Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-12 / 290. szám
4 ' ESZAKMAGX'AKORSZÄG Csütörtök, 1963. december í$. A izercBcsi járás népművelési gondjaiból III. Szerencs: félkarú óriás A reformkorszakdl^“ tát, amelyet a magyar iparfejlesztésre szántak gondolkodóink — nem a mutatós analógja kedvéért kölcsönöztük Jóllehet analógiáról, a népművelés szerencsi analógiájáról van szó. Elsősorban azért mert Szerencs nevének emlegetése óhatatlanul az ipart is eícnk idézi. A csokoládé cs a cukorgyár, valamint a nagyközönség áldatlan népművelési helyzete arra késztet bennünket, hogy a félkarú óriás hasonlatot komolyan vegyük — és másokkal is komolyan vétessük. Esztendők óta, vissza-visszatérő gondja Szerencsnek a művelődési ház hiánya. Alternatívákban nem volt és ma sincs hiány, de a megvalósulást mindig a vak véletlenre bízták. Sokat emlegetik a vár művelődési intézménnyé való átalakítását. Szélma.lomharchoz hasonló a megoldásra vonatkozó minden eddigi kérés, kívánság, vágj- javaslat; Az állami gazdaság nem épített niég székhazat, magának (bar kötelezték erre), a húsz lakó nem kapott új lakást. Pedig ha meggondoljuk: a szerencsi vár rendeltetését illetően mindennek jobban elképzelhető, mint állami gazdasági hivatalliáz- naic és lakótelepnek. Körülnézvén megállapítottuk; egészségtelen, korszerűtlen körülmények között laknak itt az emberek, tehát mindenképpen indokoltnak látszik ilyen irányú igénybevételének meg- - szüntetése. A népművelés illetékesei úgy vélik; ha felszabadulna a vár. művelődési házat, könyvtárat, múzeumot lehetne falai között elhelyezni. Javaslatban nincs hiány: szinte kötetre tehető a sok iromány, amely e tárgykörben született. Járási tanács, községi tanács, a megye, helyi intézmények az ötletek, javaslatok tucatját adták,közkézre. De sajnos mind’ ezideig a valóban realizálható gondolatot nem talállak meg. Pedig igazán egyszeregynek látszik a megoldás: az állami gazdaságot már kötelezték új székház építésére. Csak érvényt kell szerezni a határozatnak! A-. húsz lakóval kapcsolatban az eljárás nem lehet niás: jó, egészséges lakáshoz kell juttatni őket. Evek óta ,.gyűjthettek” volna erre pénzt az illetékesek', mert a probléma nem újkeletű. De tekintsünk és milyen kultúrál igényelnek Szerencsen? Mert csak akkor érdemes kulturális objektu- : mot létesíteni, ha erre valóban 'szükség van. Egyesek, hogy elI odázzák a .művelődési intézmények létesítésének gondolatát, j mjndúntalan a teljes érdektelenségre, passzivitásra hivatkoznak. Valóban: érezhető Szerencsen passzivitás, de ennék forrását abban kell keresnünk, hogy a népművelés ( lehetőségeinek kil álásta lansága passzív alapállást eredményezett a nagyközség lakóiban. S bizony most főhet a szűkös körülményeik között, az úttörőház falai között munkálkodó népművelőknek a feje: miként, hogyan, merre? Ugyanis a nagyközség egy mellékutcájában tevékenykedő' járási művelődési klub jelen keretei között nem felelhet meg. a várakozásnak. N ülésének szakköri termeik', klubszobáik, kényelmet biztosító berendezési tárgyaik. Hogy mégis iü.