Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

Szombat, 1364. január 11. FSÄAKMAGYAEOKSaAG Véres összeillések Hálós áldozatokkal (Folytatás az 1. oldalról.) az Egyesült Államokkal, Kö­zölte, hogy kormánya az Ame­rikai Államok Szervezetében az agresszió vádját emeli a .wa­shingtoni kormány ellen, s ha­sonló panaszt' nyújt be az ESSZ , Biztonsági Tanácsában is. Az amerikai külügyminisz­térium a diplomáciai viszony felfüggesztéséről még nem ka­pott hivatalos értesítést. Panama városában, ahol a csütörtöki tüntetések áldoza­tainak emlékére általános gyászt rendeltek el, pénteken újabb tüntetésekre került sor. A kormány nyugalomra intő felhívásai ellenére több mint 5000 ember gyűlt össze már ko­rán reggel a Kennedy-úton, amely a csatorna-övezet 'felé vezet. A panamai őrség kísér­letet tett a tömeg feloszlatá­sára, de eredménytelenül. Idő­ről-időre lövéseket lehet hal­lani A déli órákra a tömeg lét­száma elérte a 40 ezret. Washingtoni jelentés szerint Johnson amerikai elnök péntekén egész délelőtt kormányának tagjaival, köztük Rusk külügyminisz­terrel cs McNamara had­ügyminiszterrel tárgyalt a csatorna-övezetben kiala­kult helyzetről, majd tele- s fonon felhívta Chiari pa- é namai elnököt. A' beszélgetésről Washington­ban kiadott közlemény szerint a ;két elnök egyetértett abban, hogy „véget kell vetni az erő- í szaknak a csatorna-övezetben’-. A negyedórás beszélgetés so­rán Johnson közölte Chiarival, hogy Thomas Mannt, a latin- amerikai ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkárt Cyrus Vance hadseregügyi miniszter­rel együtt — Vance a csator­na-övezet felelőse az amerikai kormányban —, más kor­mánytisztviselők társaságában a helyszínre küldi. A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai kormány „mélysége­sen sajnálja a panamaiak és az amerikaiak tragikus halálát’. Jchpson elnök utasítást adott annak a tábornok­nak, aki átvette az övezet feletti parancsnokságot, hogy tevven meg minden tőle telhetőt a rend és a nyugalom helyreállítására. Az olasz munkások milliói csütörtökön néhány órára, il­letve fél napra abbahagyták a munkát a CGIL iránti szolida­ritásuk és a gálád fasiszta me­rénylet elleni tiltakozásuk je­léül. Negyvenhat tartományban voltak sztrájkok; tiltakozó gyűléseket szerveztek, ame­lyeken munkások százezrei vettek részt. A dolgozók éle­sen elítélték a' CGIL római székháza ellen elkövetett me­rényletet és annak szervezőit. Washingtonban közölték azt is, hogy pénteken, magyar idő szerint 22 órára rendkívüli ülésre hívták össze az Ameri­kai Államok Szervezetének ta­nácsát. Az ülés összehívását Panama leérte a Rio de Jane­iro-! egyezmény 6. és 9. pontja alapján, mert „az .Egyesült Ál­lamoknak a cs.pt’O’cn'j-öyezeth^n tartózkodó erői fegyveres tá­madást követtek el Panama te­rülete és polgári lakossága el­len”. A washingtoni panamai nagykövetség pénteken délelőtt azt a tájékoztatást adta. hogy Panama városában 11. Colon városában 7 halálos áldozati volt a csütörtöki tüntetések­nek, a sebesültek száma nedig 250. A halálos áldozatok között 3 amerikai katona van. A legnagyobb szabású tilta­kozó gyűlést a CGIL római székháza előtt tartották, ahol felszólalt a kommunista Agos- tino Novella és a szocialista Famando Santi, a CGIL főtit­kára. illetve titkár-a. A gyűlés résztvevőihez szolidaritási üze­netet küldött Palmiro Toffliát- ti a kommunisták nevében; De Martino a szocialisták ne­vében. továbbá Pietro Nennt miniszterelnökhelyettes, vala­mint különböző. szakszerveze ti szervek. Hatalmas néni fütaVozás Olaszországban a fasiszía Merényiéi ellen • Az elhunyt Baab kancellárról e Ausztria volt kancellárja, ® Julius Raab — amint erről a. a lapok már beszámoltak —, ® hetoenhárom. éves korában ® Becsben elhunyt, a Raab kora. ifjúsága óla po- | litikai 'szerepet vállalt az ® osztrák keresztényszocialista | mozgalomban. Miniszterként © résztvett Schussnigg utolsó ® kormányában, majd. az an- e schlusst követően vissza.vu- © miit a politikától. A nácizmus 2 összeomlása, után visszatért a, & politikai életbe. A néppárt ® egyik alapítója lett és beké- * rillt a parlamentbe. Ezután — ® 1963 és 196} között — ő töl- % lőtte be. a kancellári tisztet. <s> Politikai működésének eb- 2 ben az időszakában állást © foglalt, az osztrák. államszer­ződés megkötésének szüksé­gességé melleit, s est. a néze­tét szilárdan képviselte. Raab Ausztria minden szomszédja ■ val, így hasúnkká:}, is korrekt ■viszony kialakítását tartótja szükségesnek és az elmúlt esztendőkben kifejtett politi­kai munkálkodása, során az ésszerű, kapcsolatok útjait kereste. Tartózkodott az olyan lépésektől, amelyek árthattak volna Ausztria, semlegességi státusának. Realista, politikus módján következetesen fáradozott a magyar—osztrák, kapcsolatot:, fejlesztésén. Mint az Osztrák Szövetségi líeresked.elmi Ka­mara elnöke — kancellársága után — járt Budapesten ts és tárgyalásokat folytatott. Q<s®<s»®©©oo©®e©®®®«ee Hruscsov mmiúmU Nyikita Hruscsov, szovjet kormányfő részvéttáviratot in­tézett Gorbaeh osztrák szövet­ségi kancellárhoz, Julius Raab váratlan elhunyta alkalmából. Hruscsov táviratában han­goztatja, hogy Julius Raab, aki Ausztria és a háború utáni Európa kimagasló államférfi a volt, pozitív szerepet töltött be az osztrák államszerződés meg­kötésében. ami „jelentős ese­mény volt o szültség enyhítéséért folyó küzdelemben”. fiz Egyesült Álfamok újabb segélyt nyújt Dá!-Yietnamnak | Az Egyesült Államok és Dél- j Vietnam megállapodást kö­tött egymással, amelynek értel­mében Amerika 31.2 millió dol­lár értékű élelmiszer-segélyben részesíti Déi-Viétnamot. Az élelmiszer-segély 90 szá­zalékát a hazafiás erők ellen harcoló dél-vietnami hadsereg ellátására fordítják. A, megállapodást Nguyen Ngoc Tho miniszterelnök és Cabot Lodge, az Egyesült Ál­lamok szigorú nagykövete írta alá. Meghalt Kis Ferenc költő Kis Ferenc József Attila- díjas költő, a párt és a mun­kásmozgalom régi harcosa ja­nuár 9-én, 56 éves korában váratlanul elhunyt. Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Ma­gyar írók Szövetsége saját ha­lottjának tekinti. Temetésé ja­nuár 15-én, szerdán délután fél 2 órakor les'z a Farkasréti temetőben. A pápa látogatása Segni elnöknél Csütörtökön este bejelentet­ték, hogy a pápa szombaton, január 11-én hivatalos látoga­tást tesz Antonio Segni köz- társasági elnöknél. Harmadszor történik, hogy égy pópa ellátogat az olasz államfőhöz. Először 1939. de­cember 28-án XII. Pius pápa látogatta meg Victor Emánu- elt; másodszor tavaly, 1963. május 11-én XXIII. János pá­pa lett látogatást Segni köz­társaság: elnöknél, aki átadta neki a békedijat. Ismerfe meg milden szIiÄezeti lag! Eies vita után a nyugat-berlini képvi&előháx jóváhagyta a berlini megállapodás jegyzőkönyvét Több mint nyolcórás éles vi- , ta után, amelyben a szónokok nem egyszer gorombaságokat is vágtak egymás fejéhez, a nyugat-berlini képviselőház csütörtökön késő este jóvá­hagyta! a december 17-én alá­írt berlini megállapodás jegy­zőkönyvének szövegét. Nyugat- Berlin másfél évtizedes -törté­nelme során most fordult elő először, hogy a CDU egy fontos kérdésben a szenátus ellen szavazott. . . Apró Antal látogatása. Salgótarjánban Apró' Arital, az MSZMP Po­litikái Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese pén­teken Salgótarjánba látogatott. A megyei pártbizottság szék­hazában Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak póttagja, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára, Hankó János, a. .megyei tanács végrehajtó, bizottságának el­nöke és Jedlicska Gyula, a Salgótarjáni városi Pártbizott­ság titkára fogadta a vendé­gét. Apró Antal, a megye és a város vezetőinek társaságában fölkereste , az acélárugyárat, ahol a vezetőség ismertette a gyár fejlődéséi, a magyar nép­gazdaságban betöltött szerepét. A kormány elnökhelyettese ezután munkahelyükön kereste fél á hideghengermű dolgozóit, s megtekintette' hazánk és Közép-Európa legkorszerűbb hengerlő üzemét. A gyárlátogatás után Apró Antal a József Attila Művelő­dési Házban a város dolgozói­val találkozott, és a szocialista országok gazdasági kancsola- tainak időszerű kérdéseiről tártolt tájékoztatót. ííé? kilomtier új fárda Edelényben az elmúlt esz­tendőkben a község legtöbb utcájából sikerült száműzni a sarat a gyalogjárókról. Az idén a járási székhely’ ú.i lakóne­gyedeinek két kilométeres út­szakaszán építenek új beton­járdákat. Franz Afnrélin', áz ellenzék­ben lévő CDU vezérszónoka fő­leg a következők miatt támad­ta a megállapodást. 1. Miért engedte meg a sze­nátus, hogy az NDK alkalma­zottai nyugat-berlini területen működjenek, s ráadásul, hogy egy NDK-államtitkár ugyan­csak ■ Nyugat-Berlinteen fel­ügyeletet. gyakoroljon munká­juk; felett? ■2. Miért ment bele, a szená­tus egy olyan megállapodásba, amely, szerint a nyugat-berlini­ek kedvezőtlenebb elbírálás­ban részesültek, ha Berlin má­sik részébe akartak utazni, mint a nyugatnémetek? Am- rehn ezekután dícsérőleg emlé­kezett meg Eriéiről, az SPD bonni parlamenti frakciójának elnökéről, aki a napokban el­lenezte az NDK és a szenátus közti tárgyalások folytatását. Amrehn a szociáldemokrata Erler állásfoglalását szembeál­lította az ugyancsak szociálde­mokrata többségű szenátus po­litikájával. A képviselőhöz végül a.’ koa­líciós pártok: a,z SPD. és az FDP szavazataival 85:39 arány­ban jóváhagyta a szenátus po­litikáját. Hivatalos adatok szerint a mezőgazdáság össztermelésé­nek értéke tavaly alacsonyabb lett ugyan a tervezettnél, de 4—5 százalékkal így is meg­haladta az 1962. évi eredményi. A felvásárlás összes mennyi­sége nagyobb arányban növe­kedett, mint á termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági áruter­melés aránya. Abban, hogy a közismert nehézségek ellenére így alakult a helyzet, a szántó- területünk 80 százalékán gaz­dálkodó termelőszövetkezetek­nek van a legfontosabb szere­pük. S elsősorban a nagyüzemi, .lÁPsa# gawjasggokop múlik az is, hogy az idén további 4—5 százalékkal termeljél: többet a mezőgazdaság, s 7,4 százalék­kal adjon több árut. Köztudomású, hogy álla­munk kezdettől fogva sok irányú és jelentős támogatás­ban - részesíti a termelőszövet­kezeteket. 1958-tól 1963 végéig több mint 30 milliárd forintot tett ki az az összeg, amelyet az állam a tsz-ek megerősíté­sére, fejlesztésére fordított. Idei’népgazdasági tervünk 10,5 milliárd forintot irányoz elő mezőgazdasági beruházásokra. Ez'az összeg’2,8 milliárd for rinttal több annál, amit ötéves tervünk erre a célra szánt 1964-ben. S mint eddig, most is a termelőszövetkezetekben va­lósul meg a beruházások leg­nagyobb része. így is van rend­jén, hiszen nem csupán a pa­rasztságnak, hanem ' az egész országnak ’ elsőrendű érdeke, hogy a termelőszövetkezetek sok árut, olcsón termelő, kor­Vadász Ver eve m fxéUJkJkél — Jaj istenem — rémült meg á nő. — Most már mindegy — le­gyintett a rendőrkapitány. — Azért továbbra, is csak egy­szer kell- hetenként jelentkez­, , XXXIX. Ä Szilas partján Cigi kitapogatta zsebóráját, apait nemrég az öcosétől ka­pott ajándékba, óvatos mozdu­lattal előhúzta. Fél öt volt. Már erősen sötétedett. Hallot­ta, amint kifogták a lovakat, s ahogy nyikorgott az istálló ajtaja. Valaki megállt a kazal mel­lett. — Ezek a büdös kölykök már megint , kihuzigálták a .szalmát — hallotta.. A gazda , lehajolt, hogy, fel­emeljen egy nyalábot. A lábá­hoz ért, visszahőkölt. Aztán megmarkolta a lábát, s húzta kifelé. — Maga mát keres itt? — kérdezte. — Jaj, szívbeteg vagyok, azt hiszem, rámjött a roham. Fáztam, bemásztam az udvar­ra, hogy magamra húzzak egy kis szalmát. Alig tudok ma­gamról. A gazda végigmérte, lát­szott. elhitte, amit mondott. — Ha beteg, miért nem ko­pogott be a házba? A család segített volna magán. Miközben beszélt, a szom­széd kerítés mögül felbukkant egy fiatal nő feje. Kócos volt. — Alighanem ez az a fiatal­ember — rikácsolta —, akit a rendőrség üldöz. Megölt egy öregasszonyt. ’ ' — Nein igaz — dádogta a fiú senkit nem bántottam. A gazda kutatóan nézett rá, aztán az asszonyra.. Annak nem válaszolt semmit. — Menjen isten hírével — mondta csendesen és a kapu­ra mutatott * ... 1945-ben Kurimszky Sán­dor rákospalotai rendőrkapi­tánynál hetenként jelentkez­tek a felügyelet alá helyezett nyilasok. Az egyik'asszony — ugyancsak nyilas volt — ott állt a sorban, a jelentkezők között. — Magát rég ismerem — bö­kött rá a rendőrkapitány, mi­közben felfedezte —, csaknem másfél évtizede. Ott laktak a Mátyás utca végén... — Akitor még igen. Honnan tetszik tudni? ■— Amikor kihúztak a szal- malcazalból. maga kiáltozott át a kerítésen, hogy én vagyak, akit a rendőrség keres. , Azt mondta, megyilkoltam. 1 egy. öregasszonyt Kivánszorgott a kapun, újra® visszafelé ment, mert újra ar-© ra számított, hogy üldözői erre* a legkevésbé sem számítanak.* Az első sarkon egy vasikályhát • cipelő munkás ment el mel-8 lette. 2 — Lépjen meg, követik —® mondta halkan. 1 Néhány lépés uláu óvatosan* visszanézett. Felismerte Wa- © yand Tibort, a főkapitányság* fiatal delektívjét. Látta már aj tüntetések alkalmával, meg- * jegyezte az arcát. Rohanni • kezdett a mező felé. • — Állj meg az anyád istenit,» mert lelőlek! ■— ordította Wa-» yand. * Tovább rohant. • A Szilas partjához ért. Nem 2 volt más kiút: ruhástól bele-« vetette magát a patakba. (Folytatjuk.) szerű szocialista nagyüze­mekké váljanak. Nélkülözhe­tetlen ez az életszínvonal to­vábbi javulásához ugyanúgy, mint az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal való jobb ellátásához és az export- tervek. teljesítéséhez. As ulapelveh váitosnttamok A termelőszövetkezetek ál­daná támogatásának rendsze­rét 1958 óta a. 3004-es számú kormányhatározatok foglalják egységbe. Ezeknek a határoza­toknak,az alapelvei éyröl évre Változatlanok. Lényegük az, hogy áz, áliám a termelés és az árutermelés növelésére, az azt előmozdító beruházásokra, valamint a szövetkezeti veze­tés megjavítására adott ked­vezményekkel segíti a tsz- eket. így járul hozzá a terme­lési színvonal emeléséhez, a közös vagyon gyarapításához, a tagok’ jövedelmének fokozá­sához. Minden új 3004-es hatá­rozatnak vannak azonban az előző évitől eltérő vonásai. Természetes ez, hiszen egé­szen más a termelőszövetkeze­tek, helyzete ma, mint például 1958-ban volt. Sőt, a körülmé­nyek egyik évről a másikra is változnak, s mindig adódnak olyan tapasztalatok, amelyeket éppen a támogatás hatékony­sága érdekében hasznosítani kell. Ezért jelenik meg minden esztendőben a tsz-ek állami támogatásának rendszeréről szóló, kormánybatározat. A 3004/6-os számú határozat, amely erre az évre vonatko­zik’, s január elsejével lépett; éleibe, már tavaly szeptem­berben nyilvánosságra került. Azóta módjuk van a szövetke­zeti vezetőknek arra, hogy a tagsággal együtt tanulmányoz­zák ezt a számukra elsőren­dűen fontos jogszabályt. A ta­pasztalatok azonban arra' fi­gyelmeztetnek. hogy sok he­lyen még a szövetkezeti veze­tők sem olvastak el a 3004/6- ost. Ez pedig súlyos hiba, mert a határozatban foglalt intéz­kedések ismerete nélkül nem tudnak élni azokkal a lehető­ségekkel, 'amelyeket az állam nyújt a szövetkezeteknek. S ha ezekkel nincsenek tisztában, akkor az évi terv kidolgozásá­nál sem tudják figyelembe venni, hogy akár a termelés­hez, akár a beruházásokhoz miiven segítséget meríthetnek 1964-ben. Hfe*?ismcrle(ni a tagoltba!! De nemcsak erről van szó. A 3004/6-os határozat jelentő­sége sokkal nagyobb annál, ami a tervkészítésben betöltött szerepből fakad. Nagyobb, mert az egész szövetkezeti gazdálkodás sarkalatos kérdé­seivel foglalkozik. Márpedig minden tsz alapszabályában 1 benne vari, hogy a nagyüzemi társas gazdálkodás valamennyi fontos problémáját a tagsággal együtt kell megvitatni, eldön­teni. Nem kizárólag a vezetők és a szakemberek joga, kötc- lesssége tehát az sem, hogy el­határozzák, miképpen haszno­sítják a tsz-ben a 3004/6-os határozat adta lehetőségeket. Az egész tagság ügye ez, mint ahogyan a termelőszövetkezet sem csupán a vezetőké, hanem a benne tömörült embereké, csaladoké. Nélkülük dönteni sem a hitelek felvételéről, sem a talajjavításról, vagy a szak­mai • irányítás.- javításáról, sem más lényeges dologban nem szabad. De más oka is van annak, hogy az állami támogatás rendszerét, mértékét, módoza­tait a tagoknak is ismemiök kel). Nevezetesen az, hogy_ a szövetkezeti tagok csak így láthatják: világosan, milyen nagy gondot fordít az állam ti nagyüzemi társas gazdaságok felvirágoztatására. S ha ezzel n tagság tisztában van, még szívesebben, még lelkiismere­tesebben dolgozik. Azt lsedig igazán felesleges volna bi­zonygatni. hogy a szövetkezeti családok helytállása, szorgal­ma milyen nagy erő, mennyim nélkülözhetetlen az állami tá­mogatás jó hasznosulásához ír. A helyi adottságokkal összefüggésben Éppen elég ok van hát arrtij hogy a 3004/6-os halározatta I megfelelőképpen fog] atkozza­nak a termelőszövetkezetek­ben. A mostani időszak bőven kínál erre lehetőségeket. Or- szágszerlo tanfolyamokat, elő­adássorozatokat tartanak a fal­vakban, a tsz-ekben. Az isme­retterjesztés Különféle formái ­ba sikeresen be lehet iktatni olyan tájékoztatókat, beszélge­téseket, amelyek megismerte tik a szövetkezeti tagokkal a 3004/6-os határozatot. Termé­szetesen az a helyes, ha nem elvontan, hanem a helyi adott­ságokkal, szükségletekkel össze­függésben vitatják meg a ha­tározat egyes részeit, intézke­déseit. Mindenütt elsősorban azokat, amelyek a helyi tsz szempontjából legfontosabbak. Most meg van idő arra, hogy ezt a munkát 'azokon a. helye­ken is megszervezzék, elvé­gezzék, ahol eddig elhanya ­golták. A termelőszövetkezeti vezetőség, a pártszervezet, a községi tanács, a népfront együttesen feltétlenül képe: arra, hogy az állami támoga­tás rendszerét közismertté te­gye a községben. S ha a járási irányító szervek is kellőkép­pen törődnek ezzel á feladat­tal. akkor a 3004/6-os hatan.- • zatban foglaltak megvalósítása, méginkább közüggyé vélik a termelőszövetkezetekben, mint edduc Gulyás Ptft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom