Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

4

ESSÁKM AOSAftO RE &A &

péntek, 196Ä. november ík kiI'$*Ssdi9.

f*aSy m u n ka t

Hazánkban "

jók fel a különböző természetű ismeretanyagokat. Akik napi munkájuk mellett & báb- művőszettelj vagy an eszperantóval szeretnének megismerkedni, módjuk nyílik rá a művelődési házak falai közöt1. Egy-egy művelődési otthon évente 15—4Ö ezer forintot, néha. többet .fordít a* szakköri munkára. E2 megyénkben milliókra rúg. országos méreteket tekintve pedig tízmilliókról beszélhetünk.

Éppen ezért érdemesnek látszik néhány gondolatot felvetni az egyes szakkörök léljogo- sultsáfját, hasznosságát, es mi ■nőségi munkáját illetően. A megyét járva többször tettünk olyan megállapításokat, hogy a szakkörök szervezésénél népművelési szakembereink- gyakran szem elől tévesztik a raci ónaliemust. Áldozatul esnek egy frappáns” ötletnek, egy megalapozatlan gondolatnak. Vagyis: nem a szükségletből, nem az igényekből indulnak ki, Sok kárt ökoz^ a szakköri munkában a rossz értelemben vett „hagyomány”-tisztelet. Évtizeddel ezelőtt a kulturbá- zak falai között kötelezően alakultak bizonyos szakkörök. Ezek közé számíthatjuk a kevés hasznot hajtó fotoszakkő- röket. Bárhol lapozunk bele a népművelők jelentéseibe, gyakran tapasztalhatjuk a panaszt: a fotoszakkör még nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Tisztelet & jól dolgozó fotoszakkörcjknék. az improduktivitás nem enged sok jót mondatni velünk e nagyon drága, kevés hasznosat „termelő” szakkörről.

Ugyancsak gondolkodásra késztetnék bennünket a mechanikusan szervezett képző- művészkörök is. A „kell” alapján éledő szakkörök melegágyai lehetnek a dilettantizmusnak, még akkor is, ha e . szakkörök élére kitűnő képes- aégű, művész szakkörvézötŐ kerül. Ott, ahol valóságos igény mutatkozik a. képzőművész szakkörök iránt, érdemes ezeket szervezni. De csak azért, hogy legyen, ez már a. kultúra ügyének szánt összeg herdálása-.

Megfontolandó a színjátszó szakkörök mindenáron- való működtetése is. A helyi viszonyokhoz. igényekhez, lehetőségekhez kell idomítani a megalakítás és á munkálkodás feltételeit A mindenáron való v.színjátszósdl” ina már korszerűtlen. Ahogy a- népmüve- lési módszerek finomodnak.^ ahogy a skála .szélesedik, . úgy* szőri tódnak önmagáktól is tör-, vényszórűen vissza bizonyos túlhaladott népművelési formák. Természetesen a felvetett gondolatot nem érdemes a! tv konkurren ciá java 1 ósske- függésbe hozni. A színjátszás bizonyos keretek és foltéi elek között virágozhat a tv mellett és a tv ellenére is.

Egyes művelődési házakban úgynevezett ,,öl.lo1.”-smlckörök tevékenykednek. Nem állíthat-! juk, hogy teljesen haszontalanok özek a körölt, de asi sem

Jelentkezési felhívás

• Bebreoen—ralis gl íeaftíökil ati'sőtiüí.ö.'fsiisí TMhnlitu» ■ levelező tógo/BtAr«.

A Debrecen—í-allagt S*élr,6íoku4 MíZÖgaídíiSilgl Technikum levelező & tafozató /elhívja m!ndí<zóK /Uíyc)-é inét. akik felsőfokú ál!auer>:. ész-j téEi ezalrteahnikusi képesítést leí-y

várinak szerezni, hogy jelentkea-T hatnék a íenti intézménybe, Pelvé-T tf^li feltételek: középiskolai érétte*-T El, vagy képesítő oklevél. Megfelelők előképzéttaégnek szárhit a képzétiX sialcjffinnyal egyező szakmunkás^ képesítés is, korhatárra teküv.et- nélkül jelentkezhetnek a levelii« tagozatra olyan munkavisjonyban ílló személyek és termelőszövetkezeti tagok, aki legalább másfél évet már munkaviszonyban, illetőleg termelőszövetkezeti tagsági viszonyban töltöttek. A katona) azol gálát Héjét munka viszony ban töltött időnek tekintjük.

A jelentkezők felvétel! lappal Jelentkeznek, melyhez csatolni kell az érettségi, vagy a képesítő bízó- nvitványt, énnek luanyaban szak- niutiKás bizonyítványt, önéicntM zot, örvöst igazolást, vállalati ia~4 vaalatot, születési anyakönyvi kl-f vonatöt. .

A tanulmányi lőő 3 év. az iskola] elvégzése után a hallgatók felsőío-1 Sói szaktechnikusi oklevelet kapnak J és kedvezményesen folytathatják! tanulmányaikat más. agrárfeleőok-i u*ás! intézményekben. 5

Jelentkezési lap az iskolánál kér-J t-rtő. A jelentkezés batárideje no-| mber Iá,

vallhatjuk . bizonyossággal, hogy túlontúl eredményesen működnek. Néhány „rosszul politizáló” szakkörre gór;do funk: a. gyűjtögető körökre, as akvaristákra, a természetjárókra, a kahtuszgyűjttíkre, ki mit tud körökre, az ugyan - azon tagokból verbuvált. k.i- marakórusókra, és más hangsamé. de nem mindig hasznos ügyet szolgáló szakkörökre. Tévedés né essék: nem állítjuk kategorikusan, hogy a felsorolt szakkörök mindenütt eredménytelenségre predesztináltak. Lehetséges, hogy egykét helyétn valóságos igény szülte a szóbanforgó szakkör valamelyikének működtetését.

Ném érdektelen megemlíteni, hogy falun általában jobban figyelembe veszik az igényeket. Az alakuló szakkörök, tanfolyamok, akadémiák, tanulókörök rendszerint a prak- ticítás jegyében születnek. Éppen ezért óvni kell a falut a jószándóku, dé kevés haszonnal kecsegtető ötletektől, a „városias” szakkörök létesítésétől. Nemrégiben hallottuk, hogy az- egyik faluban művészi tornát akarnak tanulni a fiatalok. Utána nézve rájöttünk; nem a fiatalok akarnak művészi tornát tanulni, haném egy lelkes, fiatal lány tanítani. Később megmagyarázták néki: mégis csak jobb, ha előbb Okosan, színvonalasan tornászni tanulnak a fiatalok. S utána esetleg jöhet a művészi torna.

A falusi szakkörök java része példamutatóan ésszerű. Városi művelődési házaink tanulhatnának a jó ügyet szolgáló falusi szakkörök munkáitól. Hallottunk konyhakerti növényekkel, virágmagvakkal, virágtermesztéssel, kert- és parkrendezéssel fog] alkotó szakkörök szervezéséről. Igazán meg) tato az a céltudatosság, amellyel e kérdéseket falun kezelik.

Gondolatié'vetésünk

összegezése: a szakköri munka nem rossz megyénkben, de érzésünk szerint célszerűnek látszana felülvizsgálni egyes szakkörök működését, már csuk azért is, mert sok szakkör létszámban sem képes eredményt felmutatni. Nem .is beszélve a produktumról. Vég- téro is nem mindegy. hogy. sok. százezer forint hasznos célt szóig ál-e, vagy csajt statisztikai adatot?

Párkány László

Megjelent a Napjaink

novemberi száma

(jfexp/zetek

Szép küllemmel, érdekes és értékes tartalommal jelent meg u Napjaink legújabb szama. A vezércikk helyén indítva, Nfkl&i Áriám Ír Né2ŐSZög és horizont címmel hosszabb eszmefuttatást a város kulturális életéről. Ku'zmánvi Gusztáv RaOSzódia prózában című írásában ugyancsak a város kulturális életének egy és kér- déseivél foglalkozik, meleg, lírai hangon. Értéken írás Orosz Györővnek. a Miskolci Nemzeti Színház főrendezőjének Ciliké a színház közeli líagy be- mutatóiáról, Az ember t.ragé- diátáról, melybén Madách remekének színrevitelével kab- csolator» gondiairól. elképzelései ről beszél. Ugyancsak az értékes cikkek közé tartozik Bód Andor Nem az én gondom című írása., molyban egy falu portréját festi meg igen olvas- mányosan,

A Napjaink novembert számában olvashatjuk Báráth Lajos ÖtVény-j&ja, Gipkay Barna Hajnali hinta című elbeszélését, Bihari Sándor, Csá- nády János. Dernany Öttó, Ladányi Mihály, ICftlaflZ László, Mezei András, Koós Zoltán, Tokács Imre verseit. A II. Országos Grafikai B lenn áléról Knceogh Ákos, . Sérts János kiállításáról Szíj Béla ír mól- tatást. Ezenkívül több héVes képzőművész alkotása, könyv, recenzió, jegyzet található még fi változatos tartalmú lapban.

tJmemxr*vnvt hítrUU+H el éber mxmhátsnő

(Tudósítónktól.)

Bika* Józsefné salakos a sári ökb art et Ózdi Kohászati Üzemek kohó kazánhazának Vfl-es számú aknájánál észrevette, hogy a salakmalom baloldali sal&ktányérjából, rendellenes helyről sálak, por ós sséngáz ömlik. Azonnal jelentette az esetet Csinnns Gábor művezetőnek, aki Pataki Ferenc lakatos csoportvezetővel nyomban a. helyszínre sietett. A VH-es kazánnál leállították a rostot, hogy a tüzes salak ne

hull ion a malomba. Ezzel egyidejűleg a malmot kiürítették. Ezután Pataki Ferenc mentőövvel leereszkedett a malomba. Megállapította, hogy elszakadt a kúp rögzítő csavarja.

Két lakatos, Kimpáll József és Lidák János pöfx ' A a csavart

Egy munkásnő éberségének s a gyors intézkedésnek köszönhető, hogy1 nem származott kiesés,

V. T,

Felkiiiaíláli nsegyeiik réggi szakmáinak emlékeit

< >

A Magyar 'Történelmi Társulat Borsód megyei csoportja, amelyben negyven tanár, ntu- eológus, illetve a történelmi kérdések iránt érdeklődő dal-- gostó tevékenykedik, értékes munkásságot fejt ki a megye múltjára vonatkozó adatok összegyűjtésében ás ázók megismertetésében. A. csdpórt: tagjai nem egészen p.gy év alatt tizenöt tanulmányi, ügy csövezett publikációt tettek közéé, a hélyí sajtóban, a Borsodi Szemlében, a miskolci, illetve a sárospataki Múneumi füzetekben,

Igtl fóglálkóstak többék kősót t. a neves, Borsod megyei születésű költő, Gvudányi József történeti munkásságával, a. miskolci épitőinunkásók líiOG-os sztrájkjával, az egyik miskolci középiskola, a jelenlegi Közgazdasági Technütum. 75 éves múltjával. További munkájuk során közreadják, illetve féldolgozzák több régi Szakma adatait, emlékeit, foglal koznak például n aevipténl üveghuták, n sárospataki nlalomkóbányászát, illetve kőedény gyártás történetével, Miskolc középítőn malmainak jelentőségével, Tervbe vették egyebek, között, Diósgyőr. Tokaj, Monok hely történőiének, Waive monográfiájának megírását, a megye szerepének. megismertetését az ISIS —ID-es ' sznbáAlsdffharcban.

Ezenkívül a. csoport tágjai té- Vék.P.ny részt, vállallak as ország felszabadulásának húsz éves évfordulóján megjelenő összeállítás adatainak gyűjtéséből, felkutatásából, amely a megye 194.5-tői elért fejlődését mutatja, majd. be.

Gyufacimke

Ez ideig, ha valaki kéréssel fordult hozzám, igyekeztem kívánságának mindig dogot terüli, Mert 0 kérés, Az kórós. A felszólító móddal azonban kife baj van. Talán kizárólag ennék tulajdonítható, hogy egyes gyufaeimkö- ken feltüntetett rajzos felszólításoknak sem én, sem embertársaim nem tették Olyan mértékben eleget, mint ahogyan azt a kibocsátók elvárták. A felszólítás már hivatalos. kicsit ellenszenves. Miért, nem léhét kérni a gyu- fásdobözokon szépén és türelmesen? Lehetséges, hogy ha szépen kérnek, már kötöttem volna „szerződést, sér* téfthizlalásra”, vagy moziban kizárólag „csomagéit cukorkát" fogyasztok és figyelembe veszem a felhívást: „Jó aawnüveget Látsserész Ktsz- t.6i!” löy csaimreitiK az OFOTERT-ná.^ vásárol tóm

öüemüvéget. És hogy miért nem járok a BUkkbe? Mert az erdői gazgatóság mar a gj"ufacipikO,kért rendelkezik Vélem, vagy megtilt valamit. Hát érezhetőm magam a szabad természetben vidáman, gondtalanul, amikor ezt el- vasevn: „Óvjuk a geodéziai jelekét!”. Vágj’ „Erdőben . is Irtsuk a cserebogarat!” Fogalmam sincs, hogyan fogom óvni ént az,... izét, azon kisül nemhogy az erdőben, de még otthon sem irtottam cserebogarat. Hát ez a hétvégi pihenés? Már a gyufásdobozon rámszóhiak, bo©* „Ne zavard a vadakat!” No és kell nekem, hogy még a kisvasúién átvizsgálják tarisznyámat. mivel ,.Kecskét, az erdőben legeltetni tilos!” Vannak azonban egyszerű

kijelentő moiidatők la, amelyek nyugtatják az embert, például; „JódÓzott asztAlt ftó niegvórl a golyvától”, ,,Gyümölcsözik a pénze a. takarékban”.

Hát ez mászkál!, most fejemben, mint egy bogár, A múltkoriban is mászkált Valami a. hátamon, majd a derekamon, később a lábámón, és míndliiába kerestem, nem tudtam, milyen bogár lehet és mit tcgj’ek, nükor megláttam az asztál on mosolygó gjmfá&dobozt. Ezt hirdette „Kolorédó bogár. Ha ínegtá- lálod jelented a tanácsnak!” Megtaláltam, de... nem jelentettem,

Pál István

Van ű| a nap aíatfc?

Sötétedik. Az S2MT eafik- haSánák környékén két fiatalember jön szemközt Fti- koi' vagy négy lépésre lehetünk egymáfetól, mindkettő megemeli sapkáját, és hangosan köszön:

•— Szervusz kórisis"

—- Szervusztok!

Foglalkosásomböl eredően sok embert ismerek, dé hirtelen teljés bízonyesságga! ébredek rá: ezt á két srácot nem ismerem, Utánuk nézejv. Még csak pár lépést b.álad- tali, de rögtön összetalálkoznak egy idősebb férfival. Most! —• Szervusz kérlfek- alás&an! —• Még meg is hajolnak. A férfi megemeli kaláp- ját, ügy köszön vissza. Aztán tétovázva megáll, utánuk fordul. Távolabbról újra hallani köszönésüket,

A srácok jól Csinálják. És még csalt haragudni r-e lehet, rájuk. Hogy mik vámnak?!

<»t)

K. őrlemény

A Mltőbólci. Nehézipari Műszaki. Bgyetem. azon 'ílátalok részére, ak.i:k 1083-ban,* vágy régebben érettségiztek és a műszaki ogyetlaiKllt nappali, esti. Vagy levelező" tagozatain továbbtanulásra .iclontlmznek, felvételi vizsgára, előkészítő esti tan.Solya.mol hirdet. Jelentkezési nyomtatványt a jelen tikoaéshez rntt egyetem tanulmányi Osztályánál (Miskolc- Egyetemváros) lehet kapni. A jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi bizonyítványt,

teha

M

indem második hét szombatján ünnepi ebédet rendezett önmagának. Ilyenkor már kora reggel figyelmeztette feleségét, hogy részére ne készítsen ebédet. „Minek — mondta —, hiszen az Avas-ban öiyan kitűnő menüt adnak, olcsó áron.” Ez a második szombat feledtető,!e volt mindannak a sérelemnek, amelyet az ’ öregséggel együtt kap meg az ember, A szuvas csontok fájdalmait, az őszülést, a. rövidlátást, a reumát és az leiászt, a doiogta- lan nyugdíjas életet — mindezeket felejteni kell, ha az ember bele akar törődni abba, hogy megöregedett, hogy cletp karikáján alig van fonál, mely még összeköti a mindennapokkal.

Koszi Barna erre a soroukövefketó szombatra is fölkészült, pénzt és másfél doboznyi tokos-cigarettát, tett; zsebébe, újságot óh egy kalandos útleírást is vitt. magával, mindezek kellemesen szórakoztatják az. embert, míg várni, kell a kiszolgálásra, majd pedig as emósztés- segítő üldögélésre 1« mindenképpen hasznoí, egy jó könyv.

Először is: gondosan tanulmányozta az étlapot,, a a levesek közül gyorsan kiválasztotta a ragut, sok benne a tápérték és rangos is. Másodiknak sokféle- fajta étel kínálkozott. Vadas hús héö- tósné módra, házi töltött káposzta, borjú-szegy töltelékkel — egyszóval, nem volt ésszerű dólóg a döntés. Választása végül is a matróz húsra esett, amit pártzsiasra ígért az étlap.

Már megbillentette tányérját, hogy az utolsó Iranál ragut is eltüntesse szájának boltozatában, amikor fáköszőnt egykori cimborája... Melegen kézét ráztak, ő megkínálta síékkel, majd égy ideig a véletlent dicsérték, mely mindén bizonnyal szereti őket, hiszen lám, ősz- szohóztu ókét. Aztán hallgattak valameddig.

— Te Itt szoktál... ? — kérdezte Készít cimborája, s tányérjára bökött, s amikor Keszi Barna intett, hogy igen, barátja furcsán hümmögött. — Nem mondom— húzta ferdére száját. — Aztán, mennyit fizetsz égy ilyen ebédért?

— Hát... harmincat. Harminc' forintot, mondjuk.

— Az sok! Isten ellen való Vétek harminc forintot egy ebédért kifizetni — szörnyűiködött a cimbora.

Keszi Barnh egészségeset nevetett, — Mi öröme lehet már egy magamfajta Vénembernek? Nó, mi? "Hogy jót eszik, jól alszik., Közel már a hetven ... Mi lehet még nekem hátra? Semmi! — s gondterheltén megsimogatta azt a pár

hajszálat, melyét az Idd megkímélt, s amelyet reggelenként gondosan meg- fésült.

A cimbora erre megfogta Keszi .vállát s azt mondta: •— Elkériyelmeskédtél, öregem.

— Elkényélmeskedtebi? — horkant fel Keszi haragosán, —• Mért kényei- meskedtem volna el? Nyugdíjam van, megérdemeltem. A pénzt pedig ügy osztóm be, ahogyan a legjobb.

Intett á pincérnek, hogy hózsön két nagyfrÖccsöt,

A cimbora engesztelőén csUlapitott*. majd süomofúan sóliajtott. -- Nem élet. ez így... — és nagy köröket rajzolt ki- szikkadt, erekkel csúfított kezével. — Nekem nincs étvágyam ... — szinte suttogva beszélt, -mintha titkot árulna el. — Az anyönak fcnyegetőznío kell, hogy égj.' tál ételt cigaretta nélkül bekarialaz- zak.,. Nem csúszik ... Hl mtrtden falat elakad — s mutatta & torkát.

— Nem Csúszik? — lepődött, meg Keszi. — Aztán mért nőni? — Hosszan' vizsgálta clmbóraja fáradt, ráncokkal tarkított arcát. — Csak nem a halálod érzed? — nézett a szemébe riadtan.

Erre meg a másik kacagott fél. -~ Halálom? Hogy gondolhatsz Ilyent? Bzáz. évig fogok élni. Szörnyű igazságtalanság történt velem — e bólogatvfe mőgvárte.

^fi Kikából

{összesen

míg Keszi kellő érdeklődéssel ráfigye!.

— Dolgoztam én napi négy órát, benn az üzemben. Egy hónappal ezelőtt hitették a BZürömot... Máról holnapra.

— Kitelték a szűrödet? Aztán miért?

— Azt mondták, öreg vagyok. Adjam át a helyem a fiataloknak — keserveset sóhajtott. —• Azok jöjjenek, úgy mondták, akik egy-két éve mentek nyugdíjba.

Kesri nem .értetté cimboráját. —

.Árián mórt kell neked dolgozni? Nem dolgoztál még eleget?

— Abból soké elég — koccintásra nyújtotta poharát.

— Elfáradtam — mondta Keszi, s mintha bölcseikedni akarna, úgy nézte ä mennyezetét és a pácolt diófából készült deszka tapétát. — Reumám van, meg asztmám is, ügy érzem >.. ősszel fojtogat a levegő, a térdem pedjg minden Időváltozást jelez...

Aztán arta gondolt Koszi Barna, hogy amíg bejárt dolgozni, soha nem fájl, á térdé, és az asztmája sein kínozta. Egyáltalán semmiféle nyávajára nem gondolt,. tí lehet, hogy a derekát sóm bt idő kezdte bt, hanem a folytonos fekvés, a re ka mié kémény alja.

Csak turkálta ételét. Már nem ta emlékezett cimborájára, akt nagy sóhajtásokkal ült mellette égj' ideig, aztán elköszönt, fröccsét se itta ki teljesen.

Négy óra ss elmúlt, amikor a pincér megkérdezte, hogy talán rossz ítélt a matrózhús párizsiasan?

— Jó volt, nagyon jó •— méntegetód- zött Kesri. S most a? egyszer elfelejtetté elő venni a könyvet, az újságban sem olvasta él a külpolitikát, meg a baleseti krónikát. Elindult ható. Lássan, hagyón öregesén lépkedett. Nem érzett semmi fájdalmat, pedig akkor már közeledett aa ős», fojtó pára telepedett az Avas tornyaira, és ä tóronyhátók felső érftéle* úrit is eltakarta a szürke lég,

són az éjszakán nyugtalanul aludt, rossz álmók gyötörték ős elveszte tté étvágyút is. Keszi Barna igazi öregember lett, Olyan, áki a halálát várja, s érzi, az elől nincs menekvés, legalább is a tétlenségben.

■Baráth Lajos,

vagy technikust öfcleuelet, Vábbá munkáltatójának,

rmmltaviRzónylran nem áll, n bizonyítványt kiállító oktatási intézmény igazgátójánalr javaslatát

Jeleittliétési határidő; 1953. november 15.

A téti folyam megnyitása 1083. november 38-án IV öltékor lesz és 1904. június 18-ig tért;. Hétfő, kedd éé esütörtöiki napokon este fél 0 órától fél 9 óráig tartanak az egyetem. Oktatói előadást matemut.i kából, és műszaki rajzból, 294 órán. A tanfolyam helye: Miskolc egyik bol- törüleu iskolája, amelyet később jelölnek meg pontosán.

A tanfolyam önköltséges. A résztvevők egy összegben 450 forint részvételi díjat fizetnék 1003. november 28-ig, külön ■közölt módón.

Az előkészítő tantól yarn elvégzése a felvételi Vizsgát nem helyettesíti.

Nehézipari Műszaki Egyetem rektora.

metök

I temíolyaöia Kárson

f Nemrég a, mezőkövesdi t. {László Öimnézium negyven tKISSS-fiatolja vette három náp- 4r,J birtokába a kácst gyerrrvék- iüdülőt. Továbbképzésen vet- ' tek. részt, melynek célja, a:; vóU, hogy a. negyven KISZ- Veiétől felkészítse att Jllá.l—ét, ae tanévben előttük, álló féU (tdatokro.

Az első élSadást Kovách József elvtára, a matíÓköVeSdi járási kisZ-oirottság agít-prop. titkára, tartatta. Beszélt 0. ma- gyár ifjúság jelenlegi helyzetéről, feladatúiról. Az iskóla. ^ K1 nz-me. r vermének Utltára,

ísRarivá.nyi. Gáspár ats egész én» %munl;n.programot, ismertette,

..Darányi Mária tanulmányi fe~

] ’lélás a helyes tanulási, mód- ; >síterekről, a. bukás megelőrsésé- I ".rol, valamint tt. szakkörök, té- yvékehységérőt tájékoztatta, a J Ifldkát éj lányokat.

J \ Érdékes színfoltja, volt a ®»a u folyamnak ae utolsó napén | Dnég rendié ttétl akadály verseny, "Nem volt hiány o. három non ’’alatt jókedvben, vidámságban Jáenib

7öősjz/i. eb cxl