Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

,/\ Világ proletárja*, egyesüljelek* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX, évfolyam, 48. szám Ara 50 fillér Csütörtök, 1904. február 27. Ébredő földjeink 4 bidegi'ogú télutón tava­szi napokról álmodunk. Haj nalonkint felpattan szemhéjunk, s az ablakra bá­mulva, nézzük az álmosító kö­döt, a kinti világot, mely rideg, s olvadó hófoltjai vak csúnyács­ka ugyan, de a levegő rezgése mégis a tavaszt idézi. Varjuk már, hogyne várnánk! Várjuk, mert bár szép a tél fehér hóbundájával, szebb a ta­vasz nyíló virágaival, orgona­illatos estéivel, tarka mezői­vel. Várjuk, mert; a tél kény­szeredett elvonulása semmi örömet nem nyújt; unjuk a visszatérő fagyos reggeleket, a tüzelő gondokat, és az ólmos esőt .igérő meteorológiai jelen­téseket. De túl ezeken a személyes dolgokon, várjuk a tavaszt, mert folytatni szeretnénk az ősszel abbahagyott munkát. Országos dolgaink a földekre szólítanak bennünket, csata­sorba hívják a gépeket és a dolgos karolt erdejét. Földje­inket itt-ott még jégpáncél és hótakaró borítja. Alatta azon­ban sarjad az új élet; parányi szív-levélkék birkóznak a hi­deggel, s párolog, tágul, ébre­dezik téli dermedtségéből a föld is. Ö, mennyire féltjük, Vigyázzuk a sarjadó új életet, melynek magját a múlt ősszel hintettük ágyába! Tízezrek fog­tak össze, s dolgoztak úgy, mint talán még soha. Összefo­gott megyénk parasztsága, a hívó szóra jöttek, segítettek a munkások, s a borsodi nagy­üzemi táblákon reggeltől estig, sokszor még éjszaka is zajlott a munka. Ősz végén, mikor visszanéztünk, s eredményein­ket összegeztük, elmondhattuk: Borsod történelmében ilyen még nem volt: a megye terme­lőszövetkezeti parasztsága nagyszerű lelkesedéssel teljesí­tette tervét. Elvetettük az őszieket, a mélyszántások zö­mét idejében és jó minőségben elvégeztük, a betakarítással nem késtünk. Hogyne várnánk hát annyira s tavaszt, mikor ebben a vetés­ben annyira szeretnénk már gyönyörködni; óvni, ápolni, to­vábbi munkáit végezni. Járjuk a mezőt, a bevetett táblákon rugdossuk a fagyos rögeket, ro­pogtatjuk a vékonyodó jégpán­célt és közben szívünk tele van féltéssel, aggodalommal. Csak már ne jöjjenek kemény fa­gyok, vonuljanak le szép csendben a belvizek; nézeget­jük a földet, hogyan telelt ki a vetés, mennyit kell kiszánta­ni, mikor lehet már simítózni, fogasolni, műtrágyázni, új magot vetni. A parasztember télen sem tud tétlenkedni, bár a fagyos Világ bizonyos értelemben ar­ia kárhoztatja. Mindazonáltal tesz, vesz az istállóban, a jó­szágok körül, vagy a szerszá­mokat reparálgatja. De az igazi munka mégis csak tavasszal kezdődik, amikor kiszabadul­hat a szélfújta mezőre, melyen már nyílik a hérics és a kökör­csin. Attól kezdve minden per­cét ott szeretné tölteni: szánt, Vet, s a természet nagy meg­újhodásában megfiatalodva, feszülésig tele van lelkesedés­sel és versenyt dalol a magas­ban csapongó pacsirtával. I "\ brednek földjeink, sár- ^ gállnak a partok, s lát- tukra szaporábban fut­kos ereinkben a vér: már lá­zasan toporgunk, s ha tehet­nénk, siettetnénk ezeket a bi­zonytalan télvégi napokat. Nagy elhatározással várjuk 1964. tavaszát. Tengernyi mun­ka vár ránk, hirtelenében ösz- sze se tudnánk számolni. Nem késlekedhetünk hát ebben a várakozásban addig sem, amíg barkaágas koszorúival, illatos virágaival a tavasz tündére megérkezik. Minden óra és minden perc drága már. A termelőszövetke­zetek és a gépállomások mű­helyeiben szerelőt, a régi he­lyett új alkatrészt kérnek a traktorok, tárcsák, kultiváto- rok és vetőgépek. Ha nem is elegendő, de nagyjából megje­lelő gépparkkal rendelkezünk: a parasztember válláról levet­tük a legnehezebb munkákat. Am ezeknek a gépeknek egy része még javításra vár, s mi szeretnék, ha az első tavaszi napon mindegyik a helyén lenne. Másképp nem tudunk mintegy százezer hold szántás­sal időben végezni. Ugyanezek a gépek traktorost kérnek nyergükbe; még nem tudhat­juk előre, milyen tavaszunk lesz, s mikorra érkezik meg. Számolnunk kell a kétműsza- kos és az éjjeli szántással is. Be hogyan, ha nincs elegendő szakember, s e hiány még erő­teljesebb, ha az érkező új gé­peket is számításba vesszük. Jó lenne hát, ha (amíg van idő) a termelőszövetkezetek elkül­denek traktoros iskolára embe­reiket, s ha minél többet kül- denének, mert a szakképzett­ség és a gépek ismerete ma már nagyon fontos. V árjuk a tavaszt, de azért sokan meglepődnének, ha váratlanul, hirtelen betoppanna: hirtelenében azt sem tudnák, mihez kezdjenek. Pedig a szervezetlenség, s a kapkodás rányomja bélyegét a munkára. Szocializmust építő munkánkban ezt nem enged­hetjük meg magunknak. Még két esztendő és befejeződik második ötéves tervünk, nem közömbös tehát, hogy a mező- gazdaság mivel segítheti az eredményes befejezést. Ezt ol­vashattuk ki a Központi Bi­zottság határozatából is. S nem közömbös az ország számára, hogy a borsodi mezőgazdaság milyen mértékben veszi ki ré­szét ebből a munkából. Az ősziek idején bizonyítoltak a borsodi dolgozó parasztok, ki­apadhatatlan erőforrásokat tár­tak fel, s helyesen kamatoztat­ták. A legnagyobb erőforrás azonban mégis csak az emberi akarat és a lelkesedés. A most. következő, nagy, tavaszi mun­kák idején ismét ugyanolyan helytállásra, összefogásra és lelkesedésre van szükség, mint ősszel. I-ía mindez él az embe­rekben és tovább is tudjuk fej­leszteni. a siker nem marad­hat el. R eméljük és várjuk, hogy a tavasz már nem ké- sik sokáig. Földjeink letisztulnak, felszáradnak és a jószagú mezőkön gépek és emberek seregétől lesz^ mozgal­mas ismét a borsodi fáj. Onodvári Miklós Mezőgazdasági nagyaktíva-értekeziet lesz Ozdoii A .megyei Pártbizottság ha­tározata értelmében az ózdi 'Járásban is a tavaszi munkák *ninél jobb előkészítését szor­galmazzák. Mit kell tenni Nárt, hogy az idén még gaz­dagabban teremjen a föld, ®hint tffissűy? Errőí a témáról tart előadást szombaton dél­előtt, a mezőgazdasági nagy- aktíva értekezleten Mezei Gyula, az ózdi járási pártbi­zottság párt- és tömegszerve­zeti osztályának vezetője. A mezőgazdasági nngyaiktíva- értekezletet az ózdi művelő­dési házban tartják. Rajna—Majna -Ruhr Á gyenge icrine!őszövell<ezeíck megerősítésének gazdasági problémáiról © A Pál utcai fiuk és a gyermekszínház m A OVIK győzött Kassán Oriásdaruk az építőiparnak Az E, M. Építőipari Gépesítő Vállalat az idén kétszeresére, azaz 412 millió forintra emelte gépesítési tervét. Ez évben nagy teljesítményű toronydarukat hoznak be a Szov­jetunióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból és Lengyelországból. Összeállítják az NDK-böl érkezett Rapid toronyáarukat. Kurucz Miklós műszaki előadó és Rákos János szerelő az összeállítás részleteit beszélik meg a tervrajz alapján. Végei ériek a Hazafias Népfront fal úgy illései A megye városaiban is megtartották a választásokat A Hazafias Népfront községi bizottságainak választógyűlé- seit a terveknek megfelelően mindenütt befejezték. A megye városaiban, Miskolc kivételé­vel, sorra megtartották a gyű­léseket. Az alábbi összeállítás­ban tudósítóink, levelezőink számolnak be városaik, közsé­geik eseményéről. „A. város népe tettekkel bizonyít“ Sátoraljaújhelyen a városi tanács dísztermében tartották a Hazafias Népfront választó- gyűlését. A nagy számú közön­ség soraiban üzemi dolgozók, pedagógusok, műszaki értel­miségiek és az egyházak kép­viselői is jelen voltaié. A gyűlést dr. Németh Pál, a városi tanács elnöke nyitotta meg, majd Simonits Sándor, a közgazdasági technikum igaz­gatója, a népfront városi bi­zottságának elnöke tartott be­számolót, Sok szép eredmény­ről számolt be, hiszen az el­múlt évben a város lakói 63.2 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Megépítették a magashegyi kilátót, az úttö­rők útját, elkezdték a vidám­park munkálatait. Mindebből a népfront aktívái jelentős részt vállaltak. De részt kértek a felnőttoktatás szervezéséből, a kulturális feladatok ellátásából is. A város népe tettekkel bi­zonyít — hangsúlyozta a beszá­moló. A felszólalásokból kitűnt: ez a mondat az elkövetkező évek­re is érvényes lesz. Fiilöp T^ászló Csaknem 800 eaei* forint értékű társadalmi munka Kazincbarcikán Csikós Ist- vánnénak, a városi tanács el­nökének megnyitója után dr. Kémeri Dezső, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöke tartott beszámolót. Különösen sok szó esett arról az áldozatkész munkavállalás­ról, amely fényesen bizonyítja: a város lakói mindent meg­tesznek környezetük szépítésé­ért, rendezéséért. Ennek szem­léltetésére hadd idézzük a be­számolót: „A város lakói az elmúlt évben 790 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek." A gyűlésen elhatározták, hogy ez évben 800 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik a város rendezését. Ezt a munkát főleg a gtrand és a vidámpark építésénél kíván­ják felhasználni. '* Halmágyi Balázs Járda, csatorna, villany Mezőny-arádon. zsúfolásig megtelt a művelődési otthon nagyterme a népfront választó- gyűlésén. A község lakói elége­detten hallgatták az elmúlt évek községfejlesztésének ered­ményeit, melyeknek sikeréért a Hazafias Népfront is sokat tett. A községben 6200 méter járdát építettek, a villanyháló­zatot két. kilométerrel megnö­velték. ástak egy vízlevezető csatornát is két kilométer fiosz- szúságban. Mindezekhez a köz­ség lakói szívesen adták segít­ségüket: az elmúlt évben 64 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A gyűlésen mint az elkövet­kező évek egyik feladatáról szóltak a község csinosításának, szépítésének, parkosításának szükségességéről is. Kalanovics Andrásné A knlíuráliiabi» faluért A hernádnémeti választó- gyűlésen is sok szó esett a fa­lut közvetlenebbül érintő kérdésekről. Elhatározták, hogy felújítják a művelődési ott­hont, a járdát tovább építik és nagyobb gondot fordítanak a felnőttoktatásra is. Szóba ke­rült az is, hogy a helyi anyago­kat az eddiginél jobban ki kel! használni. A Hernádból példá­ul kavicsot termelhetnek. A feladatokhoz a szép számú közönség társadalmi munkát ígért. 3,7 millióval több Szép eredményeket értek el az elmúlt évben a Lenin Kohá­szati Művek vasöntöde gyár- részlegének dolgozói. Versem - Vállalásaikat; „ maradéktalanul teljesítették. A közelmúltban felajánlották, hogy az idén 3 százalékkal teljesítik túl ter­vüket, Ez azt jelenti, hogy mintegy 3,7 millió forint érté­kű henger es egyéb extern, va­lamint export öntvényt, ad­nak terven felöl a népgazda­ságnak. Fokozzák a hengergyártast is az idén, továbbá kísérleti öntéseket végeznek majd inde­finit és gömbgrafitos henge­rekből. A vállalások foglal­koznak a műhely rendjével, a késésekkel és kimaradásokkal, a munkásvédelemmel és az ok­tatással. Lengyel külkereskedelmi vállalat mintaüzeme lett a Berentei Kennyűbetongyár. A baráti Lengyelország segítségével felépült Berentei Könnyűbe- tongyár jelentős hasznot hajt a népgazdaságnak. Az új üzemben a Borsodi Hőerőmű pernyesalakjából, amelynek elhelyezése az utóbbi években már sok gondot okozott, érté­kes gázszilikát terméket: hő­szigetelő és építőanyagot ké­szítenek. A határidő előtt fel­épült gyárban a lengyel szál­lítóiéi által vállalt garanciális próbatermelés most fejeződött be. Az eredmény felülmúlta a várakozást. A berendezésekkel 72 óra alatt a tervezett 1800 köbméter helyett 2100 köbmé­ter, gázszilikát falazóelemet állítottak elő. Ennek az új anyagnak súlya igen könnyű, szilárdsága pedig a másod- osztályú tégláéval egyenlő. Fúrható, faragható, szögelhető anélkül, hogy elrepedne, és a pernyesalakból készült, falma­gasságú blokkokból négyeme­letes lakóházakat is összesze­relhetnek. Igjr a lengyelek se­gítségével eddig Európában felépült gázszilikát gyárak kö­zül a legjobb termelést és mi­nőséget a berentei érte el. Ezért a Cekop lengyel külke­reskedelmi vállalat a magyar gyárat mintaüzemmé jelölte, és ezt mutatja be külföldi vásárlóinak. Kitünően nyűbetongyárban a hazai épí­tőipar munkájának meggyorsí­tására az idén többek között 40 ezer köbméter falmagasságú blokkot készítenek, amely 100 négyemeltes lakóház összesze­reléséhez elegendő-. Az elemek ősszeOTesztéséhes szükséges hornyokat eddig gyártás köz­ben a beton öntésénél képese­tek ki. Ez lassította a terme­lést és minőségileg sem felelt meg. Ezért Lengyelországból két nagy teljesítményű horony­maró gépet vásároltak, ezek próbaüzemelését kedden kezd­ték meg. Egy-egy ilyen beren­dezéssel a számítások szerint naponta 150—160 köbméter építőelemen alakítják ki a pontos méretű hornyokat. Az új építőanyagból, amelynek Íriszállítását már megkezdték, az idén például Sajószentpéte- ren hat négyemeletes lakó­házat emelnek. Február 29-én: A Hazafias Népfront városi küldöttértekezlete A Hazafias Népfront Miskolc városi bizottsága február 29- én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel rendezi meg a városi küldöttértekezletet. Urbanc.sok Mihály elnöki megnyitója után Szuchy Ró­bert, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára számol be a moz­galom négyéves munkájáról, a népfrontbizottság tevékenysé­géről. Ekkor választják majd újjá a városi bizottságot, s küldötteket delegálnak a me­gy® értekezletre; FÉL FÜLLEL — Ha majd ötös találatod lesz, apu, mire költjük el azt a sole pénzt? — Építünk majd egy szép Sás házat, veszünk egv autót, aztán mindegyikünknek ru­hák cipőt — sorolja az apa. • Aztán nyersz majd meg egyszer sok pénzt? — faggatózik a gyerek. *7 Nem kisfiam, az egyál­talán nem valószínű! De már erre lefelé görbül a gyerek szája: — Akkor miből veszed meg nekem a horgászbotot? te*. M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom