Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

* 0" Vitácr proIefátTű), egyesüliefeti_ HMM mrnmmmmmm A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX évfolyam, 27. szűnt Ara: 80 fillér Vasárnap, 1964. február 2. Az országgyűlés elfogadta az 1964. évi költségvetést Kitelt a költségvetés néhány lakásépítési, kommunális, szo­ciális és egészségügyi előirány­zatára is. Megemlítette, í hogy államunk évről évre növekvő összegeiket: költ lakásépítkezé­sekre. Állami erőből' 1961-ben 16 800, 1902-ben 17000, 1963- ban 18 000 új otthon került te­tő alá, az idén pedig 21700 építését tervezik és ez nem tar­talmazza az OTP hitellel tör­ténő építést. Több képviselő szóvá tette a vízellátás nehézségeit. A pénz­ügyminiszter erre válaszolva hangoztatta, hogy a szakembe­rek pontosan számbavették a vízszolgáltatás javításának le­hetőségeit. Pécsett például mintegy 120 millió forintos be­ruházás szükséges — s ennek megvalósítására a következő években fokozatosan sor is ke­rül. Teljesítik a veszprémiek ré­gi kérését is. Veszprém új áru­házát előreláthatólag 1965-ben átadják rendeltetésének. Tímár Mátyás válaszában ki­tért arra is, hogy gazdálkodá­sunk biztonságosabbá, zökke­nőmentesebbé tételének fontos föltétele, hogy megfelelő tar­Az ország gyűlés szombati ülését dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg. Az ülésen részi vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizott­ságának első titkára, a Minisz­tertanács elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő,' Kállai Gyula. dr. Münnich Ferenc, Rónai Sán­dor, Somogyi. Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a- Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottsá­gának. titkárai, s a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 19G4. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Felszólalt, a vitában Blaha Béla Borsod megyei képviselő. Blts.hu Béla Borsod megyei képviselő: A szénbányászat kérdéseiről szólva elmondotta, hogy a bá­nyászati iparágak az elmúlt esztendőben megfeleltelv az eléjük állított követelmények­nek. A szénbányászat, a párt és a kormány felhívásának ele­get téve, több mint egymillió tanná szenet termelt terven felül. Ebben az eredményben sok fáradság, áldozatkészség, Hangoztatta, hogy az idén bányászainkra ugyancsak je­lentős feladatok várnak, A szénbányászatnak 1964-ben 31,2 millió tonnái leéli termel­nie. Ez a manyiség 2,6 száza-, lékkai, azaz 800 ezer toninával haladja meg a múlt évi ter­melést. A továbbiakban a sesénbá- hyászat gépesítésének problé­máit fejtegette, a felszólaló, hangoztatta, hogy változatla­nul fontos feladat a munkahe­lyi gépesítés, nevezetesen a jö- veszrtés, a rakodás, a szállítás erőfeszítés tükröződik. Meg­mutatkozik benne a műszaki, gazdasági vezetés és a fizikai dolgozók között kialakult szo­ros összefogás is. Rámutatott a képviselő, hogy nőtt a bányászat dolgo­zóinak jövedelme, többet költ­hettek szociális, kulturális igé­nyeik kielégítésére. gépesítése, továbbá a kxatsze- rű biztonsági berendezések széleskörű alkalmazása. A kisegítő munkafolyamato­kat is minél előbb gépesíteni kell. — A tennivalók közül mondotta — kiemelkedik a vá- gathajtásak és a frontfejtések sebességének növelése. Mind­ez szoros összefüggésbe^ van ;a munka- és üzemszervezéssel'. A kedvezőbb munkafeltételek megteremtésével növelni lehet a dolgozók teljesítményót. — 15 százalékkal többet a ta­valyinál. — Ebből az összeg­ből 16, értékhatár feletti be­ruházást kell az idén befejez­ni. A beruházási tevékenység során megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a dol­gozók biztonságát és egészsé­gét szolgáló létesí tményekre. Bejelentette a képviselő, hogy a szénbányászat; teljesí­tette idei januári tervét és a további eredményes termelő munkához kérte a folyamatos vagoneüátást. Ezután » »aaikszerveaeti mozgalom. szempontjából ér­tékelte *' költségvetést, Az 1964.- évi költségvetés — mon­datta —- reális, mentes a túl­zásoktól, helyesen méri fél le- hetöségéinkefc. A költségvetést elfogadta. Blaha Béla felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzászólni. A vi­tát lezárta és megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminisz­ternek. 2300 millió forint szénbányászati beruházásokra örömmel állapította meg, j millió forintot. irányoz elő hogy az idei költségvetés 2300 | szénbányászati beruházásokra 1964-ben 800 000 tonnával több szén Tímár Mátyás pénzügyminiszter válasza Kép az ülés-teremből. Á miniszter hangoztatta, hogy a költségvetési vitában felszólalt képviselők számos értékes, hasznos gondolatot, Ügyelemreméltó indítványt vetettek fel az élet különböző területeiről, s ezek nagy se­gítséget adnak idei feladata­ik megoldásához, a következő évek tervednek kialakításéhoz. A vegyipar fejlesztésére vonat­kozó észrevételekkel kapcso­latban megemlítette, hogy eb­ben az évben másfél milliárd ferinttal többet juttatnak Vegyipari beruházásokra, mint tavaly, s az idén az év máso- éik felében elkészülő létesít­mények működésének megtkez- étesp is biztosíték arra, hogy yogyiparunk fejlődése töretlen fesz. Részletesen foglalkozott bzokfcal az észrevételekkel, “°22ászólásokltal, amelyek a beruházások gyorsítását sűr­ítették Rámutatott, hogy jo- ?°8 beruházási igényeli az ipar, a mezőgazdasúg és a mű­velődésügy csaknem minden ferületón vannak. aprózhatjuk cl beruházásainkat — Beruházási kereteinkkel nagyon megfontoltan, okosan, célszerűen kell gazdálkod- Punk Nem követhetjük azt llfet, hogy egyszerre fogunk °z2á műiden tervezett létesít-, meny építéséhez. Sokkal cél- 2erubb,.ha feladatainkat ezen 51'611 is rangsoroljuk, sűr- Sosségi sormidet állapítunk Tímár Mátyás rámutatott, hogy a kapacitások el aprózása, az egyidejűleg indokolatlanul sok helyen megkezdett mun­ka kedvezőtlenül befolyásolta az elmúlt években az építőipar tevékenységét is. Építőiparunk — amely a legdinamikusabb iparágak közé tartozik — az idén nagy feladatok megoldá­sa előtt áll; feltétlenül indo­kolt és érdemes tehát az erők jobb összpontosításának lehe­tőségeit ezen a területen is alaposan megvizsgálni. A munkaerőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozva alá­húzta; szinte minden gyár­ban, üzemben jelentős tartalé­kok tárhatók fel a munkafo­lyamatok ésszerűsítésével, fegyelem megszilárdításával. Példaként, említette, hogy a vasút munkáját , gyakran nehezíti vagonhiány — ugyan­akkor jónéhány helyen vago­nok százai állnak hosszabb- rövidebb ideig kirakatlaínul. A jobb szervezés tehát a szállítá­si gondokat is enyhítené. Tímár Mátyás a továbbiak­ban részletesen beszélt: a me­zőgazdaság idei feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a mező­gazdasági jellegű beruházások összegének emelkedése, terme­lőszövetkezeteinkben az anya­gi ösztönzés legcélravezetőbb módszereinek alkalmazása, jó együttműködése a mezőgazda­sággal ír ár ebben az éviién is számottevő eredményeket hoz­hat. lásában bejelenteti: további 150 millió forintos megtakarítást, költségvetési tartalékként ke­zeljék. Végül bejelentette, hogy a költségvetési vitában elhangzott, javaslatokat az ille­tékesek a továbbiakban alapo­san megvizsgálják, mérlegelik megoldásuk lehetőségeit, s a következő évek terveinek* költségvetési előirányzatainak összeállításakor figyelembe ve­szik. — A rendelkezésünkre álló anyagi erők biztosítják az or­szágunk továbbá előrehaladá­sához, fejlődéséhez szükséges feltételeket. Rajtunk áll tehát* hogyan élünk a lehetőségekkel.; milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk erejét: — mondta Tímár Mátyás, majd kérte, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényjavasla­tot az indítványozott módosí­tással fogadja él. A pénzügyminiszter záró- szava után az országgyűlés a javasolt módosítással elfogadta jobb szervezésével, a munka­Ax leién 21 780 lakú* építéséi tervezik taléikoíkikal rendelkezzünk. Ezért indítványozta, hogy a honvédelmi miniszter i'elszóla­az 1964. évi költségvetést. Fass Istvánné, az országgyűlés elnökének beszéde meg, s erőinket valóban a leg­fontosabb beruházások végre­hajtására összpontosítjuk. Ez ugyan azzal jár, hogy bizonyos igényelt kielégítésének idő­pontja későbbre tolódik, de hozzásegít bennünket ahhoz, hogy' a megkezdett munkála­tokat az eddiginél jóval gyor­sabban fejezzük be. Közös ér­deke ez valamennyiünknek, meri: nagyban hozzájárulhat, gazdasági fejlődésünk ütemé­nek gyorsabbá tételéhez is. Az elmúlt években örvende­tesen tovább szélesedtek, erő­söd tele országgyűlésünk köz­vetlen kapcsolatai más orszá­gok törvényhozó testületéivel. Meghívásunkra a világ külön­böző tájairól — szocialista or­szágokból. tőkés és volt gyar­mati országokból egyaránt — számos parlamenti delegáció tett látogatást hazánkban.. A magyar országgyűlés küldött­ségei is több európai és ázsiai országban jártak. 120 képviselő A parlamenti delegáció-cse­rék országgyűlésünk életében csaknem kilenc éves múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt meghívásunlcra 35 országból — 55 küldöttség látogatott ha­zánkba. A delegációkkal mint­egy 420 különböző pártállású képviselőt: fogadtunk. A ma­gyar országgyűlés küldöttségei 17 országban — köztük 11 szo­cialista országban tettek láto­gatást. Delegációnk külföldi látogatásaiban összesen 120 országgyűlési képviselő vett részt. A Magyarországon járt 17 országban parlamenti küldöttségek szánra évről évre növekszik. Míg 1955 -58-ban 17, s 1959—62-ben 26 delegáció látogatott hazánkba, a jelenlegi országgyűlési ciklus eddig eltelt, nem egészen egy éve alatt 12 küldöttséget fo­gadtunk. Emelkedett, a magyar or­szággyűlési delegációk száma ia 1955—58-ban 6, 1959—62- ben 11, 1963-ban 4 országban jártak küldöttségeink. Ügy érezzük, hogy e számok is tük­rözik hazánk nemzetközi te­kintélyének növekedését A békés egymás mellett éléséri Az országgyűlés elnöke ez- :án az Interparlamentáris nió magyar csoportjának te­vékenységét ismertette. SS* mondotta többek között: kap- (Folytatás a 3. oldatait.? Kádár János a* első sorban, mögötte Rónai Sándor és Csctcrkj Lajos, A külországokban tett látogatások igen eredményesek voltak Vass Istvánné ezután rövi­den összefoglalta azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a parlamenti küldöttségek láto­gatásai során az előző ország­gyűlési időszakban szereztek, majd a parlamenti delegáció­cserék 1963. évi eseményeit és tapasztalatait ismertette. Eb­ben az évben szocialista or­szágban nem járt országgyű­lési küldöttségünk, viszont a szocialista országok közül Ju­goszláviából hazánkba látoga­tott a Szkupcsina küldöttsége. Találkozásunk a jugoszláv képviselőkkel hozzájárult a két nép barátságának további erő­sítéséhez, az országaink közötti együttműködés sokoldalú fej­lesztéséhez. Az elmúlt évben tovább szé­lesedtek az országgyűlés kap­csolatai a kapitalista és a volt gyarmati országok parlament­jeivel is. Hazánkban tartózko­dott a francia, a mexikói, a klumbiai, a brazil, az indonéz és a finn parlamenti delegáció. Ezek a látogatások általában igen eredményesek voltak, s mindegyikük során sok szó esett a kereskedelmi és a kul­turális kapcsolatok kölcsönös fejlesztésének lehetőségéről. — Országgyűlési küldöttsé­geink 1963-ban viszonozták — folytatta Vass Istvánné — a francia, az angol, az indiai és az indonéz parlamenti delegá­ciók korábbi magyarországi lá­togatásait. Képviselőinket mind a négy országban szívé­lyesen, udvariasan fogadták, s mind a négy látogatás hozzá­járult äz érdekelt országokkal már eddig is örvendetesen ja­vuló kapcsolataink további erősítéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom