Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-18 / 40. szám
^tág proletárjai, egyesüljetek! Öriásdaru Tiszaszederkényben m A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 4(1. szám ÁRA; 50 filler Kedd, 1!)G4. február 18. SseB*ény büszkeség Aj forma a párfoKfatásban Michelangelo emlékezete GazdajSf « CIS PB r közösség • A ciprusi kérdés • a Biztonsági l Tanács efőtt Dallas: Ruby-per • Vasárnapi sporieredmőityek Foto: Erdey Ovid». Megkezdődött Miskolcon a Magyar Tudományos Akadémia ökonómiai és üzemszervezési bizottságának munkaértekezlete A jövő: a helyi témáké • Hétfőn délelőtt Misfcolccm, Ja Szakszervezetek Borsod inéit gyei Tanácsának székházában. Jmegkezdődött a Magyar Tudo- emányos Akadémia ökonómiai J és üzemszervezési bizottságimnak három napos immkaérte- •kezlete, amely az ország és Jezen belül megyénk két saját• ságos és igen fontos mezőgaz- Jdasági problémáját, a hegy- és ■ dombvidéki területek megoldj dúsra váró feladatait, vala• mint a gyenge terme lőszö vetkezzetek megsegítésének kéndcseit J vitatja meg. A megnyitó ülésen részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Vaskő Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Papp Lajos, a megyei tanács végre- liajtó bizottságának elnöke, s a megye több vezető mezőgazdasági szakembere. A háromnapos tanácskozást dr. Kiss Albert egyetemi tanár. a mezőgazdasági tudományok kandidátusa nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy az MTA ökonómiai és üzemszervezési bizottsága azért választotta munkaértekezletének színhelyéül megyénket, mert a megvitatásra kerülő kérdések jelentősen érintik Borsod mezőgazdaságát. s a helyi tapasztalatok és kezdeményezések számottevő mértékben segíthetik a tanácskozás eredményességét. Ezután dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit; Dr. Enese László, az ökonómiai és üzemszervezési bizottság titkára, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa ismertette ezután a napirendi kérdéseket, majd bejelentette, hogy Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára betegsége Megválaszlollák a Hazafias Népf’ront-bizoítságol Frügyön tér járda épül a községben, amelyhez a lakosság társadalmi munkát ajánlott, fel. A népfrontbizotság elnökéül ismét Boskó Mihályt választották, alelnök Vajthó Mik-* lós tsz-elnök lett. Mártonffy Béla Prügy miatt nem vehet részt az értekezleten. Ezután Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, majd Laczkó István, a Borsod megyei Tanács vb elnökhelyettese . egészítette ki szóbeli referátummal A hegy- és 'dombvidéki területek mezőgazdasága, illetve .4 lejtős területek hasznosításának kérdései Borsod megyében című. írásban előzetesen kiadott téziseket. Ezt követte a vita, amelyben számos akadémikus, országos hírű mezőgazdasági szakember fejtette ki véleményét. A délutáni ülésen, amelyen a vita folytatódott, dr. Jankó József egyetemi tanár, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola rékto’.'helyettese, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa elnökölt. Ma, kedden reggel a munkaértekezlet részvevői folytat - ják az első napirendi pont vitáját.. majd meghallgatják A gyenge termelőszövetkezetek megerősítéséne k gazdaság i problémáiról szóló újabb ráta- indító előadást. Könnyebbség as ósdi hollóknál Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztóinak beiéi Anyagéi. úgynevezett elegyél. a vasércet, a kokszot, a messet jelenleg még nehéz fizikai munkával, talicskán juttatják el az anyaglároló helyről a kohók felvonó berendezéseihez. A kohók kiszolgálásának ez a módja nemcsak fáradságos és korszerűtlen, hanem az olvasztók kapacitásának tökéletesebb. jobb kihasználását is korlátozza. Ezért tavaly 165 millió forint költségelőirányzattal megkezdték az elegytéri munkák gépesítését. A nagyszabású beruházás során közvetlenül a felvonó berendezéseknél új tároló bunkersort építenek, ahová önürítő kocsikban érkezik majd a fel- használásra kerülő anyag, amelyet mérlegelve, gépi úton továbbítanak a kohókba. Az első kohó térségében a munkák már befejezés előtt állnak, s ennél még ebben a negyedévben, az pv végéig pedig a. további két. kohónál is gépesített lesz az anyagellátás. Ennek eredményeként már az idén mintegy 80, a jövőre befejeződő beruházással pedia összesen több mint 300 dolgozó mentesül az igen nehéz és halesetveszélyes fizikai munkától, akiket majd máshol fogta l koztathatna k. Zárszámadás az edeléíívi ilkolmáay Tsz-ken Az edelénvi bányavidék legrégibb szövetkezete, az Alkotmány Tsz szombaton, február 15-én tartotta zárszám- a«dó közgyűlését. Egymillió 600 Tisztaságért — emléklap Ond községben, a Hazafias Népfront napokban tartott választó gyűlésén több hasznos, érdekes javaslat hangzott, el. Elhatározták például, hogy a KISZ-fiataloknak adják a fades klubhelyiségét. Ugyan JPArkéay láflM A A közeljövőben hatszár mé-' csak ezen a gyűlésen hangzott el az a javaslat is, hogy a legszebben rendben tartott udvar gazdájának a népfrontbizottság emléklapot adjon. Az udvarok tisztaságát bizonyos időközönként a Népfront aktívái tekintik meg, ezer forintot osztottak szét a tagságnak. Jól dolgozott az edelényi termelőszövetke7_et-. ezt mutatja a munkaegység értéke is, amely 49,47 forinttal egyenlő. A munkaegységen felül átlagosan hat forint, prémiumot fizettek ki a legszor- galmasobban dolgozó tsz-tagoknak. Szép összeget kaplak kézhez az edelényiek, az egy tagra jutó átlagos jövedelem M ezer 600 forint. Az Alkotmány Termelőszövetkezet elmúlt év; áruértékesitési tervét 125,5 százalékra teljesítette, eaérs 157 ezer forintot Suták iegrezám,Iáján. N agy ívd ut'ifCK lanjcuv izgalomban a TIT előadóit, s mindazokat a népművelőket, ultik a közvetlen szó erejével hatottak, tanítottak, neveltek. A művelődés-nyújtás új közege, a televízió és a nap mint nap felmerülő minőségi követelmények lobbantották fel a polemizálás lángját. Egyre izga- tóbban, sürgetőbben vetődik fel a hogyan topább és a miként kérdése. Megnyugtató, hogy itt előadóink körében nincs meg az a. riadalom, amelyet egyes fórumok úton. útfélen hangoztatnak. A sokat emlegetett válság az ..előadásos” ismeretterjesztéssel kapcsolatban elhamarkodott és korai volt. A sem- mítmondó. rossz sémán felépülő ismeretterjesztés kétség kívül nem nyújtott semmit a múltban sem, de nem ad semmit a jövőben sem. Ha válságról beszéltünk, a tv-laz átmeneti időszakában, ezen elsősorban mi az előadók válságát értettük. Az élő szót semmilyen gépi közvetítő eszköz nem pótolhatja. Többször elmondták már itt a jó TIT-előadók: a tv előadásain a néző passzív részvevő: vita-lehetősége, ak- tivizálódási alkalma nincs. A személyes ráhatás varázsa is jóval gyengébb, mint. az élő szó hallatán. Nem is beszélve arról a problémáról, hogy c tv nem képes ismereteiben azt a konkrétságot, azt az aktualitást nyújtani, amelyet a néző a legeredményesebben realizálhatna, környezetében. Itt egyértelműen a helyi témákra, a helyi feladatokra gondolunk. Nyert ügye van annak a művelődési háznak, amelyik évi munkatervébe zömmel heiß témákat, iktat be. Az embereket érdekli kösaoetí/CK kümtex^ük, jelem*, : jövője, gazdálkodási formája, egészségügyi helyzete stb. A borsodi bányászt nem általánosságban izgatja a vízbetörés problematikája, hanem elsősorban saját bányájának ; viszonylatában. A termelő- , szövetkezeti gazda itt, me- 1 gyünkben szívesen hall a j dombvidéki gazdálkodás le- i hetőségeiröl, természetesen j egyelőre nem magas elméleti i szinten, hanem a közvetlen j termelés relációjában. A hen- i gerészt izgatja az LKM re- 1 konstrukciója, a Tisza-men- ] 1.én gazdálkodó tsz-ek pa- ' rasztjait az. öntözés, a liba- J tenyésztés, megyénk lányait, c asszonyait a könnyűipar tele- ] pítésének jövője — tehát a . gazdagabb élet megteremte- 1 sének lehetőségei kerülnek ] előtérbe. < Sokkal nagyobb gonddal ' kell tehát összeállítani azokat i a terveket, amelyeket az élő 1 szóval történő előadások se- ! gítségével a tudat formálásé- ' ra szánunk. Régi kívánsága \ az mind a hallgatóknak, ■ mind a kulturális irányítók- [ nalc, hogy sutba, kell vetni a I központilag gyártott séma- ' tématárat és a helyi érdeklő- ! dés, a helyi termelési feladd- < tok köré kell csoportosítani a ’ j tudatformálásra szánt előadó- i sok címeit. ' B e kell végre látni: ha ! valamely területen 1 „konkurrálhatnak” \ TIT-előadóink, népművelő- ' ink a gépi közvetítő eszkö- \ zöbkel, akkor azok a helyi té- , mák. bőséges lehetőséget ki- ] náló területei, ös-forrás ez. i csak merítenünk kell belőle. j Szomját oltja az, akinek , nyújtják, de az öröm érzetét j kelti abban, alti felkínálja, , mert cselekedetén ott a hnsz- • nos ügy, a jó szolgálat ügyé- [ nek pecsétje. 1 t Ifáritón» LácaM » A közelmúltban nagy érdek- J lődés mellett tartották meg »Prügy községben, Móricz Zsig- J mond egykori lakóhelyén a »Hazafias Népfront községi bi- Jzotságának újjáválasztó gyűlé• sét. Jó volt hallani a beszámo- J lóban azt a sok, eredményt, ami • a közös összefogásból született. • A tanács, a párt, a Hazafias »Népfront, a tömegszervezetek »és az egész lakosság munkájáénak eredménye, hogy a termelőszövetkezetek idejében telje- »sítették szántási és vetési ter- I vüket, hogy felavatliatták a »bekötőutat, hogy csaknem szálban tanulnak valamilyen fórumában a község lakói közül, s J hogy eredményesen működik a • művelődési otthon. 3 A köseijövőbani hatszic mé) O-— t , I Dr. Kardos Géza pénzügyminiszter-helyettes előadása a miskolci pártbizottságon Dr. Kardos Géza elvtárs, a pénzügyminiszter helyettese szerdán, fél 3 órai kezdettel előadást tart Miskolcon) Az eszköz-lekötési járulék címmel Az előadásra, amelyet á Borsod megyei Pártbizottság ipari osztálya és a Magyar Közgazda- sági Tanács Borsod megyei csoportja szervez, a miskolci városi pártbizottság (Petőfi u 1-3.), harmadik emeleti nagy tanácstermében kerül sor. ■ V an-e jogunk büszkélkedni bizonyos eredményeinkkel? Persze nem jogi kérdés ez. Büszkélkedni a szabad emberek szocialista társadalmában neír 'illik. Gyanússá teszi magát a büszkélkedő, a dicsekvő ember. De vajon büszkélkedés-e az, ha számon tarájuk kemény munkánk kétségtelen eredményeit? Nem köteles- ■ségünk-e időnként értékeink leltározása? Nem új erő forrása-e minden gazdagodásunk? Mindennek elkönyvelése jóleső kötelesség. Sok emberben merüllek fel ilyen és ehhez hasonló gondolatok, amikor az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán azt hallotta, hogy a szakembereik képzésében már elértük a világszínvonalat. Kállai Gyula élvtárs állapította meg beszédes tények alapján, hogy .piálunk ezer lakosra nyolc egyetemi hallgató jut, s ez azt jelenti, hogy hazánk nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet”. Milyen idejétmúlt, fogas lenne most tetemrehívni a múltat, a három millió koldus. országát, a lesújtó analfabétizmust. Napjaink embere szívesebben néz előre, mint hátra, noha tudja, hogy nem árt ismerni a múltat. Energiákat szabadit fel és állít a fejlődés szolgálatába a történelmi tanulságai': helyes ismerete. De ma már nemcsak a történelem tanít bennünket. Sokkal inkább a jelené az érdem. Következetesen. szorgalmasan. nem ritkán a bajok és goindok közepette építkezünk. Nemzeti történelmünkben ilyen arányai és jelentőségű átalakulás még nem folyt soha. Mindazt, amink már van, a párt és a kormány céltudatos politikája tervezte meg és a szocialista nemzeti egység zászlaja alatt felsorakozott milliók munkája realizálta. Nem könnyen és nem áldozatok vállalása nélkül. A történelmi „parancs” ez: meg kell állnunk helyünket a modern népek versenyében. N em véletlenéi: a szakember képzésben elért jó eredményeink. Az iskolareform, a szakközépiskolák hálózata, régi és új főiskoláink, egyetemeink imponáló- száma, az egész országra jellemző tanulási láz — politikai győzelem. A mindenkire kiterjedő általános művelődés, a legjobbak tudományos és humanista szelekciója (ami megmutatkozik az új egyetemi felvételi rendszerben is) és a hivatásukat magas szintre emelő pedagógia káprázatos eredményekkel ajándékozta meg a nemzetet. A gazdagabb és emberibb életért folyó harcban szakembereink számának növekedése — nemzeti kincs. Kötelessége mindenkinek, aki ezzel a nemzeti kinccsel sáfárkodhat. hogy' a megfelelő ember a megfelelő helyre kerüljön. Egyetlen szakemberünknek sem szabad elkallódnia, kihasználatlanul maradnia, méítánytalan helyzetbe kerülnie. Azért vállal az. egész nép minden áldozatot. legtehetségesebb fiaink képzésében, hogy ezek ci. tehetségek kibontakozzanak. tudásúkat gyümölcsöz- tessók. A szocializmus alapjai nálunk már megvannak. Az építkezés befejezését hátráltatja az, aki a meglévő szakember-gárdát bármiképpen korlátozza alkotó tevékenységében. A „vetés” sikerült. A körülmények kedvezők. Dús „aratásnak” kell következnie, és akkor még indokoltabbá válik szerény büszkeségünk