-otl; eredmény-sugár villan meg, az két friss látóképességű népművelési szakembernek, Angyal Bélának és Nóvákovics Istvánnak köszönhető. A látogatottsággal persze még bajok vannak. Kísért a múlt; az a gyökerében helytelen gyakorlat, amely szerint esztendőkkel ezelőtt becsukták a gyárkapukat és így „fogtak” hallgatókat, gyenge, szinvona- lgllan előadásaikhoz. Természetesen két ember nem hozhat, teljes megújhodást. A járás és község vezetőinek nagyobb érdeklődést kellene 'tanúsítaniók a téma iránt, akár magánemberek- ként. is. Szerencsre naponta ezer ember utazik. Különös: ugyanennyi utazik ki a járási székhelyről. Kétezer ember, mozdul el naponta otthonából. Ezt a fajta fluktuációt némiképpen enyhíteni lehetne ótoo- sabb tnn nkaarőgazdáJ k óriással. Szép kihatással lenne ez a népművelésre is: az óriásgyárak dolgozói alkalmasabbakká válhatnának a kultúra befogadására. így bizony egy roiia- nás sok gyárbajáró élete. Ezeket megnyerni a művelődés ügyének, meglehetősen nehéz feladat, hiszen szabadidejük jelentős részét vonaton töltik. Megnéztük a cukor- és a csoko- lácjégyár művelődési házának havi programját is. Találtunk néhány okos kezdeményezést, de az a véleményünk, hogy abban a nagy községben, ahol. a lakosság .Ti százaléka iparral foglalkozik, ott még igényesebb, még gyakorlatiasabb programot kell összeállítani a gyár művelődési házának is. Ennek a szükségletnek indokoltságát mi sem szorgalmazza jobban, mint a járási művelődési ház hiánya. Félkarú óriásnak nevezrewaru tük Szeronc.sot népművelési nehézségei miatt. Ezzel véleményünket is sejttet- tük: sok jó szakember munkálkodik a kultúra területein, de munkájuk ieljes értékűvé csak akkor növekedhetik. ha a tárgyi feltételek együtt lesznek. Párkánv I á«7,ló Priska Tibor — Vége — színház nmjsoLCi r*EMZET2 szlvtiaz December 12: .Leányvásár (7), för- kel-bérlet. December 13: A*/, ember tragédiája (7). SchilJcr-bérlei. December 14: Művirágok (3). József A. jfj. bérlet. December 14: Az ember tragédiája (3). Madách-bérlet. December 15: Leányvásár (3). Bérletszünet. December 15: Az ember tragédiája (8). Shakespeare-bérlét. KAMABASZIlsmAZ December n, 10, 11. 12: Nincs elör adás. December 13: Kiveszem a feleségem (7). December 14: Kiveszem a feleségem (7). December IS: Kiveszem a feleségem (3). December 15: Kiveszem a feleségem (7). A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 138 métere?? hullámhosszon '*18—19 óráiö A riportereké a szó. Beszéljünk az ..ügyről”! ... Megyénk vöröskereszt-mozgalmának időszerű kérdései. Megyénk kórusainak műsorából. Ismerkedjünk! . . . Harmadik év előtt a ,,Napjaink”. Falusi arckép, Operctlhangverseny, Előadás a haladó nyugati irodalomról Szép hagyománya. Sárospatakon a. Kossuth Lajos Fiúkollégium ifjúságának, hogy minden évben tartalmas irodalmi esten számol be a nagyközönségnek munkájáról. Ez idén a Nagyvilág c. folyóirat szerkesztőségével karöltve, a haladó nyugati irodalomról rendezeti műsoros ankélot a gimnázium dísztermében. Fáy Árpád irodalomtörténész bevezetőjében a különböző nyugati irodalmi irányzatokat, írói törekvéseket ismertette, részletesen tárgyalva a nálunk is olvasott,. i'agy kevésbé ismert, haladó gondolkodású polgári írók munkásságát. A nagy tetszéssel fogadott vitaindító előadáshoz a tanulók tájéltozoUságra valló, érdekes kérdéseket lettek fel, az irodalmi szakkör tagjai pedig az előadás illusztrációjaként verseket, elbeszéléseket, drá- ma részi eleket mutatlak be a mai nyugati irodalomból, Juhász Ferenc szak-körvezető tanár kitűnő előkészítésében, /l tanulók közül különösen Kovács Mária., Nagy József cs Sár hadi József kapott, sok tapsot hqfäsos előadásáért. Az irodalmi ankét előtti este a Kossuth Kollégium diá-k- szinjátszói a. művelődési házban bemutatták Siegfried Lenz nyugatnémet író Bűntelehek című színmüvét, s a. vagy sikerre való tekintettel az előadást. meg kellett ismételniük. A nagyszerű együttesből ki kell emelnünk Jäger Tászló. Kék Lajos. Koseczki József, Szabados László játékát, elsősorban azonban Szakolczai Lajos és Sípos István tanárok munkáját illeti elismerés, akik nagy szeretettel és rendezői hozzáértéssel vitték színpadra a témában és művészi, megformálásban egyaránt érdekes darabol. Megtörtént... A néni ünnepi fekete kabátjában kissé mereven ül'» széken. Divatjamúlt fekete kalapja csak fokozza megjelenése hivatalos komolyságát. Várnia kell, mert egy férfi van előtte. Valamilyen mosokónyha-ügyet intéz. Részletesen, többször is ehnagyaráztalja magának, a végtelen türelmes ingatlankezelői hivatáJnoknövel, hogy mit is kell tennie. Végre elköszön. — Tessék néniké? — Már én x-szer jártam itt — kezdi mondókéját, miközben közelebb megy az íróasztalhoz. — Nálam? Még nem találkoztunk... — Öh, nem is magánál, hanem itt a vállalatnál. — Tessék elmondani, milyen ügyben? — Az asztal miatt lelkem... mert hogy teljesen, de tisztára feljött rajta a funér. Azt szerelném, ha megcsináltatnák ... — De miért mi? — Mert beázott a tető — magyarázza a néni —, amikor csinálták a cserepezést, nyitva hagyták a tető ablakát és minden összeázott... — Értem most már, fel is jegyzem, meg fogjuk csináltatni ... — Köszönöm szépen — mondja a néni, <le még nem köszön cl. — Még azt akarom mondani, hogy a konyhában foe- ázik a plafon ... meg kellene csináltatni ... A panaszügyes ezt is feljegyzi. — Nagyon fontos lenne — erősködik a néni —, mert négyen főzünk egy konyhán, tetszik tudni társbérlet... — Az bizony nem kellemes — igyekszik megértő lenni a fiatalasszony. — Óh, nincs nekünk különben semmi bajunk egymással— mentegelődzik n néni —. jól megvagyunk, csak festeni szeretnénk, ezért kellene megcsinálni a tetőt, hogy ne ázzon ismét, át a mennyezet. Végre elköszön. Nagyon köszön mindent, aztán az ajtóló] még visszatér, mint akinek a legfontosabb csak most jutott eszébe. •— Meg az is felháborító, hogy amikor a tetői; csinálták, az a sok drága cement ott. maradt, a padláson. Meg más felhasználatlan anyag is, ami még jó. lenne valamire.., — Ez nem ránk tartozik kérem, annak a vállalatnak az ügye, amelyik a munkát elvégezte. A néni nem érti. Az ő asztala ide tartózik, ez meg nem? Nem képes elválasztani a kétféle illetékességet, s főleg azt nem érti, hogy az asztal fontosságát elismerték, pedig az az ő személyes tulajdona, a cement és a többi érték pedig nem fontos itt, podig ő azt hitte; volna ... — De leikecském, az a'drága, jó cement.".; A panauzüg,yes csak széttárja a karját nem a* 5 vállalatuk. A néni csodálkozva néz rá, aztán elmegy, látszik az arcán, úgy érzi, csak fölmunkát végzett, pedig a saját dolgát megnyugtatóan elintézte. A. I. Kö11eszei és muzsika ******************************************** címmel tartja legközelebb! irodalmi estjét, a miskolci városi •könyvtár, ezúttal a Pedagógus Szakszervezettel közös rendezésben, december 1 d-avi, délután hat órai kezdettől, a Kossuth utca 1.1. szám alatt. Az est előadója TIerszényi Bálint, a Bartók Béla Zeneművészeti {szakiskola igazgatóhelyettese, közreműködnek Pakkén Zsfizsa és Rőczey Ferenc művésztanárok, valamint Ru- szinikó Mária előadóművész. Millióid íjizldch nyitvatartási remije a karácsonyi és újévi ünnepek időszakában Mngjfacrt«; Haj. város Tanácsa VB, kereskedelmi osztálya Miskolc város területén figyelembe véve a pihenőnapok áthelyezéséről szóló 2022/M 83. Korín. sz. határozatot —, a nyiltárnsítási üzletek ünnepek előtti és alatti nyitvatartási rendjét. az alábbiakban szabályozza: 1863. december 15. (vasárnap): Az élelmiszerboltok, csarnokok és vendéglátó egységek a szokásos XVII!. Művelődési egyesületek, dalárdák, zenekarok, műkedvelő csoportok 1394-beai alakult meg Miskolcon a Lővay József Közrnű- velödési Egyesület. Ezt annak a képzőművészeti kiállításnak a katalógusából tudom, amelyet az egyesület fennállásának negyven éves évfordulója alkahnából rendeztek. Az irodalmi, zenei és képzőművészeti szakosztályra tagolódott egyesület., kereken félévszázadig működött, mint Miskolc kulturális életének egyik mozgatója. 1933-ban alakult meg a Magántisztviselők. Országos Szövetségének. Miskolci Csoportja, amely műsoros rendezvényeivel ugyancsak részt vállalt a •szellemi'élet előrelendílésében. Alakulásának évére a megalakulás 15. évfordulója ulkal- mából, 1938. február 8-án rendezett Ady-emlókestről szóló beszámoló emlékeztetett.. A radikális baloldali szemlélet jegyéhen tömörült csoport értékes tevékenységet fejtett ki mindaddig, amíg a fasizmus előretörése és a háború meg nem bénította munkáját. , Vezetői. s nagyrészt tagsága is, a munkásmozgalom harcosai, a szociáldemokrata párt tagjai közül kerül lek kj. Tömegvonzó erejével, hasznos ismeretek terjesztésével , jelentékeny szerepet töltött, bo a Szabadegyelem, Irodalmi, földrajzi, történelmi, egészség- ügyi előadásait zeneszámokkal, szavalatokkal, jelenetekkel s reá® kitérő műsorokkal tarkították. A műsorokat sokszor igen leleményesein állította össze az intézmény agilis, vezetője, Balázs Qyöző tanár, költő. Belkes pártfogója volt a Szabadegyetemnek dr. Hen- szelmann Aladár, a tudós orvos, kiváló röntgenoiógus. Az ő példáját követte az orvosi kar sok tagja az egészségügyi felvilágosító munkában, -aminek akkoriban különös jelentősége volt. A tuberkulózisról, a vitaminokról, a babonákról stb. tartott tudományos előadásokat több száz főnyi „odaszokott” közönség hallgatta végig a kísérő műsorokkal együtt;. Egyszer a Miskolci Iparos Dalkör, vagy a Mozdony- vezetők Dalköre, másszor a Szirmai. Dalárda, majd a Da- loskerülct. Magyarnóta Zenekara, vagy a Zenei. Szabadegyetem muzsikusai, tehetséges fiatal szavalok, vágj’ egy- égy költő maga előad la versei szórakoztatták a Zenepalota nagytermében ögszesereglelt „irigyen” közönséget. Voltak említésre érdemes irodalmi előadások, mint például Márki Dénes tanár Martin du Gard Nobel-di.ias író új regényéről tartott elmefuttatása, H. fCo- vács Mihály Adyról szóló értekezése stb. Magunk részéről annak idején azt az igényt hangoztattuk, hogy a Szabadegyetemet szervesebb, rendszeresebb és szélesebb körű tömegművelési lehetőségeket biztosító intézménnyé kell kiépíteni. A mozgalmi élet kulturális vonatkozásában, a társadalomtudományi ismeretek terjesztésében igen komoly'munkát fejtett ki a Nyomdász Szakszer vezet, amelynek Arany János utcai székhazában bősége» szociológiái könyv táranyag állt a tagok és az érdeklődők rendelkezésére. Ugyanitt gyakran rendeztek jnlimusabb körben igényes műsoros, vitatkozásokkal tarkított estéket, ahol az aktuális politikai kérdések is szőnyegre kerültek. Szavalókórust is alakítottak, amely más szakszervezetek nyilvános rendezvényein is sikerrel szerepeli. Egy-egy kiemelkedő színházi, zenei, képzőművészeti esemény alkalmából nyomdászaink kollektív látegaíásokat szerveztek, hogy azután maguk közt ezeknek a jelesitőségét megvitathassák. Eli és virult az ország egyik legrégibb munkásdalárdája. a Diósgyőri Vasas Dalárda. Tagjai közül sokan évtizedekig énekeltek az összetartás erejével a munkásosztály furadalmi öntudatát, ébrenlartó dalárdában: apák fiaiknak adták itt a stafétabotot, hogy a dicséretes hagyományok folyamatosságát biztosítsák. Sok gyönyörűséget szereztek Miskolc közönségének, de idegen városokban is gyakran szerepeltek.- Sokat tanultak a fővárosi nagy nnjnkásdalárdáktól is, tapasztalatcseréikből mindig haszon áramlott az egyetemes munkáskultúrára. Diósgyőr egyébként műkedvelő színjátszóival, a Vasgyári Zenekar és a Tiszti Dalegylet szereplésével is hozzájárult a kulturális élet elevenítésóhez. Miskolc időnkint megélénkült. majd meg pangó zenei életében — nőm szólok itt a zeneiskola és a színház fontos zenei eseményeiről — fordulatot Jelentett a Miskolci Vasutasok Ének- és Zcnctársaságá- nak megalakulása, 80 tagú énekkarával és 80 tagú szimfonikus zenekarával, amelyek 1937 májusában a színházban mutatkoztak be színvonalas műsorral. Az történt ugyanis, hogy dr. Hainan’ Géza személyében olyan kultúra szerető ember került, a MÁV Üzletigazgatóság élére, aki szívvel-lélekkel buzgólkodott. azon. hogy létrehozza ezt a két impozáns ének-, illetve zenekart, amelybe lelkesen kapcsolódtak, be Miskolc hivatásos művészei is. A vasutasság öntevékeny kulturális mozgalma több irányba is kiterjedt, így volt a MÁV műhelynek is külön zenekara, volt képzőművészeti szakiskolájuk, színjátszóik stb.. úgyhogy a felszabadulás után a vasutasság körében is. mint a vasgyárban már kitaposott utakon indulhatott el fiz Új, a szocialista öntevékeny kulturális munka. A lexikális adathalmaznak tűnő felsorolással, fi teljesség igénye nélkül érintettem azokat a határköveket, amelyek a hivatásos intézmények tevékenységén kívül eső művelődési törekvések mozgási irányát jeleztek. Sok ezer miskolci emlékszik még a felsorolt dalárdák, zenekarok hangversenyeire, az cmljtett egyesületeik, srervezetek rendelvényeire, vagy mint hallgatója, vagy mint tevékeny részese a kulturális eseményeknek. Egy szák üresen maradt Huszonhat évvel ezelőtt, 1937. december 8. lehetett volna az a nap, amikor József Attila Mifäkolchoz fűződő kapcsolatai, amelyekről a helyi sajtóban már többször megemlékeztem, megújulhatlak volna. A Magán tiszt vi »el ők Egyesületiének miskolci csoportja esen a napon rendezte meg.a. Szép Szó írógárdájának előadó estjét a Gazdakörben, Hajdú Béla: BORÚS IDŐK * fWLfiniteielt r ~ " ~ vasÄvtmpf jn.Yttv*iartág bzerJ.nt Áru- Ritának. A főútvonalak ou lévő ip»r- ciíík boltok í)—.13 ói’UJsr taria.n^K I n vi t vő. vont von alak el »bő! a iraem- I ponthői: K/.eeliciVy I" ’utca, Bajcsy- I y.s. utca, Ady tó. utca. Z.solcai-ka- I mi, vasgyári Marx 1 i. tér cs Leóin I tér, valamint Pereces. mii:?, december :it;—22-ig: A ruházati, iparcikk és könyvesboltok délutáni, nyitvatartásit 1 órával, de legkésőbb in óráig mogbpsz- szabbodlk és ebédszünetet nem | tartanak. Amely boltban a. folyamatos nyitvatartás nem oldható meg, ott csökkentett — félórái —* I ebédszünet vehető igénybe. 1083. december 23. (hétfő): Az egymtiszakos élelmiszer-, bőf- és édességboltok 19 óráig, a tovább is árusító boltok és kétmtiszakos üzletek n. szokásos záróráig túrta- I nak nyitva. Dohány- és tejboltok, I vendéglátóipari egységek, valamin* | a csarnokok szombat] nyitvatartás I szerint üzemelnek. A ruházati» I iparcikk és könyvesboltok 10 óráig tartanak nyitva. Az ebédszünet re vonatkozóan ezen a napon Is I előző pontban foglaltak ax Irány" adok. | 1903. december 24. (kedd): | Az Összes élelmiszer-, Iparcflrifefj édesség- es dohányboltok 1(5 órá.»S árusítanak, kivéve a tcjbojlokat én csarnokokat, amelyek 13 árak®1’ zárnak. A vendéglátóioarl. egyse- I gok zárórája 20 óra, kivéve a Be- j ke, a Belvárosi és a Bükk ette**' meket, melyek 23 óráig lesznek nyitva. 1963. december 2». (szerda): Valamennyi bolt cs csarnok zár' I va lesz. A dohány- és édességből' tokra a vasárnapi, a vendéglátó' I ipari egységekre, vonatkozóan * szombati nyitvatartási rend érve' nyes. 1963. december 26. (csütörtök): A vasárnap nyitvalartó élelmi' I szerboltok, az édesség- és dohány' [ holtok — lejboltok kivételével I a vasárnapi nyitvatartási rendi)«}* I megfelelően árusítanak, Ugyancsak | a vasárnapra szóló rendelkezések I vonatkoznak a vendéglátóiparra I .19(53, december .30. (hétfő): Az egymüszalcos élelmiszerboltók I és hiisholtolv es(.c 7 óráig í/»é' I (amik nyitva, a tovább I holtok és kétnuiszakOH bök I tok a szokásos záróráig árusítana^' I A ruházati és Iparcikk boltokfáj csarnokokra és vcn$ég!átóipár’ I egységékre a szombati nyitv^tá**' I tási rendelkezés vonatkozik. 1963. december 31. (kedd): A tejboltok 7—»10 óráig, tejet 1 sitó füszerboltók, husboltok, a v#' I sárnap is nyitvalartó élelmiszert I boltok, kenyér szakboltok és tertj' í leienként kijelölt üzletek 7—12 ófs I ig tártának nyitva. A vendéglő4! ipar zene nélküli egységei 01 óf* lg, a. zenés szórakozóhelyek. v»i^ mint a íöiitvonalon kijelölt cuk I rászdák és presszók 05 óráig ho^ szabbítják meg zárórájukat1964. január 1. (szerda): ; f Az édesség- és d«ihányboltok, (amint a vendéglátóipari egység I a vasárnapra vonatkozó renrielkc | zések szerint tartanak nyitva, * I összes többi üzlet zárva lesz. ,, Az ünnepek alatti rendkívüli nv* vatartási rendelkezés nem voriatk^ zik a TÜZÉP kiseladási tele.pekr í I a Zálogházra, továbbá kizáról#* mézögazd.'isági gépeket és vetöu1^ j gokat árusító üzletekre. Kzck I boltok csak a piiicncnapok I lyezésére hozott Komi, határoí^t | hajtják végre. , a mai Kmnaraszinhazhan. Azc estét azzal a számítással tor-« vezték meg, hogy azon megje-* lerni'k majd József Attila, a« folvóirait illusztris szerkesztő-J je is. < Ennek a napnak a délután-« ján Gortvay Tivadar és egj’-J Írét: más miskolci író ka.lauzo-« lósávál meglátogattak szerépyj liajlékuj\kban, Toronyal.ia, 13. szám alatti „va.rjúfészek-« ban” az est szereplői: Fej tő J Fei’ene, Németh Andor, Tgno-« tus Pál és Reményik Esig-J mond. Ha jól emlékszem, ve-« lük egyidobén, vagy korábban» másik érdekes látogatónk is« érkezett aznap Bárdos Artur, J a Belvárosi Színház igazgató-, ja személyében. Beszélgetése-0 ink a miskolci irodalmi és mű-J veszeti élet körül mozogtak.« Csak' az a Valaki hiányzott aj társaságból, ajüt tizenkét évvel« azelőtt .láttán! utoljára, s akij összeroncsolt testtel negyed-« napja pihent a szárszói térne-« tőben. ^ Az előadó estet a költő cm-J lékének kegyele tes méltatása J jegyében tartották meg a ter-J met zsúfolásig megtöltő hali-« galóság előtt. A pódium közc-J pén egy szék üresen maradt.* Fekete lepel borította be. .Sol; J könny belábadt szem meredi a qikker erre az üres székre ... J 19,37. december elejének bo-« i'Ús emlékei nem zárulták lej a nyolcadikéi elöpcjoi estével.. Kereken egy hét telt cl a száiv« szói tt'agilcus óra óta, amikor J 11-én este, szinte pontosan« ugyanabban az órában — estej C órakor — örökre lehunyta« szemét Fazekas Sámuel, aj Reggeli Hírlap egykori felelős, szerkesztője, aki 1924 nyarán J annyi szeretettel karolta fel az, ifjú József Attilát és közölte* verseinek egész sorozatát. J Olyan szegényen halt meg,« akár a Költő maga. Kihunyt aj láng, amely még utolsó évei-a ben is a szép és nemes eszme- J kéri, célokért lobogott. , V
