évben kevés lehetőség van a „fakaruszok” lecserélésére, pedig nagyon időszerű lenne, mivel Borsodban fut/az ország fabódés kocsiállományának mintegy fele. Ebben az évben 14 százalékkal több utast kői? szállítani, mint tavaly, s így, érthető, minden mozogni tudó autóbuszra szükség van. És így, a fabódés kocsik bevoná­sával sem tudják kielégíteni esetenként az igényeket. A felmérés szerint, ötven új ko­csira lenne szükség, de ezt aligha kapják meg. A személyszállítás sok gond­ja közül legjobban sürget a várótermek. ax állomások ügye Csöppet sem kellemes pél­dául zuhogó esőben, hóvihar­ban, fedett hely hiányában a szabadban várni a járatot A tanácsszervek nem mindenütt tartják szívügyüknek a fedett várótermek építését- Sa ha szívügyük is, sok nehézséget okoz: ma sem dolgoztak tó megfelelő típusterveket,- ame­lyek megkönnyít.enék as épí­tést. És egyre több jogos ész­revétel hangzik el a miskolci MÁVAUT-állomásra. A jelen­legi egy évtizeddel ezelőtt megfelelt, de ma már kicsi é* nyomorúságos. ígéret ígéret után hangzik el, de az illeté­kes szervek nem tekintik elég­gé szívügyüknek sok ezer em­ber kulturált közlekedtetését, érthetetlen módon húzzák; ha­lasszák az új állomás építésért. Az utasok panaszkodnak, a* AKÖV a panaszt elismeri de ez nem feledteti, inkább sürgeti a jogos igények mi­előbbi kielégítését. <Ca. *.) Több mint 16 millió fát ültettek Tokaj-Hegyalja IV szőlőter­melő községében,' így többek között Tállyán, Mádon, Bod- rogkeresztúron és Tokaj hatá­rában, 1955-ben jelentős erdő- telepítési munkák kezdődtek. A tervek szerint kétezer hek­tárnyi területen ültetnek új erdőket, hogy a domboldala­kat megvédjék az eróziós ká­roktól, és a szőlőskertekben az eddiginél kedvezőbb kiimát teremtsenek. A nagyobb pára­képződés hatására ugyanis az aszusodást előidéző nemes pe­nész gyorsabban fellép. Az új erdők kialakításában a Zemp- lén-hegységi Erdőgazdaság dolgozóin kívül részt vesznek a környező községek KISZ-fi- ataljai és úttörői is. Nem egé­szen tíz év alatt a híres szőlő­vidéken 600 hektárnyi új ésÖSí létesítettek. A munka során több mint IC millió, a szári« időjárást bíró molyhos töl­gyet, virágos kőrist, erdei-■ és feketefenyöt, hárs, juhar és vadkörtefát ültettek, A legna­gyobb telepítést a tokaji Nagyhegyen, illetve, ahogyan a nép nevezi, a Kopaszon vé­gezték. A hegyoldalon már 100 hektár egybefüggő erdő pom­pázik. A munkákat az idén tovább folytatják és mintegy 40 hektár területen telepíte­nek csemetéket- Az erdősítést március közepén kezdik meg. A szakemberek szerint Tokaj- Hegyalja erdősítését előrelát­hatólag 10 év múlva fejezik be. Működő siodeH mutatja. be a múzeumban a manipulátorai kapcsolást. (MTI-íoto; Birgt» Árpád felvétele.) Kacag az értekezlet M urikásemberek töltötték meg a díszes helyiséget. Fontos értekezletre gyűltek össze, amelyen az elmúlt évi eredményeket és az idei feladatokat kívánták megbe­szélni. Az értekezlet annak rendje-módja szerint komoly, ée egy kicsit ünnepélyes hangulatban közeledett vége felé. S hogy mégsem igy ért véget, annak egy érdekes felszólalás volt az oka. Amikor a munkások megfontoltan, tárgyilagosan életé­ről ták a hibákat is, a testvérvállalat egyik vendége jelent­kezett szólásra. A vendég nem régen még maga is ft fizikai dolgozók közé tartozott, jó munlcája titán azonban a. válla­lat egyik vezető embere lett. Ebben a beosztásban is lelke­sen vállalt minden munkát, csak éppen felszólalni, nem sze­retett.. Zavarba jött-, ha sok ember előtt kellett beszélnie. Ezen az értekezleten azonban egy fontos dologban az ő véle­ményére is szükség volt, Felállt hát, körülnézett a díszes ter­men. a lcissé ünnepélyes arcú munkásokon és megszólalt: — Ha a kedves dolgozók meg méltóztatnak engedni..,, A teremben egy pillanatig^ csend volt., aztán hír-tele» felharsant a. kacagás, öreg, gyűröttarcú munkások könnyez­ve kacagtak, fiatal, izmosnyakúak hajoltak össze nevetve. Biztos vagyok benne, hogy eszükbe sem jutott megtér* teni a felszólalót, a kifejezést nevették: „meg méltóztatnatC^ S egy percig úgy tűnt: régi időket kacagnak ki, elfelejtett te­kintetesek, méltósá-gosok villannak fel előttük. És hirtele*- fcllobban bennük az öröm: nevethetnek ezeken! Éj ff kacagó értekezleten egy zömök munkás tartotta, nagy- erős tenyéréi, és érce* hangon így szóik — MéUóztaétmk!.. „

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom