Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

Tömeggyártást az építőiparban! Dobroíszki. a tapétás Három és félmillió szőlóoltvány Tokaj-Hegy alján A tokit fi szőlővídék nagy SfcítertetSgsű refconstrukdój áh or; 8 műBŐ eáanyvessBÓ ÜeSdbl­gteását és több mint hárommillió szőlőoltvány készítését kezdték meg a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaságban. Ebben az -évben 200 holdon rekonstruálja a szőlőt, a gazdaság, ehhez a munkához 700 000 oltványt használnak fel. A felesleget a társ gazdaságoknak szállítják. A tervek szerint április 10-re befejezik az oltási és az előhnj'a'ást. A. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI. BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 52. szám Ára 50 fillér Kedd, 1564. márclns X N éhány, hónapja olvastam egy könyvet, amelynek az volt a eífne: Hegy- aljától Göcsejig. Szerzője 100 kilométereket utazva járta az országot, s papírra vetette azo­kat a nagyszerű változásokat, amelyek végigkísérték útján. Lépten-nyomon új építmények, gyárak, lakótelepek, kulturális és egészségügyi intézmények, tetszetős családi házak, mo­dern gazdasági épületek, egy­szóval az ember kétkezi mun­kájának gazdag gyümölcse. — ez latható a vonatok ablakából, csakúgy, mint a tovasuhanó autóból vagy a magasban szálló repülőgépből. Ezt a csodálatos látványt, ezt a szemet és szivet gyönyör­ködtető képet formálta kerek mondatokká a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, amint, az építőipar munkáját értékelve megállapí­totta: az építőipari te.vélcenység ' tíz utóbbi három évben, fejlő­dést mutat. Az építkezések méretei, hazánkban minden ed­digit felülmúlnak. Valóban igy van ez! Sokat építünk, többet, mint előzőleg bármikor. Jobbak, korszerűb­bek, tetszetősebbek az új léte- eítményeink, bátrabbak, meré­szebbek a formák, tökéleteseb- . bek az esztétikai megoldások. Példák sokasága illusztrálja az imént említett szavak igazát. Példák bizonygatják azt a fej­lődést, amely az utóbbi eszten­dőkben jellegzetes velejárója építőiparunknak. Hiszen meny­nyire mások külsőségeiben is azok az épületek, ott a miskol­ci Kilián-íakótelep déli olda­lán, amelyeknek falait az utóbbi 2—3 év során emelték, mint a szemközti lakóházak szürke egyhangúsága. Kazinc­barcikán is „ósdinak" tűnnek az alig évtizedes épületek a sokszínű, nagyablakos, most épített, szépvonalú házak mel­lett, vagy Tiszaszederkénybcn, szinte kiemelkedik a pompás toronyház a korábbi 2—3 eme­letes épületek tömegéből. Nem is beszélve róla, mily jó érzés nézni a valószínűtlenül karcsú Avas!-kilátót, vagy a sokabla­kos SZMT-székházat. S zép dolgok ezek, dt® mégsem homályosíthat- ják el azokat a fogyaté­kosságokat, amelyek a színes falak, tetszetős formált, egy­szóval az egész építőipar hom­lokzata mögött húzódnak. S eszekről éppoly egyértelműéin, éppoly világosan szó esik a párthatározatban, mint ars eredményekről. Mert bármily sok az új la­kás, mégis kevés. Több kell! S ez a több feltétlenül megköve­teli az építőipar technikai alapjainak korszerűsítését, a munka jobb megszervezését., a termelékenység növelését. Megköveteli, hogy fokozottab­ban gondoskodjunk az építő­iparban dolgozókról. Mindez természetes velejárója azoknak a feltételeknek, amelyek szük­ségesek ahhoz, hogy az építő­ipari kivitelezés mihamarább szerelő jellegű tevékenységgé váljék. Hogy az építőmunká­nak műszakilag lehetséges és gazdaságilag indokolt részét előregyártó ipari üzemek vé­gezzék. Azzal a. technikai szín­vonallal, amely ma jellemzi az építőipart, nem elégedhe­tünk meg S erre utal a párt- határozat is. Sokat kell tenni a vezetés színvonalának emelésé- . ért., hiszen az iparon belül itt varinak a legnagyobb problé­mák. Nem megfelelő az anyagi ösztönzi*, és javítani kell a tervezést is. A beruh ,ic előkészítésében sem tapasz­talni alapvető javulást, nagy a Baervezctíenség sok a lazaság Jobban igénybe lehetne venni építkezéseinken a műanvaeter- mékeket, és szervezettebbé, tö­kéletesebbé kellen 3 tenni sex Persze ebből téves lenne olyasfajta következtetést le­vonni, hogy az építőiparban valamiféle nagyfokú átszerve­zés szükséges. Nem, erről szó sincs. Csupán arról, hogy me­net. közben javítsuk ki a hibá­kat, s a rendelkezésre álló esz­közöket. jobban, tervszerűbben használjuk fél. A z utóbbi, napokban, a borsodi építkezéseket járva, sokát beszélget­tem ezekről építőipari vezetők­kel és dolgozókkal. S ki-ki a maga módján hozzátett • vala­mit a határozathoz, vagy helyi lehetőséggel illusztrálta azt. Gzdon egy brigád tagjai pél­dául nemcsak a minőségi hi­bákról beszéltek, a. rosszul tó ró ajtókról, a feltüremlett parket­táról, hanem az építőipar mód­szereiben és szervezettségében fellelhető fogyatékosságára is utaltak. A Kilián-lakótelepen a szalaggyártást hasonlítgntták össze a még előnyösebb panel­építkezésekkel. Házgyárakról, modem, korszerű beton és ha­barcs üzemekhez szükséges gé­pekről, pontos sablonokról, biztonságos, gyors szállításról beszéltek — beleillesztve mon­danivalójukat a párthatározat 'némely pontjába. Az olyan ipari építkezéseken, mint Ti- szaszederkény, többnyire a szerkezetek tipizálásáról be­széltek és az azonos. elemek sokfajta felhasználásáról. Fa­lun a típustervek készítése és a korszerű, könnyű épületszer­kezetek gyártása, alkalmazása a leggyakrabban említett téma. És mint általános jelenség, szinte mindenütt beszéd tárgya a nehéz fizikai munka gépesí­tése, a műszáki fejlesztés. Azt mondják az új létesítménveket emelő munkások: a. párthatá­rozat gerince, legfőbb monda- i nivalója az, hogy az építőipart szerelő iparrá kell átalakítani. Ebből következik: szorosabb­ra kell fűzni az építőipar ka.p- csolatait más iparágakkal. Nem lehet többi* az építőipar „magánügye’’ saját fejlesztése. Hiszen korszerűsége, az épít­kezések időtartama és önkölt­sége, közvetlenül kihat egész népgazdaságunk fejlesztésére. Ha korszerűen, gyorsan és ol­csón építünk, több gyárat, la­kást, kommunális létesítményt adhatunk át. S ennek aranyá­ban természetszerűleg gyorsul­hat fejlődésünk. Hogy mily nag}' tartalékok hevernek parlagon, meltkorá lehetőségek vannak kihaszná­latlanul . építőiparunkban, arra esetenként konkrétan utal a párthatározat. Most, amikor arra törekszünk, hogy a. kor­szerű építkezés csaknem, vala­mennyi követelményét, tehát a magasabb termelékenységet, az alacsonyabb önköltséget, a ki­vitelezési gyorsaságot és a megfelelő minőséget, kielégít­hessük, egyre inkább előtérbe kerül az_ építőiparban is a tö­megszerv, gyártás. Olyan intéz­kedésekre, olyan szervezési formákra van szükség, ame­lyek biztosítják a. lakóházak és a gazdasági épületek tipizált alkotó elemeinek nagysorozatú előregyártását, s « helyszíni munkák, az alapozás, az elé­rnék összeszerelésének és a festésnek messzemenő (/évesí­tését. Ennek persze feltétele az építőipari tevékenység jobb megszervezése. A z építőipar fejlesztése, korszerűsítése elsősor­ban gazdasági, műszaki és iparszervezési feladat. Azon­ban hangsúlyozni kell. horrv ez nemcsak az. építőipar ügye, hanem mindenkinek feladata, aki csak egy kicsit is kancso- latban van az építőiparral. Ez egvébként nagyon egyértel­műen. kitűnik a legutóbb köz­zétett pá.rth a tó rozn f b'"l is. RhsSotü# á®sasasj Vííág proletár?«?. ©gyesGlieíefet Megkezdték, az afástdéMársvaR szállítását Bsdregkeresztárbál Még csak két hónap múlva nyitják meg kapuikat a Baia- tonköi'nyéki, a hajdúsági, a Pécs környéki és az ország más részében lévő üdülőtelepek, de a bodrogkeresztúri Kerámia Ktsz-ből szombaton már el­küldték az első emléktárgya­kat az üdülőhelyek egy részé­nek. A hazai és a külföldi vendé­gek ugyanis évről évre többen vásárolják azokat az ajándék­tárgyakat, amelyeket emlékül visznek magukkal. Ezeket a vázákat, hamutálakat és más figurális dísztárgyakat, ame­lyeket a fürdő- és üdülőhe­lyek jellegzetes emblémáival díszítenek, a Tokaj-Hegyalján működő kisipari termelőszövet­kezetben is készítik. Tavaly még csak 100 ezer, az idén azonban már 150 ezer külön­böző porcelán emléktárgy ké­szítésére kaptak megrendelést. Ezekre kézzel festik rá a dí­szítést. Az első szállítmányt Siklós­ra, Debrecenbe és Budapestre küldték. Az elkövetkező na­pokban indítják útba Hévízre, Hajdúszoboszlóra és a Balaton környéki üdülőhelyekre. Az idén felső alkalommal ké­szítettek a borsodi üdülőhe­lyek, Miskolc-Tapolca, Tokaj részére emblémával díszített emléktárgyakat. Miskolci el­adásra az új avasi kilátót, To­kajnak pedig a Tisza és a Bod­rog összefolyását az új közúti híddal ábrázoló tájképet festet­ték a hamutartókra, vázákra. Lfíttós&raolás Miakoíeum A tizedik heti lottósorsolás­ra március 6-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Mis­kolcon kerül sor, as SZMT- székházban. A lottösorsolás előtt 9 órai kezdettel az Állami Áruház rendez műsoros divat- bemutatót. Fellép Záray Márta, Vámosi János, valamint Ba­lassa Tamás és szólistái, A lottó nyerőszámainak kihúzóit ff közönség soraiból „sorsolják" Kibővített ülést tartott a Borsod megye! Áruforgalmi Bizotisig Hétfőn, február 2-án Mis­kolcon, a városi tanács nagy­termében kibővített ülést tar­tott a Borsod megyei Árufor­galmi Bizottság. Az ülésen te­lik János, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tője tartott előadást a keres* kedelem 19W. évi feladatairól. A miskofd egyetem is segíti a diósgyőri durvahengermű rekonstrukcióját Ä Lenin Kohászati Művek durvahengerművének az idén megvalósuló rekonstrukcióját, amelynek során a jelenleginél negyven százalékkal nagyobb teljesítményű blokk-, továbbá az értékesebb ötvözött, henge­relt acélok előállítására, új, kettős, úgynevezett duóbuga- hengersort építenek, értékesen támogatja a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem is. Az egyetem elektrotechnikai tan­székének oktatói, Uray Vilmos tanszékvezető tanár irányításá­val, vállalták, hogy a rekon­strukció során beépítendő vil­lamos berendezések műszereit, automatikáit. kipróbálják. Pró­baüzemeltetésen elvégzik raj­tuk a szükséges méréseket, szabályozásokat, beállításokat, hogy azok a felszerelés, illetve a valóságos liasználat idején jól működjenek. A kísérlett üzemeltetés tapasztalatén, eredményeit megfeieté doku- mentártéval átadják majd a felszerelés után ellenőrzik azok végrehajtását, részt vesz­nek az esetleges módosító mtsnj káliban. A tanszék oktatói más eddig mintegy kétezerötszás órát fordítottak a műszerek kí­sérleti üzemeltetésére, beállí­tására. FÉL FELLEL A minap a nyári üdü­lésről beszélgetett két fiatalember. — Én az idén Lengyei- országba szeretnék men­ni... Persze, téged ez nem érdekel, hiszen már ott is jártál ~ így az egyik. — Hát igen — válaszai o másik. Aztán elgondol­kodva, a világ legtermé­szetesebb hangján foly­tatja: — Egy tengeri ét fah hdkoztat Hetek óta. — No... — Igen! igricibe »wie menta kukoricáért. A népi ellenőrzési csoportokról » Egyetemisták a népművelésért ® Négy évben egy születésnap 6 Sparteredmények tij kerüli ázások a Szuhavölgyben Az idén Szuhavölgyben lé­nyeges beruházásokat valósíta­nak meg. A legfontosabbak a feketevölgyi és a szelesáknai munkák. Az előbbi helyen bá­nyabeli és külszíni építkezések lesznek. A bányaépités prog­ramjában szerepel például az í. akna tovább hajtása, a függő­leges akna víztelenítése. A külszínen műhely, raktár, für­dő épül. Túlnyomórészt idegen vállalatok, végzik ezt a mun­kát. Szelesaknán viszont csak­nem teljésen saját kivitelezés­ben készül a beruházás a bá­nyában és a külszínen egy­aránt. Itt fürdő, gépház, ven­tillátorház, karbidraktár épül, s rendbehozzák az irodaépüle­tet is. Nagyobb felújításokra is sor keiül a Szuhavölgyben. Példá­ul Kurityánban felújítják a kultúrházat (erre a célra más- félmillió forint áll rendelkezés­re), s folytatják a kolónia re­noválását is. A szuhavölgyi beruházások 13 millió forintba kerülnek. Xcnci Marsit «»íztályoKsa as »lanyvesxzőt. Szopfcó Vera és Bénit» Ica a ríölőo!tóst tanulj» Nass’ Jóasel brlgidvtíetólW.

Next

/
Oldalképek
Tartalom