Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-03 / 282. szám

Kedd, 1963. december 3. aSSAKMAGTASOKSZAO 3 Víztelenítés az ózd vidéki hányákban Irta; Szili Ferenc, az Ozdvidéki Szénbányászati Tröszt főmérnöke Az ózdi szénmedence vizes bányászatnak van elkönyvel­ve a köztudatban, mert a széntelepeket kísérő finom homokrétegek aránylag cse­kély vízmennyiséggel párosul, va folyásra hajlamosak és ez a jelenség nagymértékben megnehezíti a bányaművele­teket. Az eddigi bányászati ta­pasztalataink szerint viszont a. vízdús homokjaink lecsa­polhatok, illetve a homok talpnyomása gyakorlatilag nullára csökkenthető. Ez a jelenség arra mutat, hogy a Vízelvezető vetők áteresztő képessége aránylag kicsi, tehát létrehozható olyan mérvű csá­polás, amely mellett a homok­rétegek nyomástalaníthatók. A termelékenység növelése, a feltárások és fejtések kor­szerűsítése, az automatizálás és a gépesített technológia továbbfejlesztése, és a dolgo­zok egészségvédelme egyaránt igényli az előre lecsapolt, szá­raz szénmezőt, amelynek a megteremtése a fent ismerte­tett körülmények miatt az óz­di szénmedence bányáiban na­gyon nehéz probléma. Bár az ereszke hajtásoknál a közel­múltban bevezetett korszerű biztosítás lehetővé tette a víz­dús mellékkőzetek esetén is a feltárások bizonyos mérvű, meggyorsítását, azonban az ózdi medence vízdús mellék­kőzetei miatt a feltárás meg­gyorsítása csak az ereszék előtti mélyebb szintű csapo­lással válik lehetővé, Nyolc aímoszférás túlnyomás Ez tette szükségessé az omá- nyi és a somsályi bányamezők, ben egy-egy akna mélyebb szintű telepítését és a 7.0—íi.O atmoszféra túlnyomású vízdús homokrétegen keresztül va­ló lemélyítését. Hogy az aknák mélyítését a meglevő egyszerű berendezésekkel végre lehes­sen hajtani, először a. tovább- toélyftendő aknák körzetében ■— mintegy 200 méter mélység­ben, közel 20 méter vastag­ságban — levő laza, vízdús homok feszített vizét kellett lecsapolni. A kísérleti csapo­lást elsőnek az ományi akná­nál a nagynyomású vízdús ho­mokrétég felett szilárd kőzet­ben hajtott víztelenítő vágat­ból kísérleti fúrások segítsé­gével végeztük el. A fúráso­kat és a szűrők elhelyezését ! oly módon kellett végrehajta- J ni, hogy a túlnyomás alatt ál- ' ló víz és homok a vágatban be ne törhessen, a csapolt víz mennyisége szabályozható le­gyen, sőt szükség esetén a víz­termelést be lehessen szüntet­ni. Lényeges követelmény volt: a kitermelt víz homokot ne tartalmazzon, nehogy az akna körzetében a homok ki­hordása miatt üreg keletkez­zék, ami az akna megrongáló­dását idézhetné elő, Búvárszivattyúk beépítése A lecsapoló kutak vízhoza­mának növelésére többféle kí­sérlet történt. Kezdetben vá­kuumozással, majd mammut- szivattyúzással foglalkoztunk — kevés eredménnyel. Viszont jelentősen megnőtt a kutak vízhozama, ha azoknak kifo­lyó csövét centrifutált szi­vattyúk beépítése hozta. Szép eredménynek lehet elkönyvel­ni, hogy az eredeti vízszint ma már (i!S métert süllyedt és minden remény megvan arra, hogy az akna tengelyében a nyomás az alsó vízdús homok talpszintjén az eredeti 7—8 at­moszféráról ez év végére 0,2— 0,3 atmoszférára csökkenjék és az aknamélyítést .a meg­levő egyszerű berendezések­kel megkezdhessük. Az ományi aknánál szerzett, víztelenítési tapasztalatok alapján ez évben megkezdtük a csemelyi akna vízteleníté­sét és ennek eredménye alapján 1965-ben rendel­tetésének megfelelően azt az aknát is ki lehet mélyíteni. A putnoki bányaüzem XXX. szá­mú vetőjén túli bányamező­ben 1964-ben ugyancsak az imént említett eljárással a két felső telep közötti vízdús ho­mokréteg csapolását is meg­kezdjük, hogy a hajtandó ereszke mélyítését megköny. nyítsük és meggyorsítsuk. Termelés és munkavédelem Mindennapi feladatunk volt a nagy nyomású vízdús ho­mokrétegek lecsapolása mel­lett az elmúlt években a nyo­másmentes rétegvizek lecsa- polásáriak meggyorsítása. Há­rom éve a medence minden bányaüzemében külön vízié- csapoló brigádok végzik — különböző szerkezetű szűrők­kel kísérletezve — a már vá­gatokkal feltárt és fejtési elő­készítés alatt álló szénmezólc csapolását. Ezek a kísérletek, ezek a víztelenítési munkák jelentős pénzösszeg befekteté­sét igénylik, és sikerült az ed­digi 9—10 hónapos vízteleníté­si időt a már előkészített frontfejtéseken 5—6 hónapra lecsökkenteni. Nem szabad el­felejteni, hogy a rétegvíz nyo­másának csökkentése terme­lési probléma megoldása mel­lett. munkavédelmi feladat is, mert a dolgozók biztonságára kedvező kihatással lehet. További feladatok Hogy az eddig végzett víz­telenítési munkáink, kísérlete­ink továbbra is eredményesek legyenek, néhány fontos fel­adat végrehajtásával foglalko­zunk. Ilyen például: az eredményes és gazdaságos víznívósüllyedés érdekében el kell érnünk, hogy szénterüíeteink megkuta­tásakor megfelelő számú hid­rogeológiai fúrás is lemélyül­jön. Ezen fúrásoknak feltétle­nül feleletet kell adniuk a vízdús rétegek vastagságára, vízátbocsátó képességére, a víztároló rétegek mélységbeli elhelyezkedésére, a vízdús kő­zetek fizikai és kémiai jel­lemzőire. Ezeknek az adatoknak a bir­tokában szükségesnek tartjuk a legmegfelelőbb szűrőtípusók, illetve kavicsszűrők kialakít tását. Az eddigi gyakorlati tapasz­talataink figyelembevételével fontos az ózdi szénmedence viszonyaira, levezetni azokat a legmegfelelőbb hidrodinami­kai összefüggéseket, amelyek alapján könnyebben lehet a feszített és nyomásmentes ré­tegvizek lecsapolását megter­vezni. Medencéink geohidrolnrtai viszonyainak a feltárására szükségesnek tartiuk a szak­szerű geohidrológiai mérése­ket. mert ezek segítségével ki­dolgozható a leggazdaságosabb vízszintsiillyesztés, amelv ossz. hangot teremt a víztelenítés és termelés között. Végül a víztelenítési mun­kák eredményessé se érdeké, ben tisztáznunk kell a meden­ce bomokrétegeinek rtVután- pőti ásót, továbbá a vetők, ve­tőközök vízzáróságát. Ercdeíi Jokai-Ievél Sátoraljaújhelyen Ez idén van tíz éve, hogy Sá­toraljaújhelyen megalakult a Öélyeggyűjtök Köre. Ebből az alkalomból ezen az őszön nagy­szabású bélyegkiállítást ren­deztek a művelődési ház klub­termeiben. A gazdag kiállítási anyagot különféle témák, mo­tívumok szerint csoportosítva kiutalták be az érdeklődőknek. A múlt századi bélyegeket, ’'égi lebélyegzéseket tanulmá­nyozva, az egyik tablón — dr. Gruber István járásbírósági Ügyész gyűjteményében — Ügynevezett klasszikus levelek­kel ismerkedhettek meg a láto­gatók. Ezek között is felhívta kiagára a figyelmet egy Gyöngybetűkkel címzett borí­ték és a melléje kitett eredeti tevéi. Az 1850. október 7-én testen keltezett, 6 krajcáros bélyeggel ellátott levelet a fia­tal Jókai Mór írta édesanyjá­nak; „Nemes Pulay Mária Asszonyságnak, Jókay József úr özvegyének a legnagyobb sze­retettel, Róvkomáromba.” Á megható gyöngédséggel és üz édesanya iránti szeretettel A héli Egyetértés Tsz 1964. éri tervéből 2 millió forint bevétel — 70 holdon kertészet Kicsiny a község, a termelő- szövetkezet is. Hétről mégis sokat beszélnek az ózdi járás­ban. Sokat tudnak róla a me­gyében is. A tsz neve: Egyet­értés, és ez a fogalom példáz­za leginkább a sikerek forrá­sát. Az egész évi szorgalmas munka most 1963-ban is meg­hozta gyümölcsét Előrelátha­tólag 50 forintot ér majd egy munkaegység, s ehhez tartozik még külön a prémium. Dienes György tsz-elnök véleménye szerint, azok a családok, akik egész évben szorgalmasan dol­goztak, átlagosan 30 000 forint jövedelemre számíthatnak. Ennyi pénzért bizony érdemes volt dolgozni, még akkor is, ha olykor-olykor az éjszaka soka­kat a vagonrakásnál és más munkáknál talált, örömteljes lesz a zárszámadás, s mindenki elmondhatja majd, hogy érde­mes volt annak idején kezet- nyújtani, a jövő, a tsz mellett dönteni. A tsz vezetői jó érzéssel gon­dolnak vissza az immár csak­nem elrepült esztendőre: a 132 mázsás burgonya, a 17,80 má­zsás árpa, a 13.40 mázsás búza, a 235 mázsás cukorrépa, a jó káposzta és dinnyetermésre, a fejlődő állattenyésztésre, amely a szép jövedelmet adta. S most, amikor megelégedéssel nyug­táznak egy sikeres esztendőt, gondolatban már a jövőt, for­málják. Nagyvonalakban elkészültek a jövő évi tervek. Ezek fejlő­dést, további haladást Ígér­nek. A várható bevételt több mint 2 millió forintban jelöl­ték meg. A jövedelem nagyobb részét még a növénytermesztés, különösen a kertészet, adja, de már az állattenyésztés, sőt a melléküzemi foglalkozás is je­lentős hasznot hoz 1964-ben. Amikor felvázolták a jövő évi tervet a termelőszövetkezet vezetői, elsősorban a hagyomá­nyokra gondoltak. A káposzta termesztés itt tradíció. Az idén is 235 mázsával fizetett holdan­ként, jövőre a 70 holdas kerté­szet 45 holdján újból káposz­tát termelnek, 5 holdon főzőtö­köt, 5 holdon korai burgonyát, 15 holdon pedig ősziérésű bur­gonyát. A 70 holdas kertészet­nek az előző évekkel szemben az lesz az érdekessége, hogy 23 holdon már öntöznek. Az ön­tözés nyomán paprikából, pa­radicsomból, zöldségféléből száraz időjárás ellenére is biz­tos jövedelemre számíthatnak. A kertészet kedvelt munkakör a faluban. Fiatal lányok és asszonyok gondjaira bízza ezt a tsz vezetősége. Kedvelt az­ért is, mert a benne munkál­kodó tagok megtalálják a szá­mításukat. Az idén az elvég­zett munka 45 százalékának arányában pénzt kapnak a ta­gok, s ezt jövőre is így terve­zik. Napi 10 órás munkával megkeresték a 75 forintot. Az állattenyésztés még csak most van kialakulóban. Elké­szült már ugyan egy 50 férőhe­lyes sertésfiaztató, de a szarvasmarhák még 4 helyre vannak csoportosítva. Kellene már nagyon itt is a 100 férő­helyes szarvasmarha szállás. Pénzbeli alap erre még nincs, de előbb-utóbb ez is megvaló­sul. Es fontos is, mert decem­berben már ellenek a saját ne­velésű. előnasú üszők, s később a továbbiak. ' Érdekessége a jövő ért ter­veknek az is, hogy mind na- gvobb „szóhoz” jut a segédüze­mi foglalkozás. Az idén már megtették az első lépéseket, 60 mázsa káposztát tartósítottak, jövőre — miVel a kertészet fej­lődik — még több káposztát, paprikát, s más savanyítani való kertészeti terméket tartó­sítanak. Gondoltak arra is, hogy elegendő tartalékokat ké­pezzenek. A jövő tehát Ígéretes. Mind­ezt annak alapján lehet . .mon­dani, hogy igen szorgalmas a helyj Egyetértés tagsága. Soha nem épült annyi ház, s nem vá­sároltak annyit a községben, mint mióta fennáll a termelő- szövetkezet. Az idén már azt is meg tudták tenni, hogy például Nazareczki Jánosnak, aki ép­pen házat vásárolt, Í6 000 fo­rintot előlegeztek, Gál József pedig 6000 forintot kért a ter­melőszövetkezettől, házj avatás­ra. Szép jövedelemmel zár a termelőszövetkezet. A jövő évi tervek is hasonlót ígérnek. S minden bizonnyal megvalósul­nak az elképzelések. A hétiek szeretnek dolgozni, meri, lát­ják, hogy a munkának megvan a kívánt gyümölcse. — garami — Vizsgraziaalc «z öreg diákok December elején véget ér a tanév a technikumok levelező tagozatán, ahol úgynevezett „fordított féléves” tanítás fo­lyik. Az öreg diákok vizsgára készülnek, s a napokban adnak számot tanulmányaikról. A Sátoraljaújhelyi Kerté­szeti Technikum Miskolcra, Nyékládházára, Cigándra, Sá­rospatakra. Rálházóra és né­hány hevesi községbe kihelye­zett osztályaiban csaknem 500 öreg diák szerez bizonyítványt a levelező tagozaton, akik fő­képp a termelőszövetkezetek, állami és pincegazdaságok, hegyközségek dolgozói közül kerülnek ki. A hónap második felében megkezdik a januárban nyíló új tanév előkészítését. Az ed­digiek mellett további kihelye­zett osztályok nyílnak Edelény- ben, Encsen és Taktaharkány- ban. Ez utóbbi helyen összesen 70 gazda jelentkezett a két helybeli termelőszövetkezetből a szőlő-, gyümölcs- és konyha- kertészeti ismeretek középfokú elsajátítására. Sárospatakon ezenkívül a Mezőtúri Gépipari Technikum is indít egy kihe­lyezett első osztályt. Tanulásra elsősorban a gépállomás és a helvbeli üzemek, termelőszö­vetkezetek tagjai jelentkeztek. A vidékieknek is kell a gáz Valamikor csak a nagyvárosi lakásokban volt gáztűzhely, vagy gázfűtés. Ma már a vidéki települések lakói is joggal igénylik ezt a kényelmet, s ál­lamunk a lehetőségeknek meg­felelően igyekszik is kielégíteni az igényeket. A jövő évben négy települő­Puskahíd a Szinván fogalmazott levél irodalomtör-]] téneti szempontból is fontos] emlék, szövegét ezért lemásol-] tűk, szó szerint így hangzik:! „Sok bajomból végre kiver-1 gődtem; újabb munkámat, da- ! czára a sok betiltásnak, meg-j vette egy könyvárus, nem sokat! adott érte, de a mit nem vert hetek tőle rossz néven a mos-i tani viszonyok között. Most! ismét egy nagyobbszefű regé-1 nyen dolgozom, tán ez évben! készen leszek vele. Szállásé- j mat megváltoztattam: most ott! lakom, ahol ez előtt három j évvel, a Sip-utczában, Sziglige-1 ti egykori szállásán. j Gózon Józsitól felvettem aj] pénzt, mit kedves anyám szá-j momra utalványozott, hálás] köszönettel fogadva kedves] anyámnak e szíves segélyét. ] Csókolom kedves anyám ke-] zeit, bátyámat és nejét, nőmi tiszteletét küldöm kedves! anyámnak és bátyámnak, töb- ] bi rokonaimat is őszintén üd-- vözlöm, s maradok kedves] anyámnak szerető fia;- Móricz.”­Egíszségiigyi kiállítás nyílt Ózta ! (Tudósítónktól.) Az Ózdi Kohászati Üzemek­be). az elmúlt évek során szá- hios intézkedés történt a bal­esetek megelőzésére, a foglal­kozási ártalmak csökkentésére. Az idén még nagyobb gondot fordítanak az egészséges és biz­tonságos munkafeltételek meg­teremtésére. A munka- és egészségvédelem további javí­tása céljából műszakink és or­mosok találkozóját rendeztek a . Liszt Ferenc Művelődési Ház­ban. A műszakiak részéről Tö­rlesszen tanóráéi Guidó, Kos­suth-díjas főmérnök, az üzem­orvosok részéről dr. Borsányj Gáborné vezető főorvos tartott beszámolót, a beszámolókat vita követte.-, A találkozó Veretében nyitot­tá le meg az egészségügyi kiál­lítást. A kiállítás főleg az üze­mi egészségvédelem, a balese­tek és a megbetegedések meg-] előzésével foglalkozik. A tabló-. Icon képeik tanúskodnak az or­vosok és egészségügyi szervek] nagyszerű munkájáról, elért eredményeikről. V. T. ceruzavékony zsinór kígyózott, végig a fal tövén, és elbújt va­lahol a híd alatt. Gyújtózsinór volt, távolról szürke, közelről tarka. Kisebb rcpülőbombák- kal kötötte össze a lépcsőhá­zat. A katona úgy őrizte, mint valami élőlényt, mintha egy haldokló ütőere lenne. A földszinten, t“ra^ ablakok mögött fiatal házas­pár lakott. Az asszony éppen gyermeket várt. Nem mert el­menni hazulról, mert az emb­rió fejlődésének ideje lejárt, már emberként tartották szá­mon, és minden órában érke­zését várták, mintha csak kés­ne egy Icicsit. Az asszonyka kimondhatat­lanul féltette a házat. Állandó­an az ablak alatt sétáló kato­nát leste. Amikor észrevette, hogy a. katona a hid alatt bab­rál, azonnal kinyitotta az ab­lakot és kiabált. — Mit csinálsz ott, te szé­gyentelen! ÍYfm takarodsz on­nan! El akarod pusztítani a házunkat? — Semmi, mama, semmi — felelte egykedvűen a katona, hiszen csak azt nézte meg, jól kapcsolódik-e a. bombákhoz a. gyújtózsinór. Fiatal katona volt, nem. mosolygott és nem kiabált. Látszatra semmi sem izgatta, a. híd alá állított bom­bákat is úgy simogatta, mintha azok kövér kismalacok lenné­nek. Az asszonyka állandóan szidta, de nem. értette a sza­valtad, és úgy tett, mintha nem. is hallaná. Az utolsó nap délutánján teherautó állt meg a hídnál. Bombákat hozott. Két katona kísérte az autót és az újabb bombákat is berakták a híd alá. Az asszonyka kinyitotta az ablakot és végignézte a ra­kodást. Valahogy megérezte, hogy annak a hídnak egyetlen bomba is elég, és sajnálta is a hidat. Vagy még jobban a házat, mert tudta, hogy ha a híd pusztul, pusztul a ház is. A teherautó, terhétől meg­szabadulva, elrobogott. A fia­tal katona ott maradt a híd alatt és igazgatta a bombákat. Az asszonyka nem állhatta to­vább. Mérgesen rákiáltott. — Mit csinálsz ott, te bi­tang? Miért raktatok oda any- nyi bombát? Már dimmitotok sincs, vagy így akarjátok el­pusztítani a bombákat, nehogy az oroszok kezébe jusson? A katona legyintett. — Semmi, mama, semmiL Az asszonyka ekkor csudára mérges lett. — Neked semmi, te bitang? Az én lakásom neked semmi? Hová tegyem a gyerekemet, ha megszülöm? A katona feljött a híd alól és magyarázni kezdett, hogy nem lesz semmi baj. — Kicsi híd — mondta és mutatta, hogy felemelkedik, a levegőben darabokra szakad, de a ház megmarad. Az asz- szonyka viszont, akit a háború tanított meg arra, hogy ösztö­nösen is felismerje a bombák erejét, nem hitt neki. — Azonnal szedd ki onnan a bombákat! — kiáltott dühö­sen. de a. katona intett, hogy nem lehet. Ekkor az asszony még mérgesebb lett. Felkapta a fanyelű seprőt és kirohant az utcára. Nekiesett a katoná­nak. Hiába volt a katona ke­zében géppisztoly, az asszony nem. félt tőle. Ütötte, ahol ér­te. A katona nem védekezett, csak hátrált a híd felé. Ott hirtelen megállt, megfogta az asszony kezében a seprőt és könyörgő hangon így szólt: sen, Ózdon. Kazincbarcikán, Tiszaszederkényben és Sajó- szentpéteren kapcsolják be az új telepek lakásait a gázszol­gáltatásba. Ózd régebbi városrészeibe csak a későbbi időkben tudják beszerelni a gázt. Ne! Mama, ne... Bomba rossz... Akkor azonnal szedd ki on­nan. & katona nem a szavakat, H Katona hMem a han­got értette meg. leereszkedett a híd alá és magához ölelt egy bombát, Felhozta. Azután hoz­ta a következőt, még vagy ti­zet. Akkor megkérdezte: — Mama, elég? Az asszony bólintott. Este kiürítették a házai. A katona meggyújtotta a zsinór végét és az aprócska láng füstölögve sietett a híd felé. Robbanás rázta meg a leve­gőt, ezernyi darabra szakadt a híd. Délről és keletről sza­kadatlan ropogás hallatszott. Sokezer fegyver vallatta egy­mást. Összeolvadtak a soroza­tok. Géppuska géppuskával vitázott. Az egylövetű puskák és karabélyok durrogtak. Kézi­gránátok reccsenő robbanásai remegtették a levegőt. Az ak­navetők már hallgattak. Körül volt kerítve a város ,.. Éjfél tájban rálni kezdett. A menekülő ka­tonák elérték a. Ssinvát. Hidat már sehol sem találtak. Féltek a víztől, vagy a fegyverektől undorodtak meg? Nem tudha­tom, Csak azt tudom, hogy be­szórták a. fegyvereket a Szin­tű ba és a víz puskatusok, zá­várzatok, meg acélcsövek közt csörtetett. A fegyverhalom úgy emelkedett ki a mederből, mint a gát. De a folyást nem zárta el, mert a. víz utat talált a fegyverek között. Habosán csobogott, szilajul szaladt és hídromokba ütközött. De ak­kor tiszta volt. Olyan tiszta, mint fenn. a hegyek közt. Olyan tiszta, hogy belőle it­tak. Könnyedén, sebesen vág­tatott. Kettéhasította a. várost. A várost, amehtnek két része akkor csak a. Munkácsy utcá­nál érintkezett... Szendrei József í A- értelmében kü­t selber lönös dolog g-, *emlékezés. Különös és csodá­latos. A képzelet átsuhan az 'emlékek kusza szövevényében l és máris jelenünkbe szökken a imáit. A múlt lényegében nem ' is más, csak emlékezés. Az érte- i lem megidézi a képzeletet, a * képzelet az emlékezést, az em- i lékezés az időt, s kikeresi bé­rlőié azt, amire enilékezni kell, ‘néha csak egy eseményt, i amelyhez egész korszak kap- ' csalódik. Egy eseményt, ide­it zek én is, furcsa kis eseményt, '•amely komorságával tipikus, t furcsaságával ritka, de része «a háborúnak és Miskolc fel­szabadulásának is . . . Ü A Munkácsy Mihály és a * Hadirokkantait utcája sarkán féli az a ház, ahol a történet le­tt játszódott. A ház egyik oldalát fáz agyonszidott Szinva mossa, K mocskosán rohan el a híd alatt, amelynek egyik karja a K ház sarkába kapaszkodik. így Itkapaszkodott bele régen is, a jjháború előtt, s a robbantás tufán is visszatért hozzá, mert Mtgy akarták az építők. Ez a Íhítl ősi szövetségben áll ezzel pa házzal, összetartoznak, s hi- Fj szem, hogy sorsuk örökre kö- Izös. c A ház maga. olyan most. is, ímint régen, jellegtelen, csu- f nya, csak azért ház, mert falai P vannak, s a falak szobákat al- fkotnak. Egyébként olyan, mint légy félen vuiradt miniatűr pi- F ramis, mértani arányai és vo­ll nalai inkább szögleteket alkot­ónak. Szabálytalan szögleteket, j'.persze, de mégis törvény szerű­ken, mert a ház vonalait maga Pa Szinva és a régi utca szá­ll batta. ki. C 1944. december első napjai­kban még állt a. híd. A lépcső- t házban telefonzsinórok kígyőz- t tak és egy katona állandóan a Cilid és a kapubejárat között sé­rt Ugatott, Német katona, ter- I meszelésen, A lépcsőházból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom