Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-29 / 50. szám

mti. tébn&t Sfc BSEAKMAGTAKOKMA« 4 gond milliomos 52 forintot ér egy munkaegység Ficsteiok űj tervei íj Szerencsi Csokoládégyárhan a funkcionáriusokat, ressprífe- Idősöket, közülük csalcnem mindegyik mindig arra várt, hogy mikor kezd munlcához a másik — jegyezte meg as új KTSZ-ti tkár. — Feladatter­vünk nem volt. és senki sem kérte számon, hogy mit vé­geztek egész évben. A taggyű- Tavaly nyolc ifjúsági brigád léseken elhangzott szavakból nem lettek tetteik. A . tagság látta ezt. és a fiatalok kezd­tek elfásulni a szervezettel szemben. Ezért választottuk újra a három alapszervezet vezetőségét... FsImsí fiatalok a gyár KISZ-szmezeFéheii Ahhoz viszonyítva, hogy - a gyárban ötszáznál több fiatal dolgozik, igen kicsi a 120 tagú ICISZ-szervezet. Ezért az új vezetőség most úgy döntött, hogy a faluról bejáró fiatalok­kal megbeszélik: a falúból iratkozzanak át a gyár KlSZ- szervezelébe, s az itteni réti- általános dezvényeken szórakozzanak, tanuljanak. — Máris több niint húsz fia­tal kérte az átigazolását ~» hallottuk Rákhel Erzsébettől. Nagy István, a gönci Kossuth Tsz kitüntetett állattenyésztője egyik üszőjével. a „gönci tájfajta" törzsállomány Egy kis „női” statisztika A megyei nőtanács értékelését lapozgatom. Mindössze öt asszony van a megyében, akii tsz-elnöknek, vagy elnök- helyettesnek • megválasztottak. Megdöbbentően kicsi ez a szám, különösen ha azt nézzük, hogy a megyében több mint 300 termelőszövetkezet van, amelyekben tehát több mint hatszáz elnöki, vagy elnökhelyettesi pozíció akad. Menjünk tovább. Brigádvezető 21 van. Érdekes, a brigádtagok többsé­ge azonban mindenütt nő, akik ugyancsak derekasan kivet­ték részüket a munkából, s az elmúlt évi viszontagságos idő­járás ellenére is eleget tettek kötelességeiknek. Munkacsapat vezetésre már többen bizonyultak érde­mesnek. Itt 527 asszonyt számláltak. Ez a. „nagy” szám■ a mezőgazdasági versenymozgalmaknak köszönhető, amelyben az asszonyok tevékenyen részt vesznek. 1963-ban harminc­egy munkacsapatban 783 nő versenyezett a szocialista cí­mért, 109 munkacsapatban — 1533 nő — el is érte a kiváló címet. A legalacsonyabb fokú versenyformában mindössze kilenc munkacsapatban vett részt 186 nő. A baromfi- és to­jástermelési versenyt ne is említsük, ahol szintén nagyszerű, kimagasló eredményt értek el megyénk asszonyai. Újabb furcsaságra bukkanok. Kern is hinné az ember, hogy egy ekkora megye mindössze 12 agronómusnővel di­csekedhetik, pedig milyen sok lány kap évente agronómusi oklevelet az egyetemeken! Ezek úgylátszik mindnyájan el­kerülik a megyét. Vajon miért? Talán nincs agronómus- lalcás? Vagy nem biztosítanak megfelelő fizetést? Esetleg tekintély hiány? Ezek a kérdések viszont válaszra várnak... — A kulturális és szociális bizottságokban kedvezőbb a helyzet, ezekben 536 nő dolgozik. Ez a kedvező helyzet is csak látszat, ha a számokra nézünk. De ha arra gondolunk, hogy a tsz-ekben öt-hat tagú ez a bizottság, rögtön összezsu­gorodik ez is. Van még a tsz-ekben ellenőrző és fegyelmi bi­zottság is, de itt is csak elvétve a.kad cgy-cgy nő — ezt a területet szinte kisajátították a férfiak! Az adatokat olvasva, arra a következtetésre kell jut­nunk, hogy termelőszövetkezeteinkben nem érvényesül még maradéktalanul a női egyenjogúság elve. Az elkövetkező években tehát ezt kell az asszonyoknak, „harci” feladatként is, zászlójukra írni. J. J. ISZM-irodalmi estek, tapasztalatcsere* látogatások A fiatalok új tervei között első helyen áll az Ifjúság a szocializmusért mozgalom szé­lesítése. Az idén már K.IS2J- brigádolcat szerveztek a do­bozmű hely ben. a mártó-osziá- lyon, a cukorka-csomagolóbam és a minőségellenőrző labora­tóriumban. — A szocialista brigádok munkáját ezután rendszeresen értékeljük — jegyezte meg a KISZ-titikár. — Sőt, minden egyes brigádtagot figyelemmel kísérünk: teljesíti-e normáját, nem vét-c a munkafegyelem ellen, higiénikusan és baleset­mentesen dolgozilc-e? Ezenkívül az idén még na­gyobb gondot fordítanak a közös tanulásra, szórakozásra is. A Csokoládégyárban jelen­leg két szeminárium működik Társadalmi ismeretek címmel, s hamarosan ismeretterjesztő előadások is lesznek itt az ifjúságot leginkább érdeklő kérdésekről. Kulturális programjuk sze­rint a tavalyinál több klub­összejövetelt, irodalmi estet, színházlátogatást cs kirándu­lást szeretnének szervezni. Tesívérüzemokkel történő ta­pasztalatcsere-látogatásokhoz a fiatalok a gyár vezetőségé­nek, pártszervezetének éa szakszervezetének segítségét ■térik. A tavalyi eredményekké! to­rát elégedetlenek a Szerencsi Csokoládégyár kiszesei. Még többet, még jobbat terveznék* S ha a tervek megvalósításá­hoz van elég akarat, ha a sza­vaik tettekké válnak és még akkor is elégedetlenek lesznek, azt is örömmel és ne rosszal­lással fogadjuk. (Ruttkay) Csorba pobarab Már régóta figyelem a vendéglők, üzemi étter­mek, cukrászdák pohara­it. Régóta bosszankodom rajta: mennyi törött szé­lű, csorba pohár van .ezeken a helyeken. Nem- 'rég például Ózdon, a Kék Acélban ebédeltem. Az asztalon négy pohár volt, s mind a négy re­pedt, csorba. A minap egyik ismerő­söm bosszankodva pana­szolta: bárom éves kisfia vizet ivott az egyik mis­kolci cukrászdában, s a törött szelő pohár meg­vágta az ajkát. A poharak „fogyóesz­közök” a különféle ven­déglátóipari egységek­ben, Nem kellene tehát megvárni ezeken a he­lyeken _ azt, hogy telje­sen széttörjenek, hanem bátran ki kellene selej­tezni, amikor egy kicsit fel m cg csorbul a szélük! (R.) gazdálkodik a tsz, milyen jöve- -delmet biztosít a nagy család- -eak? A 4 ezer holdas gazdálkodás '•— a meglévő hiányosságok el­lenére is — fejlődést mutat Megalakulása óta a járás leg­jobb termelőszövetkezetei kö­zé tartozik, s most úgy látszik, hogy a megye legjobbjai közé küzdötte fel magát. Az 19G2-es gazdasági évet 48 forintos munkaegységgel zárták. 19G3-ra 45 forintot terveztek, de az őszi Vetések kifagyása, az aszályos időjárás, a sertéstenyésztés kö­rüli nehézségek még ezt is bi- zonytalanná tették. Kellemes meglepetés volt tehát, amikor kiderült: 52.09 forintot ér egy munkaegység. V' A gönci Kossuth Tsz 1951. ta­vaszán alakult, három helyi 6sz egyesüléséből. Az egyesülés már az első évben — a kezde­ti nehézségek ellenére — jó eredményt hozott. Másfélmillió tiszta vagyonnal zártak, s egy munkaegység értéke 32 forint Volt. 1962-ben a tiszta vagyon megduplázódott, s 48 forint lett a munkaegység értéke. 1963. év végén 6 és félmillió a tsz va­gyona. A fel nem osztható tisz­ta vagyon 3 millió. Hétszázezer forint munkaegységre 4 mil­lió 190 ezer forintot osztottak szét a tagságnak, negyedmilli­ót pedig földjáradékra. Egy dolgozó tsz-tag évi átlagos jö­vedelme 12 ezer forint Egy munkaegységre vetített prémi-j um 7 forint, plusz a háztáji jö- J- sokat, szigorú intézkedéseket • hozott a tagsággal egyetértés­ben. Elsősorban bevezették a i fokozottabb takarékosságot . Egri András tsz-elnökről még a járási elvtársak is úgy nyi- . latkoznak, fogához veri a tsz . minden fillérét. A takarékos , gazdálkodás, a tagság összefo- : gása, szorgalma, a párt- és a ; tanácsi szervek segítése olyan ; eredményeket szült, ami ösz- , tönzőleg hatott a további mun­kára, s újabb gazdasági sike- ; reket hozott. Ez volt a titka . annak, hogy az 1963-as esz­tendő eredménye még az elő­ző évi jó jövedelmet is megte­tézte. A tsz szorgalmas tagsá-, ga, a célirányos vezetés tette lehetővé, hogy 2 millióval tel­jesítették túl a tervezett bruttó jövedelmet, és 130 százalékra teljesítették az áruértékesítési tervüket. A zárszámadő közgyűlésen a tsz gazdái nagy figyelemmel hallgatták a beszámolót, mely­ben a vezetőség önkritikusan mérlegelte az elmúlt gazdasági évet. Részletesen foglalkozott a beszámoló minden üzemág­gal. A lemaradásokkal, a túl­teljesítésekkel. Ilyen'nagy csa­ládban sok probléma akad egy esztendő során. Sok még a ten­nivaló annak érdekében is, hogy fegyelmezett és öntudatos legyen minden egyes tagja en­nek a nagy családnak. A fegyelmi bizottság beszá­toltságnak örvendő klubban. A szakmai továbbképzésre is nagy gondot fordít a tsz veze­tősége. Négy női munkacsapa dolgozik a tsz-ben, s nemes vetélkedés folyik az asszo­nyok között. A távlati terv szerint a gön­ci Kossuth Tsz mint körzeti központi község, szarvasmarha tenyésztésére van kijelölve. Nagyon helyes tehát a gönci tájfajta szarvasmarha törzs­állományának kialakítása. Mint a gönci magyar kajszi tájegység központi községe, a kajszi faiskola fejlesztése, a nagyüzemi kajszi telepítés bein- dítása az 1964-es esztendő egyik legfontosabb feladata. Három öntöző berendezéssel veszik fel a küzdelmet az aszály ellen, de nemcsak ker­tészeti, hanem más kultúrnö­vényeket is öntöznek. A gönci Kossuth Tsz-nek, mint lejtős területű tsz-nek, helyesen alakították ki távlati tervét: őszi kalászos és takar­mány termelés — szarvasmar­ha tenyésztéssel kombinált gyümölcstermesztés. A tsz tagsága gadta a vezetőség határozati javaslatát, mely után négy mi­niszteri kitüntetést, három ok­levelet és 40 tagnak pénzjutal­mat adott át a tsz elnöke. Németh Imre országgyűlési képviselő azokat a feladatokat, arne* lyelcnek megvalósításához ren­delkezésünkre áll az útmuta­tás. s mind nagyobb mérték­ben az állam anyagi támoga­tása is. És csak egyetérthetünk a vita azon felszólalóival, akik az eddiginél is hatékonyabb, kiterjedtebb és tapasztalatait a gyakorlat számára mielőbb, átadó tudományos kutatómun­kát kértek c feladatok még eredményesebb megoldásához. Megyénk sokat kér, s az ed­di gi éknél többet vár e téren a kompolti kutatóintézettől. Ami pedig a vita más® ” napirendi pontját, a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésének kérdését Il­leti.. hadd idézzük ismét »a elmúlt napokban megjelent párthatározatot: „A szövetke­zetig mozgalom fejlődésének elsőrendű politikai és gazds- sági feltétele a gyenge terme­lőszövetkezetek gazdálkodásá­nak további hatékony javítása- ■A gyenge termelőszövetkeze­teknek a tagság erőfeszítései­vel arányban álló, megkülön­böztetett állami . támogatási hell a jövőben adni." A szak* emberék. a tudósok vitája is erre a megállapodásra jutott. Ennek az útnak helyességéi igazolják számításaik. kezűket tűzi célul: Ja második ötéves terv hátralévő részében mintegy 400 ezer holdon kell talajjavítást végezni.” A vita, amely néhány nap­pal a párthatározat megjele­nése előtt zajlott le, ugyan­ezekre a következtetésekre ju­tott a lejtős területek haszno­sításának kérdéseivel kapcso­latban. És örömmel kell meg­állapítanunk azt is. hogy a vi­ta igazolta az e téren történt borsodi kezdeményezések he­lyességét, a megyei pártbizott­ság elmúlt év nyarán hozott határozatában lerögzített és a megvalósulás útján járó célki­tűzéseket. Népgazdaságunk nem mond és nem mondhat le a lejtős te­rületekről. És ezért fokozott mértékben folytatni kell a me­gyénkben megkezdett mun­kát, az erózió elleni harcot és az ezzel párhuzamos feladato­kat. A termőhelyi adottságok szerinti gazdálkodás, a domb- vidéki tsz-ekben minden ki­egészítő jövedelmi forrás meg­ragadása, a kisebb helyi víztá­rozók létesítése, az arra alkal­mas területeken a gyümölcs- kultúra megvalósítása, a talaj- javítás. a rétegvonalas műve­lés; az egyszerű és komplex talajvédelem megvalósítása. DO jteiiatóiatoáísfe towáfc* pvjsMj* Segítség a lejtős területeit és a gyenge termelőszövetkezetek gondjainak megoldásához Egy tudomány«»» vita néhány tapasztalata tohaságával küzdő és a ma még gyengén gazdálkodó, ke­vés jövedelmet biztosító ter­melőszövetkezetek tagjai szá­mára egyaránt. Tudományos életünk sem Nagy Sándor módjára akarja megoldani a. kérdést, hanem a szálak, a leg­hatékonyabb és leggyorsabban megoldható módszerek meg­keresésével. És azok. akik át­tanulmányozták az MSZMP Központi Bizottságának leg­utóbbi ülésén a mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztésének további feladatairól szóló ha­tározatát, örömmel állapíthat­ják meg. hogy a tudósok, a szakemberek miskolci vitája alátámasztja a párt e kérdése­ket is érintő iránymutatásai­nak helyességét. „A mezőgazdasági termelés növelésének legfontosabb fel­tétele a termőföldek ésszerű hasznosítása és védelme mel­lett a talaj termelékenységé­nek állandó fokozása” — álla­pítja meg a párthatározat, majd a továbbiakban a toöwatr ti tapasztalatokat, tudományos kutatómunkával, alapos szá­mításokkal alátámasztott meg­állapításokat, amelyek a viták során elhangzottak, s amelyek e két probléma megoldását igyekeztek előbbre vinni. Egy borsodi résztvevő, egy, a tudósok közé meghívott ven­dég, Szalipszlci András, fan­csali tsz-elnök felszólalásában felvetett gondolatokkal kell kezdenünk. A fancsali tsz- elnök a lejtős területek és a gyenge termelőszövetkezetele problémáit gordiuszi csomó­hoz hasonlftotta, s felvetette a kérdést, hogy vajon Nagy Sán­dor módjára, vagy pedig úgy akarjuk megoldani a csomót, hogy megkeressük a szálat, s kibogozzuk, valóban orvosol­juk mezőgazdaságunk: e gond­jait. . A vita félreérthetetlenül választ adott erre a kér­désre. Olyan választ, amdv megnyugtató kell. hogy legyen a lejtős területeken gazdálko­dó* »W &&& a, teiHésíset PX&­Elmúlt napszámainkban kivonatottan közöltük a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia ökonómiai és agrártu­dományi szakosztálya Mis­kolcon megtartott munka­értekezletének vitaindító előadásait. Ezúttal röviden összegezzük a vita me­gyénk szempontjából leg­fontosabb tapasztalatait. |3 izonyára számos több u éves tanulmány, jelen­tős minisztériumi intézkedé­sek, talán kormányhatároza­tok születnek annak a miskol­ci vitának gazdag tapasztala­taiból. amelynek során aka­démikusok. országos hírű tu­dós professzorok, elméleti és gyakorlati szakemberek fejtet­ték ki véleményüket mező gaz­daságunk két. országos mére­tű, fontos problémájáról, a lej­tős területek hasznosításának és a gyenge termelőszövetke­zetek megerősítésének kérdé­seiről. A mi feladatunk csupán annyi lehet, hogy kiragadjuk, s röviden ismertessük azokat a megyénkben is gyümölcsö­aúco. fdbasziiálbató vedelem. A tsz-ben több mint 120 tagnak 20—30 ezer forint körül van csak a munkaegység­ből származó jövedelme. A vezetőség beszámolója részletesen foglalkozott az 3963-as esztendő gazdasági ese­ményeivel. Ebben a határban is megtépázta a tél az őszieket. Kárt okozott az aszály, járvá­nyos betegség lepte meg a ser­tésállományt. A vezetőség, lát­n cirili?oe íormócvAií Á 800 éves történelmi múlttal bíró „hajdan szabad hajdú város” lakossága a tör­ténelem során még nem ün­nepelt olyan életbevágó, fon­tos helyi eseményt, mint ami­lyen a legutóbbi termelőszövet­kezeti zárszámadó közgyűlés volt Miután a Kossuth Tsz- nek 479 tagja van, így szegről- végről a község lakosságának nagy része érdekelt, hogyan mólója pedig a szociális és kul­turális bizottság munkájáról számolt be. Segítették az öre­geket, a betegeket, a szülő nő­ket, a házasságkötéseket. Mint­egy 100 ezer forintot használ­tak fel ezekre a célokra. A kul­turális alapból a tsz-klub be­rendezésére mintegy 20 ezer forintot fordítottak, tv, rádió, zongora, társasjátékok és könyvek állnak a tsz-tagok rendelkezésére a nagy látoga­szebb eredményekre lennének képesek. De hát milyen eredménye­ket értek már el? fiz eddigi imuikaversBiiyek. szemiís«?!'i5injokt rentfezvények Tavaly nyolc ifjúsági brigád közűi öt dolgozott a szociahs- ta címért. Az öl brigádnak mindössze 20 tagja volt. Két fiataltól fogadott el újítást a vállalat (50 ezer fo­rint megtakarítást jelent ez évente). Nyolc KISZ-tag vett részt az anyagtakarélcosság; mozgalomban (csaknem. IC ezer forintot takarítottak meg tavaly). Társadalmi munká­ban 35-en 250 órát dolgoztak, Két szemináriumot is ren­deztek az elmúlt évben, de csak 10—15 fiatal vett részt ezeken. Három TIT-előadást, egy kirándulást, egy színház- látogatást és sok sportösszejö­vetel t tartottak. Sole fiatal tanul, általános ég középiskolában, s ezek szá­mára a tószegek gyakran ren­deztek konzultációkat. — De ez még nem elég — is­mételte Rákhel Erzsébet. fi szavakból tettek legyenek! Tavaly is jobb lehetett vol­na a fiatalok munkája, szebb lehetett volna a KISZ műszak utáni élete, de: — Hiába választottuk meg — Elégedetlenek a mi fiatal­jaink. — Sok-sok idős ember­től hallottam már ezt a meg­jegyzést, s bizony a szavakhoz gyakran rosszalló kézlegyin­tés és ilyen folytatás fűződött: — Pedig mi ilyen korunkban örültünk volna, ha ... És itt hosszas felsorolás kez­dődött a munka értékeléséről, a megbecsülésről, a bizalomról, a kulturális- és sportlehetősé­gekről, amelyeket ma már minden munkahelyen megad­nak a fiataloknak és lám — ők mégis elégedetlenek. De ez az elégedetlenség mégsem ér­demel rosszallást, lebecsülést. A többet, jobbat akarás vá­gya váltja Id ezt a fiatalokból. És ez a vágy feltétlenül hasz­nos, a haladás mozgatója. Er­re gondoltam legutóbb Sze­rencsen is. amikor a Csokolá­dégyárban egy idős munkás­ember után a fiatal, újonnan megválasztott KISZ-titkárt hallgattam. —- A mi KISZ-szervezetünk tavaly a legfontosabb felada­tokat teljesítette a termelés, az oktatás, a. kultúra és a sport területén — mondotta Rákhel Erzsébet, az új titkár. És nyomban hozzátette: — De ez nem elég. A gyár- : ban több mint ötszáz fiatal ; dolgozik, közülük 120 KISZ- tag. Ezek a fiatalok sokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom