Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-08 / 32. szám

s ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1964. tefemáz,.* ' Castro és Johnson a kubai balászok ügyéről Fidel Castro kubai minász- teselnöik csütörtökön sajtóérte­kezleten megerősítette, hogy a guantanamói amerikai támasz­pont normális vízellátását nem állítják vissza addig, amíg az Egyesült Államok által jogta­lanul fogva tartott kubai halá­szokat szabadon nem engedik. Hozzátette azonban, „a vizei nem tagadjuk meg ellensé­geinktől sem és tekintettel ar­ra, hogy a támaszponton asz- szonyok és gyermekek is van­nak, úgy döntöttünk, hogy na­ponta egy órán át biztosítjuk a vízellátást”. Hangsúlyozta, Ku­ba békés politikát folytat az Egyesült Államokkal szemben, Az utóbbi hetekben észreve­hetően meggyengültek a tél ✓.hadállásai”. Hozzá lehet fog­ni az őszi' leal ászosok télvégi serkentő fej trágyázásához. Mivel a. vegetáció indulása előtt adagolt nitrogénműtrágya — a ,tapasztalatok szerbit — igen kedvezően befolyásolja a gabonafélék fejlődését, s kö­vetkezésképp a terméshoza­mait is, a Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermesztési de erre agressziós cselekede­tekkel válaszoltak. Johnson elnök csütörtökön este New Yorkban egy fogadá­son beszédet mondott. Eltért a beszéd előre elkészített szöve­gétől és említést tett a gu an ta­nárnői támaszpont ellen hozott Irubai intézkedésről. Hangsú­lyozta. hogy a támaszpontnak legalább 12 napra elegendő víztartaléka van. s ha az el­fogy, hajókkal szállítanak ivó­vizet Floridából. Közölte, hogy az Egyesült Államok Castro uralomra jutása óta számított rá, hogy előbb vagy utóbb ilyen eshetőségre sor kerülhet. Ilyenirányú óvatossági intéz­ői, koratavaszi nagy hőmérsék­leti ingadozásokat, amelyek — valószínűleg már a következő hetekben — felfagyásokat okozhatnak. A felfagyott ve­téseket néhány .napon belül — ha kell többször is —; járassák meg hengerekkel, hogy az éj­szaka megemelkedő. nappal pedig ismét lesimuló felső ta­lajrétegből kilazult., esetleg el- szalcadozott győkérzetet visz- szanyomják eredeti helyére. kedéseket hoztak már az ame­rikaiak az 1962. októberi kari­bi válság alkalmával is. Keating köztársaságpárti sze­nátor ..határozott ellenakciót” követelt a következő formák­ban: vagy vegyék birtokukba a támaszpont vízellátási szol­gálatát, vagy rendeljenek el tengeri blokádot Kuba ellen, vagy adjanak szabad kezet a kubai ellenforradalmároknak. hogy fokozzák. Castro-ellenes tevékenységüket. Az amerikai külügyminisz­tériumban csütörtökön kijelen­tették, hogy folytatják a bírói eljárást az elfogott 36 kubai halász ellen, ami a gyakorlat­ban azt. jelenti, hogy elutasít­ják Kubának a halászok sza- badonbocsátására irányuló. kö­vetelését. Mint ismeretes, a kubaiak Csehszlovákia wa­shingtoni nagykövetségét kér­ték fel, hogy nyújtson segítsé­get a halászok jogainak vé­delmére. A kubai forradalmi kormány jegyzéket küldött U Thant ENSZ-főtit kárnak, amelyben felkéri, követelje az Egyesült Államok kormányától a kubai halászok szabadonbocsátását és az elkobozott halászhajók- visszaszolgáltatását. a jő gabonatermés érdekében főigazgatósága arra hívja fel a mezőgazdasági termelőüze­mek vezetőit, szakembereit, hogy ahol a hó és a talajviszo­nyok engedik, minél előbb szórják ki a szükséges műtrá­gya-adagokat az őszi gabona­félékre. ívűi ön felhívják a fi­gyelmet arra, hocy használják ki fejtrágyázásra, a reggeli fa- p-yolcat, nehogy a gépek kárt okozzanak a növényzetben. Ugyancsak igen fontos, hogy á ' műtrágyaszórá.s egyenletes legyen, különben a vetés sávo­sán fejlődik, s még az érést is egyenetlenné teszi. Elsősorban az intenzív, búzafajtákra szór­ják ki. a fejlődést gyorsító mű­trágyát. továbbá a későbben vetett, vagy gyengén fejlett •nővépyállományú táblákra. A hazai gabonafajtáink, s — az olasz búzafajták kivételével — az intenzív búzák is, jól -bírják a fagyokat. Nagyobb kár eddig nem érte az őszi ve­téseket. mivel a kemény fa­gyok idején vastag hótakaró alatt teleltek. A jó termés ér­dekében fontos tennivaló most, hogy a szakemberek kísérjék állandóan figyelemmel a télvé­Az ősember tanyája Vértesszőlősön Rövid néhány hónap alatt az egész világ érdekelt tudo­mányos szakköreinek figyelmét vonta magára egy kis Komá­rom megyei község, Vértes­szőlős, ahol a magyar szak­emberek páratlan értékű őskő­kori leletet tártak fel. A kutatást dr. Vértes László kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos fpmun- katársa kezdte meg, miután dr. Pécsi Márton, a Magyar Tudo­mányos Akadémia földrajztu­dományi kutatócsoportjának vezetője felhívta a figyelmét arra, hogy a község mésztufa­bányájának falában alighanem őskori maradványok rejtőznek. A feltárás első részleteként eddig még csak 2—3 négyzet­méternyi darabon szabadítot­ták ki az ősi felszint a-rárakó­dott üledékek alól, de már így is — az ősember hagyatéka­ként — mintegy 700 pattintott kőeszköz, körülbelül 2000 szi­lánk, mint az eszközkészítés „gyártási hulladéka”, továbbá nagy tömegű emlőscsont, amelyről a húst kétségkívül az eszközök készítői, vagy hasz­nálói rágták le — és a tűzra­kás félreismerhetetlen nyomai, tüzelőanyagmaradványok ke­rültek elő. Amint ' .az állati csontokból dr. Kretzói Miklós paleontoló­gus, a föld- és ásványtani tu­dományok doktora, megállapí­totta. ennek az ősemberi -telep­helynek a lakói olyan hajdani állatfajták — pockok, óriás- hódok, lovak, szarvasok, bölé­nyek. orrszarvúak stb. — húsá­val táplálkoztak, amelyek • ki­zárólag a második eljegesedesi korszak két leghidegebb sza.- kasza közti enyhülés idején, mintegy 400 000 évvel ezelőtt éltek. Napirenden: A felnőttoktatás tantervi reformjának vitája A PEDAGÓGUS Szakszerve­zet megyebizottságának körül­tekintő szervezése révén igen tanulságos tanácskozásnak le­hettünk a hét közepén része­sei. Megyénk kipróbált peda­gógusai. szakfelügyelői és .vál­lalati (sajnos, kis létszámban), oktatási felelősei jöttek el az SZMT-székházba. hogy meg­hallgassák Bodó I-ászlónak. az. Országos Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettesének vitaindí­tó előadását, a dolgozók általá­nos iskolája számára készített tantervi reformtervezetről. Mint az előadó és számos hozzászóló megállapította: ha­zánkban IS esztendeje vált tár­sadalmi üggyé a felnőttek is­kolarendszerű oktatása. Saj­nos, az elmúlt több mint más­fél évtized, a szakadatlan számszerű növekedés mellett nem tisztázott néhány alapve­tő problémát a felnőttoktatás­sal kapcsolatban. így esztendő­kön keresztül a pedagógusok rátermettségétől és lelemé­nyességétől függött a felnőtt- okta,tás sikere, vagy sikertelen­sége, Jónéhány elméleti, gyakor­lati, módszertani kérdésben kell most már állás tfogj állniuk mindazoknak a szakemberek­nek, akik továbbra is szívükön viselik a felnőttek oktatásá­nak sorsát. Az Országos Pedagógiai In­tézet vitaanyagot készített a múlt esztendő végén A dolgo­zók általános iskolája, tantervi reformjának irányelvei címen. Ezt a .vitaanyagot időben kéz­hez kapták pedagógusaink, s így a témához gondolatokat gyűjthettek saját megfigyelé­seik tárházából. A tantérré reform megléhe- tősen sok elméleti és módszer­tani kérdésre kitér. Mi most csak néhányat emelünk ki ezek közül. Mire kell ügyelni peda­gógusainknak a tan terv elké­szítésénél? Először is arra: felnőtteket tanítanak. Ezen be­lül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a pedagógus hete­rogén anyagot kap kézhez: alapműveltségben. politikai fejlettségben. életkorban, élet­tapasztalatban nagyon is kü­lönböző emberek indulnak a tudás irányába. A felnőtt ér­deklődési körét. aktivitását foglalkozása szerint is jó dif­ferenciálni. Értelemszerűen másképp reagál a segédmun­kás bizonyos közismereti té­mára, mint például a betanított munkás. Azt sem árt figyelem­be venni, hogy más-más indí­tékkal ülnek be a felnőttek az iskola padjaiba. A tan tervnek nagy érzé­kenységgel kell ügyelnie arra, hogy a felnőtt jóval nagyobb élettapasztalatot halmozott fel, mint a rendeskorú tanuló, kö­vetkezésképp gyakorlatiasabb gondolkodású. Intellektuális emlékezete sokkal fejlettebb, absztraháló képessége jobb, mint a gyereké. (Természete­sen az absztraháló képesség rendszeres tanulás közben fo­kozatosan nő.) AZ ELMONDOTTAK mel­lett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felnőtt memotechnikája (különösen a verstanulásnál) sokkal gyen­gébb, mint a rendes korúé. Az ok, okozati összefüggések ren­dezetlenek még a tudásra vá­gyó felnőtteknél; ezeknek vi­lágképe tudományosan meg­alapozatlan. Figyelni kell a tanterv' elkészítésénél arra is, hogy a felnőtt rendszerint munkából jön, tehát többnyire fizikai fáradsággal ül be az is­kolapadokba. A módszertani kérdések né­hány jellemzőjét ragadtuk ki csupán, de így is kitűnik; mi­lyen sok gonddal, felelősséggel jár a felnőttek tantervi . anya­gának elkészítése. S ha el is készült a jó tanterv, még egy sereg tényező akadályozhatja a pedagógus eredményes munká­ját. Többek között az „ala­nyok” anyagi érdekeltségének kinn inkái a ti an sága. Bár ennek rendezésére biztató előjelek mutatkoznak, ezt Bodó László is elmondotta. Az illetékes szakminisztériumok ugyanis foglalkoznak a. felnőttoktatás­cA ti á dl ke q e. díí mentem Móra Ferenc ^ halálának harmincadik évfordulójára mikor néhány hónappal ezelőtt Józó Erzsébet, egy idős falusi asszony a Hódmezővásárhely melletti Szikkáncs-tanyán egy halom ókori aranypénzt talált, lehe­tetlen volt nem gondolni Móra Ferencre. És nemcsak azért, mert az éppen harminc esztendeje eltávozott Móra műkedvelő régészből az Alföld őstörténetének kiváló kutatója lett, s mint ilyen, több írásá­ban is megjósolta, hogy „Attila mérhetetlen- kincsesháza ott rejtőzik az alföldi homok alatt”. Hanem mert a pulyka- pásztorkodás közben kincsre lelő asszony mintha csak vala­melyik naiv bájú és sok oko­sító adattal is gazdagított Móra-elbeszélésből lépett vol­na elő. És a kiskunfélegyházi szűrszabó legkisebb fiából, íróvá, újságíróvá, tudóssá lett Móra Ferenc egész munkás életét arra tette fel, hogy ara­nyat adjon a Józó Erzsébetek­nek. Ha nem is az Attilának juttatott, hajdani hadizsák­mányból valót, hanem a szel­lem, az emberség, a boldogság aranyát... Többek között önéletírásá­ban, a „Daru utcától a Móra Ferenc utcáig”-ban is vallott arról, milyen hallatlan nehéz­ségek között végezhette el a középiskolát. „Nagy kincsre leltem, a tudásra” — han­goztatta gyermekkori énjére emlékezve, és élete utolsó írásaiban is arról beszélt, hogy neki, a szegény iparos fiúnak, jobbágy-parasztok leszárma­zottjának sokszoros, különle­ges erőfeszítéseket kellett ten­nie, hogy ne vonhassák el tőle a megismerés örömét, a tudás boldogságát. Nyomorgó segéd- tanárként. kuli-munkát végző újságíróként kezdte, s mert nemcsak szegedi lokálpatrióta volt (mert aZ volt. amióta csak a század legelején odakerült), hanem észrevette és megírta a szociális igazságtalanságokat is, hát fegyelmi eljárások foly­tak ollene az isikólában, és a kormánypárt szegedi újságírói „hazaíia.tlan”-nak merték ne­vezni. :• Hazafíatlannalc Móra Ferencet, aki, mint barátja, fegyvertársa, 1 Juhász Gyula, szépség-eszményének konkrét tonnáit szűltebb hazájának, a Dél-Alföldnek szelid' tájképei­ből merítette. Móra Ferenc az Alföld múltjának és jelenénél: prózában író lantosa, a Tisza- táj krónikása volt, de. s azért haragudott rá a reakció a for­radalmak előtt, alatt és után is, nemcsak azt kereste-kutat- ta, mi a táj sajátos vonzása és hogy mi van a homok, a föld alatt, hanem hogy mi az, ami az Alföld parasztjait, ‘„a vi­zekkel dacoló, szépséges Sze­ged” munkásait, értelmiségeit a nagyvilággal egybefűzi. A humanista kultúra harcosa volt ez a szelíd szavú és kül­sejű, korán ezüsthajúvá lett író. aki atyai barátja, „szö- gedi komája”. Tömörkény István örökségéből átvette a népi zamatot s a részletek realista hitelességére való tö­rekvést, ugyanakkor kialakí­totta magában azt a félreért­hetetlenül Móra Ferenc-i hangvételt, amely egyszerre volt magyar és európai, kris­tályosán egyszerű és mélyen kulturált. Móra Ferenc sok műfajú életművéből az irodalomtörté­net azokat a kisregényeit be­csüli legtöbbre, amelyeket köz­vetve, vagy közvetlenül az 1919 véres augusztusában ha­talomra jutó ellenforradalom ellen írt. Hannibál feltámasz­tása című 1922-ben és 23-ban írott kisregényéből készült a népszerű film, a Hannibál ta­nár úr. A kis tanárka tragi­komikus figurájában az em­bertelen • úrivilággal, s annak gőzös korlátoltságaival szem- beszálló emberségnek állított emlékjelet. Világnézeti és mű­vészi problémáival, ellentmon­dásaival egyetemben is érté­kes. s nemcsak szén, de ember­arcú regény is az Ének a búza­mezőkről. Nem lehet méltatni eléggé, amit Móra, mint ifjú­sági író alkotott. Benedek Elek. Gaál Mózes vonalát folytatta: történelmünk leg­nemesebb alakjairól írt föl­dönjáró legendáikat, 35 se*«Jg írója azonban, sokokkal.együtt Mórát, az újságírót becsüli..;*, legtöbbre. Újságíród „nádiig gedű”-jén (egy cikkekét, kar­colatokat tartalmazó kötetének is ez a címe: „Nádihegedű”) valóságos lás dallá variálta, azt a melódiát amit egy bont vagy külföldi aktualitás adóit meg számára. Egy napihírból kiindulva balladát tudott íx® az elesettek, a tesrt-lelki nyó’ morúságbán szenvedők iééhér, sorsáról. Románcot. egy . ked­ves, ember-meleg eseményről, és az újság-adta térjeddembSJ. ki nem lepve, ódát is zenigétt.; ha olyan hír került elébe,;íjíii a haladás erejét és szépségei; bizonyította. Az irodalmi vé* retű újságírás több más. mes­tere mellett Móra FerénctÓl fa sokat kell tanulnia a ma.lgiS- nikásának, népnevelőjének.' l­M óra Ferenc harminc év* halt meg; még meg kél­lett élnie _ Hitler ‘ urai“ lomra jutását és’ a magukat magyarnak nevező, honi'hitló ' risták mozgolódásait. Idős vojt. már ekkor és beteg, de a de­mokratikus érzésű és huma­nista gondolkodású népfi, az „igazra .tanú” írástudó meg­kettőzte erejét, hogy, hitet te­gyen a „barna barbárság” ellen. Halálos ágyán is harcos cikket diktált a Magyar Hifr lap című antifasiszta buda­pesti lap számára. A „nádj- hegedű” mestere, aki értett á gordonka mélyebb szívhang­jaihoz is, riadót vert ki vonó­jával a Józó Erzsébeteket és „mind a gyanútlan szegénye­ket” végveszedelernmel fenye­gető. ' történelem-ellenes erők megfékezésére. A. G. ban résztvevő dolgozók anyagi ügyeinek mindhamarabb törté­nő megoldásával. A Földműve­lésügyi Minisztérium hérbeso- rolas szempontjából 3 kategó­riát kíván rögzíteni: a segéd-, a betanított és a szalonunké- sok kategóriáját. Nagy gond jelenleg felnőtt­oktatásunkban a megfelelő tankönyvek hiánya. Sajnos, esztendők óta erre a fontos problémára alig jutott figye­lem.. A felnőttek a rendes ko­rúak tankönyveiből tanulnak. Ez még az avatatlanok számá­ra is mond valamit, nevezete­sen azt,- hogy a felnőttek élet­kori sajátosságai mások, mint a gyerekeké. így értelemszerű­en a tankönyvek is átdolgozást igényelnének. Igaz, hogy kísér­leti jelleggel készültek úgyne­vezett tankönyvpótló. jegyze­tek, de ezek széleskörű beveze­tése még a jövő feladatai közé tartozik, A hozzászólók szakav&tott- sággal, nagy gyakorlati tudás birtokában mondták el gon­dolataikat. Sokan emlegette!: egy olyan tantárgyat, amely­nek majd a jövőben nevet kell találni, amely alkalmas lenne arra, hogy a felnőttek a közis­mereti és szaktárgyakon kívül megismerkedjenek bizonyos. politikai, társadalmi, erkölcsi, etikai kérdésekkel is. A TANTERVI vita előrelát­hatólag a tavasz folyamán le­zárul és ősszel már az egész ország legjobb, felnőtt oktatás­sal .foglalkozó pedagógusainak javaslataival, észrevételeivel gyarapítóit tantervi reform- dokumentum. segíti majd fel­nőtt oktatásunkat várhatóan eredményesebb munkájában. Pár kány László 5? Okos szóval. Késő délután van. Szabó Lászlót, Böcs község vb-elnökál még az irodában találjuk. A községfejlesztés múlt évi ered­ményeiről és az idei tervekről érdeklődünk. — Nagy beruházás az idén nem volt, mert 1962 tavaszán elhatároztuk, hogy a községfejlesztési alapot művelődési ház építésére tartalékoljuk. Persze ez nem azt jelenti, hogy semmi nem épült az idén Bőcsőn. Épült bizony, mégpedig elég sok minden — mondja Szabó elvtárs. — De miből, ha a községfejlesztési'- iistaphoé nyúltak? V — Ezt is elmondom — s szemébe hulló szőke haját .hát­rasimítja. — Lassan két éve, hogy hazakerültem Böcsre. Az előd­jeim és a régi tanácstagok véleménye az volt, hogy itt ,nem lehet semmit, kezdeni, mert itt senki nem tenne odébb egy szöget sem. Mi mégis elhatároztuk, hogy megpróbáljuk fel­ébreszteni a bécsiekben az érdeklődést, a községszer etetet, s okos szóval, együtt megbeszéljük a problémáiul, a tenni­valókat. Szabó László ismerte a helyi szokásolcat.. kedvteléseket. Tudta, hogy a sport nagy szeretetnek örvend, s a sportolók és szurkolók régi, fájó pontja, hogy nincs sportöltöző. Hopp, *L*eU ^5?‘«hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhí** jogra — górt- dolta az ,,új- * sütetü” elnök síj: kidolgozta af sportöltöző % költségvetését. Eredeti hozása építő szakmunkás, így csak a régi tudását kellett feleleveníteni­— A lehetőség szerint mindent társadalmi .munkáinál terveztünk, a sóder-kitermelést és szállítást, az épület alwt- kiásását is. Így a meginduláshoz csak ötezer forint, kelleti, amelyet a járási tanácstól meg is kaptunk — emlékezik vissza a kezdetre Szabó László. • • ..í Először a sportolók, aztán a szurkolók, később fiatájóik, öregek egyaránt jöttek segíteni. Pénteken, szombatón . a hangos híradó többször bejelentette, hogy vasárnap regijei héttől fél egyig társadalmi munkát végeznek a falu sport- szerető lakosai. A munkákat az elnök vezette, ő minden va­sárnap ott töltötte a pihenésre szállt délelőttöt, de megérje. Jólesett látni, mint válik valóra a terv, hogy úgy nő majd hí a puszta földből az új épület, mint ahogy a bécsiekben gyö­keret vert a megértés, a faluszeretet.. *4 korszerű, hét helyiségből — fürdő, öltözők, szertér Iji- álló sportöltözö, amelyben minden téglát a bécsiek keze ra­gasztott össze, már készen van. Csak a külső vakolás hiány­zik, amelyet márciusban végeznek el. Az első, a falu mun­káját és összefogását dicsérő épület elkészült. — Nem akarok dicsekedni, de már mást is építettünk. A sportöltöző köré kerítést, a futball és kézilabda pálya sala- hozását is közösen csináltuk — tette hozzá a. vb-elnök. A községben május 1-én megindult a helyi autóbusz- járat. A végállomás egy téren van, ahol nagyon nehéz meg­fordulni. Társadalmi munkában egy körforgót kavicsoltak ide a bocsiak. Ezenkívül egy várót is építettek, ahopé « hideg őszi szél és téli fagy ellen bemenekülhetnek az autó­buszra várók. _ t — A buszváró építésénél 170—175 ember gyűlt össze vasárnaponként. Ilyenre Bőcsön még nem volt péld,a„ Most már itt is megértik az emberek, hogy ha építünk vala.nxit, magunknak építjük, s a saját életünket tesszük könnyebbé, szebbé. Az idén még két várót építünk, persze a községfej- lesztési alaphoz nem nyúlunk, azt „árgus” szemmel őriz­zük, mert sürgős a művelődési ház építése, Hontalan a nő­tanács és a KISZ s egy új klubra is nagy szükség van. HA minden jól megy, 1966 tavaszán megkezdjük az építkezést, s olyan művelődési házat építünk, hogy a környéken nem akad párja. — Ezt tlgy mondja az elnök, mintha már látná is a falu újább büszkeségét, a művelődési házai, amely májd éppen úgy, mint a sportöltöző, a kerítés, a kézilabda pálya, a körforgó és az autóbuszvárók, a községszeretó bocsiak munkáját és szorgalmát dicsén. . .. .. Jahászi Jcjdü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom