Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
7^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 26. szám Ara 50 fillér Szombat, 1964. február 1. r---------------------------------------------------------------------—^ Este az egyetemen Heti rádió- és tv-műsor » « Üzemi lapok kiállítása nyílt Miskolcon V------------------J A s országgyűlés folytatta a költségvetés tárgyalását Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai BiBiBizottságának tagjai, valamint a Politikai zottság póttagjai, az MSZMP Központi zottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Itáliai Gyula heszede — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéve»s tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. , Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az' esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. 'Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, alak a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért. annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosait, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947— 1948-as évc/k forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed”. Életszínvonalunk további emelése egyedül rajtunk múlik Változatlanul és következetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és folyamatosan növekedjék, műszaki színvonala fejlődjék. Népünk életszín ^vonala az •elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett. Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis, az elmúlt évben a. munkások és alkalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett és érezhetően nőtt a mező- gazdasági lakosság jövedelme is. Ennek nyomán emelkedett a kereskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. A magyar nép jelenlegi élet- Scörülményedt össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk, száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított anyagi körülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a lövőben olyan mértékben javul. Hazánkban sem a munkásnak, sem a parasztnak, sem az értelmiséginek nem kell aggódva kutatnia a jövőt, mint a kapitalista országok dolgozóinak, hogy vajon jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó . üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számára. Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívó jalioz. amelyek — ilyen, vagy olyan formában részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az ösz- szehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és pa- raszttömegcinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jónéhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják, Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgáruhk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ellenségei ott nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népiköztársaság állampolgárait. — Nos — egynéhány esettől eltekintve —, keserű csalódás éltté őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialista* Magyarországon. Számunkra az elért, eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik egyedül a- n munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ. A műszaki fejlődés kulcskérdéssé vált Kállai Gyula ezután emlékeztetett az elmúlt tél mostoha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd így folytatta: — Az idei tél eddig még a tavalyinál is hidegebb, az ország és a főváros ellátása mégis jobb. mint tavaly: folyamatos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az iskolákban nem kellett és nem is kell szénszünetet elrendelni. Sok helyen vannak ugyan átmeneti nehézségek, de mindent egybevéve azt mondhatjuk: az idén jobban felkészültünk a télre, s már eddig is bebizonyítottuk, hogy gondos, alapos, előrelátó munkával elviselhetőbbé lehet tenni a nagy hideget is, A jobb munka lehetőségei még az elmaradásai miatt legtöbbet emlegetett iparágban, az építőiparban is adva vannak. A munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta: — Az üzemek igazgatói, mér nőikéi, párt- és szakszervezetei. KI§Z-szervezetei tegyenek meg mindent a termelékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a folyamatos anyag- és energiaellátásban. a munkaidő teljes ki használásában* n termelés műszaki színvonala emelésében, s kiemelte: ív műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra két és fél milliárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 „ százalékkal több. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács segítségével a kormány behatóbban foglalkozik a tudományos kutatások fejlesztésével, az e célra fordított összegek évről évre növekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudományos kutatásban. feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló szellemi kapacitás és ezzel együtt az anyagi erők jobb, üsszpontösítot- tabb felhasználására, ötéves tervünk első három évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok i®, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze, inunel-áinmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály Iegjobb- jaiiól azt is kérjük, hogy példájukkal és ha kell, jó szóval is serkentsék jobb Az idén a mezőgazdasági termelés a terv szerint öt százalékkal növekedüc. Ez reális célkitűzés, amely mezőgazdaságunk jelenlegi anyagi-technikai színvonalával, munkaerő helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is szátnol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. ’ A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között széles t ronton tör előre a mezőgazdaságban is. megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát, — de térmunkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ld ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedéssel! mészetesan nem teszi azt nél- külözhetővé! Bái- a földeket még hó lepi, a munka a mezőgazdaságban sem szünetel, és nem is szünetelhet. Elő kell készíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyeket sajnos, még nagyon sok helyen a szabad ég alatt tárolnak. Mar most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, lia azt akarjuk, hogy a munka, ha eljön az ideje, zökkenő nélkül folyjék. Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, • felelősségérzetére hivatkozva szólítunk, lei aira — hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva—*. idejében készül jenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zárszámadási közgyűlésen meg kell kezdeni. Az idei népgazdasági terv a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. Ennek helyességét mindenki elismeri — mondotta —, de a gyakorlati megvalósítás korántsem könnyű. A beruházások elosztásánál a helyi és országos érdekek gyakran ütköznek. Észlelhetők olyan törekvések, hogy a népgazdaság beruházásokra fordítható tartalékait szétforgácsoljuk. Ennek pedig nem szabad teret engedni. Beruházási politikánk legfontosabb célja, hogy a folyamaiban lévő létesítményeket gyorsan befejezzék és üzembe helyezzék. Ezért az idei tervévben az értékhatáron felüli beruházásokra biztosított eszközök 90—95 százalékát a folyamatban lévő beruházások befejezésére kell összpontosítani. idejében fel kell készülni a tavaszi mezőgazd a sági ni un k síkra A KGST-orszagok gazdaságainak színvonala kiegyenlítődik Gazdasági életünkben - egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegoszlásnak. Tavaly megkezdte működését a Barátság kőolajvezeték, a rajta keresztül hazánkba áramló kőolaj országunk energiamérlegének egyik legfontosabb tényezője. Eredményesen működik a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGST-országok közös bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a KGST-országok közös vasúti tehervagon parkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül az elmúlt évben fontos,.kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval. Lengyelországgal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és mező- gazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk, bogy a KGST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két. vagy többoldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakad.', előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a rejlődés során ki- egvenlítődiék — még pedig a legfeltettebb országok színvonalán. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, segíti iparunk és egész népgazdaságunk fejlődését. Már s nyugati hírharsonák is rájöttek: hatástalanul pufogtalják frázisaikat arról, hogy a KGST miatt nemzeti iparunk háttérbe szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, S ma már nem az együttműködést, a munkamegosztást támadják, hanem éppen ellenkezőleg, a lassúságot vetik a KGST szemére. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban — úgymond — az együttműködés jobban és gyorsabban fejlődik. Ne fájjon a fejük a mi együttműködésünkért, volna mit írniok a Közös Piac tagállamainak olykor viharos összeütközéseiről! A szocialista országok gazdasági együttműködése él, virul és egyre gyorsabb ütemben fejlődik! Csaknem 29 százalék — egészségügyi, szociális és kulturális célokra Költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy’ 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit időzni és egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költség- vetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem 98 milliárd dollárjából 54 milliárd dollár a közvetlen katonai kiadások összege. A New York Times január 22-i száma közli az úgynevezett költségvetési dollár ábráját, amely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés minden egyes dollárjából 62 cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra és csak 6 cent jut az egészségügyi és szociális lei- adásokra. A New York Herald Tribune ' c. amerikai lapban jellemző karikatúrát láttam: töpörödött, beteg kinézésű öreg ül egy becsukott ajtó előtt, hátán felírat: orvosi segély az öregeknek. Az ajtóra szegezett táblán pedig ez olvasható: „Erről az ülésszakról önt kitiltották: dr. Kongresz- szus önt csak jövőre fogadja”. De nagyon is kétséges, fogadja-e valaha is ez az amerikai koRgrcssyus a betegeire#, b4 munkanélkülieket, az iskolás- gyermekeket. Amíg a költség- vetés nagyobb részét fegyverek gyártására fordítják — aligha.1 A mi idei költségvetésünk! javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskola törvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy mindem gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfokú iskoláztatásban elértünk. Míg például az I960—fil-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében. 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az iskolareform központi gondolata: a .munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákba az egész társadalom (Poiytat&s a S. K0ijVVT/..t ’ A * , r I Világ proletárjai/ egyesüljetek! fynmmmÉB
