Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

ES2JAKMAGYARORSZAG Rede!, 1964. február It, Szomália a - Biztonsági Tanács — Etiópia afrikai küiügyminaszteri értekezlet összehívását Vasárnap hivatalosan is kö­zölték. hogy Etiópia kérte az Afrikai Egység Szervezete külügy­miniszteri tanácsának sür­gős összehívását. Kint ismeretes, Etiópia és Szomália között igen feszült helyzet állott elő. Etiópia ter­jeszkedéssel vádolja Szomáliát, Szomália pedig Etiópia egyik határövezetére igényt tart. A hét végén a két ország közötti határvidék több pont­ján heves harcok robbantak ki. A súlyos helyzet miatt Ujább fegyveres incidens vírusom ■ A ciprusi kormány szóvivője 'szerint újabb fegyveres összetű­zés volt a ciprusi görögök és törökök között. Az összetűzés a sziget délnyu­gati részén fekvő akrotirl brit katonai támaszpont közelében zajlott le. Epi'skopiban. A tűzharcban egy görög ■meghalt. Az Episkopi közelé­ben lévő. Eri.mi-, faluból NATO-haderőket küldje­nek Ciprusra. vasárnap Szomáliában az egész ország területén rendkívüli állapotot hir­dettek ki. Addisz-Abebában pedig már „hadüzenet nélküli nyílt há­borúról” beszélnek. U Thant, az ENSZ főtitkára vasárnap este felszólította Etiópia és Szomália vezetőit, haladéktalanul szüntessék meg az ellenségeskedést. A felhívás szerint ezzel mind­két fél mutathatná, hogy haj­landó a vitás nemzetközi kér­dések békés úton való rende­zésére. Szomália állandó KMSZ-meg­ugyancsak összetűzést lentettek. je­Az angol parancsnokság sür­gősen. miritegy száz főnyi brit ejtőernyőst küldött Episkopi térségébe. ,George Ball amerikai' kül­ügyi államtitkár hétfőn kora reggel Londonból repülőgépen Athénbe érkezett. Ügy tudják, , hogy az amerikai politikus a görög fővárosban sürgős ta­nácskozásra ül össze az Egye­sült i Államok görögországi és ciprusi nagykövetével. Kleridesz, a ciprusi parla­ment elnöke, aki londoni ér­tekezleten részt vett cipi-usi görög küldöttséget vezette, Ni­cosiába visszaérkezve kijelen­tette, hogy a ciprusi kormány nem ." tártja lehetségesnek a to­vábbi tárgyalásokat az .(i Egyesült Államok és Ang­lia azon javaslatáról, hogy Kleridesz hangoztatta, hogy ; bízott ja hétfőn felkérte a Blz­íonsági Tanács elnökét, hívja össze a tanács ülését az etiópiai —szórnál?, határon -lezajlott ösz- szetűzésekkcl kapcsolatban. ilyen feltételek mellett a ve­zetése alatt, álló küldöttség nem szándékozik visszatérni Londonba. Titkos szerződés Panama ’ és az Egyesült Államok között Az Egyesült Államok fővá­rosában vasárnap nagy port vert fel a Washington Post cí­mű lap értesülése, hogy az Egyesült Államok és Panama még 1962-ben titkos memo­randumot írt alá és ebben megállapodott: új szerződésről fognak tárgyalni, ebben sza­bályozzák a csatorna-övezet státusát. Az amerikai külügyminisz­térium vasárnap a késő esti órákban nyilatkozatot tett közzé és ebben cáfolta, hogy az Egyesült Államok 1962-ben Panamával kötött titkos egyez­ményben kötelezte magát a szerződés újratárgyalására. A külügyminisztériúmi köz­lemény azt állítja, hogy az amerikai kormány álláspontja változatlan, azt azonban elis­meri, hogy a Washington Post értesülésében szereplő emlék­irat létezik. Ä kubai haSászhajók ügye' Nyugati hírügynökségi jelen- f haditengerészet elfogta őket. A lések szerint Washingtonban francia hírügynökség jelentése „enyhül a hangulat” a halász- j szerint a washingtoni hatósá­hajó-incidens ügyében. Az AFP kommentára szerint Wa­shingtonban „kezdik elhinni”, hogy a kubai halászhálók útja „nem jelentette egy Guanta­namo elleni kubai összeeskü­vés kezdetét”. Bár továbbra is azt állítják, hogy a halász­hajók amerikai vizeken tartóz­kodtak, amikor az amerikai ülést tartott az Országos Béketanács etnSkságo IJétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szék­hazában kibővített ülést tar­tott az Országos Béketanács elnöksége. Részt vett a tanács­kozáson Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak -tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. Har­mati Sándor, a Hazafias Nép­front. ' Országos Tanácsának titkára, valamint több más társadalmi és tömegszervezet képviselője. Szakosíts Árpádnak, az Or­szágos Béketanács elnökének megnyitója után Dezséry László főtitkár tájékoztatta a megjelenteket a soronkövet- kező tennivalókról. Bácskai Tamás, a Nemzet­közi Békeintézet magyar mun­katársa a béke-világmozgalom néhány időszerű kérdéséről tá­jékoztatta az ülés -részvevőit, majd véleménycserével folyta­tódott a tanácskozás. A felszólalók közt volt Beke Ferencné. a nagykanizsai nő­tanács titkára, valamint Szé­kely Sándor tatabányai vájár. A hozzászólásokra Dezséry László válaszolt, majd Szaka- sits Árpád zárszavával végét­ért a tanácskozás. gok azt tanácsolták a floridai bíróságnak, hogy „gyorsan és jóakaratúan" járjon el az ügy­ben. Washingtonban ugyanakkor bejelentették, hogy. az ameri­kai haditepgerészet azt.tanul­mányozza, hogy mintegy öt­millió dolláros költséggel len- gervíz-lepároló berendezést lé­tesít a guantanamói ■ támasz­ponton, hogy ilymódon függet­lenítse annak vízellátását Ku­bától. Tyereslíova hazaérkezett Londonból Valentyina Tyereskova hét­főn hazaérkezett Londonból. A repülőtéren rendezett sajtóér­tekezleten tolmácsolta az angol nép üdvözletét a szovjet em­bereknek. „Áz egyszerű embe­rekkel lezajlott találkozásaim jelentették utazásom legra­gyogóbb benyomásait, — mon­dotta Tyereskova — legemlé­kezetesebb nap volt számomra, amikor felkerestem Kari Marx sírját” Home Kanadában Home angol miniszterelnök vasárnap este repülőgépen két­napos hivatalos látogatásra Ka­nadába érkezett. Az Öttawa-i repülőtéren az angol kormány­fő kifejezte• reményét, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok ja­vulását fenn lehet tartani és további haladást lehet elérni. Home és Pearson kanadai miniszterelnök tárgyalásain Ciprus kérdése szerepel az első helyen. Apró Amtial előadást tart asM VZ MPPo S stikai Akad é m g áj á re Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja szerdán az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában az MSZMP Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján előadást tart A szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­désének időszerű kérdései cím­mel. lest itt állunk a legnagyobb iiizQSifiaiaeiságleai... ... hogy hová tegyük Ma­laysiát Eddig ugyanis úgy tudtuk, hogy ez az újonnan és mesterségesen létrehozott államalakulat bizonyos brit gyarmatosító és ú jgyarma- tosító törekvéseket szolgál odalent Dclkclet-Ázsiában. S ezt nemcsak a politikai je­lentésekből tudjuk, hanem például abból a katonai-po­litikai tényből is, hogy Ma­laysia — brit támaszpont. A héten azonban a New York Times már majdnem megingatott bennünket eb­ben a hitünkben. Szokásos beszélő térképén ugyanis a dél-vietnami puccs kapcsán a délkelet-ázsiai térséget „szólaltatja meg”, mégpedig igen ékesen. A mellékelt jel­magyarázat szerint ugyanis a sötét színekkel jelölt orszá­gok „kommunista ellenőrzés alatt állnak”, míg a világosan vonaikázotíak a „Nyugat szö­vetségesei”. A fehér foltok nyilván a semlegeseket akar­ják jelezni, hiszen csak ők lehetnek azok, akik „nem tartoznak sehová.” Nos, Indián, Burmán, In­donézián, Kambodzsán kívül ilyen fehér foltként tünteti fel a New York Times be­szélő térképe — Malaysiát is. Most tehát valóban itt áll­nánk a legnagyobb bizony­talanságban, hogy talán rosszul tudtuk, mégsem brit hídfőállás ez a különös ál­lamalakulat, ha... ha... a fehér foltok között legnagyobb meglepetésünkre nem fedeznénk fel magát Dél-Vielnamot is, amelyről pedig köztudott, hogy eny­hén szólva „a Nyugat szövet­ségese”. így állunk most itt egy másfajta bizonytalanságban: nem tudjuk, hogy „be akart-o beszélni” az olvasónak vala­mit ez a beszélő térkép, vagy csak — dadogott? Balassa József, a nagy magyar nyelvművelő I. Száz esztendővel ezelőtt szü­letett Baján. Egész élete lan­kadatlan tevékenységben, munkálkodásban telt el. Az évfordulón a tudomány sze­rény. halkszavú, mégis hatá­rozott hangú, bátor katonája előtt hajtjuk meg az elismerés és a tisztelet zászlaját. Annak a tudománynak szen­telte életét, amelyhez minden­kinek köze van, amely végig­kíséri az embert születésétől haláláig s amely nélkül szinte nem létezhet más tudomány sem. Balassa József a nyelv- tudomány kiváló ismerőjévé és művelőjévé vált. 2. Annak a századnak elején? amelyben született, a magyar nyelv • melletti kiállás a szó szoros, értelmében harcot je­lentett. Harcot az idegen nyelv előtti behódolás, a közöny, a maradiság ellen. Ebben a hárcban akkori legjobbjaink csaknem valamennyien részt vettek és — győztek. Győztek az akarnokok, a gáncsoskodók hangos gúnykacaja, a hatalma­sok lekicsinylő vállveregetése, vagy erőteljes figyelmeztetése ellenére. Ügy vélték, olyan ügyért, olyan kincsért harcol­nak, amely minden áldozatot megér. Az úttörők hatalmas sikert arattak. ■ A magyar nyelv be­vonult a közéletbe, az iskolák­ba. A későbbi generációnak a drága kincs csiszolása, finomí­tása, rendszerezése, kellemes, megnyerő külsőbe öltöztetése maradt feladatul. És aki e kincshez nyúlt, meghatottam őszinte és tiszta szándékkal, legjobb tudását latbavetve buzgólkodott csinosításán, előbbre vitelén. 3. Ezek közé a nyelvművelők közé tartozott Balassa József is, aki a századvége három legkiválóbb nyélvészének egyi­ke volt. Ekkorra a nagy elő­dök már megalapozták a ma­gyar nyelvtudományt. ök azonban újabb és újabb oldal­ról közelítették meg, újabb és újabb részletkérdést igyekez­tek tisztázni. Sor került a nyelvtan-komplexumnak, a hangtannak, a szótannak, a mondattannak kidolgozására, ezek összekapcsolására az élet­tel,, a. társadalommal. Balassa József különösen hangtani vo­natkozású kutatásaival, meg­állapításaival tűnt. ki, hiszen fonetikai rendszere nagyrészt ma- is változatlan, de- ezen túl­menően szinte alig van a nyelvtudománynak olyan ága, amelyet ne gazdagított volna értékes fejtegetéseivel. Munká­jára a magasfokú történetiség volt jellemző; elvévé vált, hogy a nyelvtudományt nem lehet az életből, a társadalom­ból kiemelni és önállóan vizs­gálni. Csak a történelmi kö­rülmények figyelembe vételé­vel juthatunk helyes ered­ményre. Kutatásai egészen az ősmágyar nyelv koráig nyúltak vissza. Egy sor .nyelvjárási je­lenséggel is foglalkozott (nem­zeti és népnyelv, nyelvjárások terjedése, nyelvjárástípusok, nyelvjárásszigetek stb.j. Ír a gyermek- és dajkanyelvi sza­vakról, és még egy sor kérdés­ben hallatja hangját. Egyrészt tehát a nyelv múlt­ja, történetisége . érdekelte, Gergely Sántlor: r M agas, kövérkés fiatalem­ber a vidéki nagyváros . egyik napilapjának szerkesztője, sebes léptekkel "loholt a temető magas kőkerí­tésé .mellett a bejárat felé. ahoj bundában, s egykedvűen ácsorgót a kapus. —■: Melyik részben temetik Kocsis-Kálmánt? — kérdezte a sietéstől kifulladva a szerkesz­tő. — Alázatos szolgája... Ko­csis' Kálmánt nem temetünk jelentem alássan, csak néhai Kocsis Kálmánt — tréfált a termetes temetőőr. n-1 Miért nem felel? — szólt rá a szerkesztő a nevetgélő emberre. — Azt kérdeztem, merre temetik Kocsis Kálmán kubikost? igenis, nagyságos szer­kesztő úr. Nem is csudálom, hogy el tetszett jönni. Mert.va­lami nagy. cécó lesz itt. Csak­úgy dől ide a sok- nép. meg a tok rendőr. Azt mondják, cú- tulístá beszél a sírnál. De ezi h«m szabad. A^ér ömlik ide a kok rendőr, ~ hogy ne -engedje. Várt. S várt a szerkesztő úr is. Erre halkan megkérdezte: — Igaz? Azt beszélik a né­pek. tiszt volt ez a Kocsis Kál­mán a vörösöknél és a csend­őrök azért taposták meg, igaz? — a bőbeszédű ember most már egészen megzavarodott. Vigyázzba állt, s ijedten pró­bálta kiigazítani szavait; —■ Nem lehet az igaz. kérem — mondta meggondolt, lassú sza­vakkal. — Nem csinálnak ilyet a csendőrök. — Megmondja valahára, me-' Ívik parcellán temetik? — szólt rá a szerkesztő. — Igenis, nagyságos szer­kesztő úr. — A kapus bené­zett a sfrkertbe. már felemelte karját, hogy az irányt mutas­sa. aztán mást gondolva, — Nézze csak ezt a keréknyomot — mondta. — Ezen tessék "men­ni. Ha siet, még utóléri a kis kézikocsit. azon szekerezik utolsó útján az a Kocsis. A szerkesztő szó nélkül ott­hagyta a megszeppent embert, és ment befelé az úton, a friss keréknyomon.­— Ketten húzzák a kiskocsit — dünnyögte maga elé a ke­réknyomok között látszó bemé­lyedéseket vizsgálva — • De hol az a teméntelen nép, akiről a kapus beszélt? A sötétszürke felhők mélyen leereszkedtek a néptelennek tetsző temető fölé. ■ — Ahá! Értem — nyugodott meg tekintete a síremlékekkel teletűzdelt temető szélső sza­kaszán. — A sírok között szó­ródtak szét. T íz perces rohanás után lassított. Előtte, a kö­zelben. szekér kenetlen kereke visított. A főút élesen fordult, s a kanyarban feltűnt a kis kocsi, amely sokkal rövi- debb volt a rája helyezett gyalulatlan deszka-koporsónál. Mélyen előredőlve, két gubás, csizmás, süveges ember húzta. Amint a szerkesztő továsietett mellettük, az egyik vontató fel­emelte verejtékes arcát. Nagy- állú. lógóbajúszú fiatalember volt. A szerkesztőt, mintha szí­ven ütötte volna valaki.. $ Mert néhai Kocsis Kálmán if­júi mása vetette feléje fürké­sző szemét. A temető hátsó kerítéséhez közel, frissen ásott sír kihányt, kis homokdombja mellett, kar­dos. pisztolytáskás, feketeköpe­nyes, rózsásra borotvált rend­őrtiszt fogadta tisztelegve a szerkesztőt. — Miért nem szólt, hogy ki­jön? — kérdezte kezet nyújt­va. — Nem kellett volna eny- nyire sietni. Megvártuk volna. Csupa izzadtság lett a rohanás­tól. — Jó fogyókúra az izzadás — tréfált a szerkesztő. A kézi szekér a sír elé ért. A rúd mellől felmagasodott a két vontató. A szerkesztő is­merte apjukat. Alig egy hete beszélt vele a folyómenti gát­építésnél. Ilyen lehetett Kocsis Kálmán fiatalkorában, mint ez a két. huszonötév körüli, verej­tékben fürdő, sovány, szokat­lanul magas és rongyos ember. — Ikrek — mondta a rend­őrtiszt. — Nézze' csak. még á rongyaik is egyformák. A sírok között szétszórtan várakozó nép összétömörült, közelebb húzódott, s tömör fa­lat vont a friss homokdomb, a mély sírgödör, á koporsós sze­kér, a két Kocsis-fiú, a rendé őrtiszt, meg a szerkesztő koré? Feketeruhás, üszteletes-for- ma ember sietett ki a tömeg­ből. A koporsó mellé állt. elő­vette kis imakönyvét, és bele­lapozott. De az egyik Kócsis- fiú hangosan rászólt, — Meghagyta apánk — a szerkesztő összerezzent, mert a fiú hangja messze szállt, mint­ha csak néhai Kocsis Kálmán szava dörgött volna. — Kemé­nyen meghagyta, hogy pap nélkül temessük, ha eljön az ideje. — Várt, tán visszamegy helyére a pap. De mert az még mindig a . koporsó mellett té­továzott, rákiáltott. — Nem ér­ti?. Nem köll az imája! — Nem tilthatja meg — mél­tatlankodott a pap. — Jogom van imát mondani. — Van — felelte a fiú. — Csak nem most és nem itt. A pap segítséget várón né­zett a rendőrfogalmazó­ra. A tiszt csak a vállát vonogatta: arra nem volt uta­sítása. hogy papot erőszakol­jon - az árvákra. A ■. tisztelctes, mint. aki enged az erőszaknak, becsukta imakönyvét, biccen­tett á rendőrtisztnek, meg a szerkesztőnek és sietve, eltűnt a tömegben. (Folytatjuk! " másrészt azonban jelenével, jövőjével is törődött. A nyelv­helyesség, a nyelvtisztaság, a nyelvszépítés nagy helyet fog­lal el munkásságában. Rend­szeresen írt, vitázott az 1862- ben alapított Nyelvtudományi Közlemények és a tíz évvel később debütáló Magyar Nyelvőr című folyóiratban. Balassa valóban őre volt a nyelvnek, élesszemű, megbíz­ható, melegszívű őre. Sajátos és haladó kutatási módszere haladó történet- és társada­lomszemlélettel párosult. Ép­pen ezért az uralkodó osztály szemmel tartotta, és csak csín­ján bocsátott fórumot rendel­kezésére. 4. Csák a Tanácsköztársaság ideje alatt kapott egyetemi ka­tedrát, azt követően, a vérgőzr tői megrészegült fehér terror intézkedései értelmében egy ideig még a középiskolákba se tehette be lábát. Harcos­társa, Simonyi Zsigmond ki­dőlt mellőle: az ellenforrada­lom halálba kergette. Balassa Józsefre nehfe na­pok vártak, mellőzték, művei­re nemigen akadt kiadó, ha­ladó nézeteit mégsem tagadta meg. Dolgozott tovább, rendü­letlenül, és hitt az emberben, az életben. Nagyon szerette Pestet, el-eljárt még 78 ■ éves korában is a múzeumkertbe, és válaszolt az egyetemistái? kérdéseire. A felszabadulást, a saját maga által is elképzelt új vi­lágot már nem érte meg. Születésének 100. évforduló­ján mi sem lenne méltóbb be­fejező gondolat, mint áz: sze­ressük és szolgáljuk úgy á magyar nyelvet, mint ahogyan ö szerette és szolgálta. Bceze Károly Irány: a Magas-Tátra és Krakkó Borsodi tsx-tagok téli kirándulása Hétfőn hajnalban* már S éra «falit szokatlanul népe» volt a miskolci IBUSZ-iroda környék© Bár sr, IBUSZ üliprogramja ßierint csak fél 6-kor volt a gyülekező, a korai keléshez szokott csoport tagja! már jóval előbb körülvették a három IKARUSZ kocsit. Megyénk csákó- nem száz termelőszövetkezeti dől pozója indult egyhetes téli kirán­dulásra. A csoport útiránya: Kas­sa, Kézsmárk, Lőcse Mágas-Tátra, Zakopane, Krakkó, hazafelé jövet pedig a világhírű dobsinai jégbar­langot is megtekintik. A kirándulást a megyei tanár» oktatási csoportja rendezte. Bár napjainkban szinte mindennaposak a külföldi kirándulások, termelő­szövetkezeti dolgozók részére elő­ször rendeznek ilyen nagy, csopor­tos utazást. A tiszakarádi Uj K!<vt Termelőszövetkezetből például -ti­zenheten, az igrici Petőfi Tsz-ből több mint buszán. Harsányból és az ózdi járás termelőszövetkezetei * bői is számosán voltak a nagy .él- mónvcknqk előre örülő kirándulók között. A három autóbusz utasad­nak csaknem háromnegyed részo ezúttal indult életében először kút • földi útra. ■ ‘ A tervek szerint a jövőben több hasonló időtartamú, esetleg rövl­bb. két-három napos lást is terveznek . a borsodi. lő^zövetkezetek tagjai részére^ » szomszédos barát! országokba» ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom