Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-20 / 67. szám
Köszontjük a tíz éves Kazincbarcikát Világ proíet&riaf, egyesüli eSek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 67. szám Ára 50 fillér Péntek, 1964. március 20. Egész éirlbest csúcsforgalom E zerkilencszázhatvan- négy nagy számlát nyújtott be a közlekedés dolgozóinak. Ebben az évben a közlekedési vállalatoknak 193.8 millió tonna árut kell elszállítaniok, 7.2 százalékkal többet a tavalyinál. A feladatok elsősorban a közúti közlekedésre nehezednek. A MÁV miskolci igazgatósága dolgozóinak 4.5, a 3. sz. AKÖV-nek közel 13 százalékkal több árut kell továbbítania. Az okok ismertek. Sok áru van, ezek zömét már tavaly felkínálták szállításra, de a szállítást nem sikerült lebonyolítani. A legnagyobb elmaradás az építőipari anyagoknál történt. Tavaly 1 millió 200 ezer tonna követ, kavicsot nem tudtak rendeltetési helyére juttatni. A szállítóknak „tartozások” nélkül is évről évre nehezebb a. feladatuk. A meglévő ipari üzemek egyre több árut hoztak létre, új és új ipari üzemek kezdik meg a termelést, számolni kell a mezőgazdasági termelés növekedésévei is. — A közlekedési dolgozók munkájára csak akkor figyelnek fel — mondotta az AKÖV egyik szakembere —. ha valami rendkívüli időjárás van, ha rendkívüli tetteket kell végrehajtani. Kevés embernek jut eszébe, hogy micsoda hatalmas munka, mennyi erőfeszítés, hétköznapi tett kell ahhoz, hogy a gyárakban nap nap után zavartalan legyen az anyag- és az energiaellátás, hogy a dolgozó munkahelyére, otthonába érjen, hogy a sok millió tonna élelmiszer, iparcikk, hús, kenyér a dolgozók asztalára kerüljön. E nnek az embernek igaza van. A népgazdaság jelenlegi helyzetét figyelembe véve, gazdasági épitőmunkánk elvégzésében, meggyorsításában fontos szerep hárul a szállítás dolgozóira, a vasutasokra, a gépkocsivezetőkre, a rakodómunkásokra. A csúcsforgalomra való felkészülés akkor is nagy társadalmi összefogást kíván, ha az pusztán néhány őszi hónapra korlátozódik. Ma már nem nagyon beszélünk „őszi csúcsforgalomról”. A feladatokat tekintve, egész évben számolni kell a csúcs- forgalommal. A 7.2 százalékkal nagyobb tömegű áru elszállítása magasfokú szervezettséget, pontosságot és gyorsaságot kíván. Megkívánja a meglévő berendezések, vagon- és gépkocsi pánkok legteljesebb számbavételét és minden rejtett tartalék, lehetőség kihasználását. Ez évben országosan 12 villamos-. 55 diesel-mozdonnyal, 2800 tehervagonnal, 1100 tehergépkocsival^ gya- raoszunk. A közlekedési beruházásokra is 22.6 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésünkre, mint tavaly. Mindez azonban kevés a megnövekedett feladatok megoldásához. Kevés, mert az igényekhez mérten egyedül a 3. sz. AKÖV-nek mintegy 200 teherkocsira lenne szüksége. Dé hát az országban 13 AKÖV és még egy sor más közlekedési vállalat működik. Az egész évi csúcsforgalom sokat kíván az embertől. Azt kívánja, hogy keressük, kutassuk a lehetőségeket, az új. korszerű szállítási módszerek szélesebb körű alkalmazását. Ilyen például az úgynevezett központosított szállítás. Ezt országosan 70, Borsodban két vasúti állomáson, valamint a Központi Szénosztályozón és Mártabányán alkalmazzák. Lényege; az álló-. mástól, illetve a bányától az áru elszállítását egyetlen vállalat, a 3. sz. AKÖV végzi. Éz jelentősen segíti a vasúti kocsik gyorsabb ki- és berakását, a kocsifordulók idejének csökkentését, lehetővé teszi a gépkocsik, a rakodó gépek jobb kihasználását. örvendetes, hogy Borsodban tavaly az előző évhez viszonyítva 5.2 százalékkal csökkent a kocsitartózkodási idő. Sajnálatos azonban, hogy a tehervagonok az idő legnagyobb részét a különböző pályaudvarokon és nem az úton töltik. Előfordul, hogy a külföldi kocsikat is hosszú napokon keresztül ki-, vagy berakatlanul tartják valamelyik állomás területén, vagy éppen raktárnak használjak, s mi ezért súlyos svájci frankkal fizetünk. Sokszor mondjuk: kevés a vagon, a mozdony. És hányszor állnak a vagonok napokig kirakat- lanul! Érdemes meghallgatni a mozdonyvezetők panaszait. Van, akit beteggé tesz, hogy 18, vagy még több órát tölt a nagy teljesítményű villamosmozdonyon és ez idő alatt a gép 80—100 kilométert tesz meg összesen. És talán akkor áll a villamos- mozdony órákig egy helyen, amikor másutt a kész szerelvény órákig vár vonóerőre. Érdemes beszélni a kérészi,szállításokról is. Itt van például a berentei 'porszén esete. A szénosztályozó nagy mennyiségű porszenet „termel”. Ezt szállító szalag szállítja a Borsodi Erőműbe. Tavaly sok ezer tonna porszenet vagonokba rakták és elszállították az ország másik végébe, onnan viszont sok ezer tonna porszenet sikeresen ideszállítottak a Borsodi Erőműbe. És amíg ez a „célszerű” szállítás lezajlott, több bányában, va- gonhiány miatt, állt a termelés. A MÄV és a közúti szállító vállalatok munkáját igen sokszor megnehezítik a szállíttatok. A gyárnak, az üzemnek, a vállalatnak nagyon kell valamilyen anyag, termék. Az meg is érkezik az állomásra, a közlekedési vállalat gépkocsijai ott is állnak, elszállítanák, csak éppen nincs, aki az árut átvegye. Vannak raktárak, amelyek csak délután 2 óráig fogadnak árut. Vannak vállalatok, ahol szombaton és vasárnap nem fogadják az érkező anyagot, nem akarják megterhelni a béralapot. „Nincs keret” néhány száz forint kifizetésére, de ugyanezek a vállalatok minden lel- kiismcretfurdalás nélkül, (ott tartják kirakatlanul a vagonokat), kifizetik az esetleg több százezer forintra rugó kötbéreket. Egy kicsit elszomorító, s érthetetlen. A népgazdaság érdeke megkívánja a folyamatos hétköznapi és vasárnapi szállítást. A vasutasok, a gépkocsivezetők, a szállítómunkások, ha a szükség megkívánja, feláldozzák szabadnapjukat. És van vállalat, ahol a nélkülözhetetlen, fontos áru átvételére — „nincs” ember. E mlítettük, hogy a népgazdaság jelenlegi helyzetét tekintve, gazdasági munkánk meggyorsításában fontos feladat hárul a szállítás dolgozóira. Hozzá kell tennünk, hogy a nagy tömegű áruk elszállítása attól is függ, hogy a szállíttató felek mennyiben értik meg a feladatok elvégzésének fontosságát, mennyire támogatják a közlekedés dolgozóinak nagy erőfeszítését Csorba Barna Ä Jubiláló város A kisiparosok figyelmébe Képeslap Bodrogszegiből © fiz encsi járás asszonyai között 250 millió forint az áramszolgáltatás javítására Tíz esztendővel ezelőtt. 1954. március 20-án alakult várossá Kazincbarcika. (Összeállítás az ünneplő városról, a 3. oldalon.) (Foto: Szabados) Összeült ea Hcsseficss népfront 11. kongresszusa Csütörtökön az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában összeült a Hazafias Népfront 1X1. kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a politikai, a társadalmi. a gazdasági és a kulturális élet több kiválósága. A padsorokban a városok és falvak népeinek mintegy nyolcszáz küldötte, valamint számos meghívott vendég, a társadalom minden rétegének képviselői foglaltak helyet Részt vettek a kongresszuson a Hazafias Népfront meghívására hazánkba érkezett külföldi delegációk tagjai. A tanácskozást dr. Harrer Ferenc nyitotta meg. Önök itt a Hazafias Népfrontban tömörült dolgozó magyar nép küldöttei. Mandátumukkal azt a megbízást kapták, hogy készítsenek számvetést a Hazafias Népfront-mozgalom II. kongresszusa óta végzett munkáról, és határozzák meg a mozgalom további teendőit. Meg vágj7ok győződve róla, hogy7 gonddal és felelősséggel vizsgálják majd a mozgalom eddigi munkáját és jövő feladatait — mondotta a többi között, majd megnydtottnak nyilvánította a kongresszust. Ezután Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke terjesztette elő a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolóját. Kállai ©wills® beszéde A Hazafias Népfront-mozgalom II. kongresszusa óta négy esztendő telt el. Munkában. harcban és eredményekben gazdag idő volt ez a négy év. Szerte a világon tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség, a béke és a szocializmus erői. Hazánkban történelmi jelentőségű eredményt értünk el: befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, és hozzáfogtunk teljes felépítéséhez. A szocialista építőmunkában eléri: sikereink, a békéért folytatott következetes küzdelmünk nyomán, országunk és kormányunk tekintélye, népszerűsége határainkon túl is megnövekedett. Öröm és büszkeség számunkra, hogy7 mozgalmunk, a Hazafias Népfront, a hazafias érzésű dolgozók millióit vonta be országópítő terveink megvalósításába; messzehangzóan képviselte népünk egységes állás- foglalását és tetirekészségét a társadalmi előrehaladásért és a békéért vívott harcban, a maga. sajátos eszközeivel hozzájárult az eredmények eléréséhez. A szocializmus győzelme teremtett kedvező fettételeket hazánk iparának felvirágoztatásához. A legutóbbi kongresszusunk óta. eltelt időben országunk életének legnagyobb horderejű eseménye, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése volt. A tovubbxaMxm Káüai eíwtörs « kulturális életűnk fejlődésével foglalkozott. A Iculturálódás iránt ugrásszerűen megnőtt a tömegek érdeklődése és igénye. Ennek köszönhető. hogy minden iskolatípusban igen jelentősen emelkedett a tanulók száma. Eddig soha nem látott mértékben növekedett a kön.yvforgnl om. Úgyszólván minden családban van rádió; a televízió gyors ütemben hódít' teret és az 1901-es 200 ezerrel szemben ma már több mint félmillió előfizetője van. A napilapok közel kétmillió példányszámban jelennek meg. Az elmúlt négy7 év politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi eredményeinek kivívásában, országépítő terveink megvalósításában igen fontos szerepet tölt be a Hazafias Népfront-mozgalom — állapította meg Kállai Gyula. — Mozgalmunk élő, eleven tevékenységének illusztrálására megemlítem; hogy7 az országban alig van lakott helység, ahol a népfront által szervezett társadalmi munka nyomán ne épült volna valami: út. járda, vízvezetékhálózat, park, kultúrház, sporttelep. Bács és ■ Baranya megyében a népfront orvosai valóságos egészségügyé „leltárt” vettek fel a lakosságról; Vas megy7ében kidolgozták a szövetkezeti épületek típusterveit, Veszprém megyében összeállítottált a gépesítési tervet Ma az ország minden községének van távlati telepítési terve — ez is a népfront munkájának eredménye. A népfront keretében működő békemozgalmunk számos harcos tömegakciót folytatott a nemzetközi helyzet enyhítéséért, az általános és teljes leszereléséit. Hívó szavára népünk most teljes erejével vesz részt a leszerelési hónap akcióiban. A gyakorlati munkában elért eredményei révén a népfront-mozgalom megerősödött, befolyása növekedett az ország életének nélkülözhetetlen politikai tényezője lett. Ez a tény abban is tükröződik. hogy kongresszusunk előkészítése újabb fellendülést eredményezett hazánk egyéként is pezsgő politikái éleiében. A különböző szintű nép- ivón tbizottságokat több mint 3200 ülésen választották meg. A bizottságolt újraválasztása során mozgalmunk behatolt Szabolcs. Bács, Csongrád Haj- (Folytatás a 2. oldalon.) Emlékezés a sátorai|aűjhelyi kommunista foglyok kitörésére 1944. március 22-én fegyverropogás rázta meg Sátoraljaújhelyt. A hír futótűzként terjedt el: a börtönbe internált kommunisták kitörtek, és a Magashegy7 irányába menekülnek. Egyenlőtlen, véres küzdelem kezdődött el a várost előző nap megszálló fasiszta német és Horthy-katonák, valamint a kommunista partizánok között. Véres nap volt ez, mint ahogyan véres napok jártak abban az időben Európaszerte. A börtönbe zárt kommunistákat azért internálták Horthyék, mert szét emeltek orssagot i oly idegen, szovjetellenes háború miatt. Húsz éves évfordulójára készül a város annak, hogy 67 kommunista kitört a Magashegybe, jelét adva annak, hogy készek életüket is feláldozni az igaz ügyért. Vasárnap külföldi vendégeket fogadnak Sátoraljaújhelyen. Jugoszláv, román, csehszlovák vendégek, az egykori hősök és hozzátartozói érkeznek a városba a Magyar Partizán Szövetség meghívására. A vendégeket Szűcs István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára és dr. Németh Pál Oéptöt drtát* * Mán« tonfc# Monoké fogadja a tanács dísztermében. Még a délelőtt folyamán új emléktáblát helyeznek el a börtön falára, ahol a koszorúzás alkalmából Gábor István elvtárs, a Magyrnr Partizán Szövetség főtitkára mond beszédet. Az emléktáblát az MSZMP Központi Bizottságának. az MSZMP megyei Bizottságának, a Partizán Szövetségnek és a külföldi vendégeknek a képviselői koszorúz- zák meg. Ezután a mártírok emlékére emelt hősi emlékműhöz vonulnak az ünneplők, hogy kegyelettel adózzanak a hősök smlél5éae&.
