Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-12 / 35. szám

ESEÖtSfA ITTAKOKS 11 VG S'£6fäsi t9&- ük Gondolatok a bejáró munkások művelődési lehetőségeiről A bejáró munkások rend- Szeres művelődése országosan is probléma, de Borsodban különösen az. Megyénkben sok ezer munkás utazik vonaton, vagy autóbuszon munkahelyé­re és vissza. Az utazás átlagos időtartama a többségnél ■meg­közelítően két óra. Ismeretes, hogy a bejárók jelentékeny ré­sze, közhelyi beszélgetéssel, egy része ultizással tölti uta­zási idejét, s csak igen keve­sen olvasnak, tanulnak. Ezek.a dolgozók éppen utaz­gatásuk miatt, nem vesznek részt munkahelyük népműve­lési rendezvényein, legfeljebb szabadságuk idején. Lakóhe­lyükre hazaérve fáradtak. Ez, valamint családi problémáik rendszerint elvonják őket a j lakóhelyi előadások, rendez­vények látogatásától is. Más­nap ugyanígy folytatódik min­den. S ez a népművelők egyik legnagyobb gondja. Sok ezer ember, akik a legmodernebb üzemekben dolgoznak, elma­radnak önképzésben, nem tud- 'nak lépést tartani a tudomá­nyok fejlődésével. Hogyan lehetne ezen segí­teni ? Hírmagyarázatok, izgalmas témák A vonaton utazgató megfi­gyelheti, hogy egy-egy tekin­télyes munkás köré mennyi kíváncsi ember csoportosul. Hallgatják termelési tapaszta­latait, vagy éppen aktuális eseményekkel kapcsolatos ma­gyarázatát. Persze a csoportok nem szervezettek. Beszélgeté­sük témája sem előre terve­zett, vagy irányított, hanem esetleges, spontán. Néhány évvel ezelőtt egyik- másik távolsági vonaton rá­diót lehetett hallgatni. A MÁV nyilván az utazó közönség ké­nyelmét kívánta ezzel szol­gálni. Hogy c jó gyakorlat, mi­ért szűnt meg, nem tudom. Azt viszont igen, hogy e sokak ál­tal, s szerintem is helyesnek ítélt gyakorlatot illetékes szer­vek segítségével visszavezet­hetnék. Elsősorban persze nem rá­dióelőadásokra gondolok, ha­nem egy hivatott népművelő bizottság által összeállított 1e- matikájú ismeret nyújtására, például magnószalaggal, vagy élőszóval. E stúdió mintára működte­tett népművelési intonáció sok-«""WQU"—-* SZÍNHÁZ i ■.i mmmmmj—WW——pwwwn '■ MISKOLC) NEMZETI SZÍNHÁZ Február ll: Anna-bál <7>. Moricz- bérlet. Február 13: Az ember tragédiá­ja fi). Egyetemi bérlet. Február 14: Az ember tragédiája <7) Blalia-bérlet. Február IS: Don Quijote (3). Jó­zsef A. iíj. bérlet. Február is: Anna-bát (fél s>. Eg- rcssy-bérlet. Február 16: Az ember tragédiája <10). Berietszünet. Február 16: Az ember tragédiája: (3) Bérlctszünet. Február 16: Anna-bál (tél 5). Berletszünet. | KAMABASZlNtlAZ | Február 10, 11, 12, 13, 14: Nincs, előadás. , .... 1 Február IS: Elveszem a felese-1 ^Február 16: Elveszem a felesé-1 gem (1). • i Tanáestapk foprfóáráí Városi tanácstagok: Február 20: Cseszár Vilmos, Bu- ' dal J. u., Gyógypedagógiai intézet^ 16 órakor; Winkler .fózsefne, Lit-( xryö u., orvosi rend., 16 órakor. , Február 22: Daragó .Tánosné, Go- , tőmböly, Németh 1. u. 28-, 16 óra- , kor; Daruka Sándorné, Ul. csór-1 too Gy u. 7., XI. em, 16 orakor; Finczlczky Ferenc, II.. Maros u. 17., IS órakor; Obolányi László, ( MIK, Dózsa Gy. u. 30.. 17 ora-( i:or: Számyasl Gyula, Bajccy-Zs., u 39., I. e., 17 Órakor. < Február 21: dr. Iglay Tibor, For-1 e&co u. 18., ált. isk., 18 urakor;« Kies Ferencné, Bornemissza u. lak.. 33 órakor: K. Tóth Ferenc,, Nagyváthy utcai ált. isk., 18 óra-, kor; Urbánusok Mihály, Dayka Gá-« bor u élt. isk.. .18 órakor; Varga c .Tár.osné, Uttöröház. Győri-kapu, 58 < órakor; dr. Végi Éva, Tanácsház J téri óvoda, 17 órakor; Zsiga Lajos, £ Forgács u' ált. isk., 18 órákor. , f ebruár 25: Ivaraba László, Tón- < csics téri ált, isk.. 17 órakor; 1 Kulidra Mihály. Görömbcily, ta-i nácsháza, 18 órakor; Kadvánszky1 István, XL, Fürst S. pártszérvézet, ] 16 órakor; Schön Péter, H„ Dobó, u. 11-, 16.30 órakor: Szolga István, 1 Maros u. ált. isk., 17 órakor; Vín- 1 eze Sándor, Kun B. u. 10.. Gép-I Ipari Technikum, 18 órakor, < 'színnel, értelemmel gazdagíta­ná bejáró munkásaink utazási idejét. Milyen témájú és milyen időtartamú előadásokra gon­dolok? Ezt. kezdetben hivatott bi­zottságnak kellene eldönte­nie, mely a párt. a szakszer­vezetek, a népművelési szer­vek és a TIT illetékeseiből te­vődne össze. Mindenesetre a politikai tartalmú (nem hírekre gondo­lok, hanem hírmagyarázatok­ra), a társadalom- és termé­szettudomány területéről vett, izgalmas témák lekötnék a fi­gyelmet. S mivel általában 30 kilométernyi távolságból jár­nak be legtöbben, IS perces előadást képzelek el, valahogy hasonlóan a Kossuth-rádió orvosi tanácsainak időtarta­mához. Ezután még bő alka­lom nyílnék az értelmi, az érzelmi, az erkölcsöt és az íz­lést növelő műsorok közvetí­tésére is. „Kulíúrkocbik“. művelődési napok S hogy a hallgatóknak ne legyen kényszerérzete, kísér­letképpen két-három kocsiba kötnék be a műsort Nevezhet­nénk ezeket például kultúrko- csiknak. Ügy vélem, az utazó munkások megszoknak, meg­szeretnék ezeket. Lehetne közvélemcnykuta, lést is rendezni egy-egy kér- dezz-íelclek ládika elhelyezé­sével. Ezekbe bedobnák azo­kat a. kérdéseket, amelyekről hallani szeretnének. A témák időnkénti feldolgozásával a műsor feltétlenül gazdagodna. E munkában igen szép felada­tot teljesíthetnének a hivatott* népművelési szerveken kívül áj kiszesek, a Vasutas Szakszer-# vezet kultúrosai is. J Nem ilyen kedvező a hely-# zet az autóbuszok esetében. J Mégsem mondhatunk le uta-# sainak műveléséről, hasznos* szórakoztatásáról. Itt is fel le-» hetne használni a rádió zenes,* vagy ismeretgazdagító prózaijj műsorait De elképzelhető,* hogy az autóbuszon használt^ mikrofon segítségével, egyelő-» re heti egy alkalommal, me-J lyet nevezhetnénk „művelődé-® sí napnak” is, társadalom-,jj vagy természettudományi fel-® olvasásokat tartana a legfej-* lettebb, legrátermettebb, a tu-J dományokkal szívesen foglal-* kozó munkás, illetve műszakiJ értelmiségi. « Az előadások összeállításé- J ban nagy segítséget nyújhat-« nának a TIT szakosztályai, sőt J előadókat is utaztathatnának# munkásvonatokon, autóbuszo-* kon. J E nagy és fontos problémát nem könnyű megoldani, végre el kell kezdeni. « Nem törekedem arra, hogyj csalhatatlan módszert adjak,® hiszen az elképzelés kivitele-* zésének sok részletproblémája* is jelentékeny feladat. Úgy# vélem, gondolatébresztőnek J viszont nem haszontalan írá-* som azok számára, aki részt* kívánnak venni népünk műve-® léséből. Jó lenne, ha napvilá-J got lótna sok elképzelés, mely-» bői végső soron kialakulhat-* na a hasznos gyakorlat. J Zámborszky József, ® a TIT Borsod megyei J társadalomtudományi • szaktitkára, ? dej S»í A napsugarak sinkóznak a jégen. A gye­rekek is. A kirakat könnyezni kezd, mintha derülne a látványon. A vastagtalpú csizmák, gömbölyded bakancsok, hegyesorrú félcipők meg talán feltékenykednek a napsugárra, azért villannak össze olyan feltűnően. Idő­zöm a kirakat előtt. Hol a cipőket nézem, hol a csúszkáló gyerekeket, meg a szikrázó­havas barcikai utcát. Sőt: mindenütt a cipő­ket. A gyerekeken is és a havas utcán járó­kelő embereken is. A gyerekek legtöbbjén bundás téli cipő. nóhányuk lábán bakancs. A kirakatban a hasonlók mellett az ár: 160—200 forint. Idős ember baktat ót. az úton, hoss/úszárú, fekete jjíl ______. c sizmában. Egy asszony, du­dorodó szatyrokkal — fényes, erősbőrt félcipőben. Négy kislány jön az iskolából, hár­muk lábán divatos kiscsizma, éppen olyan, amilyent, a ki­rakatban 298 forintért látok, prémes egészcipő. Autóbusz szalad az úton. Szinte röppen a jégen. Odébb zümmögve megáll. Az utasok egy része erre tart. Munkások. Különféle cipő a lábukon (bakancs, csizma, sőt, még egyikén, kalocsni is), de mind: jó cipő. Jó, meleg, erős téli cipő. Egyetlen foltosat, lyu­kasat sem látok. A nagyapám, meg sok idegen is beszélt róla, bőgj’ valamikor egy olyan családban, ahol több gyerek volt, nem mindig jutott valamennyinek cipő. így aztán télen fel­váltva hordták a gyerekek, és — felváltva mentek iskolába. Dr. Hainan Zoltán, Kazincbarcika városi főorvosa egy beszélgetésünkkor röpke-számí­tást készített arról: az új városban legtöbb családnak legalább három gyereke van. Be, hogy a bérházak lakói közül valamelyik gye­reknek ne lenne cipője — ilyenről nem üld. Cipő. Jó, meleg, téli cipő. Képeket nézek a. téli Európáról. Az egyik kép Olaszország­ban készült, a másik Angliában, a harmadik longyelországimn. Az első kettő témája ha­sonló: távolban felhőket dúcoló gyárkémé­nyek, premier plánban* fényes-bundas, szőr­més csizmás asszonyok, a;kik csodálják a-u% C IP 0 K---------------------------------­A negyedikén luxuskocsijukra hulló hópelyheket. Háttér­ben rongyos kis fickók az utcán. Az olasz képen egy kapualjban mezítláb ácsorog egy kisfiú. A lengyel fotón nincsenek luxusautók és „szuper-elegáns” hölgyek sem, de van egy sereg csillogószemű gyerek egy püffedt, hó­ember mellett a varsói utcán. Es a kép minden szereplőjén cipő. Jó, meleg, téli cipő. Jelentéktelennek tűnik. A legtöbb ember észre sem veszi, hogy a Föld egy részén már nincsenek cipő nélküli gyerekek. Nemrégiben beszélgettem egy munkással. Néhány éve még olyan lakásban élt csa­ládjával együtt, amelynek ablakából csak a járókelők cipőit láthatták nap, mint ... ...........—A nap. Ö figyelmeztetett: év­t izedeken át láttak fagytól vörös, csupasz gyereklábakat, ormótlan, fol­tos bakancsokat, s ezek az évek fogyásával eltűntek az utcákról. Ez a munkás ma eme­letes házban lakik, s a bolyhos sapkáié szín- forgatagát nézi az utcán. És tudja: amelyik gyereken meleg sapka van, annak a cipője sem lukas... Gyerekcipők, felnőtt-cipők. Száz forint, kétszáz forint, ötszáz forint. Nem nagy érté­kek, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy egy tele­vízió nem olcsóbb 4200 forintnál — és ar is mennyi családnál van már! Szeretünk is in­kább az ilyen nagyobb dolgokról, változá­sokról beszélni. Olvashattuk már az újságok­ban, hogy Tiszaezederkény-Űjváros néhány nagy bérházában 24—26 televízió is van. Ez igen! Ez szenzációszámba megy. S a még na­gyobb változások eltompítják előttünk az apróságokat. Annyira eltompítják, bőgj’ már nem is törődünk velük, Pedig mindaddig tö­rődnünk kell. amíg van olyan ország, ahol a. hófútta utcákról kapualjakba húzódnak a mczitlqbos gyerekek. Mert mit tehetünk mj értük? Sokat! Es ez a sok is sole kicsi moz­zanatból tevődik össze: ha mindnyájan egy kicsit többet és jobban dolgozunk munka­helyünkön, gazdagabbak lehetünk. Mindnyá­jan — ez sok milliót jelent. Es sok millió kicsi erő nagy erővé egyesül. Ez az erő pedig erősíti az országot. Es az erős magához vonzza a gyengébbet... És akkor minden családnál lehet cipő. Jó, erű? cipő. Uuttkay Ann» Korszerű tanm uTielyí avattak Ózdon p r » f A napokban adták át ren­deltetésének az Ózdi Kohászati Üzemeknél a központi villany­szerelő tanműhelyt. Az új léte­sítményben délelőttönként a 102. sz. Jparilanuló Intézet, délutánonként pedig a József Attila Gimnázium 4 -|- 2-es ok­tatásban részesülő növendékei sajátítják el a villanyszerelő szakmát, A tanműhelyt Kovács Ká­roly munkaügyi és szociális igazgató adta ál., majd Szent- irmay László, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója mél­tatta jelentőségét. A berende­zés tervezőit, kivitelezőit, mű­szaki oktatókat pénzjutalom­ban részesítették. Épül: 1964-ben, az ózdi járásban Az ózdi járásban zömmel az utak, járdák, építésére kiülik«/ idén n község feji oszt esi alap forintjait. A tervek szerint egymillió 566 ezer forintot fordítanak cr$e a célra. A köz­ségek lakosai 597 ezer forint értékű társadalmi munkát K' ajánlottak fel. A pénzből 3900 méter utat, 4835 méter új jár­dát építenek majd. Felújítanak ez évben 3820 méter utat és 380 méter járdát, A szükséges terveket a Ha­zafias Népfront műszaki cso­portja társadalmi munkában készíti el. MIRŐL ÍRNAK L Utcai perpatvar »latra. K edden történt, úgy dél­után 5 óra körül, a mis­kolci Sötétkapu alatt. Csak a csődületet láttam, s hogy egy jcJős, íeketekuesmás férfi rendőrért kiabál. A rend­nek éber őre persze sehol, hi­szen nem áll minálunk minden utcasarkon rendőr. így aztán csak a rekedtes kiáltozás és a verekedők, köré csoportosult- csodálkozó embergyűrű fel-fel­hördülése hallatszott. . -. Valójában én nem is lát­tam senkit, aki a másikat ütné vagy cibálná. Mire kerültem egyet s a Cipöbolt,, a du fari, alatt megkerültem a csoportot -— a verekedőknek se híre. se nyoma, a Béke-mozi irányába békés párok igyekeztek, mert­hogy- már tavasziasodik az idő, jólesik a rövid séta. •— Huligánok voltak, persze! — erősködik a kucsmás, aki. rendőriért kiáltozott. — Diákok — így egy idősebb néni. Égj’ fiatalember, vagy meg ijjkább kamasz, lelkendezve: I *— Istenien, csépelték egy- 1 mást,.. — Az egyik hosszú volt, a másik csak vékony .— meséli a íeketekuesmás, amikor va­laki megkérdezte hogy’ néztek ki. — Arra mentek aztán, a Toronyaljának... — (Magam is láttam, hogy pár gyerek abba az irányba fut, de arra gondoltam, csak játékból ker- getőcskéznek.) A kucsmás pe­dig folytatja. — Ha van itt egy . rendőr, most elkaphatta volna őket — s kis keskeny arcán jóleső érzés suhan át a gondo­latra, 1 •— Miért? — kérdezi egy középkorú férfi, rezes arcán buta nevetés. — Bántották magát? — Engem? Dehogy bántottak — feleli erre a kucsmás, s na­gyot csodálkozik kerekedő szempórjával. — Akkor meg mi köze az egészhez? — s még gúnyosab­ban vizsgálja az öreget. — Mi közöm? — húzza a szót az öreg. —• Az, hogy mért üli egymást két ember. T öbben helyeselnek. Azok is. akik különben az előbb még elégedetten, vagy iszonyodva nézték a vere­kedőket. A középkort, akinek rezes arcán most már nem ne­vetés, hanem egy indulatos makacsság bujkál, nem szól egy szót sem. De látni ideges­kedő toporgásáből, hogy leg­szívesebben gz öreg kis arcába sújtana. Persze, nem teheti, hiszen a tömeg most kettőjü­ket fogja közre. Csak tekinte­tével lövell az öreg, kucsmás férfira fenyegetően és kímélet­lenül; s azt mondja ezzel a né­zéssel: „öreg, ne ártsd bele magad mások ügyébe, az. ököl­nek különleges joga vari... Az. öreg pedig még meg­jegyzi, a többiek helyeslése közben. — Mi alig jártunk is­kolába, de nem vereked­tünk ... Ezek meg itt... — le­sújtó a legyintése, 1---------- c J l,ri LL I- - I U "W | — No, azért nem szabad így J általánosítani — makacskodiki : valaki a hátsóbb sorból. Bej erre nem ügyelnek most. i A középkorú megúnja a to-i porgáti t, talán szégyellj is ma-] gát, amiért megállt vitatkozni, i s ez a disputa nem hághatta* át a szóváltás szabályait. Utat« nyit magának nehéz korévei. ] — Mit tolakszik?! — szól rá] valaki, ideges és sértő hangon.« Az meg nem törődik a le-1 tiport lábakkal, a sziszegő fel-] kiáltásokkal, csak törtet előre.« Egy asszonyka várja a túlsó] oldalon, arcán barnás fojtok; „ virítanak, kezét domborodó* hasára szorítja, hogy egy ujj életet óvjon. « « — Történt valami? — kér-* déri férjétől. Az lebiggyeszt.i ajkát. — * Semmi! Az emberek mindenbe * beleütik az orrukat... MegJ hiszliznek — s hagyja, hogy a* kismama gyöngéden belekarol- J jón. « c M ire nagy csattogással vé-* gjgrobog az utcán cgyj villamos, majd nyom-« ban utána egy autóbusz, marj senki, sincs ott, a Sötétkapu# alatt, a kíváncsiskodók közül, jj A város legforgalmasabb ut-« cája újra a mindennapi békés* zsibongsssal éli nappali per-« ceit. * K L. • a Mélyépítő Vállalat dolgoz^ közül, akik ilyen szerencsét^ játszottak, de most a Hernádi kollektíva sikere hatásai újabb lottózó csoportok sze verődtek. Vajon őket mikor látogat!" meg a szerencse? Murányi Tibj Bánréve I . Mikor les* késr a csizma? A Sátoraljaújhelyi Cipá Ktsz falu járó autója még múlt év október elején ja Nyíriben, és átadtam javítód a csizmámat. Azt. mondta két hét múlva kijavítva ho zák vissza. Én azóta is vári a csizmámra, s bár már töt' szőr is sürgettem, csak ne kaptam meg. Sertésgondozó vagyok a ojí ri tsz-ben, sokat járok hóbaj fagyban. A csizmát azért, aj tam át idejében, hogy télj készen legyen. Csak nej akarják, hogy nyáron bor jam? Horváth Jóra Nyíri­I megírta — es szerv válaszé Be üvegezték az ajtót Januárban szóvá tattíi hogy a Kill án-északon lévő 5 számú húsbolt ajtajának b üvegezés© sokáig húzódik, ott az eladók és a vevők ed sránt fásnak. Ugyancsak vA cá tettük, bőgj' panaszok vaj na.k a választékra is. Eszreé Leiünkre a Diósgyőri Élein szer Kiskereskedelmi Vállal záJaszolt. Közölték, hogy szóban forgó ajtó beüvegcí se a cikk megjelenésűnek naj ián megtörtént. A mun1, ízért húzódott el, mert j iveg, amelyet a lttsz leszól­ott, eltörött és újból meg Iá élt rendelni. Ami a válasz* >ot illeti, erre vonatkozói ízt közölték, intézkedő logy.a jövőben a lehetősége jez képest kielégítsék a < sárlók igény«*’ zetik isénzemet. Időközben a. debreceni központtól is kint voltak, s egyik dolgozójuk írásba vette panaszomat- A pénz azonban még ma sincs a kezemben. Nem tudom, hogyan lehet ígj’ hitegetni valakit, aki meg­dolgozott a béréért? Én akkor vasárnapjaimat áldoztam rá, hogy kipakoljam a vagonokat, s ne kelljen a vállalatnak fek- bert fizetnie. Ök pedig már hónapok óta ígérgetnek, s hiá­ba várom a járandóságomat! Nyilas Bertalan Hcjőpapi, Dupla vagy semmi... Különös szerencse érte a Borsod megyei Mélyépítő Vál­lalat ózdi dolgozóit. Az Ózdon lés Sajóvárkonyon dolgozók •közül tizenegyen. Hernádi ' László vezetésével fél éve • rendszeresen játszottak a lot- ]t’ón, összesen ’ 32 szelvénnyel. »Az ez é\’i 3. játékhéten két ]négyes találatuk is volt, ezen­i kívül négy hármas és 11 kef- ; Jtes szelvényük „futott he”... , Csaknem kétszázezer lörint­• boz jutottak Nem ők az elsők : Észa^ffianysrorszái illeték ! VizB<rálalot tolylaloU uz ügyészség ! December 12-én „Már nem 'bánom anyám, ha elmegy” 1 i címmel cikket irtunk özvegy " ÍNagy Jánosné páeini lakosról, j lakit öregkorára magára hagy- J Jak gyermekei, A napokban a , Borsod megyei főügyésztől a következő tartalmú levelet ^ I kaptuk:, f „A cikkre a területileg ille- , Itékes sátoraljaújhelyi járási- t | városi ügyészség figyelmét is , felhívtam. Ennek eredménye­iként meghallgatták özv. Nagj' . I Jánosnét, és az ügy egyéb, fel- , |derítettén kérdéseit érintően | | vizsgálatot folytattak. | | A sátoraljaújhelyi ügyészség 1 özv. Nagy Jánosné javára f ezülőtartási díj fizetése iránt , ,keresetet fog benyújtani a ’sátoraljaújhelyi járásbíróság- 1 hoa’’ s Hiteget a Talajjavító Vállalat Az elmúlt év júniusának és júliusának négy napján a Ta­lajjavító Vállalatnak dolgoz­tam. Vagont pakoltam ki. Az élte járó 400 forintot még szeptemberben sem kaptam meg. Amikor türelmemet vesztve, a vállalat alsózsolcai kirendeltségénél reklamál­tam, azt ígértei:, hogy októ­ber 10-ig megkapom. Nem kaptam meg. Novemberben ír­tam címükre. Azt válaszolták, hogy forduljak a helyi megbí­zotthoz, illetve művezetőhöz. Azonban itt is csak ígéretet kaptam: december 24-ig kifi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom