Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

6SZAKMAÖTARORS2EAG ;SESÜ£i42®EGffi2^!SS£3)ESäSl Csütörtök, 1964. .január 1G. ’:-£:SkWM^^S455M8E?E5mM6E Mentőöv i Negyvenöt esztendővei ezelőtt. 1919. január 15- én gyilkolták meg besti­ális módon a német kominunisták két harcos vezetőjét, Kosa Luxem­burgot és Kari Ueb- knechtct, a jobboldali sza- ciáJdemokrata Nöake ve­zetésevei garázdálkodó, császári gárdatisztek. A berlini állatkert két ré­szét elválasztó Landwehr- csatornán átívelő Lichtenstehi- híd mellvédjén lóg egy mentő­öv. A dróttal preparált kötél­lel á mentőövet messze be lp- het dobni a Landwehr-esáter- Dába, Igazi .idiiUkus környe­zet! . ,, ’ ■ Ä mentőövét kínáló - lámpa­oszlopon .tábla is vén: képes' ismertető; áriról, hogyan kelt­sük életre a úizhefúlpt. . Egy másik tábla arról tájékoztatja ax érdfeklőŐőtt hogy a' legköze­lebbi .méntőállomas a Buda- pester Strasse' 9. 'számú-:häz- ban található! Ha-meggpnd-oijuk,^^;hógy ázök' az életuntak, : akik '. komolyan elszánták magukat az öngyil­kosságra, olyan időpontot vá­lasztanak, amikor senki sem tartózkodik a közelben és az ilyenek csak a legritkább eset­ben kiáltanak segítségért, ha meggondoljuk, milyen csekély a lehetősége annak, hogy itt valaki, akár becsípett állapot­ban is, véletlenül a vízbe zu­hanjon, ha mindezt meggon­doljuk, akkor elfogadhatjuk a tételt, hogy a csendes hidacs- ká mellvédjén lógó mentőöv még egyetlen haldoklót sem, mentett meg. De azt mégsem lehet mon­dani, hogy a mentőöv e helyen nem lenne helyénvaló. Igen, mert azért fennáll az a lehető­ség, _ hogy .valaki .elpusztul a csatornában és így annak is fennáll a lehetősége, hogy egyszer, tálán évtizedek múl­va, a parafagyűrű kiment egy embert a vízből, s a táblán olvasható Utasításnak meg­felelő' élesztős! kísérletek si­kerrel. járnak, s idejében érte­síteni tudják a Budapester Strasse“’9. számú házban elhe­lyezett mentőállomást, s an­nak rnegbízottai. időben a hely­színre érkeznek. Egy emberéletet nem le­het elég nagyra becsülni. A , mentőövtől egy hajítás- • nyíré . van . az a hely, ahonnan egyenruhás férfiak egy asa- Ezoh.y tetemét'dobták a vízbe. Valamiféle civilgárdista pol­gárok lefogták a lakásán Rosa Luxemburgot és valamiféle okból éppen á Éden szállodába hurcolták. Abba a szállodába, f ahol a górdalovassáai hadosz­tály törzse tanyázott: monok­li®, és raccsoló nemes ficsúrok. karakán junkerek rövid úton megállapodtak, hogy „a nőt” hidegre teszik. Hidegre teszik — ezt a nyelvi fordulatot a nyalka fi­csúrok valósággá is formálják. Minden derék férjemuram- nak aíapelve, hogy a házatája maradjon tiszta, amit az em­ber házon kívül tesz, az más lapra tartozik. A ház marad­jon tisztán. Tehát a gyilkos különítmény kivezeti Rosa Luxemburgot a szálloda kapu­ján. S abban a pillanatban, amint kívül van, az egyenru­hába bújtatott „hős” zsoldosok •puskatussal szétzúzzák a fejét, és áldozatukat berakják egy gépkocsiba. De a sofőr mellett ülő nyalka Vogel hadnagy úr­nak ez még nem elég, megfor­dul, s revolverének csövét a haldokló Rosa Luxemburg homlokára illeszti és meghúz­za a ravaszt, A lövés azonban nem dördül el, a pisztoly nincs ..„kibiztosítva”, A hadnagy úr tehát „kibiztositja” és revol­vercsövét kedélyesen újból a haldokló homlokéira illesztve leadja a halált hozó biztos lövést. A gépkocsi közben egyene­sen robog az akkor még Alt Kurfürstendammnak és most Budapester Strassenak neve­zett útvonalon. Az autó azon­ban mégsem robog egyene­sen, hirtelen balra kanyaro­dik — hisz Rosa Luxemburgot hidegre kell tenni. Hidegre tenni — az Alt Kur- fürstendammtól balra eső te­rületet jeges fuvallat járja át. Az egyik oldalon az állatkert gazdasági épülete, a másik ol­dalon a Landwehr-csatorna. A Lichtenstein-híd közelében az út és a víz között még bokor­sor is húzódik. Itt áll meg a gépkocsi. Ily késő éji órán nem jár erre teremtett lélek sem, ma sincs erre senki, csak a hidat, amelyen a mentőöv csüng, őrzik gépfegyveres gár­datisztek'. — Állj, ki vagy? — Az isten szerelmére, csak ne lőjenek! — közben odalép á hídőrség egyik tisztje, mire Vogel hadnagy úr így foly­tatja: — Ne zavartassák ma­gukat! Luxemburg' hulláját hoztuk: — Hála istenitek! — kiált fel örömteljesen a gárdatiszt. És ezután Rosa Luxembur­got bedobják a vízbe. .De a test nem merül alá, a víz felszí­nén úszik, s ékkor (pontosan nem tüdni, hogyan történt, mert az aljas gyilkosok fölött a gárdahadosztály ült tör­vényt) kihalászták a tetemet^ körültekerték dróttal, köveket kötöztek rá, hogy alámerüljön; Honnan kerítettek ily hirtelen drótot? Valószínűleg a mentő­öv köteléről tekerték lé. Bírósági elnök: Nem emlék­szik arra, hogy Röpke had­nagy tisztelegve jelentette ön­hídon nek: „Rosa Luxemburg tete­mét éppen most dobtak a vízbe, ha a kapitány úr látni óhajtja, ott úszik”. Weller kapitány; Amikor a hídon álltam, láttam, hogy valami sötét tárgy úszik a vi­zen. Lehet, hogy valaki mond­ta: „Itt úszik éppen”. Ez a seték tárgy volt Rosa Luxemburg. ... ,. , Ott úszik egy sötét tárgy. A hős zsoldosok valóban hidegre tették, a jéghideg csatornába hajították, majd a jeges, fuval­lató, .környékről visszatértek dorbézolásaik színhelyére. Nagy a diadal! Egy emberéletet nem le­het elég nagyra becsülni. A kis híd — amelyen az oly gonddal elhelyezett mentőöv lóg "■— egyik oldalán van az állatkert Liechtenstein-kupuja. A másik oldalön kezdődik a Neue See: -tizenkét perccel előbb itt' tették hidegre Vogel hadnagy bájtársai Rosa Luxemburg harcostársát, Ott, az állatkert másik olda­lán, amelynek környékét ugyancsak .leges fuvallat járja át, ott, ahol száz évvel ezelőtt nemes urak nemes vadat haj­szoltak, az első sötét helyen, egy mellékúton ráncigálták ki egy másik gépkocsiból az ugyancsak az, Éden szálloda bejáratánál félig agyonvert Karl Liebknechtet, és felszólí­tották: induljon el gyalog. Balra és nem' egyenesen a Moabit-börtön felé ahová állí­tólag vinni' szándékozták. Báli­ra, mert ott még jegesebb a táj é-s őt is hidegre kell tenni'. Horst von Pflugk-Hartung őrnagy adta le hátulról az első lövést, ez volt a jeladás Lieb­knecht szitává lövésére. Ami­kor holtan összeesett, holtbiz­tosán holtan, akkor elvihették a mentőállomásra, amelynek címe ott olvasható a kis híd mentőövénél. Bál* a gyilkos urak fölött az Éden S szálló-beli -gárdalovasságl • hadosztály hadosztály-bírósága ült ^örvényt, el kell ismerni, mégis hősiesén tagadták bátor tettüket.' Nem tartottak igényt arra, hogy főnökük, 'Noske, a „forradalom vérebe” és leg­főbb főnökük. Ebert, nyilvá­nos elismerésben ’ részesítse őket, amiért Ők heten legyűr­ték Liebknechtet. Lemondtak az érdemrendekről és.a meg­tiszteltetésről azzal, hogv az állam és a társadalom érdeké­ben soha ne derüljön ki az igazság. Az emberéletet nem le­het elég nagyra becsülni. Ez jut az ember eszébe, ami­kor az idillikus hidacskán áll, amelyen gondos kezek egy mentőövet helyeztek el. Egon Ervin Kisch A New York 'Fémes, írja: 'Castro áttörte a blokádot „A blokád áttörése” című cikkében a New York Times a következőket. írja: „Lehet, hogy Castro több időt tölt majd kereskedelmi és politikai tárgyalásokkal. a Kremlben, mint vadászattal az orosz erdőkben, hiszen a gaz­dasági vadászatban már így is meglepő sikereket ér él. Az angol autóbuszok megvá­sárlásával tátongó rési ütött az Egyesült Államok áltál emelt embargó-falon... Ez az ügylet, amely a többi nyugati országok. konkurrens cégeit is élénk ajánlatokra ösztönözte, számottevő gazdasági győzel­met jelent Castroriak. Kuba gazdasági elszigetelésé­nek Washingtonban kidolgo­zott terve mindig hézagos volt. Noha az -Egyesült Államok nyíltan ellenzi, mérsékelt ará­nyokban mégis, folyik a keres- ’kedelenr Kubával. J Az viszont már nem egysze- i rüen á blokád áttörése, hogy- iegy -angol társaság 400 auto- I buszt, adott el -Kubának, TV millió dollár értékben. Sok mais józan gondolkozásé üzletember is kereskedni kíván - u szigetor­szággal. : ■ •> -• Franciaország és- Nyugat-Nq- anetorszúg máris üzletet kötött Castroval-, mások pedig most készülnek ilyesmire. . Olaszor­szág a minap beleegyezett, hogy,, Kuba cukorszállltmá- nyokkal törlessze régebbi adós­ságait,-ez pedig előkészíti a ta­lajt a kereskedelem fejlesztésé, hez. Spanyolország,. Franco Spanyolországa, hajókat fog el­adni cukorért, jóllehet, az er­ről szóló tárgyalások miatt Amerika megnyirbálhatja a se­gélyt. Ha logikusan gondolkozunk, világos, hogy. nincs nagy kü­lönbség a Kubának szállított autóbuszok és más nem-straté­giai áruk, meg a búzaeladások között. Az Egyesült Államok természetesen állíthatja, hogy Castro nagyobb veszéllyel fe­nyeget, mint a Kreml, s hogy az autóbuszok halálosabb fegy­verek, mint az élelmiszer, de a többi, szövetséges egyáltalán nincs meggyőződve erről. Nem látnak sefnnti rosszat a Kubá­val — vagy akár Kínával — folytatott kereskedelemben, ha ez a kereskedelem nem-straté­giai anyagokra korlátozódik és profittal jár. A szövetségese­ket egyenesen ingerli a hajó­park ellen összeállított fekete­lista. ezt ugyanis békeidőben oktalan beavatkozásnak tart­ják a tengerhajózás hagyomá­nyos szabadságába. Akár tetszik Washingtonnak, akár nem, el kell ismernie, hogy szövetségeseinknek eszük ágában sincs a kereskedelem­ben valamiféle kiközösftettnek nézni Castrot. Nekik az a vé­leményük, hogy a kereskede­lem bővítése érdekeiknek is megfelel, s a béke táv tatait ■’ is javíthatja”. Amerikai—panamai inegágiapodás. Az Amerikai Államok Szer­vezetének az Egyesült Államok és Panama ’közti viszály rendű- zése céljából Panamába kül­dött békéltető bizottsága szer­dán a kora hajnali órákban be­jelentette,. hogy megállapodás jött létre, amelynek értelmében a két ■ ország „mielőbb” helyreál­lítja a diplomáciai kapcso­latokat egymással. A diplomáciai kapcsolatok uj- raíelvételétől számított 90 na­pon belül az Egyesült Államok és Panama kormánya tárgyalá­sokat kezd ,.a két országot, köl­csönösen .érdeklő kérdéseikről”. Nyugati hírügynökségük je­lentése szerint Panamában lát szólag nyugalom van. A szóra­kozóhelyek. sportpályák újból megnyitották .kapuikat, a nem­zetközi légiforgalom is helyre­állt. Az AFP tudósítója azon­ban megjegyzi, hogy lépten- nyomon az amerika-ellenesség megnyilvánulásaival találko­zik. gok szórakozóhelyre nem engednek be amerikaiakat. A panamaiak sok papír­pénzre piros tintával fel­írtál»/ „Jenkik, menjetek haza!”. Sok amerikai laptudősító jobbnak találta, hogy kanadai­nak, angolnak, vagy franciának adja ki magát. A kubai külügyiülnisztériu m kedden este hivatalos nyilat­kozatban cáfolta meg Ruak. amerikai külügyminiszter állí­tásait. amelyek szerint a pana­mai eseményekhez a kubai kormánynak bármi köze volna. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a panamai válságot at amerikaiak gyarmatosító politikája és a latin-ame­rikai országok szuverénitá- sáliak semmibevevése rob­bantotta ki. A kubai kormány nem tartja szükségesnek, hogy felelőtlen vádakkal szemben védekezzék, ugyanakkor azonban egyálta­lán nem titkolja, hogy erköl­csileg Panama népe mögött alt A latin-amerikai közvéle. - meny túlnyomó többsége vál ­tozatlanul hangot ad annak a meggyőződésének, hogy » panamai válságért a*. Egyesült Államok agresz- sziv körei a felelősek. Több dél-amerikai városban tüntettek Panama mellett. Sok politikai és társadalmi szerve­zet biztosította együttérzéséről a jogaiért küzdő panamai né­pet. ■ 8‘ S ö « Ö I Ö a 8 S3 8 a, dtlantt* tí c e dn XLIII. . A .cég jó embere Ment Feri. a .csikorgó villa­moson. A peronon átsüvített a szél. ’ Kevesen utaztak. Topo­gott.- hogy ne fázzon a lába. Eszébe jutott újra.Aliz és. Kál­mán, ,a beszélgetés a cukrászt dái sarokban. Fel sóhaj tóté:,— Szépen együtt vannak — gon­dolta. • Most kétszeresen érezte ne­héz, gondját. Két hete múlt, hogy Katival ,az, a baj történt a tüntetésen. Estig bent tartot­ták-a Hársfa utcában. Utána szülei napokig nem engedték el hazulról. Ö pedig, mikor megunta a várakozást, gondolt egy merészet, és elment hozzá­juk. Már előzőleg volt • náluk egyszer-kétszer. Akkor úgy tűnt, szívesen látták. Ezúttal éppen csak, hogy.ki nem tes­sékelték. Kaszásáé hellyel se kínálta. Azt mondta, fél, ha az jfcá.. hazajön, patáliát csap. — Miért? — kérdezte ő. Egy kicsit tetette magát, hogy az asszonyt megnyugtassa. Szán­dékosan úgy tett. mintha már el is felejtette volna „azt a kis kellemetlenséget”, minthq semmi jelentőséget nem tulaj­donítana neki. — Még kérdi? — Az asszony tekintete csupa szemrehányás volt. — Talán jobb is — aján­lotta —, ha most nem várja meg az uramat, mert nagyon haragszik. Kati nem került volna ilyen helyzetbe, ha ma­ga Papp jár nem. hívja_magá­val a Körútra. Már megint Papp úr, nem Ferenc — gondolta. — Honnan tudtam volna — védekezett —, hogy ilyen cse­tepaté lesz?-— Legalább ne tettesse ma­gát..— mondta az asszony ;—, gyárban dolgozik, ott jól tud­ják, mi készül. Igazán nem kislánynak való dolpg. Ilyen szégyen.,. Még jó, hogy nem verték meg. Be is csukhatták volna. Bár az is elégv hogy egy ártatlan gyereknek végig kellett hallgatni azt . a sok durva beszédet, enni ott végbe­ment. Mindennek elmondták szegényt, fenyegették, lökdös- ték. . — Hát most .már mindegy -— próbálta megnyugtatni Ka- szásnét. — Kati hamar elfelejt ti. — Az is lehet, hogy felírták a nevét, a címét — dohogott tovább az asszony —, az egész család meg lesz bélyegezve. Még az apjának is állásába ke­rülhet. Mit szólnának a cég­nél. ha megtudnák? Kati sírt. Ellenkezett anyjá­val. öt pedig nyugtatni pró­bálta, ne sértődjön meg anyja ldfakadásai mjatt. Milyen megható volt, amint erősítget- te: — Feri nem tehet róla, nem volt ott, én -magam csináltam az egészet. Nem is bánom, nem szégyellem'. Ä szemét is kikapartam volna annak a vadállat rendőrnek, mért meg- ütött egy nyomorék’asszonyt. 1 Mégse várta meg Kaszást, el: akarta kerülni a kellemet­len találkozást. Ma a lány ap­ja goromba lenne, nem tűrhet­né szó nélkül. De végül is nem állhat oda veszekedni Kati apjával, Részt vesz a tanácskozásokon Palamasz görög és Erkín török külügyminiszter, valamint Anglia több képviselője is. Az 1959-es zürichi és londoni szer­ződésben ugyanis e három or­szág vállalta, hogy „garantál­ja” Ciprus aúrolmányái. panamai zászló kitűzéséhez 1« hoz­zájárult, A Panama-csatorna az Egyesüli Államok számára katonai és gazda- ■ sági szempontokból egyaránt fon­tos. Stratégiai jelentősége ugyan — a haditechnikában bekövetkezett jelentős változások eredményeként — valamelyest csökkent, de gaz­dasági jelentősége az egyre foko­zódó áruforgalom hatására évről évre növekszik. A .100—300 m szé­les és átlagosan 1» m mély csator­na ugyanis a Szuezi-csatoma utón a kapitalista világ legforgalma­sabb mesterséges, víziüt ja. Forgal­ma nz elmúlt 10 év alatt megkét­szereződött és megközelítette a maximális fövi 75 millió tonnás) át­bocsátási kapacitást. (Míg 1050-ben csupán 0301 hajó S3.B millió ton­na áruval haladt át rajta, addig 19G2-ben mér 12 200 hajó 67,5 mil­lió tonna áruval kelt át a csator­nán.) Az egyre növekvő forgalom következtében az utóbbi években a Panama-csatorna jelentős bőví­tésének, illetőleg egy teljesen új csatorna építésének szükségessége is felmerült. A csatorna üzemelteté­se az USA-nak nagy jövedelmet jelent. 1050—1.9G2. közötti öt év alatt átkelt S9 000 hajó 290 millió tonna áru után valamivel több, mint nt- gyedmilllárd dollár illetéket fize­tett. A csatorna teljes jövedelme öt év alatt azonban ennek az ös­szegnek kétszerese: 500 millió dollár volt. Ez összegből az USA bérien díjként csupán nem egészen tíz­millió dollárt bocsátott Panama rendelkezésére. Könnyen érthető teliét a Panama Köztársaság azon törekvése, hogy a szuverénitását rendkívül sértő, évtizedekkel ez­előtt, kedvezőtlen körülmények kö­zött megkötött csatorna szerződ, s felülvizsgálására törekszik. 0 > Londonban szerdán megnyílt [a ciprusi alkotmányról tanács­íkozó értekezlet. Az. értekezlet J munkájában a ciprusi kor- írnánykiUdöltség. valamint a [sziget görög és török nemzeti iségű lakosságának küldöttei •vesznek részt. Csendes-óceánt. kapcsolja össze 1011-ben acták át a forgalomnak. A 81,0 km hosszú csatorna a kél óceán közelii távolságot mintegy 18 000 km-rel rövidíti meg. Építé­sében, mely még a múlt' század nyolcvanas éveiben kezdődött meg főleg francia tőkeérdekeiméi! vett részt. A századfordulóra azon­ban már az Amerikai Egyesült Ál­lamok biztosított magának teljes szabadkezet, s Kolumbiát (mely országnak felségterületéhez tarto­zott a csatorna, a jelenlegi Pana­ma Köztársaság egész területével) olyan feltételek elé állította, hogy azokat Kolumbia visszautasítani kényszerült. Kerek hatvau évvel azelőtt az Egyesült Államok támo­gatásával (uSA-hadihaJó fedezete alatt) a 75 ezer négyzetkilométer nagyságú és ma 1,1 millió lakosú Panama elszakadt Kolumbiától «: ■ „függetlenségének” kikiáltása után néhány nappal megkötötte a csa­torna-szerződést az TJSA-val, A. szerződés, szerint Panama 10 millió dollárért éy további 250 ezer dollár évi használati díjért a csator­nát és énnek kél oldalán mintegy 8 km szélességű területet, a Csa­torna-Övezetet • „örök időkre” as USA felségterületének tekinti. A Budapestnél mintegy háromszorta nagyobb. 1680 négyzetkilométernyi Csatorna-Övezet több mint kéthar­mada vízterület, mert a Gatun-té és a Maüden-tó is a zónához tar­tozik. Az USA 1955-ben körülbelül 25 millió dollár értékű berendezés egyidejű átadása mellett a bérleti díj összegét évi 1,0 millió dollárra fftnelte fel. A közép-amerikai for­radalmi mozgalom nyomásának ha­tására pedig 1960-ban Panama szu­verenitásánál: névleges elismerése­ként a Csatorna-Övezet területén a Megnyit! a ciprusi értekezlet t Eljött. Azóta tiloKbain ta-[ lálkoztak néhányszor. Aztán i -Kati biztatására egy este még-j js elment. Kaszás otthon volt.i Éppenséggel nem volt túlzót-] tan 'barátságos, he az ellen ke-1 zőjé sem. Szűkén mérte a] szót,' aztán csak előhozta u( dolgot. Végül legyintett: — j Most már mindegy. —- Látni-, való volt: arról is értesült,J hogy' ő előző látogatásakor J már megkapta a magáét, _ _ j Kaszásné lassanként mégis, lecsillapodott. Célzást tett ar-s ra. hogy neki nem volna kifo-Jj gása ellene, ha együtt jár Ka-« tival — bár nagyon fiatart még a lány, ráérne —• csak a* politizálás aggasztja, mert® Papp urat túlságosan érdeklik j az ilyen dolgok. J — Szüktoges az —• védeke- ‘ zett —, hiszen munkáról, bér-G ről, életről van szó. , Akkor Kaszás megpfend ítél- j te: « — A megélhetés senkinek se­mellékes, de az ember más, módon is elérheti a boldogu-1 last. Én például a megbízható- [ Ságommal és a szorgalmammal < értem el, hogy jó embere let-] tem a cégnek. < Egyszer talán azt1 is M tud- ] ná járni —i mondta —. > hogy' egy -fiatal,- ügyes ■ szakembert ] felvegyenek -javító-karban tar- i tó lakatosnak. Meg tudná ke- j resni azt a pénzt, amit agyár-« ban, s ez sokkal biztosabb ke- ] nyer volna. « (Folytatjuk,) ? Vadász Ferenc •> . ií^eiifiavmadU^lél A közép-amerikai földszoros !e&- reskenyiíbb részét átszelő Panama- csatornát, mely a t legnagyobb világtengert, as Atlanti-óceánt ós a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom