Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

H?&sáraa*»„ VMA. fébruár 9, ßSZAKMAOTARORSZÄG *1 Egészségvédelmi tanácsok: Az elhízás káros következményei H* U DOOOOOOQOOOOOOOOOCCOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO* ' es gyogyi 7 /• l a: dr. H o r vá f h Arnold •» •> Az életszínvcna emelkedése is hozzájárul ah hoz, hogy az elhízás kérdési társadalmunkban és még in kább az orvostudománybai és a gyógyításban komoly ér deklődésre tarthat számot Az emberek nem kis része a; elhízást nem tekinti beteg ségnek, amíg panaszt nen okoz. Pedig a valóságban a; elhízás betegség, melynek ko­moly következményei van­nak. Egy tudós szellemei megállapítása szerint, aki hí­zásnak indul, eleinte irigy­lésre méltó, később komikus­sá válik, majd pedig tragikus lesz. Megbízható tudományos statisztikai adatok szerint e testsúly növekedésével egye­nes arányban csökken a vár­ható élettartam és nő a halá­lozás százaléka. Mi az oka a iokozolt halá­lozásnak? Az elhízás következtében elsősorban a vérkeringés szervei, a szív cs az érrend­szer fokozatosan létrejövő károsodással a legjelentőseb­bek. Koraibbá válik az ér­elmeszesedés, mely az érek falában zsírnemű anyagok le­rakódásával, majd az érfal következményes hegesedésével és tönkremenéséyel jár. A szív maga egyfelől állandó többletterheléssel kénytelen működni (mintha a testsúly többletet az ilyen beteg ál­landóan batyuként a hátán cipelné), másfelől a szívizom tápláló erei is károsodnak és ezáltal a szívizomzat is, mely miatt a fokozott követelmé­nyeknek mind kevésbé tud megfelelni, idő előtt elégte­lenné válik a keringés ellá­tására. Gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, mely szintén fokozottan terheli az érrendszert, továbbá vesé- bántalom is. Elhízott férfiak között a statisztika adatai szerint több mint kétszer olyan gyakori a szívkoszorú­ér betegség (angina pectoris cs a szivin farctus, a szív­izom körülírt elhalása koszo­rúér elzáródás következté­ben). mint a normális súlyú- aknái. Epebántalmak, kő­betegségek szintén nagyobb arányban fordulnak elő. Cu­korbetegség, melyet jobban nevezhetünk az elhízás édes testvérének (öröklési tekin­tetben is). Továbbá izületi betegségek, az ízületek el- íajulásos porepusztulósos bántalmai részben az anyag­csere és a táplálkozási zavar, részben a mozgásszervek fo­kozott terhelése miatt, úgy­szintén visszérbetegségek, thrombozisok. Rossz az elhí­zottak műtéti teherbírása és gyakrabban fordul elő terhes­ségi, szülési szövődmény és a nemi működések zavara mindkét nemnél. Nagyobb százalékban éri őket baleset is a csökkent mozgékonyság miatt. Ha a normális súlyúak halálozását száznak vesszük, elhízottaknál ez a szám: szív-érbetegek 162 százalék, cukorbetegek 400 százalék, műtétek 2—300 százalék, idült vesebajok 200 százalék, májbajok 200 százalék, autó­balesetek 130 százalék. jt it' - gyógy itásá- Az elhízás hoz szüksé­ges okanak, lényegének fel­derítése. Számos vizsgálat történt ez irányban, anélkül, bőgj' a kérdés ez ideig min­den részletében tisztázódott volna. Elméletileg két ok sze­repelhet: külső, tehát túlzott táplálkozás, kevés mozgás « «» VbV t,« b"»Vbm r • «»» " «■ ■ " • Ä* 553 iüz-aksdéiiiia A mezőgazdasági osztály által vezetett gazdatanlőlya- niokon kívül 23 termelő­szövetkezeti akadémia is mű­ködik a sátoraljaújhelyi já­rás községeiben. Ezeken a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat tag­jai tartanak előadásokat a korszerű növénytermesztés, állattenyésztés és a gépesítés kérdéseiről. Különösen nagy nz érdeklődés a (sz-akadémia előadásai iránt Cigandon, Ti- ftzakarádon és Kenézlón, i— Most végre rajtakaptalak! kon estem ki. is kieshettem De a falon őt volna. Tudja, SZÖVEG NÉLKÜL mindig ott szakad, ahol leg­gyengébb az ellenállás. ÉN: Mit álmodott az esés f AZ EMBER: Megtagadom a választ. Erről folytatásokban írok egy hetilapnak. ÉN: Bízott élelbenmaradá- sában? AZ EMBER: Természetesen. ÉN: Mit vár a közeljövő­ben? AZ EMBER: A villany­számlát. ÉN: K özei ebbről ? AZ EMBER: Ajánlatot, hogy írjam meg emlékiratai­mat. Elváltunk. Nagyon büszke vagyok újságírói hivatásom­ra. Polgártársak, itt a tél. Ne Az ember mindig bízik — káromkodjatok, ha megcsúsz­rr.ég ha leesik, akkor is. hozzájárulni. ki inelegfürdőt. Helyszíni tárgyalás •> A A napokban a Miskolci Közlekedési Vállalatnál hely- színi tárgyalást tartottak, ahol két gépkocsivezető barom v szabálysértési ügye szerepelt napirenden. December 44ón a reggeli órák Inán a vállalat, G A 1!)—82. számú autóbusza a ó Tanáesháztér és a Szabó Lajos utca kereszteződésében sza- báJytalanul balra, kisívben fordult be és a Szabó Lajos ut~ <• cából a Tanáesháztér felé haladó CN 07—82. számú sze- T mélygépkocsit gyovsfékexésro kényszert teile. A síkos út kö- 4* vetkeztóben a személygépkocsi keresztbe fordult a Szabó ’> Lajos utcában és a hátuljával nekiütődött az álló helyzet- ben lévő autóbusznak, Mivel a baleset körülményei tisztá- zósra szorultak, a szabálysértési előadó a tanúk meghallga­tásáig — nag}'on helyesen — elnapolta a tárgyalást. Szabó Pál a vállalat gépkocsivezetője január 13-án és 14~én követte el a kirívó szabálysértést. Január 13-án dél­után a vállalat GA 44—80. számú autóbuszát vezette s az­zal a repülőtéri végállomásról fordult volna be a város feló vezető főútvonalra, de nem vette tekintetbe az „Állj el- söbbségadás kötelező” jelzőtáblát, Kihajtott: a főútvonalra és összeütközött a Sajószentpéter felől haladó tehergépko­csival. Jelentős anyagi kár keletkezett. Január 14-én az esti órákban a Dózsa György utcai vég­állomásról a Szabó Lajos utcába fordulva minden elővigyá­zatosságról elfeledkezve úgy fordult be, hogy a saroktól í) méterre szabályosan parlu'rozó személygépkocsinak ütközött s ugyancsak anyagi kárt okozott, A rendőrök megállapították, hogy a vezetőfülke mind­két 'ablakát fagyott sár takarta. A vezető nem vett; magá­nak annyi fáradságot, hogy a kötelezően előírt, tisztítgatást elvégezze. A szabálysértést előadó 1200 forint, pénzbírsággal és az 1. sz. ellenőrzőlap 13 havi bevonásával sújtotta a 'könnyel­mű embert A jelenlevő gépkocsivezetők egyetértettek a határozattal. CEefccaaséoyö >­Ssjnos (őzbetoe* nem olyanok »méretei, hogy hozzam kiü­tök a fagyos utcán. Mialatt lábatokat gipszbe teszik,azon törjétek a fejeteket, kalando­tok melyik részét adjátok el riportként, s melyiket mini emlékirat-publicisztikát. (Novak Novak) ? Aforizmák Anni/irn igazságon volt. hogy nem mertek semmilyen fusik- dot rábízni. Ügy kifosztották, hogy csu­pán a puszta igazság maradt as övé. Pontosan a megfelelő irány­elvek. szerint háborodott fel. Meg a napi sajtó helyesírá­si hibáival is egyetértett A gyártmánynak annyi. hi­bája volt. hogy a hazai piacod is kapható volt. A véleménycsere során ösz- szezúzta az érveket. Becsületességben olyan messzire ment el, hogy már vissza sem tért. Olyan politikai magaslaton volt, hogy kívül cselt a■ látó­szögön. Nyilatkozataiban előfordult, hogy többször saját magát is idézte. (A Kultúrni Tvorba c, lapból forditoiio: Szabó _ LÁSZLÓ.) Amikor az Észak-Szlovákiaié Ércbányászati Szakszervezet ] vezetői és tagjai, tudomást sec-. restek a sárospataki uszoda] tervéről, bejelentették, hogy. az építéshez ők is hozzá kíván-', vak járulni nagyobb arányú, társadalmi munltával. . Észak-• Szlovákiának Zemplénnel szomszédos részében ugyanis ' nagy területen nincs melegvi-] zü fürdője, s az életbe léptetett' utazási könnyítések lehetővé', teszik, hogy a határon túl lakó' bányászok és hozzátartozóik is] igénybe vehessék a sárospata-, A sárospataki községi tanaa: terve szerint, tavasszal hozzá­kezdenek a. melegfürdö bővítő séhez. Legelőször is egy nagy méretű medencét építenek amelyet vízisportokra is lehc majd. használni. Ennek anno nagyobb a. jelentősége, mer az egész Bodrog és Hcmác völgyében sehol sincs sporto lásra alkalmas uszoda. A Sá­rospataki Rákóczi Gimnáziuv diákjai az uszoda mielőbbi el­készítésére 20 ezer órányi tár sadalmi munkával kívánnal hnrrÁ ‘inni Int & csehszlovák bányászok felajánlása a sárospataki fürdő építésére- mozgás, sportok es a táplál-]- kozés megfelelő arányát.- Nagy hiba az, ha — ami gyak­- ran előfordul — olykor még i fiatal emberek is, a rendsze- ; rés sportolást abbahagyják : anélkül, bogy a kalóriafelvé-' l tel megváltozna. Sőt, esetleg' i még kényelmesebb életkörül-’ 1 menyek közé kerülnek (pl.]- házasságkötéssel). Nemcsak’- az a fontos, hogy mennyit.] , hanem még inkább, hogy mit ■ eszünk. Nálunk eléggé elter-] . jedt az egyoldalú táplálkozás:. ■ túl sok kalóriafelvétel, zsira-] dék és lisztneműek (kenyér,, : tészta, édességek, száraz fő-] > zelék stb.) formájában és vi-! ■ szonylag keveset fogyasztunk] , zöldfélékből, húsból, gyű-] ■ mölcsből és tejből. A már létrejött ^."] : zás orvosi kezelésre szorul.] , Következményes betegségek. • esetén pedig azokkal párhu-] i zamosan kell gyógyítani. A. gyógykezelés az életmód és a] . diéta szabályozásából, vala-i mint gyógyszeres kezelésből] áll. Cél: a szervezetet a le-! rakódott zsírtól és az általa] fölös mennyiségben megkötött! . víztől is megszabadítani.] Csökkenteni kell a kalória-] : felvételt és fokozni a le-' adást, vagyis kalóriászegény] táplálkozás mellett élénkíteni' az anyagcserét, az égési fo-] lyamalokat és így létrehozni' a zsírraktárak fokozatos le-] építését. A kalória leadás az' ilyen betegek szervezetének] és általános egészségi állapo—i iának megfelelő, azzal arány-]; ban álló izomműködtetésben,.: mozgásban, fürdésben stb. áh.] A szóba jövő gyógyszerek különféle étvágycsökkentők, ] él énki tők. anyagcsere fokozok,.; vízelhajtók stb. A lapasxta-] lat szerint az ilyen betegek.] gyógykezelése egyáltalában] nem könnyen vezet kielégítő] eredményre. Sokszor kell a] már-már csüggedő beteget bá-] torítani, máskor ismét kor-] holni, egyszóval rendszeresen] ellenőrizni. A jó eredmény-] hez feltétlenül szükséges a] hozzáértő orvos és a komolyan] gyógyulni akaró beteg tartós,]: jó együttműködése. mellett, vagy belső, az ideg­központok és a belső ki- válaszlású mirigyrendszer ve­leszületett, vagy szerzett mű­ködési zavarai. A valóságban (eltekintve néhány jellegzetes endokrin kórképtől, melyek megfelelő orvosi vizsgálattal tisztázhatók és speciális gyógykezelést igényelnek) a két tényező együttvéve szere­pel. Az elhízás családi jelle­gére vannak konkrét adatok, de ez alapulhat részben ha­sonló szokásokon, életmódon. Bizonyos foglalkozások: hen­tes, szakács, cukrász, hajla­mosítanak. Hogy az öröklés nem döntő tényező, erre adat: egypetéjű ikrek egyike elhízott, másika nem. Mégis, mi az oka, hogy egyesek kö­vérek, bár nem esznek túl sokat, és mozgáskészségük is közepes, míg az egészségesek súlya bámulatosan állandó. Mai tudásunk szerint az el­hízásnál a táplálékfelvétel, a zsírraktározás és a mozgási készség egyensúlyának olyan zavara áll fenn idegi, vagy hormonális okokból, hogy napi kis pozitív energia- különbségek állandóan össze­adódnak a pozitív oldalra. Más szóval a zsírraktárak mohón veszik fel a zsírt, de nehezen eresztik el, így a szervezet zsíréhség állapotába jut. A zsírlerakódás szem­pontjából az egérfogóhoz ha­sonlítható, ahová könnyen jut be az egér, de kijutni nem tud, vagy a cukorbeteg­hez, akinek a szervezete cukorral van elárasztva és ugyanakkor cukoréhségben szenved. Az átlagos ember kb. 30 éves korára éri el azt a test­súlyt, melyet kívánatos volna végig megtartani, mert ez jár a várható leghosszabb élettartammal. Sajnos, azon­ban a legtöbb ember súlya tovább növekszik, ez statisz­tikai tény ós a betegségek szempontjából káros. Itt van az elhízás elleni harc súly­pontja: a megelőzésben. Az elérhető, még fokozott haj­lam esetén is, a helyes élet­mód, életrend és étrend se­gítségével. Biztosítani kell a I Egy ember, aki leesett I az ötödik emeletről % MEGMUTATTAK nekem ]• az embert, aki leesett az ötö- ]:]dik emeletről. Ment az utcán és semmiben sem különbö- •]zott a járókelők tömegétől .-.Senki sem futott utána és •]senki sem kiáltott: „Lám, az .;! ember, aki leesett az ötödik £ emeletről!”, ahogyan senki sem szalad a szerencsés Jnyertes után és nem kiabál­ója: „Lám, az ember, akinek í-ötmilliót húztak ki!” Mintha :]a világ torkig lenne szenzá­ciókkal. Vagy talán már nem )] is szenzáció leesni az ötödik :< emeletről? ÉN (Az ötödik emeletről le­geseit emberhez lepek): Jó- ó napot! j] AZ EMBER: (Hallgat, mint jegy csuka). ÉN: Hogy van, hogy érzi :] magát? •• AZ EMBER: Ki kéri a nyi- :! latkozatot? j] EN: A sajtó... A Járda :■ Szélén ... •! AZ EMBER: Vagy úgy. •] Kérdezzen. j- ÉN: ön leesett az ötödik :] emeletről. Milyen tanulságot f-Vont le ebből? •• AZ EMBER: Véleményem ;• szerint jobb, ha az embernek Jezer dinár van a zsebében, •]mintha leesik az ötödik eme- :] létről. •] ÉN: (Sebesen feljegyzem [.ezt a szubtilis gondolatot.) ]] AZ EMBER (ellenőrzi, mit ]• írok): Ezret mondtam és ma- :]ga kétezret írt. Nem engedem, í-iiogy elferdítsék gondolatai­mmal. •] ÉN: Bocsásson meg. a szo- kás (kijavítom).., Okoz.ott-e í]kárt valakinek balesetével? ;] AZ EMBER: Igen. Egyes ]]orvoslanhallgatók azt jósol­nák, hogy még pirkadat előtt •.beadom a kulcsot. Amint [! látja, élek és nekik meg kell i] ismételniük a vizsgát. I ÉN: Hogy került sor arra, ]■ hogy leessen? ■1 AZ EMBER: Megtagadom ■]a választ. Az erre vonatkozó összes jogokat eladtam egy i] esti lapnak. Az interjút folj - ■! tatásokban közli. :] ÉN: Üzen valamit? >] AZ EMBER: Igen: „Epitő- > munkások, építsetek szilárd ];falakat az új házakon!!” :] ÉN: Csak nem a falon át .] esett: ki? j] AZ EMBER: Nem. Az abla-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom