Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
KOR A háztartást vezető nagymama incsenek többé anyósok, csak nagymamák — *z»kták mostanában mondani. Az ízléstelen anyósviccek ideje válóban lejárt. Szinte csodálkozunk, hogyan is lehetett valamikor ilyesmiken nevelni. Azok a fiatalok, akik dolgoznak és együtt laknak szüleikkel, nagyon jól tudják, milyen szerepet tölt be az anyós a családban. Persze, az a közmondás, hogy „Vöm nem fiam. menyem nem lányom’’ ma is áll, de nem úgy, mint régen, amikor gyakran anyagi érdekeltség hozta létre a házasságot. Bármilyen fájdalmas forduló Is az anya életében, ha gyermeke „kibújik szárnya alól” ez a természet rendje, ezt tudomásul kell vennie. A közösen lakóknak azzal az elhatározással kell elindulniuk az új életbe, hogy megkönnyítik az egytittlélet. A fiú édesanyja ne keressen mindenáron hibát menyében. A meny pedig az anyósának egy-egy kiigazítását, kérését ne vegye mindjárt bírálatnak, ellene irányuló rosszindulatnak. Legyen türelme hozzá, hogy megmagyarázza, miért nem ért vele egyet. Helyesebb azonban, ha az anyós a fiát kéri meg, hogy tapintatosan beszélje meg a vitás kérdéseket a fiatalasz- szonnyal. A fiúnak viszont ilyenkor nem illik elárulnia; hogy a kérdéses ügyben anyja kérte fel a közvetítésre. De a felesén észrevételeit sem sza.- bad visszamondania, legfeljebb mint saját véleményét. Ezen áll. vagy bukik az együttlakás sikere, békessége. H * U * M * O * R OOOQOOCXÜOOOOO00000000000000000000000000000000000000000000» KkebülieUwké'zM A jövő bútora: a „Faria-asomag" Lakását minden család modernül, szépen akarja berendezni. Az idősebb Iwrosztály jó része a. kombinált- szekrényes hálószobát tartja modernnek, szépnek. Hiszen régen ez volt a divat és már ekkor szerette volna ilyen polgári kényelmet mutató bútordarabokkal berendezni lakását. Sokan még ma is annyit áldoznak egy-egy kombinált, szekrényre, hogy ezért az összegért kevés pótlással egy egész modern szobabcrendc- cest lehet vásárolni. A fiatalabbakat általában a. modern, új- típusú biitorok érdeklik, ezt keresik az üzletekben. A modern bútorokról beszélgettünk Kemény Zoltánnal, a Faipart Gyártásvezető cs Szerkesztő Iroda tervező művé szervei. — Az átlagember — mondotta. — hálószobát akar be- rendezni. Egy nagy bútordarabokkal berendezett hálószobában csak aludni lehet, családi életet élni, szórakozni már nem. Manapság megváltoztak, a lakások, méretei. A magas szobák helyett alacsonyabbakat építenek, nagy ablakokkal, hogy napfényes, világos legyen az otthon. A. modern bútor legyen könnyen tisztítható, jól kezelhető. A ma készülő, fényezett müanyagborUású bútorokat például. vizes ruhával is könnyen tisztíthatjuk. A bútorokat általában magas lábra állítjuk, hogy alatta a padlót könnyen tisztán lehessen tartani, — A magyar bútorok közül melyek a legmodernebbek? — A Varia-bútorok. Nagy előnyük a- modern kivitelen kívül, hogy a különböző rendeltetésű szekrény-testeket nem építettükSOVbe. Így azok. mint a. kockák, egymás mellé, vagy fölé helyezhetők. Az egész szoba, berendezése a falfelületnek cs a szabad helynek megfelelően variálható. — Jelenleg milyen új terveken dolgoznak? — Az 1964-es Budapesti Nemzetközi Vásáron az úgynevezett „Varia-csomag” bútorokat; akarjuk bemutatni. Nem új találmány, külföldön, egyes helyeken már megkezdték az ilyen bútorok sorozatgyártását. Az egésznek az a lényege, hogy az ipar q bútoralkatrészeket csomagolva szállítja a. kereskedelemnek. A vásárló egyéni ízlésének megfelelően kii'á- lasztja a bútordarabokat. Megkapja a hozzávaló bútorvasaláso- hat, csavarokat és otthon minden különösebb szaktudás nélkül. néhány óra alatt össze tudja szerelni az egész berende- zesí. Az ember, ha később fejleszteni akarja, lakását, a meglevőkhöz vásárolhat újabb bútoregységeket. Ilyen módon elekor alakítható át; a berendezés, és úgy lehet variálni színben ,es formában., ahogy akarjuk. hagy érdeklődéssel várjuk a madam új bútortípus megA menyecske és a férje közölt időnként ellentét is támadhat, sőt neheztelés, harag. A fiatalasszony azonban ilyenkor ne szaladjon édesanyjához, ne sírja el fájdalmát. Az anyák ugyanis elfogultak, könnyen látnak igazta- lanul is ellenséget abban, aki gyermeküket megbántotta. A házastársak közötti kisebb-na- gyobb összezördülések legtöbbször nyomtalanul elmúlnak, csak az édesanya szívében marad egy kis tüske, sértődés: •Iáin. ide futott hozzám, s most • mégis összebékiiHek, mintha • mi sejti történt volna. e Ne feledkezzünk meg róla, •hogy a legzsörtölődőbb anyós • is szereti gyermekét, a férjet, • vagy a feleséget. Olt pedig, *a.hol már unokák vannak, kü- 9 Ionosén jelentős szerep jut a Jnagymamának. Ha a feleség is • dolgozik, ő vezeli n háztartást. Jő látja el a kicsiket. Ezért tisztelet és megbecsülés jár neki. • Nagyon fájdalmas az öregkor, •ha a fiatalok nem méltányol• jak a nagymama odaadó mimikáját és természetesnek veszik. Jhogy magára vállalja a házi • gondokat, « A háztartást vezető nagyrna- •ma nem ér rá pénzt keresni. Jlía jutna neki való könnyű •munka, akkor sem vállalhat- Jná, hiszen arra már nincs ideije. Ezért hát nem szabad meg- Jfeiedkezjii arról, hogy neki is • vannak szükségletei. Hűhójáénak, cipőjének kopását gyér- Jm.ck.ej tartsák számon és adják JIcczcbc azt. az összeget, amcly- Jbői újat vehet. 9 Arról se feledkezzünk meg, Jhogy ö is szeret szórakozni • Mert fáj ám hallgatni, az idős J asszonynak, hogy gyermekei •milyen jó filmet látlak, ha Jnem gondoskodnak arról, hogy *ö is megnézhesse. Vigyünk ha- •za neki képeslapokat, újságot, •s ha még nincs, feltétlenül szegezzünk be rádiót, kölcsönöz Jziink számára is olvasnivalót a • könyvtárból. • IV incs olyan zsörtölődő J ' ’ anyós, aki ne válna sze- *líd. szerelő nagymamává, ha Jlátja. hogy nemcsak robotgép, • hanem szükséges, megbecsült, Jszeretett tagja a családnak. ,1 Lakásfüstölő Vállalat *•* egy igazolást kért tőlem arról, hogy valóban én va- gyok-e én. Mivel a szabályok szerint jómagam teljes élő nagyságomban nem igazolhattam ezt, hiszen nem lehet idem per idem, azaz ugyanazt ugyanazzal bizonyítani, fogtam magam és elindultam a Mindentigazoló Intézményhez, hogy megszerezzem a fontos papírost. — Ugyan hová gondol? — méltatlankodott a mindentiga- zolók főelőadója, amikor 2 órás türelmes várakozás után bátorkodtam előhozakodni kérésemmel,. — Csak. úgy, uk- vmkkfukk adjunk egy papírost magának arról, hogy maga maga? Kis oktondi! Ezt ni, így egyszerűen több ok miatt , sem tehetjük meg. Pro primo• la személyazonosságija alapján egyáltalán nem, mert mi biztosít bennünket arról, hogy ez az igazolvány nem a maga hamisítványa? Pro szekundo: itt. van-e a születési anyakönyvi kivonata, az újraoltási bizonyítványa, az óvodai dicsérőlevele? Ugye, hogy nincs? Trió ... izé, harmadszor: nem hozta el szomszédai nyilatkozatát, amely szerint a. szomszédok szomszédja valóban maga. Negyedszer: nines igazolása arról, hogy az utcájukban mikor volt járványos pestis és az milcor vem. vitte el magát. Ötödször: ki tartja el magát, és kit tart el. maga, és miért, tart jók cl magát, és miért tart cl valakit maga. Halod. ... — Köszönöm szépen n kedves felvilágosítást, azt hiszem, egy szabad napomra e~ is elég lesz. — szakítottam jfélbe udvariasan a főelőadót és elindultam a munkahelyemre, honit kikérjem kétheti fizetett szabadságomat. IS nap alatt minden iratot megszereztem. Ekkor azonban felszólítást kaptam a. Lakás- füstölő Vállalattól, hogy ha nem juttatom cl hozzájuk még azon a napon azt az igazolást, amely szerint, cn vagyok én, akkor megszüntetik lakásomban a füstöt és SOOO forintig terjedő pénzbírságra, büntethetnek, de ezt. a büntetést kívánságom szerint börtönben eltöltött jónéhány napra is változtathatják. Szaladtam a Mindentigazoló Intézmény főelőadójához. — Kedves főelőadó elvtárs, itt vannak az iratok, ugye most. már igazolja nekem, hogy valóban én vagyok én? — — Hm... — nézett rám fél szemével a főelőadó (a másikkal egy lcartársnőjérc pislogott). — Erre még aludnom kell egyel, Mindenesetre hozzon egy 25 forintos okmánybélyeget. ÍJ cmültcn rohantam az ok11 mánybélyegért. A trafi- kos néni éppen uzsonnázni készülődött. de. néhány perces könyörgésre 30 forintért ideadta a bélyeget, — Tessék, itt a. bélyeg! — lihegtem lógó nyelvvel a főelőadónak, s közben térdre ereszkedtem. — Ugye aláírja most már nekem ezt a slcncilczclt papírosi ? A főelőadó hallgatott és megnyalta- a bélyeget. Aztán lebiggyesztett ajtáktál felém, fordult: — Rossz rajta a ragasztó! A papírbolt szerencsére csató félóra futásra volt és visszaz felé még egy taxit is cl tudtam fogni. — Parancsoljon, a ragasztó) — mondtam alázatosan a f,ó-i előadónak. — Még ecsetet ifi hoztam hozzá. Tessék... A főelőadó megkente a Be« lycget, a ragasztót, pedig genu dósán elzárta a fiókjába. — Helyes — szólalt meg ingre. — Akkor holnap reggel ötkor már itt állhat a. folyosón. — De kérem — hebegtem—, nekem ez még ma ... Magának csak egy aláírásába Ikerül ... — Sajnálom! — hangzott -iof rideg elutasítás. De én. nem hagytam magam. Mentem az igazgatóhoz. — Egy megoldás van. —: mormogta, az igazgató, amikor elsírtam neki kérelmemet, Mormogásával felcsillantotta előttem a reményt''. — Éspedig? — kaptam■ fiú fejemet. — Kérjen soronkívüliségeit Rohantam a főelőadóhoz so» ronkivüliségért. — Hozzon egy 25 forintos illetékbélyeget — ismételgette a főelőadó, mint egy rossz grain of on. Futás a trafikos nénihez. Á trafikos néni ebédel, Ki a harminc forintot, el a bélyeget. Újra a főelőadónál: — Itt a bélyeg, hol a papír? — Már régen aláírtam — nézett rám haragosan a főelőadó. — De még adja. becsületszavát. hogy valóban a kért célra használja fel cs nem másra!... liccsületszó. Taxi. Egy perccel zárás előtt e IJt- kásfüstölő Vállalatnál. Váltve- regelés: „Ahá! Ilit. maga- valóban maga!” S azóta van füst a. látásban, amennyi csak kell. Hát mégis csak sikerült elintézni! (RuUka.Tl Divatcikk születik A prémdíszítésről A SZŐRME AZ IDÉN divatosabb, mint valaha. Díszítik vele a bundákat, sapkákat, gallérokat, kézelőket. Felhasználják a kabátok, a ruhák ékesílésére is. Persze, az igazi prém nem olcsó mulatság. A nemes, valódi szőrmék különösen drágák. Ámde a szőrme- öivatot még költségesebbé teszi a szakmunka Azok a nők, akik különösen kedvelik a szőr- mét. találékonyan, olyan megoldásokat keresnek, amelyek a rendelkezésükre álló egyes darabok sokoldalú felhasználását, viselését teszik lehetővé. Rajzunk olyan megoldásokat ábrázol, amelyek az egyes szőrmedarabok többféle felhasználására alkalmasak, függetlenül a díszítendő ruhától. .Bemutatunk egy keskeny szőrmesáiat. Ez kabátra, ruhara egyaránt alkalmazható, A rögzítése mindössze egyetlen nagy gomblyukkal történik. Bemutatunk továbbá egy vakon- dok-prémböl készült „kendőt”. Ez szövetcsík- ra van rádolgozva. Fejkendö céljára is alkalmas. Kabátra kámzsaszerűen illeszthető. Sokan viselik ruhához is. A nagy, szögletes gallér-alakú „lélekmelegítő” kabáton és ruhán egyaránt csinos, mutatós. Legszebb darabjai perzsából készülnek. Figyelmet érdemel végül a szőrmestóla. Sokan arabosan, fejre-nyakra csavarva viselik. De csupán a nyak és a váll körül elrendezve is szép. Többnyire este viselik, színházba, vagy pedig estélyi ruhához* Az anyaga lapos szőrme, , __ •— fóti « O LVASOM az egyik pesti újságban a híradást, amely arról tudósít, hogy violaszínű zoknitartó lesz a divat az elkövetkező őszön, és a ZOLÁKÉVAL, vagyis a Zoknitartót Készítő Vállalat, noha még az év első napjaiban vagyunk, eddig 1i zenötmillió párat gyártott le belőle. Megtudtam a híradásból azt is, hogy a ZOTAKÉ- VÄL remekei kétféle fazonban , Casanova és Don Juan néven kerülnek forgalomba. Lehet, hogy nem is lesz ősz az idén, és lehet, hogy a férfiak nem akarnak olyan zoknit hordani, amelyikhez zoknitartó szükséges, mégis fogják hordani, mert divat lesz. És azért lesz divat, mert a ZOTAKÉ- VÁL már az ország minden egyes lakosának másfél pár zoknitartót gyártott, nemre való tekintet nélkül, csecsemőtől aggastyánig. így születik hát a divat. Korábban, zsenge gyermekkoromban volt ugyan a divatról, meg egyik-másik ruhaféleség, vagy egyéb árucikk divatba jő vételéről olyan elképzelésem, hogy valaki valahol meglátta, megszerette, hordani, vagy használni kezdte. Aztán ezen a* valakin újabb tíz valaki látta meg és az is csináltatott, vagy vett magának olyan, vagy hasonló micsodát. Az újabb tíz valakin igen sok valaki látta meg, és aztán ez a valami mértani haladvány szerint terjedt: divatcikké vált. Akkor még nem tudtam, hogy a tervező- irodák ci garettaíüstös és kávé- zacc-szagú levegőjében puszilja homlokon a múzsa egyikmásik divat-szak-kádert, aki elképzeléseit papírra veti, azok helyességéről unalmas értekezleteken próbál meggyőzni más embereket, és erre megindul az elképzelt divat-izének a gyártása. A többi már a kereskedelem dolga. Csak meg kell hirdetni az újságban, hogy. ősszel violaszínű zoknitartó lesz a divat, és megy minden magától. Napjaink Ádámja nem akar lemaradni a divattól, sem a kollégáitól, és megveszi a violaszinű zoknitartót, mert különben lecsúszik a zoknija, s hogy ne csússzon ie, a ZOTAKÉVÁL által gyártott violaszínű miegymás látszik a legalkalmasabbnak, — márcsalc nevénél fogva is, hiszen Casanova és Don Juan, a diszkrét kisegítő ruhadarab névadói nem voltak akármilyen fiúk. A színével meg kár törődni. így volt ez már nem egy divatcikk esetében: a könnyűipar és a belke- rgpkedelem emberei kitalálták, hogy mit kíván a mi ízlésünk, mi rábólintottunk és előbb- utóbb megvettük. A divatcikk mégis divatcikk lett, sőt volt eset, hogy hiánycikk is leli» belőle. SZERETEM a violái. Ablak alatt a kiskertben. Esetleg váH zában. Zoknitartóban á’la Ca-s sanova még nem próbált ami Bizonyára meg fogjuk szokni. De mielőtt megszoknánk, szeretném megkérni a violaszinű zoknitartót ránk szabadító illetékeseket: ne csak a szinc legyen viola.-a szaga is. És végül még egy kérdésem adódik: többféle színű viola lévén, melyiknek a színét fogjuk a zoknitartónkon viselni? Fehéret, krémszínűt, lilát, vagy pirosat? Mert a köztudat és a lexikon ennyit tart számon, és roppant lehangoló lenne, ha fehér violaszínű zoknitartő helyett csak lilát kapnék, vagy fordítva. (bm) Sajnos, a mamának az a véleménye, drágáim hogy tüf fiaiul \agyok meg a Icrjliezmcncshez. t(