Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-17 / 269. szám

OÁ‘ ’' ’,'SQ.Iág proletárjai, egyesüljetek? miummsiúe \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX, évfolyam, 260. szám. Ara: 80 fillér Vasárnap, 1963. november 17. Hétfőn érkezik hazánkba a lengyel párt» és kormányküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és a Lengyel Népköztársaság kormányának Bizottsága és a magyar forradalmi munkás- küldöttsége. , , , . . , , ... ,..., A küldöttséget Wladislavv Gomulka elv­paraszt kormány meghívására hétfőn délelőtt társ a Központi Bizottság első titkára és baráti látogatásra hazánkba érkezik a Lengyel Józef Cyrankiewícz elvtárs, a kormány elnö- Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ke.vezeti. államosítják az argentin olajvállalatokat Eugenio Blanco argentin gazdaságügyi miniszter péntek este sajtónyilatkozatban jelen­tette be, hogy az argentin kormány ren­deletét hozott az olajválla­latok államosításáról. A rendelet érvényteleníti azo­kat a szerződéseket, amelyeket a Fronöizi-kormány 1958-ban írt aló 10 külföldi — köztük kilenc amerikai — vállalattal. A rendelet az intézkedés in­doklásaként megállapítja, hogy ezek a szerződések ártottak az ország jogainak és érdekeinek. Ezentúl az Y. P. F. (Yaci- mientos Pctrollferos Fisca- les) állami vállalat felada­ta lesz biztosítani Argentí­na ellátását folyékony üzemanyaggal, s a rendelet felhatalmazza a vállalatot, hogy szükség esetén a rendőrség közvetlen támoga­tásával vegye birtokába az olajmezőket. Mi történik az argentin olaj körül ? Az új köztársasági . elnök kormányának ez a lépése rend­kívül jelentős, s ha nem is ■mérhető a kubai forradalom- hoz — mindeneseire a követ­kező súlyos csapás, amely az Egyesült Államokat éri „saját” földrészén. Az argentin olaj­kincs nagyrésze tíz külföldi — köztük kilenc észak-amerikai — vállalat kezében volt, s a, gyenge állami szektor nem tudta felvenni a versenyt a külföldi érdekeltségekkel. Pe­dig Argentínának a búza és a hús mellett az olaj a harmadik nagy nemzeti kincse, s érle a. harc hosszú évek óta folyik. Peron, a háború utáni korszak diktátora, állami kezelésbe vette, majd engedett a külföldi nyomásnak és ez hozzájárult bukásához. Az 1958-ban meg­választott elnök, Frondizi „az olaj a nemzeté” — jelszóval szerzett sok hívet és támoga­tót. De végül ő is megcsalta a szép reményt, szerződést kötött tíz külföldi, vállalattal, kezük­be adta a kiaknázás lehetősé­gét és az ország üzemanyagel­látását. A jelenlegi elnök; Arturo Iliig meglepetésszerűen győzött a nemrég lezajlott választáso­kon. Ennek a győzelemnek egyik oka az volt, hogy meg­ígérte az olaj államosítását. S most meg is tette. A baloldali pártok, a munkástömegek hosszú évek óta követelik ezt a lépést, s a nemzeti polgárság széles rétegei is rossz szemmel nézik a külföldi monopóliumok olajuralmát. Illia kormánya. Komán állami küldöttség látogat Belgrádba Bukarestben hivatalos köz­leményben jelentették be, hogy Joszip Broz Titonak a meghívására a Román Nép- köztársaság állami küldöttsége november 22 és 30 között láto­gatást tesz Jugoszláviában. A küldöttséget Gheorghe Geor- ghiu-Dej, a Román Népköztár­saság államtanácsának elnöke vezeti. Értesülések szerint e látoga. Kiuiasítotlak a Szovjetunióból egy amerikai kémet Mint a napokban közöltük, a szovjet állambiztonsági szer­vek Moszkvában kémkedés miatt letartóztatták Frederick Charles Barghoorn amerikai állampolgárt, aki. turistaként érkezett, a Szovjetunióba. A lefolytatott vizsgálat bebizo­nyította, hogy Barghoorn a Szovjetunió ellen kémtevé­kenységet folytatott. A szovjet szerveknek ily htodon minden okuk megvolt rá, hogy F. C. Barghoorn-t bí­róság elé állítsák. Tekintettel azonban arra, hogy magasrangú amerikai hi­vatalos személyiségek F. C. barghoorn sorsával kapcsolat­ban aggodalmuknak adtak hangot, a szovjet kormanv úgy döntött, hogy csupán kiutasít­ja Barghoorn-t a Szovjet­unióból, tás alkalmával kerül sor a Vaskapu Vízierőmű építéséről szóló román—jugoszláv meg­állapodás aláírására. úgy látszik lazítani akar e kö­töttségeken. az önállóbb gazda­sági politika cs talán az ön­állóbb nemzpti politika, útjára lép., Termel már a Borsodi Yegyikombinát PVC gyára A' Borsodi Vegyikombinát PVC-üzemében augusztusban befejezték az üzemi próbát, s két hónappal a tervezett ha­táridő előtt megkezdődött, a folyamatos termelés. Az üzem évente 10 500 tonna marónát­ront, 6 ezer tonna PVC-port. és 5 ezer tonna cseppfolyós klórt termel. A jövő évben megkezdődik a PVC-üzem bő­vítése, ami lehetővé teszi az évi 30 ezer tonna PVC gyártá­sát. A bővítéssel egyidejűleg az önköltségcsökkentés érde­kében az acetilén előállításá­nál karbid helyett áttérnek a sokkal olcsóbb és gazdaságo­sabb földgáz, használatára. A bővítés befejeztével a Borsodi Vegyikombinát PVC-üzcme az ország legnagyobb műanyag­ipart bázisa lesz, A Borsodi Vcgyikosu Uinát új PVC-gyára, (Képriportunk a 3, oldalon.) Az EIVSZ egyhangúlag elfogadta a leszerelési javaslatot Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága pénteken a küldöt­tek tapsvihara között egyhangúlag elfogadta az általános és teljes leszere­lésről szóló határozat, ja* vaslatot. A javaslatot negyvenhét or­szág terjesztette elő. A határozat hangsúlyozna, hogy a hatásos nemzetközi el­lenőrzéssel összekötött ál- atlános és teljes leszerelés a világbékének cs a népek biztonságának legmegbíz­hatóbb garanciája. A határozat megelégedését fe­jezi ki a részleges atomcsend- szerződés és a Moszkva—Wa­shington között létesített köz­vetlen összeköttetés miatt és üdvözli a közgyűlésnek azt a határozatát, amely megtiltja, hogy tömegpusztító fegyvere­ket juttassanak a világűrbe. A javaslat felszólítja a tizen­nyolchatalmi leszerelési bizott­ságot, hogy teljes erővel és ha­tározottsággal folytassa a meg­felelő nemzetközi ellenőrzéssel egybekötött általános és teljes Lenke szakmunkás lett Szép barna kislány, mélyen tüzelő szemekkel. Neve Szám­ító Lenke. Foglalkozása: textil- szakmunkás, fonónő. Munka­helye: Miskolci Pamutfonó. Életkora éppen, hogy elmúlt 18 esztendős. Iskolai végzettsége: nyolc általános és egy eszten­dős iparitanuló képzés. Édes­apja a Közlekedési Vállalat dolgozója, lakatos szakmun­kás. Édesanyja háztartásbeli, kilenc aprőbb-nagyobb gyér-, mek gondozója. — De nehéz volt az út idáig — simítja hátra bogárfékete haját. — Virgonc testvéreimtől dugnom kellett könyvet, füze­tet, ceruzát, mihdent, ami is­kolai dolog volt. Hányszor sír­tam, amikor szépen leírt házi­feladatomból csónakot és re­pülőt csináltak. S micsoda zsi­vaj közepette kellett tanulnom, sokszor a saját hangomat is alig hallottam. S a velem egy- korúak csábítása: minek ta­nulsz, gyere ki a napra játsza­ni. Mi akarsz lenni: királynő? Lenke tudós lesz, Lenke tudós lesz — csúfolták az irigyek, a restek, s vissza akarták húzni mamikhoz. Hopv ne tudjon ki- ?,r>»lkedt){. kinőni közülük. A miskr/Ici József Attila ut­cai általános iskolában kezdte. Sok hálával szívében emlékszik ma is vissza az igazgatóra, az iskolai segítségért, a biztatás­ért, bátorításért. — Neki köszönhetem, hogy ma szakmunkás vagyok, mert hányszor elment a kedvem a tanulástól a körülmények mi­att. s milyen nehéz volt otthoni segítség nélkül. S neki köszön­hetem, hogy amikor a Miskol­ci Pamutfonóban elkezdődött az intézményes iparitanuló képzés, jelentkeztem és felvet­tek. — A Miskolci Pamutfonóban éreztem az egyenjogúság meleg érzését. Én is olyan leány va­gyok, mint a többiek. Bevettek a tánccsoportba, minden mó­kába, mulatságba beavattak. Semmiből sem hagytak ki, so­ha senki nem éreztette, hogy én cigánylány vagyok. Amikor eljött a vizsga nap­ja, és Szamkó Lenke is meg­kapta . a szakmunkás bizonyít­ványt, szive hevesen vert, bar­na arca Iát hatóan elpirosodott. Nem is lehet vállalkozni annak az örömnek leírására, amit Lenke érzett. Nincs erre szó, nem is lehet talán betűvel meg­közelíteni, ennek az öiítfló élet­nek indulását, a feltörést, a repülés kezdetét. , B. L leszerelésről szóló tanácsko­zásokat. törekedjék olyan nieg- állapodások elérésére, amelyek a nemzetközi feszültség csök­kentését, a háború lehetőségé­nek korlátozását szolgálják és megkönnyítik a leszerelés va- lóraváltását. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője felszólalásában megelégedését juttatta kifeje­zésre amiatt, hogy a tervezet szerzőinek^ kemény munkával sikerült leáyőzniök a kölcsönö­sen elfogadható határozat előtt álló akadályokat, A Szovjetunió küldötte ugyanakkor felhívta arra a fi­gyelmet, hogy a határozat még' komoly hiányosságokat tartalmaz. Egyik legfőbb gyengesége ab­ban rejlik, hogy nem tartal­maz megfelelő útmutatást a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság számára a leszerelés lényegét illetően. . Ezután az albán küldött szó­lalt fel, aki kijelentette, hogy Albánia tartózkodni fog a szavazástól. A küldött elhatározását azzal indokolta, hogy a határozati javaslat üdvözli a Moszkvában aláírt, részleges atomtiíalmi szerződést, pedig az „nem szol­gálja a béke érdekeit és ellen­tétben van a népek óhajaival”. A mezőcsáti járás befejezte őszi mélyszántási tervét \ Az őszi vetések sikeres be­fejezése után a mélyszántás teljesítése megyeszerte a ter­vezettnek megfelelően halad. Lemaradás csupán az ózdi, a miskolci és az edelényi járá­sok területén, valamint Ka­zincbarcika városnál tapasz­talható, Éppen ezért az szük­séges, hogy ezeken a helyeken a gépek jobb kihasználásával, a munka jobb megszervezésé­vel biztosítsák a folyamatos szántást, hogy azt november végére be is fejezhessék. A legfrissebb jelentés szerint a mezőcsáti járás a 22 900 hol­das őszi mélyszántást tervet a határidő előtt, a tegnapi nappal befejezte. A „Kiváló gyárrés&leg“ címért versenyeznek Osdon (Tudósítónktól.) Az elmúlt évben az Ózdi Kohászati Üzemeknél első íz­ben indítottak versenyt négy gyárrészlegnél: az acélműnél, a durvahengerműnél, a finom­hengerműnél és az energia­szolgáltatásnál a „Kiváló gyár­részleg” cím eléréséért. Az utóbbi két gyáregység került ki győztesen 1962-ben. Az ő sikereiken felbuzdulva, az idén már hétre növekedett a „Kiváló gyárrészleg” címért versenyzők száma. Jelenleg — az év első tíz hónapjának fi­gyelembevételével — a nagy­olvasztómű és az acélmű gyár­részlegeknek van legtöbb esé­lyük az elsőségre. A nagyolVasztóműiek az év első negyedévének lezárása után elhatározták, hogy fenn­álló 6711 tonnás acélnyersvas adósságukat június 30-ig le- törlesztik, a második félévre pedig 3000 tonnás tervtúltelje­sítést érnek el. Munkájukat hónapról hónapra eredménye­sen végzik, mert május 13-ig letörlesztették elmaradásu.í kát, s azóta— éves szinten —j 16 145 tonnás túlteljesítést ér-( tek el. Ez a mennyiségi túltel- \ jesítés azért jelent egyúttal ki-í váló munkasikert is, mert a j minőségi munka fokozásával < egyidejűleg érték el. Ugyanis' az I+II. osztályú acélnyers, vas részesedési arányukat 76,3 százalékról 83.1 százalékra nö­velték. Hasonló szép eredmé­nyeket értek el az egy fő egy napra eső termelési értékterv növelése, valamint a balesetek Az acélműiek az elmúlt évi kedvezőtlen önköltségi ered­mények után főleg a gazdasá­gosság terén értek el kiemel­kedő eredményeket. Éve^acél- gyártási előirányzatukat 2440 tonnával túlszárnyalták A műszaki intézkedési tervben előírt 10,3 millió forinttal szemben az év eddig eltelt időszakában 35,1 millió forin­tos megtakarítást értek el. A jelentős megtakarításokat fő­leg a fajlagos fémbetét- fűtő­olaj- és frissítőére fogyasztás igen jelentős csökkentésével érték el. Az acélműben a fő figyel­met ezzel egyidejűleg a hen­gerművek jó anyagellátásának biztosítására fordították. Ezen belül jelentős eredményeket értek el főleg a programszerú- ség növelése terén. Az év hátralevő időszakában igyekezzenek a többi, gyár. részlegek is felzárkózni a nagyolvasztóműj és az acélműi élenjáró kollektívákhoz. V. T. Nyolc autó A szürke betongyűrűk mellett egy autó áll a gyár udvarán. CA 37—2g — olvasom a rendszámot. — Valamelyik osztályvezetőé? — kérdezem a fő­mérnöktől. — Igen. De van utálunk fizikai munkásnak is saját­kocsija — hangzik a válasz. — Négy üzemünkben. 8 em­bernek van autója: négy szellemi dolgozónak és négy fizikainak. . S megtudom: a Miskolci Betonárugyárban egy mo­torszerelő, egy lakatos, egy villanyszerelő és egy gép­kocsivezető már saját gépkocsiján jár dolgozni. Négy munkás a mintegy 600 közül. így, látszólag nem nagy az arány, mégis örvendetes, örvendetes, hogy egyáltalán már ilyen arányról is egyre többfelé beszél­hetünk. Mert vajon létezett-e ilyesmi alig húsz évvel ezelőtt egy olyan gyárban, ahol nehéz fizikai munkát végeztek az emberek? Jutott-e a megélhetésen kívül ilyen értékes luxuscikkre egy munkásembernek? S a betonárugyárban már több dolgozótól, különösen fiataltól hallhatunk ilyen megjegyzéseket: — Én is veszek majd agy autót., az én ötéves tervem­ben ez szerepel... Az emberek ugyanis már sajátmaguknak is készí­tenek ötéves terveket. És ezek nálunk nem függetlenek a népgazdasági tervektől... 11» A. számának csökkentése terén is; -

Next

/
Oldalképek
Tartalom