Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

esZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1964. la.ntiar SS, Gemfbsr® feis©k©«i© a hangylat van Johnson elnök üzenetének két pontjával: Ez a csapat­ai nyugalom folté tét e : Tárgyalások az ©gyeislőség' alapfáia A genfi 18-hatalmi leszere- | pontja van — írja az AP —, lesi értekezlet a keddi meg-| amely a részleteket1 illetően a nyitás után következő plenáris \ fennálló véleményeltérés elle- ülését csütörtökön délelőtt j nére lényegében összhangban tartja. 'Az „értekezleten rész­vevő küldöttségek vezetői a. szerdai . napot - .sem. töltötték tétlenül; hanem az álláspönto­kát tisztázó eszmecseréket folytattak. Szerdán délelőtt Carapkin, a szovjet küldöttség, vezetője az értekezleten rész­vevő' szocialista 'Országok kül­döttéivel- folytatott -megbeszé­lést. 'William C. Foster, az- amerikai, küldöttség vezetője, Myrdál asszonnyal, á svéd küldöttség vezetőjével, majd Lothar Lahn nyugatnémet diplomatával, a Német Szövet- j sági. .Köztársaság. .Geofbe kül­dött megfigyelőjével tanácsko­zott. Az értekezleten részvevő nyolc, el nem kötelezett ország képviselői; szintén tanácskozá­sokat folytattak. Dragoszlav Frolics ENSZ fő­titkárhelyettes, aki U Thant főtitkár üzenetével a leszere­lési értekezletet megnyitotta, az AFP tudósítójának adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy az értekezletre vonatkozó első benyomásai kedvezőek és jő esélyeket lát a haladásra. mozdulatok ellenőrzésére szer­vezendő nemzetközi megfi­gyelő pontok kérdése, továbbá a nukleáris fegyverek elterje­dését megakadályozó szerző­dés megkötésének terve. „Genfben ma fesztelenebb a légkör, mint tavaly” — jelen­tette a keddi ülést követően a DP A tudósítója. „A felszólalások egységesen szálltak síkra a béke fenntar­tása mellett” — állapítja meg az AFP kommentárja. . Caraplrin szovjet küldött előterjesztésének két olyan Hírügynökségi jelentések szerint ' Roberto Chiari, a Pa­namai’ Köztársaság elnöke rá­dió-. és televízió beszédében kijelentette: „a január 9—IC-i események alapvető oka az a gyűlöletes szerződés, amelyet 1903-ban reánk kényszerítet- tek; az azóta eltelt hatvan év alatt kimerítettük 1 a békés harc minden eszközét. A világ egyik legnagyobb hatalmának agressziója után egv kis or­szághoz egyedül méltó állás­pontra helyezkedtünk. A nyugalom csak akkor állhat helyre, ha hatályta­lanítanak minden szerző­dést és egyezményt a csatorna bér­letéről és az egyenlőség alap­ján tárgyalásokba kezdenek velünk” Az elnök egyébként kedden hivatalos üzenetet intézett az ország ipari és kereskedelmi köreihez. Ebben felhívta őket. csökkentsék a külföldi áruk behozatalát és honi termékek­kel pótolják az imnortkiesést. Mint a TASZSZ rámutat, az elnök üzenete válasznak te­kinthető arra az amerikai fe­nyegetésre, . hogy gazdasági szankciókkal kényszerítik Pa­namát a csatorna-szerződés fe~ .Aokét a Szépirodalmi Könyvkiadó tervéről Szerdán délután érdekes an­két folyt le Miskolcon, a IX. Rákóczi Ferenc Könyvtár ifjú­sági olvasótermében: a Szép­irodalmi Könyvkiadó képvise­lői jöttek el Miskolcra, hogy a könyvtárosokkal, a könyvke­reskedelem dolgozóival, nép­művelőkkel, és nem utolsó sorban: az olvasókkal beszél­gessenek a kiadóvállalat ter­veiről. véleményt kérjenek ed­digi munkájukról, tanácsot kapjanak a későbbi kiadási tervek összeállításához. Kőszeg Ferenc, a kiadó propaganda osztályának vezetője, majd Horváth Zsigmond felelős szerkesztő beszélt az 19G4-es kiadási tervekről. A gazdag kiadási programot Itt nincs mód részletezni, csu­pán egy-két jellemzően érde­kes adat megemlítésére szorít­kozunk. Általában az egész ki­adási tervben igen nagy szám­ban találkozunk a mai magyar irodalom képviselőivel, arány­számuk magasabb, mint bár­mikor korábban. Mai szerzők mintegy száz új művel jelent­keznek a Szépirodalmi Könyv­kiadó kiadási programjában, közte 57 új regény és novel- iáskötet, s nagy számban talá­lunk mai magyar szerzőket a idadó népszerű tömegsoroza­tainak, az Olcsó Könyvtárnak, a Diákkönyvtárnak és a Kin­cses Könyveknek nagypéldány­számú sorozataiban. E tömeg- sorozatokban a klasszikusok mellett, a közönségigénynek megfelelően, mind nagyobb arányban kapnak helyet ko­runk, vagy a. közelmúlt hazai és külföldi jelesei. Igényes vá­logatást tükröz a klasszikusok kiadási programja is. Az ankéton kialálrult kötet­len beszélgetés során több ér­dekes javaslat hangzott el pél-' dául a Diákkönyvtárral és' egyéb tömegsorozatok össze­állításával, egyes, századfordu­lón élt írók műveinek újra­kiadásával, a diákok kötelező olvasmány igényeinek kielégí­tésével kapcsolatban. A mai művekről az a vélemény ala-' kult ki. hogy a közönségnek megnövekedett az érdeklődése- a mai témák iránt, szereti a maga életét és problémáit vi­szontlátni napjaink irodalmi alkotásaiban, s ezért helyes a kiadó törekvése, amelynek eredményeként mind nagyobb helyet foglal el a kiadói terv­ben a mai irodalom. * A hasznos tanácskozás után az esti. órákban író—olvasó ta­lálkozó volt a könyvtárban: Fekete Gyula író találkozott, szerzői est keretében olva­sóival. lülvizsgálásáért vívott harcá­nak megszüntetésére. Az AFP washingtoni jelen­tése szerint Miguel Moreno, Panama új megbízottja az A-merikai Államok Szervezeté­nél. kedd este kijelentette, hogy kormánya az amerika- közi kölcsönös segély-egyez­mény érvényesítését fogja kö­veteim. ha a békéltető bizott­ság képtelen lesz „igazságot szolgáltatni Panamának” az Egyesült Államokkal kialakult konfliktusában. Az MTI londoni tudósítója megállapítja, hogy az angol lapok nem adnak hitelt a „kommuniste uszítás” meséjé­nek. A Times latin-amerikai tudósítója rámutat, hogy sem- miképpen sem lehet a kommu­nisták számlájára írni, ami ed­dig Panamában történt. A kommunista párt Panamában be van tiltva, de még ha sza­badon is működhetne, állás­pontja a csatorna kérdéséber. nem lehetne más, mint az or­szágban működő 19 párté, amelyek közös meggyőződése szerint az Egyesült Államokkal fennálló szerződés szé­gyenfolt az ország szuve­renitásán, s ez a helyzet nem tűrhető to­vább. A panamai közvélemény hangülatát erősen befolyásol­ja a csatornaövezetben lakó amerikai állampolgárok kihívó magatartása, fénvűző életmód­ja, amely nagy ellentétben áll a helyi lakosság szegénységé­vel. A csatomaövezetben élő negyvenezer amerikai átlagos óvj jövedelme tizenötszöröse a panamaiak jövedelmének. Jelentősen mérséklődik a hideg A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya közölte, hogy az anticiklon összeroppanóban van. A lég­nyomás már hazánkban is erő­sen süllyed. Valószínűnek látszik, hogy a következő 36 óra alatt a Kár­pát-medencébe is. megérkezik a viszonylag tenyhe légáramlás és elfoglalja a jelenlegi hideg légpárna helyét. Lényegesen emelkedik a hőmérséklet az alsó, 1000—1500 méterig terje­dő légrétegekben. A szél meg­élénkül, a köd eloszlik és a nappali maximumok előrelát­hatólag már csütörtökön — fő­leg az ország északi, északnyu­gati területein — megközelítik, vagy elérik a nulla fokot. A csütörtökre virradó hajnalon valószínűleg, lesznek még mí­nusz 10—15 fokos fagyok. A várható nagy légcserét a jelek szerint szórványos, kisebb ha­vazás kíséri majd. Hz orszapples jogi, l Igazgatási és igazsápgyi bizottságának ülése . Az országgyűlés jogi. igazga­tási és igazságügyi bizottsága dr. Pongrácz Kálmán elnökle­tével szerdán ülést tartott. Részfcvett az ülésen dr. Beresz-ő tóczy Miklós, az országgyűlés” aleln őke is. ® Az ülésen az -Igazságügyim-® nisztérium. a Legfőbb Ügyész-c ség és a tanácsok 1964. évié költségvetésének tervezetét tár-e © gyalták, amelyekkel kapcsolat-o ban dr. Szénási Géza, a Ma-e gyár Népköztársaság legfőbb® ügyésze, dr. Szilberéky Jenő® igazsáeiigyminiszterhelvettes «> o és dr. Kovács Tibor, a Mimsz-o tertanács tanácsszervek osztá-® lyának helyettes vezetője tájé-® koztatta a bizottságot. Az ülé-® Bartha János, o »»««( Teiholő tanú, a gyaimatosítás perében sen felszólalt Borira Attila. Gonda György. 0 dr. Molnár Erik és dr. Pries zol® Olga képviselő. A bizottság® úgy határozott, hogy a költség-» vetési tervezeteket elfogadja ésB az országgyűlésnek elfogadás-® ra ajánlja. ® S zinte minden héten újabb fordulat követ­kezik be korunk nagy, tör­ténelmi perében, amelyben a. gyarmatosítás került a vádlottak padjára. A kolo- nializmus hivatalos felszá­molása, igaz, folyamatban van, alig' akad már nagyobb gyarmati térülőt, amelyen ne alakult volna független állam, de az egykori gyar­mattartó imperialista nagy­hatalmak megpróbálják megtartani a politikai, gaz­dasági és katonai függőség járszalagján a papíron már szabad, új országokat. A gyarmatosítás perében most az ilyen neokolonialista próbálkozások ellen sorakoz­nak fel tanúk és — esemé­nyek. Szójátéknak kínálko­zik a íanganvika.1 tanú. a Tanszanvikai Afrikai Nem­zeti Unió neve is. bizonyí­téknak pedig a tanganyikai események Az Afrika keleti részén, az Tndiel-óceán nartién elterülő in államban (1961 deo-mi be­nőben lett fííeroi'ril'm Tanga­nyika) hétfőn bnienlbert ka­tonai zendülés tért ki A hadsereg' fellázadt angol tisztjei ellen. A katonák is, később pedig a főváros ut­cáira kivonult tüntetők is ezt követelték: „Takarodja­nak a gyarmatosítók!” Az angol imperializmus, a tanganyikai néhai „gyámsági terület” ENSZ-rendelte „gyámja” ellen fordul &b afrikai ország népe és had­serege, tiltakozik az ellen, hogy London neokolonialista függésben akarja tartani még akkor is, amikor alig több mint két esztendeje hi­vatalosan távozniok kellett az angol gyarmatosítóknak. M em vitás, hogy a szom­szédos Zanzibar pél­dája is hatott: a múlt héten a tanganyikai partok mellett elterülő kis szigetország­ban a haladó erők sikert értek el: megdöntötték az angolokhoz húzó szultánsá- got, ki tessékel tök az egykori pva’Tnatosítókat és a he­lyükbe lenni szándékosé amerikaiakat is. A világ együttérző figye­lemmel kíséri a Tanganyi­ka! Afrikai Nemzett Unió, á tanú küzdelmét — a nagy perben, az igaz«á«ért. Pálf-r József Napirenden t Ösztönző dífazást a termelőszövetkezetekben! Alkotó ianáeskosus Mesőköwesdem Vadász Verenc TtzerdiarnnadUclcl XLVin. Mi lesz ebből? Fürst . Sándor is szót kért. Felhozta, hogy vidéken növek­szik a nyugtalanság. Pécsett, Salgótarjánban, Oroszlányon harcra készülnek a bányászok. Szabolcsból, Hajdú megyéből, a Viharsarokból az agrárprole­tárok elkeseredett megmozdu­lásairól érkeznek hírek: a csendőrök verik, kínozzák a lázongó parasztokat, — Ki kell járnunk vidékre — mondta — nem hagyhatjuk magukra az embereket, amikör szükségük van ránk. , —-„-Mennél? —• lökte oldalba Badantj Papp Ferit? — Tréfálsz — felelte —, tu­dod, hogy más -munkát--kap­tam. — Honnan tudnám? — uta­sította rendre Badanti. — Persze, nem tudhatod. De éppen ő — mutatott Fürst Sán­dorra —, a számtan tanár ad­ta a megbízást. — Nem ismerem —■ súgta Badanti —, ne mondd tovább, rám nem tartozik. Se a nevét, se a címét ne tudd ennek-az elvtársnak. Ha tudod, felejtsd el... — Ne haragudj. — Szó sincs róla. csak vi­gyáznunk kell rá. És magunk­ra is. — Értem. Egy kicsit megint öszeza- váriák Ferit az utóbbi napok. Ilonkát . Laky Bélával látta egyik este a Murányi utcában. Összebújva mentek. Sötét volt, ők nem vették észre. Állt és nézett utánuk az utca túlsó ol­daláról. Ilonka hazafelé., tar­tott a cipőboltból. Nyilván ott várt rá Laky a kirakat előtt. Tulajdonképpen semmi meg­lepő nem volt ebben, csak va­lahogy nem akart szembenézni ezzel a dologgal. Most eszébe jutott: amikor Kaszásaknál járt és a család nyilvánossága előtt tárgyalták Kati és az. ő ügyét, Ilonka arcán fölényes mosoly bujkált. Akkor nem tulajdonított ennek . különö­sebb jelentőséget. Jóhiszemű voltam — gondolta —, csak a mosolyt láttam. Azt hittem, jóindulatot fejez ki, talán egy Idcsit önvédelem is, mintha azt mondaná: Én engedtelek át, ha akarom, megtarthatta­lak volna. ?! végrehajtó bizottságának elnö­ke, dr. Bucskó Mihály külön expozét szentelt ennek a kér­désnek. Sajnos, nemcsak, eb­ben a járásban, hanem szinte megyeszerte megoldatlan a ve­zetők premizálása. A vezetők fix munkaegységért dolgoznak. Az ó vállukat nyomja a közös gazdaság minden gondja, baja- Mozgásban kell tartaniuk a termelőeszközöket, ismerniük \ kell a gazdálkodás legújabb módszereit,, s ezért lépést keli tartani az élettel, tanúimé- I nyoznj kell a szakirodáknál f ’ Ennek az áldozatos munkának nem megfelelő ellenértéke a fix munkaegység. Ez nagy­részt annak tudható be, hogy a tsz-tagság egy része még nem ismerte fel a vezetők szerepék szűkkeblűek. amikor szóba ke­rül a vezető premizálása. Tz árt a termelésnek, kedvét sze­gi a vezetőknek, s nyomában érdektelenség, közömbösség tá­mad. Ez a helyzet tovább nem tartható. Bucskó elvtárs javas­lata jó megoldást ajánl. Sze­rinte premizálni kell a függet­lenített és a választott vezető­séget. A prémium kifizetését, a közös gazdaságban évről év­re megmutatkozó gazdálkodást eredmény növekedése adja. meg. A gazdálkodási eredmény tartalmazza á tagság évi jőve delmét és a tiszta vagyon gya­rapodást Az áruértékesítés i szintén befolyásolja a prémi - úrnőt. Ha az eredmények növe­kedését nem követi ’ a száz ! szántóegységre számított áru- értékesítés növekedése, a pré­mium kifizetése nem lehet jo­gos. Ajánlatos kifizetni- a vezetők­nek a gazdálkodási eredmény növekedésének tíz százalékát; A megállapított összeg 7o szá­zalékát kapnák a függetlení­tett vezetők. Ha valamelyik állás nincs betöltve, a meglé- vő'vezetők között- osztanák szét a prémiumot, a fennma­radó 30 százalékot pedig a tsz választott vezetői kapnák. Ter­mészetesen ebből nem része­sülnének a függetlenített veze­tők, ak^k egyben vezetőségi ta­gok is. Helyes és jő megoldásnak látszik ez a javaslat. Megoldó- i ná a már évek óta húzódó problémát; Természetesen az i ajánlatot nem kell feltétlenül mindenütt az ismertetett mó­don alkalmazni, kisebb eltéré­sek mindenütt adódhatnak, tu szén csaknem minden terme'4 szövetkezetben mások* a tét , mészeti, közgazdasági és egyél gazdálkodási adottságok. Hasznos volt ez. a tanácsko­zás, mely javaslataival, kőnk- ; rét indítványaival túlnőtt a já- , rás keretein. Amiről Mezőkö­vesden tanácskoztak, az . idő­szerű az egész megyében. Garami EreJ nek köszönhető az a több mii lió forintos többlet. Szentist vánban, Kácson. és részbe: Borsodgeszten sikerrel alkál mázzák a havonkénti kész pénz-fizetést. Ez, mint ahog; a szentistväni VII. Pártkong resszus Tsz párttitkára, Szél Gábor mondotta; arra kötelez a'vezctőket, hogy gyakran for gassák -a termelési terveke! naponta kísérjék figyelemmé a termelési célkitűzések meg valósítását, mert csak így biz tosítható. hogy a tervezet készpénzt havonta biztosítan tudják. így havonta látható i jövedelem alakulása, s ebbei nagy ambinionáló erő rejlik. Minden produktív dolgozót premizálni kel! A növénytermesztő, az állat tenyésztő, kisebb mértékben a építőbrigádok munkáját az el múlt évben is premizálták. 1 növénytermesztésben több he lyen az össztermés bizonyo százalékát adták, több helyei ezenkívül a terven felül tér melt mennyiség bizonyos hä nyadát is szétosztották, i mezőkövesdi Aranykalász Tsz ben és más közös gazdaságba! igen jól oldották meg az állat tenyésztők premizálását. A re henészetben a kifejt tej liter je és zsírtartalma után, a hí zómarháknál és sertéseknél . többlet rá hizlalásért, a fiazta tásnál a leválasztott, malacok ért, a csibenevelőknél az el hullás! százalék csökkentésé ért, a takarmány értékesítésé ért fizetnek prémiumot. © A további feladat az, hog. »helyesen alakuljanak a jőve "delmezési arányok, ne csak ; «tagság egy része jusson prémi •um'hoz és az elosztásban ne le ©gyenek szélsőségek. Enne] »szükségességét Busznyák And „rás, a mezőkövesdi Aranyka ®lész Tsz elnöke húzta als “Rendkívül fontos, hogy a trak »torosok munkáját is segítse a ^ösztönző jövedelemelosztás e hiszen az eredményes, jó szán "tás egyik alapvető feltétele ©termésátlagok alakulásának. ® Gáspár Gáspár, a mezőkö ®vesdi Matyóföld Tsz elnöke 3.2 ©ajánlotta, hogv azok a tagol ®akik havonta rendszeresen be ©dolgozzák a húsz munkana •pót, a szerzett munkasgysé Sután külön öt forint prénuu ©mot kapjanak az egyéb prémi "zálási formáktól eltérően. Me »kell azonban vonni az eg "munkaegységre kalkulált ö Iforintot azoktól, akik igazolni "tanul távol maradnak. 0 1 A premizálás a vezetőket ® is jobb munkára ösztönzi % Különösen nagy érdeklődé "kísérte a termelőszövetkezel Jvezetők premizálásának prob • Tematikáját. A járási tanác Milyen naív és ostoba oly­kor az ember — korholta ma­gát Feri. Most, hogy együtt látta azzal a ... rájött: £°te- nyes, igen, valósággal lenéző volt az a mosoly... Vadonatúj, bordó selyem- pongyola ... És piros köves aranygyűrű az ujján. Akkor — érthetetlen r- nem is gondolt rá! Honnan, kitől? Volt-e régebben is, vagy sem? Igaz,, sokkal nagyobb volt ak­kor a nyugtalansága Kati mi­att, semhogy ezzel törődött volna. Megállt a Murányi utcai sö­tét szögletben. Lesújtotta a felismerés: Ilonkának nem volt gyűrűje, semmi kétség, ezt Laky Béla ajándékozta ne­ki.;. Laky bejáratos Kaszá- eékhoz, Kati is beszél vele.-De hiszen ez kétségbeejtő... A Kazinczy utca sarkán el­köszönt Badanti tói. Gondol­kozva ment haza, hatalmába kerítette a nyugtalanság: jár­hat-e egy családhoz az undo­rító, pökhendi Laky Bélával? Együtt? Mi lesz ebből? (Folytatjuk.) Termelőszövetkezeteink na­gyobb részében ma még a munkaegység szerinti jövede­lemelosztás a jellemző. Egy évvel ezelőtt még voltak olyan szövetkezeteink, ahol hallani sem akartak a kiegészítő mun­kadíjazásokról, premizálásról, célprémiumokról, s egyéb olyan elosztási formákról, amelyek segítették volna a szocialista elosztás elvének következetesebb megvalósulá­sát. Ma rhár minden gondol­kodó tsz-gazda előtt világos, hogy a munkaegység pontos értéke év végén, a zárszám­adáskor derül ki. Ennélfogva a munkaegység szerinti eloszlás nem ambicionál eléggé a több és jobb munkára; Sok még a tennivaló e tekin­tetben. Ezért csak az elismerés hangján szólhatunk róla, hogy ezt a kérdést a mezőkövesdi járási pártbizottság és a járá­si tanács végrehajtó bizottsá­ga a termelőszövetkezetek ta­nácskozásán napirendre tűzre. Jő elosztás, nagyobb jövedelem A járás termelőszövetkeze­teiben 1961-ben kezdődött el az anyagi érdekeltség elvén ala­puló jövedelemelosztási for­mák bevezetése. A növényter­melésben és az állattenyész­tésben az alapelv alkalmazása jelentősen éreztette hatását A sokszínű jövedelemelosztási formák alkalmazásával járás- szerte fellendült a munka, s az elmúlt évben nagyrészt en-

Next

/
Oldalképek
Tartalom