Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

E555AKMAGTAROHSZAG Mintázik a szamár és az elefánt Most, amikor a jenki köz- társasági párt szamara és a jeniá demokrata párt elefántja választási jelvény formájában ismét felébredt és megjelent az utcán, nincs semmi rend­kívüli a címben. Elnökválasz­tásra készül a két hagyomá­nyos amerikai párt, azaz meg­kezdődött a nagyszabású poli­tikai „hinta-palinta”. De va­jon, mi a különbség a két párt általános politikája között? Van-e egyáltalán különbség közöttük? Sok ember bizony­talanul felel erre a kérdésre még az. Egyesült . Államokban is. Tény, hogy mindkét párt az amerikai monopol tőke 'édes­gyermeke. Céljait tekintve voltaképpen egy párt a kettő. Ennek ellenére, a választókat más-más „programmal” trak- tálják. Ez a más-más program a jenki monopolisták egy-egy csoportjának érdekkülönbsé­geit fejezi ki. A választási küzdelem ki­kiáltói konzervatívnak nevezik a köztársaságiakat, és liberá­lisnak a demökratákat. Ámde a. fogalmak nem tiszták. Tüze­tesebb vizsgálódáskor kiderül, hogy a demokrata elefántnak olykor szamár lába van, a köztársasági szamárnak pedig ormánya. Ezt a fura jelenséget a legtöbb amerikai közíró az­zal magyarázza, hogy a de­mokraták soraiban épp, úgy vannak köztársaságiak, mint a köztársaságiak között demok­raták. Kari O. Paetel bonni publi­cista szerint mindkét pártban hemzsegnek a legkülönfélébb nézetű személyek és csopor­tok. Ez pediglehetetlenné teszi ■ valamiféle egybefoglalt, rendszerezett pártprogram közreadását a — „világos, be­szédet”. Sokak szerint tehát mindössze arról van szó, hogy a kortesbeszédek által megka­vart választók egyik vagy má­sik milliomost a Fehér. Házba küldjék. Való igaz. hogy az elnöki székbe aligha kerülhet más, mint milliomos. De m'aguk a milliomosok nem egyformán, nem azonos taktika alapján szolgálják osztályuk érdekeit. Van tehát mód rá, hogy, leg­alább az iránvzatokat illetően, n két párt különbségeit bárki meeállaníthassa. Es ezek a kü­lönbségek nem lényegtelenek. Az alantendenciákat mindkét párt szóvivő politikusai akar­va-akaratlanul, de kitálalják — noha rejtett céljaikat nem teszik a kirakatba. A köztársasági szamár égisze alatt hozzávetőleg efféle poli­tikai „elveket” népszerűsíte­nek: Harc a kommunizmus, a roosewelti New Deal törekvé­sek és a neo-liberalizmus el­len. Ez utóbbi — hirdetik jobbról — rokon a kommuniz­mussal és szakadatlanul köze­ledik hozzá. Ez ugyan nem igaz, de a jobboldal régi stí­lusú vezetést követel. Más sza­vakkal: leszámolna minden olyan szándékkal, amely a szö­vetségi kormány javára csök­kenteni akarja- az egyes tag­államok politikai, gazdasági, kulturális és „társadalmi” szu­verenitását Azzal vádolják a demokratákat, hogy elvetik a régi amerikai „erényeket”: a korlátlan egyéni kézdemé"./e- zést, az aki bírja marja lég­kört. Nyíltan kimondják, hogy a központosított állam „lap­pangód szocializmus”; a, jóléti állam pedig beavatkozás ,,a monopóliumok érdekeibe. Fémjelzett konzervatív ol­dalról szeretnék, ha az Egye­sült Államok a kapitalista korlátlan lehetőségek hazája maradna. Erről az alapról. tá­madják a „központosított bü­rokrácia” minden formáját. Kiadót fújnak az amerikai „klasszikus” életforma védel­mében. Ök még az ENSZ létét sem helyeslik, mert a „kom­munista vétójog” megakadá­lyozza a jenki érdekek gátlás­talan érvényesülését. Nekik, rokonszenvesebb lenne egy vi­lágméretű NATO, el nem vita­tott USA vezetéssel.. Ezt a „konzervatív” politi­kát mintegy 1000 szélsőjobb- oldali szervezet és csoport tá­mogatja, de mindenekelőtt a John Birch Társaság és a Mi- nutéman veszettjei. És támo­gatják, természetesen, a mono­poltőke és a farmerek bizo­nyos körei, mégpedig dollárral, ami az USA-ban minden elis­merés legfelső foka. Keakció ez a javából: „eszmei” vissza- kanyarodás az 1914 .-előtti ;:im- perializmus stílusához. Mindebből nem az ,követke­zik, hogy a demokraták ponto­san az ellenkezőjét akarnák annak, amit a konzervatívok terveznek. A konzervatívok korábban főleg Délen és Dél­nyugaton voltak erősek, a de­mokraták pedig Északon, Észak-Keleten és egyes nyu­gati régiókban. Dé amióta az északkeleti nagv iparvállalatok részben áttelepültek Délre és Dél-Nyugatra, az olcsó munka­erő lelőhelyére, azóta a jenki politika földrajzi tagozódása átalakulóban van. Konzervatív oldalról Ken­nedy „liberalizmusát” folya­matosan támadták, s a kong­resszuson szembeszegültek elő­terjesztéseivel. Nem tartották őt jellegzetesen amerikai veze­tőnek, Attól féltek, hogy alap­vető belpolitikai változásokat tart szükségesnek, s ezek ér­dekében radikális intézkedé­seket tervez. Hogy ebből mi igaz, nem lehet tudni. Bizo­nyos azonban, hogy a néhai elnök adminisztrációja ismerte az amerikai gazdasági élet ba­jait, látta az ismét kibontakozó válság jeleit. Mindehhez ko­mor hátteret festett a gazdag Amerika 35 millió szegényé­nek léte és az atomháború ve­szedelmét felidéző féktelen fegyverkezés. Végső fokon a demokraták éppúgy az USÁ-imperializmus. érdekeit képviselik, mint aho­gyan a köztársaságiak. Igazában nem az adócsökkentés, a né­ger-kérdés, vagy a szakszerve­zeti probléma választja el őket' egymástól. Merre tart most Amerika’ Az bizonyos csak, hogy meg­kezdődött a felvonulás az új elnökyálasztó küzdelemre. Ilyenkor az. érdekeltek kirak­ják legvonzóbb portékájukat, ami — az emblémák nyelvén szólva — a szamár és az ele­fánt politikai „hintázását” je­lenti. U TEiant felszólalása az algériai nemzetgyűlésen Az Algériában idéző U Thant ENSZ-főtitkár kedden felszólalt a nemzetgyűlés rend­kívüli ülésén, amelyen jelen voltak Ben Bella államfő és a kormány tagjai is. U Thant elmondotta, hogy jelenlegi körútja az első tanul­mányi jellegű út Afrikában. Afrika fejlődését összehason­lítva a többi kontinens fejlő­désével, a történelemben egyedülállónak nevezte. Afri­ka — mondotta — mint a füg­getlen, szuverén nemzetek kö­zössége, a második világhábo­rú után alakult lei és állt be a fejlődési versenybe. A főtitkár hangsúlyozta, Af­rika egyik legnagyobb vészé-' lyének a faji gyűlölködést tart­ja. E földrész — folytatta — nem válhat a faji gyűlölködés áldozatává. Afrika nemzetei­nek javasolta, hogy „mérsék­lettel és megértéssel” kezeljék e problémát, „mert a gyűlölet gyűlöletet, az erőszak erősza­kot szül”. Beszéde végén a főtitkár ar­ról biztosított, hogy az ENSZ egyik legfőbb törekvése e problémák megoldásának elő­segítése, de azt javasolta, hogy az afrikai nemzetek az olyan problémáikat, mint például az algériai—marokkói határvi­szály. igyekezzenek az afrikai egység szervezetén belül meg­oldani. Anstophanes kisepmzés® Nyugat-Németországhól A ristophanest Goethe „az istenek rakoncátlan gyer­mekének?’ nevezte. Ebben a meghatározásban benne van az író jellem,e, aki lángelméjét arra használta fel, hogy a gúny eszközével kipellengérezzen minden emberi visszásságot, s különösen élesen bírálja korának hanyatló társadalmát. , , Aristophanes rakoncátlansága sohasem tetszett a nép­elnyomó rendszereknek, mert mindig az emberiesség, a szabadságszerctet és a demokrácia alapjáról bírált és művei keletkezésük óla sok-sok évszázadon keresztül nevetségessé tették a zsarnokokat, az erőszakkal boldogítóitól, a nagy- szájúalcat és nem utolsósorban azokat, akik az emberek szabadsága és békéje ellen vétettek. Nem csoda, ha most azt a hírt halljuk, hogy Nyugat Németországban a cenzúra betiltotta a békéről szóló komé diáját, a, Lysistraté-t. Az újjáéledt német militarizmus és nacionalizmus joggal fúl ettől a vérbő humorú, gyilkos logi­kájú színdarabtól, amely a szerelmes asszonyok megszólal­tatásával, házastársi sztrájkjuknak abszurd és mégis kézen­fekvő megoldásnak tetsző történetével agitál a béke mellett, a. háború ellen. A. hír szerint azért, tiltották be a Lysistratét, mert er- kölcstelen. Különösen erkölcstelenek egyes felvételek, ame­lyek Rgmy Schneidert, a címszereplőt ábrázolják. Szó, ami szó, Aristophanes nem tartozik a szemérmes írók köze. Ennek a darabnak, már a tárgya is — a. házastársi sztrájk — merész, vagy mint a mi szépséges magyar fordításunk szerzője. Arany János bevezetőjében megjegyezte, obszcén.. De az igazi obszcénitás nem ezeknek, az alapjában véve egészséges, békét akaró nők magatartása, hanem a háború. Az erotikus mag ebben a. darabban nem közönségcsalogató malackodás — ftünkciója van, az élet, a béke megvédésének eszköze. Ezért nem tetszik a nyugatnémet erkölcsbíráknák. Mert, ha csak a. szemérmetlenség lenne a darab bűne, azt még csak elviselnék. Hiszen háborítatlanul peregnek a pornográfiával tűzdelt filmek, a mulatókban sztriptízt tán­colnak, a „sexy” folyóiratok néhány fillérért árusíthatók A Lysistraté beíiltói nem Romy Schneider merész dia-- kításától féltik a nemet ifjúságot, hanem a békevágytól, Aristophanés kíméletlen igazmondásától, hengerlő, diadal­mas, életigenlő érvelésétől, Kováts Lajos Szerda., 1964. február 1­!»«« Próbaüzemelés előtt a Tiszai Vegyikombinátban A mindennapi kenyér meg­szerzése már nem gond ha­zánkban. Jut kenyér minden család asztalára, sőt a kenyér mellé más is. De az emberek azt szeretnék, ha ez a kenyér kevesebbe kerülne, kevesebbet kellene költeni rá — ha nem is az egyéneknek, hanem az országnak. Mert hogyha az or­szág olcsóbban termeli a ke­nyeret,- több pénzt, költhet a „közös kasszából” lakóházak, iskolák, művelődési objektu­mok, gyárak, intézmények épí-. tésére és üdültetésre, vagy ínás' szociális juttatásra is. Ez pedig végső soron mégiscsak az egyéneket gazdagítja. De ho­gyan lehet az órszág számára olcsóbb a kenyér? A szántóföldek megtermik kincsüket műtrágya nélkül is. Műtrágyával azonban sokkal többet teremnek.