Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
▼•wfnmip, 1864. február 83. ÉSZAKMAGTARORSZiAG m Tudomány — J^cUniUa Az építési tapasztalatai és jövője Múlt Gvi, november 17-i számunkban „Korszerűbb szervezés — korábbi beköltözés” címmel, ismertettük az építőipar folyamatos termelésszervezési módszerének elvi kérdéseit, alkalmazásának előnyeit. Az alábbiakban, a gyakorlat során szerzett tapasztalatokkal, a felmerült nehézségekkel és az építési „szalag” jövőjével foglalkozunk. A folyamatos termelésszervezési módszer, az építési „szalag” lényege: azonos technoló lasztani a toronydaru egy évi kapacitását jelentő, mintegy 450 lakást, hogy azok ne zavarják az egyéb, objektumok építését, ugyanakkor teljes mértékben megfeleljenek a szalagmunka elveinek. A lakótelepi építés egyik alapelve az, hogy a közművesítés és az egyéb mélyépítési tevékenység megelőzze a magasépítést, hiszen a kész,- vagy adásához. Brigádokat, dolgozókat emeltünk ki a szalagból és tettük át, átadás szempontjából fontos, szalagon kívüli munkákra. Ez átmenetileg megzavarta a folyamatosságot. Hozzá kelt tennünk, hogy erre a lépésre. a súlyos munkaerőhiány késztetett, hiszen a kivitelező egyszerűen nem tudta pótolni a hiányzó létszámot. Az előbbiéit kapcsán az is bebizonyosodott, hogy sokkal előnyösebb, ha a kivitelezők H® U® M* O * R OOOOOOOQOOOOOOOOOOQOOOOODOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX3000000000000» giájú épületeket építési szaka- follgkész épületek körül a föld- saját szak- és szerelőipari rész- szokra bontjuk, a szakosított és törmelékhalmaz esztétikai legekkel rendelkeznek, mert brigádok folyamatosan belépnek a kialakított szakaszokba, majd szekcióról-szekcióra, épületről-épületre szalagszerű- en haladnak előre. Az új szervezési módszer bevezetése azzal jár, hogy elterjedéséig, a teljes begyakorlottságig, átmeneti zökkenők, nehézségek keletkeznek. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezek nem a módszerek alapvetően helyes elvéből és kidolgozásából hanem a körülményekből, egy-egy szervezet meglevő adottságaiból és sok esetben a megszokotthoz való ragaszkodásból fakadnak. Ezeket a folyamatos termelésszervezés gyakorlati alkalmazásánál is tapasztaltuk. a Szervezés Ki lián-délen Városunk legnagyobb lakótelepe több mint 1.0 éve épül, a szóban forgó déli rósz pedig 3 959. óta van az építőmunká- Bok birtokában. Több éve kialakult és működő szervezetbe keltett: tehát beleillesztenünk az építési szalag hosszú időre szóló, állandó „stábját szempontból sem előnyös látvány, szakmailag pedig egyenesen káros. Biztosítanunk kellett tehát, hogy a mélyépítő munkák mindig a szalag előtt haladjanak. Nem volt könnyű a brigádok megalakítása sem. A kívánt szakmai összetételt és létszámot a szervezési dokumentáció meghatározta ugyan, de a személyi összetételt már a brigádvezetőkkel együttesen alakítottuk ki. Végül az előkészítés szakaszában alakítottuk át a vállalaton belüli tervezési, mérési és beszámolási eljárásokat is, hiszen az új szervezet eltérő megoldásokat kívánt. így példáid külön, belső operatív tervet kell készíteni, más lett a különböző statisztikai beszámolók, cs az önköltségelszámolás rendszere is. Meghatározó: a torojuydaru t külső alvállalkozók esetén bizony a legnagyobb nehézségeket okozta volna ez a „menet- közbeni” átcsoportosítás. Végül a brigádvezetés módszerének helyességét igazolta a bérezés alakulása is. A tervszerű munka láttán ugyanis gyakran az építők kérték, hogy szalagban dolgozhassanak. Az eddigi tapasztalatok szerint a termelékenység 2ü—80 százalékos növekedésével egyidejűleg, az átlagbérek 5—15 százalékkal emelkednek a szalagon kívüli munkákhoz képest A szalag fövője áLlandő pcjkkel, felszerelésekkel együtt A. szalag 18 épületet, összesen. 489 lakást foglal magában, s csele teljés kiviteli „menetrendjei”. Az egyes szakaszok és épületek építési időszükségletét.' átadási határidejét, á brigádok szakmai összetételét és létszámát, a gépszükségletet stb. az úgynevezett szervezési dokumentáció tartalmazta. Az előkészítő munka első nehézségét az jelentette, hogy a meglevő és működő építési (szervezet munkáján kellett változtatnunk. A lakótelepen többféle technológiával (blokkos, ömlött, hagyományos) többfajta épület (lakóház, iskola, üzlet) több típusban készült, tehát úgy kellett kiváAz építési munka során n legtöbb problémát a torony- daru gyakori hibája okozta. A. go- szalag, ennek haladási sebessé-, géro van felépítve (egy lakóépület falainak „felhúzása.” 20—25 munkanapot vesz igénybe). s a. többi munka, szekciónként átlagban 8—10 munkanap, ezt az ütemet követi. A daru lemaradása tehát, nagy torlódást és zavarokat okozhat. A nagy teljesítményű, úgynevezett vezérgépek nincsenek a kivitelező tulajdonában, hiba esetén a fővárosból kell szerelőket: hívni. Ez sokszor 4—5 napi kiesést okozott, holott a hiba kijavítása, néhány óra alatt megtörténhetett volna — ha a vállalat igénybe veheti saját szerelőit. Ezért nagyon is célszerű az a terv,, hogy az építőgépkölcsönző szervizállomást lélesít Miskolcon. A szalag teljes felfutása után segítséget kellett nyújtani a szalagon kívüli épületek átHangok színképelemzése A nélkülözhetetlen zaj ALIGHANEM a zajok hatnak leginkább az ember érzékéire. Az éles, kellemetlen hangok károsan befolyásoljak az ember hangulatát, ingerük idegrendszerét, fáradtságot idéznek elő. Az egyhangú, monoton zörej álmosíló hatású. Vannak azonban olyan hangok is, amelyek jótékonyan halnak az emberi szervezetre. Szívesen hallgatjuk a fák leveleinek susogásái, a köveken megtörő hullámok moraját. A természetben elő- jorduló zajok éppen olyan nélkülözhetetlenek az ember számára, mint a fák zöldje, vagy az ég kékje. Am a fénnyel ellentétben a hangok okozta hatások .tudományos elemzésével a kutatók csak kevéssé foglalkoznak. Az első lépés az, hogy meghatározzák a természetes zajok „színképet”, vagyis megállapítsák az ezeket a zajokat alkotó, különböző rezgések frekvenciáját és intenzitását. A ■ Moszkvai Állami Egyetemen, folytatlak ezzel kapcsolatban kísérleteket: hangszalagra vették a különböző fák lombjainak neszét, a gáton álbukó víz csobogását, a zivatar esőcseppjeinek dobolását, a tengervíz morajlását és így tovább. Utóbb az egyetem akusztikai laboratóriumában kielemezték a hangszalagra %'ett természetes zörejek „színképét”. Az eredmény érdekes volt. Kiderült, hogy a természetes zajok — legalábbis a jelen kutatás kísérleteinél —" nagyjából azonos frekvenciájúnk: ez másodpercenként körülbelül ezer rezgésnek felel meg. Történetesen ez az adat egybeesik az ember hallószervének a tónusokra leginkább érzékeny zónájával is. Meglehet, hogy éppen az ilyen természetes zajokhoz 'való alkalmazkodás hatott ki eredetileg az eTiber hungérzékclc- sénel: alakulására. Másrészt ez a sajátos akklimatizálódás magyarázza, miért hatnak ránk jótékonyan egyes zajok. A következő években, városunkban új lakótelepek, építése kezdődik. Az eddigi tapasztalatokból máris leszűrhetünk néhány olyan dolgot, amelyeket az új lakótelepek építésevei ajánlatos figyelembe venni. Így, olyan beépítési terveket kell kialakítani, amelyek a nép- guzdasági szempontokon kívül a korszerű termelésszervezési módszerek alkalmazását is lehetővé teszik. Feltétlenül törekedni kell rá, hogy egy lakótelepen belül két-, legfeljebb háromféle technológiájú objektumok épüljenek. Hasonló a helyzet az alkalmazott típusokkal is. A cél az. hogy miinél kevesebb típus beépítése szerepeljen a tervekben. Az új lakótelepeken már az „első kapavágástól” kezdve szükség van a termelés szervezésére. Az is nyilvánvaló, hogy több szalagra lesz szükség, amelyek nemcsak a különböző technológiájú lakó és egyéb objektumokat, hanem a felvonulási, közmüvesítési és mélyépítési munkákat is tartalmazni fogják. Ezek összehangolását .-biztosítani kell. így a szervezés komplex-jellegűvé válik. Ha most a felsoroltak szemszögéből vizsgáljuk a Kilián. déli sáalag folytatását jelentő S/.en tpéteri kapui lakótelepet ■— nem a legkedvezőbb a helyezel! Az említett lakótelep be- «ruházási programját csak több• szőri átdolgozás után hagytál .jóvá. Mélyépítési tervezői ka• padlás hiánya miatt az úgyne• vezelt vásártéri rész műszaki • tervei csak augusztusban— Jszeptemberben lesznek komp- eleitek. tehát a kivitelezés csak Jaz utolsó negyedévben kezdőd, ehet. Kivéve, ha az ÉM Borisod megyei Állami Építőipari .Vállalata hajlandó lesz. a sza- •bályok ellenére, mélyépítési J munkák tervei és elvégzése • nélkül, korábban hozzákezdeni Ja lakóépületekhez.. e Itt azonban problémát okoz- 2 hat, hogy a berentei gázszili- ekát termékek beépítése miatt 2 egyes típusok módosítására is o szükség lehet A Kilián-délen •létrehozott szalagnak viszont .májustól kezdődően ü.j munka• területre van szüksége. Nagyon 2nagy kár lenne, ha a jelentős • erőfeszítéssel létrehozott és a 2 ma .már eredményesen működő • szalag-szervezetet megszüntet- 2 nőnk, vagy olyan körül mé- *> nyék közé helyeznénk, amely- 2 ben nem tudná a hozzáfűzött. • (és jelenleg már valóra is vált) 2reményeket beváltani. . Az építési szalag „csak” esz- 2 köz, a szervezés eszköze az eépítőipari termelés lebonyolí- 0 (ásóhoz. De. ha ez az eszköz 2 jobb, gyorsabb és gazdasógo• sabb munkát biztosít, alkalma- 2 zását már nemcsak ajáxila- onunk, hanem bizlosilanunk is 2 kell! • Mihalecz József 2az ÉGSZI miskolci osztályának »• tudományos munkatársa áűási meyhpttís Irta: Hájim Benadov — OSTOBA VAGY. örült vagy a köbön, — ezt mondta nekem a vállalati igazgató. Hogy miért? Elmondom. Vállalatunknál, a „Cérnák és Szálaidénál két tisztviselő töltötte be ötvenedik életévét. Az ilyen esetekre nálunk már kialakult hagyományok vannak. Valamennyien, családostul, összejöttünk. Gyönyörű sült csibék, bor. Eszlrádműsor — rigmusok a két jubilánsról és a vezetőségről. Pukkadoztunk a neveléstől. Az ünnepség kellős közepén, amikor már mindenki nagyon jókedvű volt, egyszerre csak megérkezett új osztályvezetőnk, egy körülbelül 00 éves ember. Tudják már, hogy szokott az ilyenkor lenni: minden szem rajta csüngött. Az osztályvezető elvtárssal pedig gyönyörű, fiatal, ördöngős szemű leány érkezett, hollófekete, fiúsra nyírt hajjal, valóságos csoda. Mivel én olyan konferanszié-féle voltam, odafutottam a zenekarhoz és tust húzattam. Csend lett. Majd a jövevények elé léptem és üdvözöltem őket: — Isten hozta mulatságunkon, kedves osztályvezető elvtárs! Érezzék magukat otthon, egyenek, igyanak, vigadjanak! Azután a fiatal lányhoz fordultam: — Kedves elvtársnő! Az ön édesapját az egész vállalat tiszteli, hogy úgy mondjam, valamennyiünk kedvence. lüzért is ültetjük az asztalfőre., két jubilánsunkkal együtt! APA ÉS LEÁNYA közé álltam, megfogtam mindkettőjük kezét és a főhelyre kísértem őket. Az emberek tapsoltak, helyeslő közbekiáltások hallatszottak, és a zenekar vidám dalra gyújtott. Én közben beszélgetni kezdtem Aszparuh Matrakov osztályvezetővel és bájos leányával. A dolog azonban valahogy nem ment. Mindketten komoran, zord arccal ültek. Mondom magamban: „Megszabadultunk egy szemellenzős osztályvezetőtől, és most kifogtunk egy még rosszabbat. De magasan hordja az orrát!” De nem csüggedtem. Még két-háromszer koccintottam velük, és jól, nagyon jól éreztem magam. Hol az osztályvezetővel, hol a lányával koccintottam. És már el is hittem, hogy az apa új típusú, kitűnő vezető és a lánya — szerény, okos, gyönyörű. Erről hosszan és lelkesen beszéltem. De hát... milyen furcsa! Az osztályvezető és a lánya egész idő alatt ridegek voltak hozzám, sőt a lány még oda is súgott valamit apjának, miközben folyton felém nézett. Eh —mondtam magamban—, törököt fogtam. Tudd meg, Ivanov, hogy az osztályvezető minden körülmények között osztályvezető marad, te pedig a „Cérnák és Szólalt” szerény tisztviselője, s ebbe bele kell nyugodnod! ... Egy idő múlva látom, hogy maga az igazgató jön felém. Arca szigorú. Ügy tudtam,' hogy derűs tréfáim és rigmusaim miatt kedvel, éppen ezért csodálkoztam most rajta. — Mit tettél, te! — kiáltott rám. — Bolond vagy. vagy mi?! Nem tudod, hogy ez az osztályvezetőnk felesége és nem a lánya?... HA VILLÁM CSAPOTT volna a terem közepébe, az sem lehetett volna rám ilyen hatással. — Most nézd meg, micsoda kását főztél! — méltatlankodott tovább az igazgató. — Ne merj a szemem elé kerülni, ha nem rántasz ki ebből a kínos helyzetből!... önök mit találtak volna ki az én helyemben? — Semmit. Éppenséggel semmit. Az én fejem is teljesen üres volt Valóságos botrány! Behúzódtam a kis rádiószobába és elmélkedni kezdtem. Mint az írók mondani szokták. kaleidoszkópszerűen vonultak el szemem előtt életem egyes mozzanatai. Falusi gyermekéveim, az egyetem, a hely, amelyet itt a vállalatnál teremtettem magamnak, mint „csztrádmüvész”... S most egy szempillantás alatt mindent elvisz az ördög. Most már választanak majd helyettem, s ki tudja, mi lesz még velem. — A lánya! — ej, micsoda ostoba törtéhet.. „ Így gondolkodtam, s az idő múlott. Egyszerre azonban fény villant? agyamban. Majd bebizonyítom az igazgatónak, hogy nem ment el az eszem. Kirohantam a terembe. Ott már tetőfokán állt a jókedv. Az emberek táncoltak, bolondoztak, folyt a bor, szólt a zene. Csak én voltam szomorú, nagyon szomorú... Mák ÁTADTÁK a jutalmakat a jubilánsoknak, a vezetőség fel köszöntötte őket — csókolózás, vidám közbekiáltások... — Most, vagy soha, Ivanov! — bátorítottam magam és felléptem a dobogóra. Odaugrottam a zenekarhoz, s jelt adtam; húzzanak tust. Mikor minden elcsendesedett, felemeltem kezem és öblös baritonomon kiáltottam: — És most, kedves mindannyian, hallgassák meg esztrádműsorunk meglepetését!. — Egy órával ezelőtt bejelentettem, hogy megi 325 tií -joo : íST. opo . , jCO COC , 3 #2 .ooe rOC CCC. , '->00 . 7/O-0CC . nio occ . 505-00° 33#000 \ OK) ) 33Ü999.ŐÓ / SZÖVEG NÉLKÜL — Hát nem nagyszerű ez a fürdőkefe" érkezett Aszparuh Matrakov osztályvezető a leányával. Ilyen értelemben üdvözöltem őket. És itt a meglepetés. Valamennyiünk örömére közölnöm kell, bőgj’ nem osztályvezetőnk lcá-i nya, hanem bájos és gyönyörű felesége tisztelt meg bennünket látogatásával! Háromszoros hurrá a vendégnek. — Hurrá! Hurrá! Hurrá! ... A hurrá nem volt egészen egyenletes éti utána kínos csend állt be. Mindenki az osztályvezetőt és rendkívül fiatal féleségét nézte. \S most mit mondjak még? Kínomban le* ittam magam, és a mulatság jónéhény órája kiesett emlékezetemből Annyi még dereng, hogy megkerestem a fényképészt, lefenyké« pezi ettem magam Matrakovékkal, aztán szép» ségversenyt rendeztem és a versenyre meghívtam Matrakova elvtársnőt is. Az osztály« vezető elvtárs ekkor ment a ruhatárba, kivette saját és neje kabátját és zajosan távozott. Ilyen jól végződött számomra a jubileumi ünnepség. Égj' hét telt el azóta, de nem merek mui*j kába menni. Feleségemet küldtem el, hogy intézze el a múlt évi szabadságomat. Kellemes lesz... Hogy aztán mit csinálok, hogyant nézek az osztályvezető szemébe egy üyed kellemes meglepetés után?... DE KÉRDEM én, mondják meg. ki a ífibá? azért, hogy nem tudtam megkülönböztetni ennek a 60 éves osztályvezetőnek feleségét ~a lányától?... (Ford.: Pétm Zstm>é ■
