Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-12 / 35. szám
ESEÖtSfA ITTAKOKS 11 VG S'£6fäsi t9&- ük Gondolatok a bejáró munkások művelődési lehetőségeiről A bejáró munkások rend- Szeres művelődése országosan is probléma, de Borsodban különösen az. Megyénkben sok ezer munkás utazik vonaton, vagy autóbuszon munkahelyére és vissza. Az utazás átlagos időtartama a többségnél ■megközelítően két óra. Ismeretes, hogy a bejárók jelentékeny része, közhelyi beszélgetéssel, egy része ultizással tölti utazási idejét, s csak igen kevesen olvasnak, tanulnak. Ezek.a dolgozók éppen utazgatásuk miatt, nem vesznek részt munkahelyük népművelési rendezvényein, legfeljebb szabadságuk idején. Lakóhelyükre hazaérve fáradtak. Ez, valamint családi problémáik rendszerint elvonják őket a j lakóhelyi előadások, rendezvények látogatásától is. Másnap ugyanígy folytatódik minden. S ez a népművelők egyik legnagyobb gondja. Sok ezer ember, akik a legmodernebb üzemekben dolgoznak, elmaradnak önképzésben, nem tud- 'nak lépést tartani a tudományok fejlődésével. Hogyan lehetne ezen segíteni ? Hírmagyarázatok, izgalmas témák A vonaton utazgató megfigyelheti, hogy egy-egy tekintélyes munkás köré mennyi kíváncsi ember csoportosul. Hallgatják termelési tapasztalatait, vagy éppen aktuális eseményekkel kapcsolatos magyarázatát. Persze a csoportok nem szervezettek. Beszélgetésük témája sem előre tervezett, vagy irányított, hanem esetleges, spontán. Néhány évvel ezelőtt egyik- másik távolsági vonaton rádiót lehetett hallgatni. A MÁV nyilván az utazó közönség kényelmét kívánta ezzel szolgálni. Hogy c jó gyakorlat, miért szűnt meg, nem tudom. Azt viszont igen, hogy e sokak által, s szerintem is helyesnek ítélt gyakorlatot illetékes szervek segítségével visszavezethetnék. Elsősorban persze nem rádióelőadásokra gondolok, hanem egy hivatott népművelő bizottság által összeállított 1e- matikájú ismeret nyújtására, például magnószalaggal, vagy élőszóval. E stúdió mintára működtetett népművelési intonáció sok-«""WQU"—-* SZÍNHÁZ i ■.i mmmmmj—WW——pwwwn '■ MISKOLC) NEMZETI SZÍNHÁZ Február ll: Anna-bál <7>. Moricz- bérlet. Február 13: Az ember tragédiája fi). Egyetemi bérlet. Február 14: Az ember tragédiája <7) Blalia-bérlet. Február IS: Don Quijote (3). József A. iíj. bérlet. Február is: Anna-bát (fél s>. Eg- rcssy-bérlet. Február 16: Az ember tragédiája <10). Berietszünet. Február 16: Az ember tragédiája: (3) Bérlctszünet. Február 16: Anna-bál (tél 5). Berletszünet. | KAMABASZlNtlAZ | Február 10, 11, 12, 13, 14: Nincs, előadás. , .... 1 Február IS: Elveszem a felese-1 ^Február 16: Elveszem a felesé-1 gem (1). • i Tanáestapk foprfóáráí Városi tanácstagok: Február 20: Cseszár Vilmos, Bu- ' dal J. u., Gyógypedagógiai intézet^ 16 órakor; Winkler .fózsefne, Lit-( xryö u., orvosi rend., 16 órakor. , Február 22: Daragó .Tánosné, Go- , tőmböly, Németh 1. u. 28-, 16 óra- , kor; Daruka Sándorné, Ul. csór-1 too Gy u. 7., XI. em, 16 orakor; Finczlczky Ferenc, II.. Maros u. 17., IS órakor; Obolányi László, ( MIK, Dózsa Gy. u. 30.. 17 ora-( i:or: Számyasl Gyula, Bajccy-Zs., u 39., I. e., 17 Órakor. < Február 21: dr. Iglay Tibor, For-1 e&co u. 18., ált. isk., 18 urakor;« Kies Ferencné, Bornemissza u. lak.. 33 órakor: K. Tóth Ferenc,, Nagyváthy utcai ált. isk., 18 óra-, kor; Urbánusok Mihály, Dayka Gá-« bor u élt. isk.. .18 órakor; Varga c .Tár.osné, Uttöröház. Győri-kapu, 58 < órakor; dr. Végi Éva, Tanácsház J téri óvoda, 17 órakor; Zsiga Lajos, £ Forgács u' ált. isk., 18 órákor. , f ebruár 25: Ivaraba László, Tón- < csics téri ált, isk.. 17 órakor; 1 Kulidra Mihály. Görömbcily, ta-i nácsháza, 18 órakor; Kadvánszky1 István, XL, Fürst S. pártszérvézet, ] 16 órakor; Schön Péter, H„ Dobó, u. 11-, 16.30 órakor: Szolga István, 1 Maros u. ált. isk., 17 órakor; Vín- 1 eze Sándor, Kun B. u. 10.. Gép-I Ipari Technikum, 18 órakor, < 'színnel, értelemmel gazdagítaná bejáró munkásaink utazási idejét. Milyen témájú és milyen időtartamú előadásokra gondolok? Ezt. kezdetben hivatott bizottságnak kellene eldöntenie, mely a párt. a szakszervezetek, a népművelési szervek és a TIT illetékeseiből tevődne össze. Mindenesetre a politikai tartalmú (nem hírekre gondolok, hanem hírmagyarázatokra), a társadalom- és természettudomány területéről vett, izgalmas témák lekötnék a figyelmet. S mivel általában 30 kilométernyi távolságból járnak be legtöbben, IS perces előadást képzelek el, valahogy hasonlóan a Kossuth-rádió orvosi tanácsainak időtartamához. Ezután még bő alkalom nyílnék az értelmi, az érzelmi, az erkölcsöt és az ízlést növelő műsorok közvetítésére is. „Kulíúrkocbik“. művelődési napok S hogy a hallgatóknak ne legyen kényszerérzete, kísérletképpen két-három kocsiba kötnék be a műsort Nevezhetnénk ezeket például kultúrko- csiknak. Ügy vélem, az utazó munkások megszoknak, megszeretnék ezeket. Lehetne közvélemcnykuta, lést is rendezni egy-egy kér- dezz-íelclek ládika elhelyezésével. Ezekbe bedobnák azokat a. kérdéseket, amelyekről hallani szeretnének. A témák időnkénti feldolgozásával a műsor feltétlenül gazdagodna. E munkában igen szép feladatot teljesíthetnének a hivatott* népművelési szerveken kívül áj kiszesek, a Vasutas Szakszer-# vezet kultúrosai is. J Nem ilyen kedvező a hely-# zet az autóbuszok esetében. J Mégsem mondhatunk le uta-# sainak műveléséről, hasznos* szórakoztatásáról. Itt is fel le-» hetne használni a rádió zenes,* vagy ismeretgazdagító prózaijj műsorait De elképzelhető,* hogy az autóbuszon használt^ mikrofon segítségével, egyelő-» re heti egy alkalommal, me-J lyet nevezhetnénk „művelődé-® sí napnak” is, társadalom-,jj vagy természettudományi fel-® olvasásokat tartana a legfej-* lettebb, legrátermettebb, a tu-J dományokkal szívesen foglal-* kozó munkás, illetve műszakiJ értelmiségi. « Az előadások összeállításé- J ban nagy segítséget nyújhat-« nának a TIT szakosztályai, sőt J előadókat is utaztathatnának# munkásvonatokon, autóbuszo-* kon. J E nagy és fontos problémát nem könnyű megoldani, végre el kell kezdeni. « Nem törekedem arra, hogyj csalhatatlan módszert adjak,® hiszen az elképzelés kivitele-* zésének sok részletproblémája* is jelentékeny feladat. Úgy# vélem, gondolatébresztőnek J viszont nem haszontalan írá-* som azok számára, aki részt* kívánnak venni népünk műve-® léséből. Jó lenne, ha napvilá-J got lótna sok elképzelés, mely-» bői végső soron kialakulhat-* na a hasznos gyakorlat. J Zámborszky József, ® a TIT Borsod megyei J társadalomtudományi • szaktitkára, ? dej S»í A napsugarak sinkóznak a jégen. A gyerekek is. A kirakat könnyezni kezd, mintha derülne a látványon. A vastagtalpú csizmák, gömbölyded bakancsok, hegyesorrú félcipők meg talán feltékenykednek a napsugárra, azért villannak össze olyan feltűnően. Időzöm a kirakat előtt. Hol a cipőket nézem, hol a csúszkáló gyerekeket, meg a szikrázóhavas barcikai utcát. Sőt: mindenütt a cipőket. A gyerekeken is és a havas utcán járókelő embereken is. A gyerekek legtöbbjén bundás téli cipő. nóhányuk lábán bakancs. A kirakatban a hasonlók mellett az ár: 160—200 forint. Idős ember baktat ót. az úton, hoss/úszárú, fekete jjíl ______. c sizmában. Egy asszony, dudorodó szatyrokkal — fényes, erősbőrt félcipőben. Négy kislány jön az iskolából, hármuk lábán divatos kiscsizma, éppen olyan, amilyent, a kirakatban 298 forintért látok, prémes egészcipő. Autóbusz szalad az úton. Szinte röppen a jégen. Odébb zümmögve megáll. Az utasok egy része erre tart. Munkások. Különféle cipő a lábukon (bakancs, csizma, sőt, még egyikén, kalocsni is), de mind: jó cipő. Jó, meleg, erős téli cipő. Egyetlen foltosat, lyukasat sem látok. A nagyapám, meg sok idegen is beszélt róla, bőgj’ valamikor egy olyan családban, ahol több gyerek volt, nem mindig jutott valamennyinek cipő. így aztán télen felváltva hordták a gyerekek, és — felváltva mentek iskolába. Dr. Hainan Zoltán, Kazincbarcika városi főorvosa egy beszélgetésünkkor röpke-számítást készített arról: az új városban legtöbb családnak legalább három gyereke van. Be, hogy a bérházak lakói közül valamelyik gyereknek ne lenne cipője — ilyenről nem üld. Cipő. Jó, meleg, téli cipő. Képeket nézek a. téli Európáról. Az egyik kép Olaszországban készült, a másik Angliában, a harmadik longyelországimn. Az első kettő témája hasonló: távolban felhőket dúcoló gyárkémények, premier plánban* fényes-bundas, szőrmés csizmás asszonyok, a;kik csodálják a-u% C IP 0 K---------------------------------A negyedikén luxuskocsijukra hulló hópelyheket. Háttérben rongyos kis fickók az utcán. Az olasz képen egy kapualjban mezítláb ácsorog egy kisfiú. A lengyel fotón nincsenek luxusautók és „szuper-elegáns” hölgyek sem, de van egy sereg csillogószemű gyerek egy püffedt, hóember mellett a varsói utcán. Es a kép minden szereplőjén cipő. Jó, meleg, téli cipő. Jelentéktelennek tűnik. A legtöbb ember észre sem veszi, hogy a Föld egy részén már nincsenek cipő nélküli gyerekek. Nemrégiben beszélgettem egy munkással. Néhány éve még olyan lakásban élt családjával együtt, amelynek ablakából csak a járókelők cipőit láthatták nap, mint ... ...........—A nap. Ö figyelmeztetett: évt izedeken át láttak fagytól vörös, csupasz gyereklábakat, ormótlan, foltos bakancsokat, s ezek az évek fogyásával eltűntek az utcákról. Ez a munkás ma emeletes házban lakik, s a bolyhos sapkáié szín- forgatagát nézi az utcán. És tudja: amelyik gyereken meleg sapka van, annak a cipője sem lukas... Gyerekcipők, felnőtt-cipők. Száz forint, kétszáz forint, ötszáz forint. Nem nagy értékek, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy egy televízió nem olcsóbb 4200 forintnál — és ar is mennyi családnál van már! Szeretünk is inkább az ilyen nagyobb dolgokról, változásokról beszélni. Olvashattuk már az újságokban, hogy Tiszaezederkény-Űjváros néhány nagy bérházában 24—26 televízió is van. Ez igen! Ez szenzációszámba megy. S a még nagyobb változások eltompítják előttünk az apróságokat. Annyira eltompítják, bőgj’ már nem is törődünk velük, Pedig mindaddig törődnünk kell. amíg van olyan ország, ahol a. hófútta utcákról kapualjakba húzódnak a mczitlqbos gyerekek. Mert mit tehetünk mj értük? Sokat! Es ez a sok is sole kicsi mozzanatból tevődik össze: ha mindnyájan egy kicsit többet és jobban dolgozunk munkahelyünkön, gazdagabbak lehetünk. Mindnyájan — ez sok milliót jelent. Es sok millió kicsi erő nagy erővé egyesül. Ez az erő pedig erősíti az országot. Es az erős magához vonzza a gyengébbet... És akkor minden családnál lehet cipő. Jó, erű? cipő. Uuttkay Ann» Korszerű tanm uTielyí avattak Ózdon p r » f A napokban adták át rendeltetésének az Ózdi Kohászati Üzemeknél a központi villanyszerelő tanműhelyt. Az új létesítményben délelőttönként a 102. sz. Jparilanuló Intézet, délutánonként pedig a József Attila Gimnázium 4 -|- 2-es oktatásban részesülő növendékei sajátítják el a villanyszerelő szakmát, A tanműhelyt Kovács Károly munkaügyi és szociális igazgató adta ál., majd Szent- irmay László, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója méltatta jelentőségét. A berendezés tervezőit, kivitelezőit, műszaki oktatókat pénzjutalomban részesítették. Épül: 1964-ben, az ózdi járásban Az ózdi járásban zömmel az utak, járdák, építésére kiülik«/ idén n község feji oszt esi alap forintjait. A tervek szerint egymillió 566 ezer forintot fordítanak cr$e a célra. A községek lakosai 597 ezer forint értékű társadalmi munkát K' ajánlottak fel. A pénzből 3900 méter utat, 4835 méter új járdát építenek majd. Felújítanak ez évben 3820 méter utat és 380 méter járdát, A szükséges terveket a Hazafias Népfront műszaki csoportja társadalmi munkában készíti el. MIRŐL ÍRNAK L Utcai perpatvar »latra. K edden történt, úgy délután 5 óra körül, a miskolci Sötétkapu alatt. Csak a csődületet láttam, s hogy egy jcJős, íeketekuesmás férfi rendőrért kiabál. A rendnek éber őre persze sehol, hiszen nem áll minálunk minden utcasarkon rendőr. így aztán csak a rekedtes kiáltozás és a verekedők, köré csoportosult- csodálkozó embergyűrű fel-felhördülése hallatszott. . -. Valójában én nem is láttam senkit, aki a másikat ütné vagy cibálná. Mire kerültem egyet s a Cipöbolt,, a du fari, alatt megkerültem a csoportot -— a verekedőknek se híre. se nyoma, a Béke-mozi irányába békés párok igyekeztek, merthogy- már tavasziasodik az idő, jólesik a rövid séta. •— Huligánok voltak, persze! — erősködik a kucsmás, aki. rendőriért kiáltozott. — Diákok — így egy idősebb néni. Égj’ fiatalember, vagy meg ijjkább kamasz, lelkendezve: I *— Istenien, csépelték egy- 1 mást,.. — Az egyik hosszú volt, a másik csak vékony .— meséli a íeketekuesmás, amikor valaki megkérdezte hogy’ néztek ki. — Arra mentek aztán, a Toronyaljának... — (Magam is láttam, hogy pár gyerek abba az irányba fut, de arra gondoltam, csak játékból ker- getőcskéznek.) A kucsmás pedig folytatja. — Ha van itt egy . rendőr, most elkaphatta volna őket — s kis keskeny arcán jóleső érzés suhan át a gondolatra, 1 •— Miért? — kérdezi egy középkorú férfi, rezes arcán buta nevetés. — Bántották magát? — Engem? Dehogy bántottak — feleli erre a kucsmás, s nagyot csodálkozik kerekedő szempórjával. — Akkor meg mi köze az egészhez? — s még gúnyosabban vizsgálja az öreget. — Mi közöm? — húzza a szót az öreg. —• Az, hogy mért üli egymást két ember. T öbben helyeselnek. Azok is. akik különben az előbb még elégedetten, vagy iszonyodva nézték a verekedőket. A középkort, akinek rezes arcán most már nem nevetés, hanem egy indulatos makacsság bujkál, nem szól egy szót sem. De látni idegeskedő toporgásáből, hogy legszívesebben gz öreg kis arcába sújtana. Persze, nem teheti, hiszen a tömeg most kettőjüket fogja közre. Csak tekintetével lövell az öreg, kucsmás férfira fenyegetően és kíméletlenül; s azt mondja ezzel a nézéssel: „öreg, ne ártsd bele magad mások ügyébe, az. ökölnek különleges joga vari... Az. öreg pedig még megjegyzi, a többiek helyeslése közben. — Mi alig jártunk iskolába, de nem verekedtünk ... Ezek meg itt... — lesújtó a legyintése, 1---------- c J l,ri LL I- - I U "W | — No, azért nem szabad így J általánosítani — makacskodiki : valaki a hátsóbb sorból. Bej erre nem ügyelnek most. i A középkorú megúnja a to-i porgáti t, talán szégyellj is ma-] gát, amiért megállt vitatkozni, i s ez a disputa nem hághatta* át a szóváltás szabályait. Utat« nyit magának nehéz korévei. ] — Mit tolakszik?! — szól rá] valaki, ideges és sértő hangon.« Az meg nem törődik a le-1 tiport lábakkal, a sziszegő fel-] kiáltásokkal, csak törtet előre.« Egy asszonyka várja a túlsó] oldalon, arcán barnás fojtok; „ virítanak, kezét domborodó* hasára szorítja, hogy egy ujj életet óvjon. « « — Történt valami? — kér-* déri férjétől. Az lebiggyeszt.i ajkát. — * Semmi! Az emberek mindenbe * beleütik az orrukat... MegJ hiszliznek — s hagyja, hogy a* kismama gyöngéden belekarol- J jón. « c M ire nagy csattogással vé-* gjgrobog az utcán cgyj villamos, majd nyom-« ban utána egy autóbusz, marj senki, sincs ott, a Sötétkapu# alatt, a kíváncsiskodók közül, jj A város legforgalmasabb ut-« cája újra a mindennapi békés* zsibongsssal éli nappali per-« ceit. * K L. • a Mélyépítő Vállalat dolgoz^ közül, akik ilyen szerencsét^ játszottak, de most a Hernádi kollektíva sikere hatásai újabb lottózó csoportok sze verődtek. Vajon őket mikor látogat!" meg a szerencse? Murányi Tibj Bánréve I . Mikor les* késr a csizma? A Sátoraljaújhelyi Cipá Ktsz falu járó autója még múlt év október elején ja Nyíriben, és átadtam javítód a csizmámat. Azt. mondta két hét múlva kijavítva ho zák vissza. Én azóta is vári a csizmámra, s bár már töt' szőr is sürgettem, csak ne kaptam meg. Sertésgondozó vagyok a ojí ri tsz-ben, sokat járok hóbaj fagyban. A csizmát azért, aj tam át idejében, hogy télj készen legyen. Csak nej akarják, hogy nyáron bor jam? Horváth Jóra NyíriI megírta — es szerv válaszé Be üvegezték az ajtót Januárban szóvá tattíi hogy a Kill án-északon lévő 5 számú húsbolt ajtajának b üvegezés© sokáig húzódik, ott az eladók és a vevők ed sránt fásnak. Ugyancsak vA cá tettük, bőgj' panaszok vaj na.k a választékra is. Eszreé Leiünkre a Diósgyőri Élein szer Kiskereskedelmi Vállal záJaszolt. Közölték, hogy szóban forgó ajtó beüvegcí se a cikk megjelenésűnek naj ián megtörtént. A mun1, ízért húzódott el, mert j iveg, amelyet a lttsz leszólott, eltörött és újból meg Iá élt rendelni. Ami a válasz* >ot illeti, erre vonatkozói ízt közölték, intézkedő logy.a jövőben a lehetősége jez képest kielégítsék a < sárlók igény«*’ zetik isénzemet. Időközben a. debreceni központtól is kint voltak, s egyik dolgozójuk írásba vette panaszomat- A pénz azonban még ma sincs a kezemben. Nem tudom, hogyan lehet ígj’ hitegetni valakit, aki megdolgozott a béréért? Én akkor vasárnapjaimat áldoztam rá, hogy kipakoljam a vagonokat, s ne kelljen a vállalatnak fek- bert fizetnie. Ök pedig már hónapok óta ígérgetnek, s hiába várom a járandóságomat! Nyilas Bertalan Hcjőpapi, Dupla vagy semmi... Különös szerencse érte a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat ózdi dolgozóit. Az Ózdon lés Sajóvárkonyon dolgozók •közül tizenegyen. Hernádi ' László vezetésével fél éve • rendszeresen játszottak a lot- ]t’ón, összesen ’ 32 szelvénnyel. »Az ez é\’i 3. játékhéten két ]négyes találatuk is volt, ezeni kívül négy hármas és 11 kef- ; Jtes szelvényük „futott he”... , Csaknem kétszázezer lörint• boz jutottak Nem ők az elsők : Észa^ffianysrorszái illeték ! VizB<rálalot tolylaloU uz ügyészség ! December 12-én „Már nem 'bánom anyám, ha elmegy” 1 i címmel cikket irtunk özvegy " ÍNagy Jánosné páeini lakosról, j lakit öregkorára magára hagy- J Jak gyermekei, A napokban a , Borsod megyei főügyésztől a következő tartalmú levelet ^ I kaptuk:, f „A cikkre a területileg ille- , Itékes sátoraljaújhelyi járási- t | városi ügyészség figyelmét is , felhívtam. Ennek eredményeiként meghallgatták özv. Nagj' . I Jánosnét, és az ügy egyéb, fel- , |derítettén kérdéseit érintően | | vizsgálatot folytattak. | | A sátoraljaújhelyi ügyészség 1 özv. Nagy Jánosné javára f ezülőtartási díj fizetése iránt , ,keresetet fog benyújtani a ’sátoraljaújhelyi járásbíróság- 1 hoa’’ s Hiteget a Talajjavító Vállalat Az elmúlt év júniusának és júliusának négy napján a Talajjavító Vállalatnak dolgoztam. Vagont pakoltam ki. Az élte járó 400 forintot még szeptemberben sem kaptam meg. Amikor türelmemet vesztve, a vállalat alsózsolcai kirendeltségénél reklamáltam, azt ígértei:, hogy október 10-ig megkapom. Nem kaptam meg. Novemberben írtam címükre. Azt válaszolták, hogy forduljak a helyi megbízotthoz, illetve művezetőhöz. Azonban itt is csak ígéretet kaptam: december 24-ig kifi-