- Hazánk ve-, gyilcombinátjai pedig még nem adnak annyi műtrágyát, amennyi minden hold földre szükséges lenne. Ezért az or­szág minden évben több mint tíz millió dollár értékű műtrá­gyát importál. Ezt a. pénzt nyilván másra is tudná köl­teni. A Tiszai Vegyikombinát, ha üzemelni fog, naponta leg­alább 600 tonna, 34 százalékos ■nitrogéntartalmú műtrágyát gyárt majd. Ez a mennyiség pedig mintegy 1200 tonna ga­bona-többlettermelést eredmé­nyez. A tiszaszedeykényi vegyi- kombínátnak a tervek szerint ez év második feléken 'üzemelnie kell. Ezek szerint az idei második negyedév végéig meg kell történnie a gyái: „komplex, kipróbálásának. — Jelenleg mintegy 1500 építő- és szerelő dolgozik ná­lunk — s mint, Balog György­től, a TVK termelési főosztá­lyának vezetőjétől megtudtuk: ezek az emberek nagyrészt 22 kivitelező vállalat dolgozói. — Eddig igen lelkiismeretesen dolgoztak, és ezt várjuk tőlük a jövőben is. Szeretnénk, ha pontosan, határidőre elvégez­nék a rójuk bízott feladatokat. 0 IsefáriElöl hangsúlyozta Balog György és nem azt: határidő előtt. És ha továbbra is lelkiismeretesen, jól dolgoznak itt az építők, a szerelők, nem tolódhatnak el a határidők. A . jő munkához azonban ä jó kooperáció is szükséges. Például: a Tiszai Vegyikombi­nát komplex kipróbálásához a kellő mennyiségű (2500 tonna) ammóniát' a Borsodi Vegyi- kombinát adja. A BVK ezt a vállalását pontosan teljesíti, de ........... — De ezzel kapcsolatban mások segítségére is szükség van mondta a termelési fő­osztály vezetője. — Az ammó­niát 40 tonnás tartálykocsik­kal szállítjuk. És nincs elég tartálykocsi Hatra lenne szükségünk. Most kettő van, és még egyre kap­tunk ígéretet. Tudjuk, hogy nincs elég tartálykocsink. Ezért a baráti, a KGST-álla- mohtól kellene segítséget kér­ni. A Nehézipari Minisztérium beruházási és kereskedelmi osztályával jó a kapcsolatunk, reméljük, ezen a gondunkon is sürgősen segítenek... A magasra emelt expert mérce A z újságolvasó, rádióhall- ; gató és televíziónéző emberek ma már . nagy­jából tisztában vannak azzal, mit jelént hazánknak a szoci­alista munkamegosztás. Ugyan­ezek az emberek viszont sok esetben értetlenül állnak szem­ben á tőkés országokkal foly- - látott külkereskedelmi problé­mákkal. Azt látják, hogyan bővülnek kereskedelmi kapcso­lataink a nyugati tőkés világ­gal, és hogy néha dollármillió­kat adunk a behozptt árukért. Ugyanakkor felmerül bennük a kérdés: miből fizetjük mind­ezt? A válasz erre a kérdésre eevértelmű: mindabból, amit megtermelünk, üzemeink or­szágszerte bizonyítják e válasz igazságát: itt hűtőgépeket,, ott telefonkészülékeket. . amott te­hergépkocsikat adnak a kül­kereskedelemnek. itt mezőgaz­dasági «z'-vszámokat. ott villa­mossági cikkekkel, amott csap­ágyak millióival járulnak hoz­zá exporttervünk teljesítésé­hez. A KGST országai között hazánk Csehszlovákia és az NDK után harmadik helven .áll az egy főre jutó külkereske­delmi forgalom tekintetében. •' _v'".rin."'-ri;nk mind. n szocialista országokban, mind a tőkés nyugaton várják ter­mékeinket. elismerik az ipa­rosodó Magvarország gazdago­dó eredményeit. A magyar ipar ma már nem azonos a fővárós és néhány vi­déki bázis iparával. A leg-' ‘ ig'még ki leheteti mutatni, mennyi jut az ipar eredményeiből a fővárosra és mennyi a vidékre. A szocialis­ta ipar átszervezésével, a nagyvállalatok és trösztök ki­alakításával az eredmények ma összességükben jelentkez­nek. A vidéki ipartelepek épí­téséért, bővítéséért, termelésé­nek fokozásáért az állami szer­vek határozott lépeseket tesz­nek, szinte minden megyében 300-—500—800 embert, foglal­koztató új ipari üzem létesült, illetve létesül. Ipari munkása­ink az ország minden táján közvetlenül, vagy közvetve ré­szesei a nemzetközi munka­megosztásnak, az új, szocialis­ta életért vívott nemes harc­nak. Sokan nem értik meg azon­nal, hogy termelésünkben mi­lyen jelentősége van a határon túlról származó, drága import­anyagoknak. Az importanyag, a búza, a gép pénzbe -kerül, sokszor nagyon kemény nyu­gati valutába. S akár, a . szür­kébb .családnak egy-egy na­gyobb vásárlásnál, úgy kell összeadni a társadalomnak is új termékeit, megtakarított anyagát, - újításait, ötleteit, hogy az ország exportterméke­it eladva, megvehesse mind­azt. amit akar. Ebből gazdál­kodik tovább a népgazdaság. Külkereskedelmi forgal­munk állandóan növekszik. Az 1964. évi külkereskedelmi ter­vünkben a kivitel 0,8 százalék­kal, a behozatal 7,4 százalék­kal növekszik. Gép- és finom­mechanikai termékeinkből 12,1 százalékkal, könnyűipari cik­kekből 3,6 százalékkal növel­jük exporttervünket. A nép- gazdaságilag fontos behozatali tervet csak akkor tudjuk tel­jesíteni, ha exporttervünket maradéktalanul végrehajtjuk. Az exportterv teljesítése bizto­sítja ugyanis a behozatal lebo­nyolításához szükséges fizetési eszközöket. Pártszervezeteinkre fontos szerep hárul, hogy segítsék és biztosítsák az exportra terme­lő üzemekben mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban és a ’ közlekedésben olyan reá­lis lépések végrehajtását, amelyek kimutathatóan már 1964-bén javítják elsősorban a tőkés országokba irányuló külkereskedelmünk mérlegét. M ilyen problémáikat kell jelenleg megismertetni? Világosan és meggyőző érvekkel el kell mondani min­den dolgozónak, hogy a világ­piaci (és két tábor közti!) ver­seny egyre magasabbra állítja a mércét, egyre nagyobb kor­szerűségi, minőségi és terme­lékenységi követelményeket kell 1 teljesíteni. Valamennyi exportra termelő üzemben a műszaki vezetők és politikai munkások összefogásával kell megkeresni azt a termelési csomót, amely sokszor gátolja a jobb munkát. Áz egyik gyár­ban műszaki változásokat kell végrehajtani, hogy az export­minőséget megjavíthassák. Más üzemben a magas önkölt­ségen kell javítani. Az üzemi pártbizottságok . helyesen cse­lekednek. ha évről évre meg­vizsgálják, hogy egy dollár de­viza nyereség hány forint rá­fordítást kíván, s eszerint in­tézkednek. Ha az üzemekben a tapasztalatok és érvek ilyen példáit ismertetik a dolgozók­kal, biztos, hogy a legfonto­sabb exporttermékek minde­nütt zöld utat kapnak. Az igazi gyümölcsök azon­ban ott érnek be teljesen, ahol a termelési értekezletek, az eleven szakszervezeti és párt- . csoportok a tájékoztató ada­tok, érvek minél közvetlenebb összegezésével, minél több dolgozónak magyarázzák meg a gondokat, a tennivalókat, egy-egy gyártmány jelentősé­gét. az exporttermékek útirá­nyát. Ezen túl a nemzetközi munkamegosztás kölcsönös előnyeit kell felvázolni a fel- világosító munka minden esz­közével. Számos vidéki üzemben ke­vés a párttag, műhelyenként, brigádonként egy-kettő. A mozgósító munka eredménye azonban nemcsak a, kommu­nisták számától, hanem első­sorban az aktivitástól függ. Jó szervező munkával messzire el­ér egy-egy aktivista hatása. Se­gítsen a KISZ is, hiszen egyre több. az olyan fiatal technikus és mérnök, alá állandó kap­csolatban áll műhelye dolgo­zóival. Egyre több az olyan szocialista brigádtag, akit sze­mélyesen bánt, hogy a. mellet­te dolgozó selejtet, rossz minő­ségű terméket gyárt. A nagy­világ termékeinkről is megítél bennünket. A jó politikai fel- világosító munka eszköze le­het a jó és színes faliújság, egy-egy amatőr filmvetítés, kiállítás a külföldet járt mű­szakiak és szerelők emlékei­ből. A z ipari üzemek átszerve­zése lényegében lezár rult, egy sokat ígérő és sokat követelő tervév áll előt­tünk. Az ipari termelés hét százaléltíkal, az exportterv mintegy nyolc százalékkal nő. Az új és régi munkásokat, va­lamint a műszakiakat már holnaptól kezdve sokoldalúan tájékoztassuk a kooperációs és expprtfeladatokról. Az indulás biztató; sok üzem máris meg­kezdte az új év exporttermé­keinek szállítását. Ebben az esztendőben is mindenki előtt az a cél lebegjen, hogy minél több megbecsülést szerezzünk külföldön a magyar ipar ter­mékeinek. Jurmics László Annál inkább sürgős lenn*, ez a segítség, mert a Borsodi, és a Tiszai VegyikombinátnáJ is csupán 500 tonna cseppfolyós I ammóniát tudnak tárolni, a. komplex kipróbáláshoz pedig folyamatosan szállítva 2509 tonna kell. És ezt még három j tartálykocsival sem lehet biz- - tosítani. A KGST-országokkal egyéb­ként a Tiszai Vegyikombinát is igen értékes kapcsolatban van. Szovjet, mérnökök és . ' relőmúnkások segifettäk -a. kii,-5: Ionoson bonyolult berende# ' sek szerelésében, s a TVK-tiol több min! 1GB dolgozó tanult a Szfivjgítiíiiolian és Romániában — Mi a leendő gyár appará - i tusának betanítását már 1963b ben megkezdtük — hallottuk . Balog Györgytől. Itthon el- I méleti kiképzésen vett részt \ sok szakmunkás, gyakorlati ki- i képzésre pedig a szovjet és a j román vegyikombinátpkba küldtünk embereket. Sőt, so­kan elméleti és gyakorlati ol. tatásban részesültek Pétfürdőn és Kazincbarcikán is. Bizonyos hiány azonban még.. van szakmunkásokban. Első­sorban műszerészekre lenne szükség. - j fi pár!» és a szakszervezet a KlSZ-bizottség itt igen erőteljesen megnyilvá­nul mindenben. Nemcsak tag­gyűléseken és más összejőve- > télén magyarázzák az embe­reknek a TVK fontosságát, ha­nem léplen-nyomon találkö-! zunk az épülő gyárban ilyen ; plakátokkal, röplapokkal: „Szocialista brigádok, ifjú­sági brigádok, munkakollekli- vak! Hazánk vegyiparának fej­lesztésében nagy jelentőségű a Tiszai Vegyikombinát megépí­tése. Szocialista mezőgazdasá­gunk fejlesztése megköveteli az egy holdra jutó műtrágya növelését. Területünk dolgozói és mindazok, akik ebben Li­tern tudnak, kövessenek e! mindent, hogy biztosítva gyen a próbaüzem megkez­dése: 1964. október 1-én! __” É s a faliújságokon sorakoz­nak a felajánlások is. S bízunk benne, hogy ezek a felajánló* sok időben megvalósulnak, 5 jövőre már olcsóbba keiül a műtrágya országunkban, több valuta-mentes műtrágya jut a szántóföldekre, több lesz aZ olcsóbb gabona — a kérsjár. Ituttkay Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom