Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

Vxlágr prolöf&ria!, egyesülj eteM A MAGVAU SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÉQVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam. 17. szám Ara 50 fillér Szerda. 1964. február 26. Rekonstrukció A lexikon szerint a re- könstrukció: hely rááll í­tást, kiegészítést jelent. E hidegen s idegenül hangzó, nehézkes, recsegő szó itt ná­lunk Borsodban új fényt kap, új értelemmel telítődik. A hangzás sajátos atmoszférát teremt. Ha azt mondjuk, írjuk: re­konstrukció, különösen a Mis­kolcon és a környékén lakók­nak, már nem kelt meghatá­rozni a helyet. Az emberek ön­kéntelenül a Bükk lábánál füstölgő kohómiire, a durva- hengerműre gondolnak. A kép­zeletben. fényképek vagy sze­mélyes élmény alapján meg­elevenedik egv félévszázados mű. Dübörgő hengersorok, gáz, gőz, füst, korom, tüzes, nyúló, tovagördülő acél. A fémek vad küzdelmében ott izzad, küszködik a hengerész, talán éppen úgy,- mint az évtizedek­kel ezelőtti generáció. .Rekonstrukció... E szóban benne van korunk lehellete, ösztönzés, sürgetés. A világ nagyobb robajjal, har­sogva rohan előre, Az anyagi- technikai forradalom, a tudo­mány új csodákat szül: atom­erőműveket, szputnyikokat. A két világrendszer békés gazda­sági versenye, amelyből, ez csöppet sem vitás, a kommu­nizmus kerül ki győztesen, kü­lönösen az utóbbi években egy­re magasabb mércét állít az ipari üzemek termékei - elé is. Bárhogy is erőlködünk, a roz­zant térdű mű majdnem pri­mitív berendezéseivel már nem lehet növelni a termelést, a termelékenységet: a 'fejlődés, a világszínvonal útjában van. Ilekóústrúkció... A „haldokló” mű utolsó napjait éli. A hengerészek fo­kozott munkára „nógatják” az öreg berendezésekét. Kihasz­nálják a „végnapokat”, hogy a •napi szükségletek kielégítésén túl némi tartalékot is termel­hessenek. Hogy a közép- és finom hengersor, a gépipari üzemek a nagy átépítés ideje alatt se szenvedjenek anyag­hiányban. A hengermű roba­jéba robbanások, légka] apa­csok zaja vegyük Régi építmé­nyek tűnnek el, s helyükön új létesítmények születnek, az új helyiségbe modem gépek, be­rendezések kerülnek. A régi fokról fokra átadja helyét az újnak. Rekomstruikció... nagy nyilvánosság előtt még kevésbé ismert, milyen mű váltja fel a régit. Áz általános adatok is­mertek: korszerű, automatizált hengermű épül, ez lehetővé, teszi, hogy a jelenlegi terme­lést csaknem megkétszerezzék. Es ez még nem minden. Az új sorok gazdaságosabban mű­ködnél:, lehetővé teszik a vá­laszték bővítését. az igények sokoldalúbb kielégítését, a mi­nőség javítását. Alapul szol­gál, hogy a vállalat egész tevé­kenységét a világszínvonalra emelhessék. Ebből következik, hogy a durvahengerműi átépí­tés nemcsak a diósgyőriek, a borsodiak szívügye, Iranern fontos népgazdasági érdek is, hiszen a termelés, a termelé­kenység növekedése kihat a nemzeti jövedelem alakulásá­ra. végső soron a dolgozók életszínvonalára. Az építkezés egyik művezetője igen szem­léltetően ismertette az átépí­tés. a felújítás jelentőségét. ..TTa a zsebemben csak tíz fo­rint van, nem vehetek ki be­lőle buszai.” Tgy van ez egy ország életében is. A népgaz­daság zsebelje egy automatizált hengermű révén több termék kerül, és ez a több a különféle csatornákon szétáramlik, több hér. több iskola, több ruha. cipő, háztartási nép formában *— a lakossághoz. Kekosmiartikció.. I A nagy átépítés nem valósul meg puszta óhajra. Sok ezer ember munkája szükséges hozzá. Ötvennégy vállalat dol­gozói, vezetői fogtak össze. Kit ez, kit az hajt. De bárkit, bármilyen érzés, cél irányít is, a nagy munka ritmusa, mond­hatnánk, forradalmi pátosza általánosságban véve minden­kit 'magával ragad! A Mélyépítő Vállalat főmér­nöke saját munkájukat így jel­lemezte: „Eddig defenzívában voltunk, most offenzívábán vagyunk”. És ezt lehet általá­nosítani is. A kezdeti esetle­ges döccenők, apróbb, na­gyobb huzavonák megszűnnek, s valamennyi vállalatot az jel­lemzi: vállalati, népgazdasági és ezen túl saját becsületbeli ügyének tekinti a munkát. Ez tükröződik abban is, hogy a rekonstrukció ez évi I. sza­kasza, bár a terv az említett népgazdasági okokból feszített, lényegében megvalósult. És itt lehetne beszelni a tervezőkről, akii: az esetlegesen szükséges tervmódosítást elvégzik, az LKM-ről, amely az'eredetileg tervezettnél nagyobb területet adott át az építőknek, a BMV- ről, amely ezzel a lehetőséggel tudott élni, a Diósgyőri Gép­gyárról. ahol a rekonstrukció­hoz szükséges berendezések készítése központi üggyé nőtt. És 1 elletne szólni a beruházó és a kivitelező vállalatok párt­szerveiről. amelyek szocialista szerződést kötve, sokoldalúan segítik a rekonstrukciót. a KJSZ-rol, amely védnökséget vállalva ügyködik a mii mi­előbb i. magyaidsulásá n. Rekonstrukció..; M ennyi gonddal, mennyi bajjal jár. És, itt-ott, még az ÉKM-ben", még a Ganz-MÁVAG-ban is van egy kis javítanivaló. Normális építési ütem melleit .egy kis zökkenő, egy kis késlekedés fel sem tűnik. De itt minden nap, minden óra sokat jelent. Min­den perc, másodperc késleke­dés több ezer, illetve több száz forint, veszteséget:, s az előre­haladásnál ugyanannyi nyere­séget jelent. A rekonstrukciót végző 54 vállalatnak, de az ország egyetlen lakosának se közömbös, mennyit haladnak előre az előkészítő munkában, a nagy leállás idejére és az arra beütemezett munkákat el- bészítik-e vagy sem. s szep­tember 15-én, s akár előtte, vagy utána egy perccel is be­fejezést nyer-e a rekonstruk­ció. s az új mű megkezdheti-e próbaüzemelését. Rekonstrukció.' Több, mint termelés, építés — emberi ügy. Nagy képzett­ségű szakemberek. szak- és segédmunkások hétköznapi és mégis nem mindennapi ügye. Emberi sorsok, jövők, örömök, s talán csalódottság, kiábrán­dultság is kapcsolódik hozzá. Es ide talán egy intelem kí­vánkozna. valami ilyesmi: ne feledkezzünk meg a nagy mun­kát végző emberekről, a min­dennapi gondokrol, aprónak látszó emberi ügyekről sem. mert végső soron minden, ami itt lezajlik, az emberért, az emberek közös és egyéni bol­dogulásáért történik. De talán erre nincs is szükség, az össze­működő ifjak, s felnőtt embe­rek erről talán egy pillanatra se feledkeznek meg'. A rekonstrukció közös szívügy, és a szivekből igaz, nagyszerű emberi érzések, célok s vágyak fakad­nak. És ezelctől az érzéseidtől, céloktól, vágyaktól kap áj fényt, új értelmet a hidegen,' idegenül, hangzó, nehézkes, re­csegő szó: rekonstrukció. Cseri»» Bart» Rajna—Máj na — Ruhr A lejtős területek hasznosításának kérdései Borsodban Tanuló ózdiak 9 Az óvodák és napközi otthonok helyzete Miről írnak levelezőink ? Dohánysímítás Az elmúlt évben 13 holdon termelt dohányt a mezőkeresztes» Aranykalász Termelőszövetkezet. A 18 tagú női brigád, amely a termesztéssel kapcsolatos munká kat végezte, másodszor nyert-e e! « megye legjobb dohánytermesztő csoportja címet. Képünkön: az asszonyok a dohány simítását végzik. Napon ht 250 négyzetméter fiidémpan el Aiiogy közeledik a tavasz, úgy sokasodik a munka az Al- sózsolcai Épületelemgyárban. Borsod megye új üzeméből, amelyet az élmúlt év végén ad­tak át rendeltetésének, az idén több mint 200 millió forint ér­tékű, előrefeszített, acélhuza­lokra öntött födémpanelt, vas­úti aljat, távvezetéktartó oszlo­pot és más építőelemet szállí­tanak ki az ország különböző tájaira, városaiba. A fiatal üzem dolgozói az enyhe időjá­rást kihasználva, már három műszakban termelnek, és arra törekednek, hogy a közeli he­tekben megkezdődő nagytöme­gű lakásépítkezéseket megfele­lő mennyiségű, valamint minő­ségű. előregyártott építőele­mekkel lássák el. Munkájuk sikeresnek bizonyul. Naponta átlag több mint ezer vasúti al­jat, 180 távvezetéktartó oszlo­pot és 250 négyzetméter fö­démpanelt állítanak elő. A la­kásépítkezéseket. meggyorsító paneleket elsősorban a miskol­ci, a debreceni, a salgótarjáni, a nyíregyházi és az egri épít­kezésekre küldik. Miskolcon például az idén valamennyi közép- és nagyblokkos építke­zésnél az alsózsolcai gyár pa­neljeit használják fel. A már hagyományos elemeken kívül az Idén előreláthatólag a máso­dik negyedévben új gyártmá­nyok készítését is megkezdik. Tanulmányi kirándulásokra készülnek a mezőkövesdi tsz-paraszt ok A mezőkövesdi Búzakalász Termelőszövetkezet és a járá­si művelődési ház két, tapasz­talatcserével egybekötött tanul­mányi kirándulást szervez. E kirándulások a szakmai tapasz­talatszerzésen túl növelik a résztvevők általános ismerete­it, hpnisemreti tájékozottságát és nem utolsó sorban igen kel­lemes kirándulást, szórakozást is jelentenek. Az első csoport, értesülésünk szerint február 27-én reggel, illetve hajnalban indul Mező­Új állami áruház épül Óidon (Tudósítónktól.) Ózd rohamosan növekvő la­kossága régóta hiányol már egy korszerű állami áruházat, ahol mindent megvásárolhat. Vá­gyuk hamarosan valóra válik. A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói még a múlt évben elke?:dték a 20 millió fo­rintos beruházás munkáit. Az emeletes, korszerű áruházban helyet kap majd a női és a fér­iidivat, kötöttáru, rövidáru, sportszer, játék, .ajándék,, mű­szaki, ezer apró cikk, illatszer, cipő, bunda, kalap, méteráru, lakberendezés, férfi és női kon­fekció osztály, melynek forgal­mát 100 főnyi személyzet, látja eL A tervek szerint az új állami áruházat 1065. január 1-én ad­ják át a vásárlóknak. <W. Gp.) kövesdröl, délelőtt a Uisbér- battyánpusztai Virágzó Terme­lőszövetkezet gazdaságát tekin­ti meg, délután pedig a Bábol­nai Állami Gazdaságot. résztvevők az estét és az éjsza­kát Sopronban töltik. Másnap a Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet üzemegységeit tekintik meg Sopron horpáeson és Fer­tődön, délután Veszprémmel ismerkednek, az éjszakát pedig Balatonalmádiban töltik. Más­nap megtekintik Székesfehér­várt, az ottani Uj Élet Terme- iősaövetkezetet, és onfläii. in­dulnak haza Budapesten át Mezőkövesdre. Ebben a cso­portban ötvenötén vesznek részt. A .másik, csoportban ugyan­csak ötvenöt tsz-paraszt indái március 2-án Nyíregyházára. Ismerkednek a várossal, » gyümölcstermelő szövetkezet gazdaságával, másnap pedig Sárospatakon az állami gazda­sággal és a Rákóczi Termelő- szövetkezettel. A sárospataki tartózkodást pincei átoga tássa! is összekötik.-----------------­A z okos ember tanul a ku­darcokból, s nem hagyja, hogy az indulatok istrángja ide-oda rángassa. Ilyenek a prügyiek is. Két tsz, a Petőfi és a Tiszá­mén! e osztozik a jó és rossz határon. Mert van itt szik, ho­mok és olyan talaj is, ahonnan az ötven mázsa kukoricát, is letörik. Nem kis fájdalommal szüle­tett. itt az új. 1960-ban az ala­kulás után a Tiszamente halá­rában a kukorica nagyrészt kapálatlan maradt, sok takar­mány elrohadt, az agyakban, a szívekben ott, élt a vajúdás. Most, hogy bent ülök a Tisza­mente irodájában és az elnök, Vajtó Miklós, valamint Jakab István agronómus szavait hall­gatom, úgy tűnik, hogy az ak­kori események már csak em­lékek. Hangjukból megfonlolt- ság árad. Azt, hogy a Petőfi 40 forintot, ők pedig csak 23.30-at fizettek egy munkaegységre, nem tartják nyugtalanítónak. A Petőfinek jobbak a földjei, a Tiszamentének viszont .na­gyobb a vagyona, s ezt most úgy tekintik, mint a ;ió tyúkot, ami meghálálja majd a törő­dést. Eddig már megjavítottak 250 holdat; messze], gipsszel, lignittel, szerves és műtrágyá­val. Az agronómus ezt mondja: — A tagság látja, hogy ez az egyedüli helyes út. Ha most azt mondanánk, hogy lóval szánt­sunk. kinevetnének. Néhány évvel ezelőtt viszont úgy véle­kedtek. hr«ev pA&gyi UcótUUa gépállomással dolgoztatni, mert elvisz minden pénzt. Az évek sok mindenre meg­tanították a prügyieket. A leg­főbb természetesen az, hogy most; már szívük, értelmük és igyekezetük is ott van a tsz- ben. A fiatalok is látják már a tsz-ben a „fantáziát”. Az eddi­gi öt tanuló mellé most nyolc jelentkezett. fl mélyszántás áldás a fűidnek Az aszály gyakran tolakszik erre! hívatlan vendégként. Az elmúlt évben 36 vagon gabonát vitt el, 12 forintot a munkaegy­ségből. Ettől függetlenül min­denkinek van kenyere. De 1930-ban, amikor még lóíoga- t okkal karistolgatták a földet, az aszály elvitt minden gabo­nát. A sekélyen szántott föld nem tudott, csapadékot tárolni. Abban az évben sokan ettek kukoricás kenyeret Prügyön. Ha az ősszel nem lett volna gép, a szárazság miatt csak áz idén tudtak volna szántani. Régen szeptember 18-án meg­kezdték a vetést a határban, és sokszor eltartott november vé­géig. Most egy kis büszkeség­től feszülnek, hissen as ősá Vetéseket október közepéig tel­jesen letudták. Íz aszály ellen A prügyi emberek hosszú évtizedeken keresztül tehetet­lenek voltak a gyilkos száraz­sággal, az aszállyal szemben. Hányszor támasztott ez ki Iá- tástalanságot, hányszor szorul­tak ökölbe emiatt a kezek? Er­re ma is jól emlékeznek Prü­gyön. Most az iskolát végzett elnök, a diplomás mezőgaz­dász, természetesen a tagság helyeslésével, megálljt mond a természet kényének-kedvének. Az idén egy nagy öntözőgépet várnak. Száz, hold pillangóson már fügét mutatnak az, aszály­nak, és azt hiszem, ha később is, de megvalósul az a dédel­getett szándék, hogy az öntö­zés a 2400 holdnyi szántóból 900 holdra kiterjedjen. Ehhez természetesen még gyarapodni, erősödni kell, jobban gazdál­kodni. Eddig a jövedelem na­gyobb részét a szántóföld, a növények adták, de most már van száz férőhelyes,, magtár- padlásos istálló, ugyanilyen be­fogadó képességű növendék­szállás, 500 sertés részére hiz­lalda. se rtésfi áztató. 24 hold terméséhez dohánypajta, bori- júnévelő. Mindez nagyon sokba került. Erre nagyon sokat ál­doztak, a be most kevesebbet osztottak, a magyarázat rész­ben ebben is rejlik. Tudják azonban azt is, hogy a nagy­üzem enélkül nem lehet meg, így érdemes pillangósokat ter­melni. Szép számú a jószágállo­mány, s az idén megfordul a inéi'leg is, a jövedelem na­gyobb részét már az állatte­nyésztés adja majd. Változik a gondolkozás A korábbi években ugyan­csak a körmére kellett, nézni néhány embernek, mert ahogy a tsz vezetői kedélyesen mond­ják, egyesek a közös vagyon* igyekeztek egyéni megőrzésbe venni. Már ez is a múlté. Nem­csak szépen hangzó kijelentés, hogy a Tiszamentében ott van az emberei: szive és értelme is. Ha valamire szüksége van a gazdaságnak, akkor a tagok erejükhöz mérten segítenek. Ha kell, hozzák a háztájiból a boronát, az ekekapát, vagy a szánkókat. Mind kevesebbet hallani már a múltat, idéző szót: az enyém. i Egyetlen családdá forrott össze a Tiszamente tagsága. A vezetés jó kezekben van. s ezt a tagság is elismeri. A Petőfi­ről is hasonló jókat lehet mon­dani. S már érlelődik az a gon­dolat is, hogy össze kellene fogni. Ez előbb-utóbb megvaló­sul, s ha összekerülnek a föl ­dek, a szik, a homok elless vs jobban tudnak’ hadakozni­Garami 8raí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom