Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-06 / 30. szám

SSíAKMAGTARORSZ'AÖ Csütörtök. 1964, február S, S Mától vetítik: Változatok egy témára Micsoda dolog az, kérem, hogy valaki fillérekért vesz egy szelvényt, találomra kitölt öt számot, valamelyik úttörő pajtás éppen azt. az ötöt húzza ki, és az illető milliomos lesz! Munka nélkül, véletlenül! Azt sem tudja, mihez kezdjen a rengeteg pénzzel! Nálunk, ahol a becsületes munka az alapja mindennek, nem engedhető az ilyen csalárd pénzszerzés! legalábbis vem lenne, szabad megengedni. Nem tisztességes dolog ez, akárhogy is nézzük. Véget kelt ennek, vetni minél előbb! Rossz vért szül. A proletárok, akik tegnap még ön­tudatos osztólyharcosok voltak, holnap mar elpolgáriasod- ruzk, cgzisztencialistákká■ válnak.. Es mindez mitől? A lottó­tól, ami könnyen adta nekik a. pénzt. Le hát a lottóval! Le. pelei Le vele! He-he. Az embert érik ugye meglepetése!:, kellemes meglepetések is ebben az életben. Nem■ mondtam, nem. pa­naszkodtam én eddig sem, de azért; csak vágyik az ember mindig valamire. Bs most mar talon, meg is lasz. Mert a lottó mégiscsak okos dolog. Néni kötelező az a három har­minc, senkinek sem kötelező ugye, de az ember szívesen megkockáztatja, mert csak. fillérekről van szó. Azt szere­tem ebben az államban,, hogy ilyen lehetőségeket is bizto­sít. Négyes találatom, van. kérem! Négyes. Akinek nem tet­szik, az ne játsszék, De én csak ezt mondom most is, amit mindig: éljen a. lottó! Éljen, éljen! <pt) ntll!lllllMII!llllill!HI!ítlllllltU!i:tllllII!!IHII!!tlll!!l!imm!HHimil!ltllFleán3'a és szülei is megszokták az önmaguk köré épített kálit­PACSIRTA ~ Kosztolányi. Dezső 'ismert —kisregénye kel életre a mozik — vásznán. Megelevenedik eJőt- jstünk a Vajkay-család monoton Sóletének egy rövid epizódja, Síel villannak a századforduló 5magyar kisvárosának jellegze- _tes alakjai. 2 „Az ajtót nyitva kell hagyni. = Megszokta■ a kalitkát és sze­rire ti.” Ezekkel a szavakkal — bízza szüleire kedvenc galamb- Sját Pacsirta. Vajkayék igen scsúnya, vénkisasszony lánya, “amikor néhány napra egy ro­kancsaládhoz utazik; hátha 5most sikerül férjet fognia. Pa- jj-csirta búcsúzó mondata riem­— csak a fogva tartott galambra Evonatkozik. Ö maga, a nyug- 5 díjas vármegyei ............. l evél tárnok ííj kis cukrászdák — termelőüzemi gondok Nemcsak Sárospatakon., a körzeti központban, hanem, a helyi szerveknél, Vajdácskán, Bodroghalömban, Pácinban, Karoson is nagy gondot fordí­tanak a kereskedelmi és ven­déglátóipart egysegek fejlesz­tésére, színvonalának cm elé­rőre. Az említett községekben, a közeljövőben új kis cukrász­dák nyílnak, Problcmá-t jelent azonban, hogy a sárospataki cukrász termelőüzem Icapacitá- sa mind. szőkébbnek "bizonyul. Érdekes megemlíteni, hogy ff. jelenlegi, termelőüzem kapaci­tása havi harmincezer forint, az elmúlt évben ezzel a Icapa- oltással százezer forint értékű cukrászterméket készítettek havonta. (— ácsi kát, és a kis, Petőfi utcai csa tádi házból, a megszokott, csa­ládi hármas monoton életéből nem is akarnak, sót. talán már nem is tudnak kimozdulni, illetve, a szülők talán szívesen fel is adnák ezt a sivár életet, ha lányukat boldognak tud­hatnák. ha a csúnya külsővel megáldott Pacsirtának sikerül­ne férihezmennie. Popén ezt a kis éle+epizódot villantja fel a kisregény: miként élnek a szülők néhány napig, amíg pa­li éí kisgyermeket mentettek meg' a /agyhaláltól a eigándiak Korábban, a hidegebb na­pokban történt, de olyan me­lengető. meghatóan embersé­ges az esemény, hogy minden­képpen fel kell jegyeznünk a szokatlanul hideg tél króniká­jába. ■ Este 7 óra felé járhatott már Sr. idő. amikor futótűzként ter­jedt el a hír a községben, hogy a kis Németh Marika öccsével, az 5 éves Jóskával együtt el­veszett a határban. Marika a IT. T>. osztályba jár, éppen dél- utánosok voltak, ezért, az édes­apja.. kisebbik fiával eléje ment a faluba. Az apa aztán ott maradt az iskolában. mert ő meg ugyanott, az. esi! dolgozók iskolájába jár, a VI. osztály­ba. Marika megfogva Jóska kezét elindult haza, a község­től mintegy másfél kilométer­nyire lévő Sós-tanyába. Köz­ben bementeik egy kicsit mele­gedni szüleik jó barátaihoz, Baratiékhoz, majd folytatták útjukat kebtecskén. hazafelé. Vastag köd, áthatolhatatlan után szimatol. Talán .már meg is találta, éppen azért ettől kezdve — hogy ismerős legyen a hang — egyedül az édesapa hívogatta magához a hűséges állatot. Vak? nyomra vezeti a falubelieket Vaki valóban megtalálta Marikáékat. A két gyerek el­tévesztette a hazafele vezető utat, rátértek. a szántóföldekre, és órákon át bolyongtak saját' tanyájuk körül. Végül éjjel 10 óra tájban teljesen kimerül­te]-;. elfogyott maradók erejük is. Először a kis Jóskáé, aztán Marikáé, s elhatározták, lefe- küszriek a hóra. Az egyik téli­kabátot leterítettők. a másik­kal betakaróztak, az iskolatás­kát pedig a fejük alá tették vánkosnak. Jó ideje aludhat­tak már. amikor Vaki a kis csizmácska nyoma után szag­lászva rájuk akadt, mintegy négy ki lomé ternyire szüleik házátóL Vaki tüstént ..felfogta'* e helyzetet, és azonnal ..ébresz­tőt” csinált.' Mami, faldosni kezdte a Jóska csizmáját, alá­nosán ki is harapdálta szárát. Nem hagyott, békét a gyere­keknek. amíg fel nem keltek a hóból. Aztán fájdalmas nyü­szítéssel ugatni kezdett, mint aki tudja, hogy a gyerekeknek nincs erejük a kiáltozáshoz, így ebben a helyzetben csalás 6 segíthet, kisgazdáinak már jártanjd erejük sincs. Helyet­tük hát'Vakj küldözgette az életjelt fáradhatatlanul, re­ménykedve, amíg csak a trak­tor fényében az aggódó szülők keblükre nem ölelhették meg­talált gyermekeiket, így adta vissza Cigánd ösz- szefogása, az Aranykalász. Tsz gazdáinak, traktorosainak se- gítőkészsege, nem utolsósorban pedig Vaki hűsége, kitartása a két Németh-gyereiket az élet­nek. Magyar film csórta távol van tőlük, miként lopnak saját életükbe egy kis derűt, hogyan villan fel egy kis reménysugár a haldoklás­ból való kilábalásra, s utána miként válik a remény sem­mivé. Elesett emberekről szél a történet. Pacsirta ■szülei lá­nyukkal 'együtt szenvednek, annak keserűsége rájuk Is át­ragad, a vénülő lányhoz ha­sonlóan a szó legszorosabb ér­telmében kirekesztik zárt la­kásukból a napfényt is, és szinte kergetik, maguk elölt az időt, hogy mielőbb megöreged­jenek. Es amikor tíz év után újra felvillan a fcrjhezanemetel reménye, a szülők Pacsirta tá­vollétében néhány napra visz- sza csöppennek régebbi életük­be, a kisváros mindennapjai­ba. Napjaik „esemény dúsak”, derűsebbek lesznek, lakásukba beköltözik a fény. De rövid az. öröm. A csúnya lány még a sok gyerekes, rokkant özvegy- embert is elriasztja, és' Pacsir­ta minden reményéi vesztve tér vissza a szülői házba, ahol újra behúzzák a nehéz függö­nyöket, bezárják a spalettákat, újra kezdődik a m- noton élet, az önmaguk csinálta kalitká­ban, amelyet megszoktak. Huszty Tamás forgatókönyve alapján Ranódy László ren - dezte a filmet.. Mindenekelőtt atmoszféra-teremtő erejét kelj megcsodálni. Szinte árad a. filmkockákról az áporodott századfordulói kisvárosi, han­gulat. Vajkayék lakásában rend és tisztaság van, a fény mégis szinte félve hatol be az ablakokon, a kisvárosi kaszinó jól jellemzett figurái nagysze­rűen idézik a dzsentri világot és az urat játszó. Idsvárosi „úriemberkék” világát. De ugyanígy idézi .a Idsvárosi színház, a vasútállomás, a rosszhíre éiszakai kocsmai az egész kisváros „zajoá’ élele, aroelv erős kontrasztot szolgál­tat Vajkayék zárkózottságához. A rendező a regényt nem sza­vaiban, hanem mélységében felfogva adta vissza, a család és a környező világ kapcsola­tát, a kisváros kiábrándítóan kicsinyes, emberi kapcsolatait. Sajnálatos, hogy a. hangulati, szépség megteremtése helyen­ként túl. hosszadalmas és ill­őit kisebb vonaiottsáy érez­hető. Mindez, azonban nem csökkenti a rendező munká­jának összértékét, amelynek eredményeként rendkívül plasztikus, érzékletes kép szü­letett arról a. varosról, amely­nek lakói olyan emberek, „akiknek a lelke bejeié kun- korodik”. Illés György szépen kompo­nált képiéi nagyban segítik a rendezői elképzelések megvaló­sulását. Ugyanezt mondhatjuk Farkan Ferenc muzsikájáról. Kitűnő szereplő garda kelti életre a regény egyes alakjait. Pager Antal ismét remekelt Vajkay Ákos alakjában, és igen niéltó partnere volt. Vaj- kayné szerepében T olnay Klári. A kisváros jellegzetes figuráit l.atinovits Zoltán, Tö- röcsi.k Mari, Bar a. Margit, Sza­kács Sándor, Grcguss Zoltán, Bessenyei Ferenc, Darvas Ivan Tompa Sándor, Kiss Ferenc, Szénára József, Gőzön Gyula, Bozóky István, Ruttkai Ottó, Zách János keltették életre. A címszereplőt .látszó Nagy Anna. részére olyan visszataszító maszkot készíttettek, hogy nemcsak kérői riadtak vissza tőle. hanem maguk a film ál kotói is igen ritkán fordítják szembe á közönséggel. A Pacsirtát Kosztolányi tisz­telői, olvasói bizonyára öröm­mel és érdeklődéssel várják és fogadják. Az Idősebb generá­ció bizonyára ismerősnek fogja találni a filmben felidézett Idsvárosi hangulatot, képeket, és hisszük, hogy a fiatalabb nézők is érdeklődve fogadják egy, már régen tovatűnt élet­formának filmbéli felvillan­tását <bm) Ä borsodi vetőmagtermesztésről Az aproinagvak termesztése sok forintot hoz a népgazda­ságnak. Borsod megyében az elmúlt évben több mint 35 ezer holdra, kötött szerződést, a Mezőma-g Vállalat megyei ki- rendeltsege. Körösi Kálmán agronómus tájékoztatott a Mezömag Vál­lalat ez évi terveiről, munltá- járól. — 1964-ben a vetésterületet 32 ezer holdra csökkentjük, persze nem azért, mintha ke­vesebbre lenne szükségünk. Az a. célunk, liogy egységnyi terü­letről minél több terményt kapjunk, hogy növekedjék a, termésátlag. Még hótakaró borítja a föl­deket, de a kirendeltségen most is szorgalmasan dolgoz­nak. A szerződések 80 százalé­kát megkötötték, s a lerület­j&.-B h_ ImOZIÜZEMI VALIMAT /WUSORJl? BÉKE # fi—12: Pacsirta. Magyar, JázéJaüí K: csütörtök, ptritek, hétfő. kedd,, szerda lm. 4, fi ós n, 9, szombat, vasárnap n 5, f. Y ér. f. 9. 8—9: Robin Hood ij.I kalandjai. Színe« angol. Szeles! K: szombaton és va­sárnap csak n. n-kor. M. 9. £. in és f. 12: Fűre lepni szabad KOSSUTH filmszínház délelőtt) műsor* fi—3: Pacsirta. Magyar. Széles! 19 12: Robin Hood új kalandjai. Szí­nes angol. Széles! K: vasárnap tel« vételével naponta de. 9 es f, iá­kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsor* 6—12: Robin Hood új kalandjai, Színes angol. Szeles! K: naponfja. f. /[, hn. 6 és fi. vasárnap du. 2, 6 és este fi. M. 9. í. 10 ca t. 135 igazság a hazugságról«. FÁKLYA 6—7: Három ember ér erdd. Lengyel. Széles! 8: Egy daJ szál! a világ korul. Nyugatnémet.. »«>; Carmen .Jones, Színes ameröofri. Széles! U—12: Bálvány. Magyar. Széles! K: naponta f. 6 és 8, va-" sárnap f. 4, hn. fi 6» 8. M. P. 19 Qif 12; Zója. SAGVART fi—7: Hamu én gyémánt. 'Lengyel. Széles! 8: A lejtőn. Csehszlovák, Széles! 9—11: Az ördög 6s * tíz- parancsolat. Francia, ' ‘széles! K: naponta f. S és 7* vasárnap 9- kor is. MIS KOT. ,C T A NOSIC8 6--8: (du. 4-kor) Vidám utazás. Színes szovjet. C—8: (este 6-kor) Boccaccio '70. Színes olasz. Széled 58 éven felülieknek! 9: A boldogság országa. Színes szovjet. Széles! m —11: Kisvárosi .Lady Machbeth. rugoszJáv. Széles! 18 éven felüliek­nek? K: naponta f. U .és 7. M. 9. f. 10 és f. 12; Nevessünk! MISKOLC SZIKRA 6—8: (du. f. 5-kor) A kék 6*b61 rejtélye. Magyarul beszélő színes szovjet. 6—8: (este Y-kor) Boccac­cio '70. Színes olasz. Széles 1 1R éven felülieknek! 9: A. *n születés­nap. Szovjet. 10—11: En és a geng­szter Angol. Széles! IC: kedd. va­sárnap f. 5 ér, 7, hétfőn csak 7-kor. M. 9. .lo-kor: A sárga cipő törté­nete. MISKOLC PETŐFI 6—8: Az ördög és 9 tízparancso­lat. Francia. Széles! 9: A pűohs. Színes francia. Széles! 10—tt: Az aranyfog. Bolgár. K: hétfő, csütör­tök, vasárnap f. 5 és 7, kedd. pén­tek, szombat csak* 7-kor. M. 9. lo- kor: Díszelőadás. MISKOLC-TAPOLCA-7: Kollégák. Magyarul besze­lő szovjet. 8—9: A bokszoló es a halál. Csehszlovák. K: csütörtök, péntek, szombat. 6. vasárnap f. 1 és 6. M. 9. 10-kor: Elmentem a Nnp után. DIADAL fi—ó: tízö.tt vad. Magyarul beszé­lő olasz. 11—12: Napnall sötétség. Magyar, IC: kedd. vasa»*”•>u» n. 9 és f. 7, szerda, szombat csak f. 7-kor. M. 9. f. Xl-kor: Az elvarázsolt her­ceg. MISKOLC-IfAMOR 8—9: Korzikai testvérek. Színe?» olasz. Széles! 11 • • *«•• pában. Magyar. K: kedd f. 5. fszer­da, szombat 7. vasárnap f. fi és 7. ÍVT. 9. ll-kor: A .hamis. alibi. ERKEL fi: A rendőrfelügyelő. Magyarul beszélő olasz. 9: Ufc a ki!;ötőbc. Magyarul beszélő szovjeb. K: csü­törtökön 7. vasárnap 5-kor M. 9. 10-kor: Szilveszteri puncs. DIÓSGYŐRI VASAS filmszínház; Február &-án qu. 5 és 7 érakor, 7-én du. 5 órakor: A Nap szerel­mese. Széles. Színes amerikai. Korhatár nélkül. Február 8—ft-én du. 5 ds 7 óra­kor: Epekedő szerelmes. Széles. Francia film. Korhatár nélkül, . Február 10—11-cn csak du. fi óra­kor: Hamu és gyémánt. Széle?«. Lengyel film. 14 éven síül nem ajánlott. Matné február 9-én délelőtt 10 órakor: A hét dada. SZÍNHÁZ MISKOLCI NEMZETI SZINllAZ Február 6: Anna-bál (7). Pethös­bérlet. Február 7: Az ember tragédiája (7). Bérletszünet. Február 8: Don Quijote (‘0. Ma- iách-bérlet. , Február 9: Anna-bál (S). Bérjel- ( 'Február n: Don Quijote (féj rj- Katona-bériét. KL.AMARASZINB.VZ Február 1—V: Nincs előadás. Február 8: Bekopog a szercJeffn ! (7). Bemutató. Február 9: Bekopog a szerel«*« (7). ESZAKMAGVARORSZAG ff M»gyar Pz.ocl«lut* ftfuokííipírl Borsot) megyei bltottnir.ímle laple í'6sior!resztö: SsritBtj .vnffor . Sserkesittöseß: Mäülsoic. Tonácsház tér 4, TdeJonczámok! Dtkérsííg: ) 5-858. Kaltúrrovíf! 16-067. Ipart rovat 1G-035. Párt rovart. 15-0V8. Mezőgazdasásl rovat: S3-6PI. sportrővat: ts-043. Belpolitika) ro­vat. nanasz ügyek: 16-tMS. Rladlat Borsod megyei Bapldadő VáUaito feJelóa iubcIO; Btrű Péter KíacIohlv-ötaJt’ Kossuth utca t_t. Telefoe: SS-JSI. lertrtrtt o ooatí>. Kapható míndea Borsod Ktejs*^ oostohivatalban te kérbesttéSfi- tadasrízráw' *3:0HS Ké.srült • Borrortl nyomdába*. Mb. wr«tát SLsűcs Aadtsr sötétség ereszkedett le. s a két gyepeknek nyoma veszett. i ( Sehonnan semmi válasz...; Pillanatok alatt megmozdult! egész Cigánd. Először is az] édesapáért futottak az iskola-f ba. De kétségbeesetten rohant • az édesanya is, aki már netnj győzte otthon várni a gyereke-« két. Hozta magával Jóska ked-J véne állatát, a Vaki kutyát is.« Ekkorára nap' tömeg voltj együtt, s Károlyfalvi Jánost irányításával valósággal gyű-J rűben vették körül a tanyát,« hogy átfésüljék a hópaplan J alatt szunnyadó táblákat. Kii-t Ionosén az édesapa inunk atár- J sas, az Aranykalász Termelő-, szövetkezet tagjai jötték nagyj számban, és. a kis úttörők, Pa-, nyi János és Szabó Zoltán ve-J zefésevel.' Németh Barna vil-, lanyszerelő lóiiáton, villan y-« lámpával indult neld a kere-, eésnei,', a köd és a sötétség« azonban olyan sűrű volt, HogyJ az emberek orruk hegyéig ce« láttak. f — Inditsatai; egy traktort!, Reflektorral világítsuk át aj határt! — szóltak a termelő-« szövetkezettek, s pár perc míil-J va Ftlep Károly a Zetor nyer-« gébői széles kévékben szórta aj sziporkázó fényt a földekre., Különböző irányban, lépésben J halad.tak a cigándiaik, s hangos, szóval. Idáltoriák az éjszakába« Marika és Jóska nevét. Sehon-J nan semmi válasz. Csaknem i négy óra.ia bukdácsoltak már a ] süppedő hóban, s vágj’ 1.5 kilo-i métemvlt gyalogoltak az iirn-1 berek, amikor valaki észrevet-1 te, hogy Vaki nincs velük, el- ] tűnt a sötétségben. < — Vaki, Vaki-i-t...! — kaál-J tották egjiszeme többen is, i mert sej tették, hogy a kutya; bizonyara kisgazdája^ Jóska. M egváltozott a telefonszá- műnk. Nem nagy eset, j de előfordul. Az ulti parti elmarad, mert a. partnerek nem értesülte), időben az esemé­nyekről. A öú osztályfőnöke váratlanul, érkezik, nem telefo­nált, hogy otthoij találja-e a kedves szülőket? A mama pi- ronlrodva száll le az ablakpár­kányról, ócska tréningruhá­ban. De hát ablakot is kell né­ha tisztítaxii. A papa keze fe­kete a szénportól, de derűsen mosolyog — pihenhet egy ki­csit szénhordás közben. Ma előbb sikerült hazajönnie. Né­ha csúsztat az ember, mert otthon is adódik egy, s más tennivaló. Marna pillanatok alatt szalonképes, papa csak kezet mos. és már fő is a kávé a baráti, beszélgetés kelleme­sebbé tételéhez. De hol a. fiú? Kérdőn néznek egymásra. Tényleg, az élőbb még itt. volt. Keresgélte az ürügyet, hogy ne kelljen, segí­tenie. aztán egyszer csak el­tűnt. Szénhordás helyett in­kább a focit választotta. Jaj, de kényelmetlen. Es porit mosi- Tü reímeüenül felcsörömpöl a telefon. Az asszony idegesen nyúl a kagylóért. Bájos női csi­csergés. — Sipák főmérnök urat kérem. — Ez magánlakás. |Itt nincs semmi főmérnök úr. 1 Kis csend, aztán kattanás. Ja .papa kérdő, a mama. gya­nakvó tekintete összeakad. Az I osztályfőnök .kényol.mettenül ifészkelődü-;. — Hát kérem, a—' [— Megint cseng az az átkozott, i — Pardon! — kap a. kagyló Jután a papa. Mama tekintete >rnég gyanakvóbb. | —• Nem, kérem, «kn nem va- \3/dk Piriké, és aranyé* «am vágyók. — Dühösen dobja a kagylót helyére. Már az ő te­kintete is gyanakvó. Ez a mély férfi hang — hm —, leire is hasonlít? — Hát, kérem, a Sanyik»... Csrrr! — visit a telefon. mintha csak arra várt volna, hogy az osztályfőnök megszó­laljon. Egyszerre kaptak a igttü-----------------------------------------ulljl Telefon j 4p—---------------------------------­k agylóhoz. Az asszony gyor­sabb volt. A gyanakvás ördö­ge hajtotta őket. — Az igazga­tó elvtáxa házon kívül van — fuvolázta epésen. — Nem adok át semmi üzeneteit.. Az osziAlyfänök ismét neki- ke&zülódött, «le megvárta, míg a mama kitölti a .kávét. Papa. komor hallgatásba süllyedt. — Hm. hm. — Nagyon isme­rős, nagyon ismerős. De .kinek a hangja? — A cukortartó egy kicsit poros — morfondírozott a ma­ma, s éppen valami kelleme­set akart mondani, va­lami. olyait, amivel eltereli a figyelmet a cukortartóról, de a telefon megelőzte. A- papa szikrázó szemmel pattant,, iránt a vad a. zsák­mányra. — No, ez legalább nő — gondolta a csicsergő hangra. De annál gj'anúsabb. Eszlá- ri? Milyen Eszűári? Ja? Nem, kérem, ez nmgan.lakás. — Nagyon udvarias, de an- sál syasiúsafcö — gcáé&ád. as m asszony. — Itt valami nincs JJ rendben. Ez egy sötét ügy. • Kamarán kavargatta a ká-J vét. Az osztály főnök meglő-« rölte izzadt homlakát, s ket-J tőt krákogott. A hangulat úgy« komoriott, mint zivatar előtt • az ég. . S viUámcsapáíiként ismét a • telefon, — gúnyosan, szinte vi- " gyorog\’a. A három ember der- « medten bámulta egymást. J Egyik sem mozdult. A készü-« lék kitartóan sí valkodott. A J vendég izzadt, a mama sikita-« ni szeretett volna a dühtől, aj papa komoran dobolt a fotel * karján. — Azért sem veszem *» fel! Juszt se! J Az ajtó csattanva vágódott.* — Mi van? Megsiketuitotek? J — mutálta a hosszú kamasz, s# a telefonra vetette magái. •— J Neveletlen esi bész —: morfon- • djrozott, a tanár. * Mania pirult, papa. sápadt,« csak a gyerek vigyorgott vidá- • man, mutatva egészséges ío-« gait. J — Drága kisasszony, ez b;-« zony tévedés. Itt a Temetkező- • sí Vállalat beszél. Hogy? .. . « Ja, az más. Tessék hívni a S3-* 919-et Mert tetszik tudni, * megváltozott a számunk, és • olyan szerencsiek voltunk, J hogy mi kaptuk az Iparművek « régi szamát- * * mama a papára nézett. • s chiev'Qlte magát.« • Megszemlélte fénylő* kopaszságát, gömbolyödó po-J cakját. s még haj-sányabb ka- * cajra fakadt. % A vidámság szetterjedt, mint* az életképes hifluenza, e a te- * lefon újra csengett, de már ud- « variasan, bocsássa tk«srőn. | töä rboíos« “ kijelölési munkák fele is elkó- ' szült. A terület-kijelöléssel a megyei szakelőadók, és körzeti felügyelők foglalkoznak. A vc- tőburgonya prizmákat kéthe­tenként ellenőrzik, hőmérözik. Jót sikerültek a borsodi priz­mák, nincs romlás. Tizekben 220 vagon, 1300 hóidra, ele­gendő vetőburgonyát tárolnak, A vetőmagok több mint 25 faját termesztik a megyében, egy-egy fajnak pedig igen sok fajtáját. Például borsóból leg­alább 15 fajta van. Megyénk­ből jelentős mennyiséget e.r- vortálnak a. Német Demokra­tikus Köztársaságba, a Nemei Szövetségi Köztársaságba, Angliába. Lcnguelnrszágba és Franciaországba. Borsod megyében 16 terme­lőszövetkezet foglalkozik vető­magtermesztéssel, számot le vő területen, A tissaltarádi Ű.i Elet 700 holdon vet különböző konyhakerti magvakat, a. sá­rospataki Kossuth Termelőszö­vetkezet 759 holdon termeszt uborka, lucerna, vöröshere és egyéb magféléket. A ricset Üj Esztendőben eddig 80 holdon vetettek magnak való uborkát, de a jó termést látva elhatá­rozták, hogy megnövelik a te­rületet, ,i az idén már 150 holdra kötöttek szerződést. .4 Mezőmaq Vállalat ered­ményesen dolgozik, annak el­teltére, hogy még mindig sok- nehézséggel, értetlenséggel kell megküzdenie. Eddig sünIsoros lucernát vetettek, de most át t-ell térni a kapásra, mert ez 4öbb termést ad, könnyebb a megfogás, a. kártevők elleni védekezés, és jobban gépesít­hető is. Mégsem akarnak szer­ződést kötni a kapásluecrna mag termesztésére, vedig ez az új módszer kevesebb munká­nál több eredményt, hoz. 3. 3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom