Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-16 / 268. szám
Szombat, 1963. november 16, BS2!ASBf AGTAKORS7IAÖ s Giber! segítségre vár! Tél előtt Nagyecsér tanyán X szeszélyes Hemád vágja Sfebfié a községet. A szeretett és sokszor mégis szidott folyó 2— 3 évenként kiszalad a medréből és sárga iszapjával eltakarja a termőföldet. Sok fáradság válik hiábavalóvá. Utoljára 1900-ban szaladt ki a Víz. Két egymást követő évben aszály perzselt, a télen pedig a fagy tönkretett több mint •kétszáz hold búzát Sokat kellett küzdeni az elemek vad dühével. A kis közösség a tsz — mely 1959-ben alakult — nagyon megsínylette ezeket az évefltet A fiatalok még az alakulás előtt elmentek a városba. Egyedül az elnök képviseli az „ifjúságot”, 40 évével. A tagok átlagéletkora 65 év. Nehéz itt gazdálkodni. A 86 szarvasmarha, a majoron kívül. még négy istállóban van, a lovak három helyen, s a juhok is többfelé. Nehéz az elemekkel megbirkózni. Nem lehet azonban mindent a természetre hárítani. Tavaly hetven kismalac fagyott meg a szerfás ólakban, a munkaiQgység értéke prémiummal is csak 17 forintot ért. Ezt nem lehet mind csak az elemi csapások terhére róni. — Nézzünk körül kissé — indítványozom. A major felé tartunk az elnökkel, Horváth Istvánnal. Velünk jön Hegedűs László, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának munkatársa, aki egyébként május óta társadalmi munkában a tsz elnökhelyettese. Egy héten háromszor Tárcáiról motorozik ide, mert ott lakik a családjával. Csatlakozik hozzánk egy idősebb ember is. Tan- János, az állattenyésztési brigádve- Zetö. Időnként rí« önti cl & tanyát Közvetlen a falu mellett van Öt major. Első látszatra olyan, 'ttldnt általában a többi „testvére”. Istállók, ólak, kukorica- górék, rakományok. Azonban ahogy közelebb megyünk, feltűnik, hogy valamennyi épület .töldhányáson fekszik. Ennek is megvan a maga ®íía. Amikor elkezdődik az asőzés, vagy az olvadás, szinte űszitk az egész major. Az épületek között csak trágyatölté- Boken lehet közlekedni. A viz dean tud lefolyni, mert a tanéin. Elkészültek a szerfás sertésférőhelyek: íiaztató, hizlalda, arra viszont a beruházók már nem gondoltak, hogy takarmányelőkészítő is kellene. S amikor az elnök házilag építtetett egyet, megnehezteltek érte. Nem kell sok időt tölteni a majorban ahhoz, hogy véleményt formáljon az ember. S ez a vélemény az: így építkezni, súlyos összegeket elkölteni nem szabad. Most az 50 férőhelyes istálló kivételével valamennyi épületet téliesíteni kell, csökkenteni a légteret, nehogy bekövetkezzen az, ami az elmúlt télen. Mármint a malacok elpusztulása. Dicséretére legyen mondva az elnökhelyettesnek, építőanyagot már szerzett! A járástól sokat várnak Az encsi járás legrégibb tsz-e működik Gibárton. S számos objektív tényező ellenére is megvanak a jobb munka adottságai’ Hét és félhónap alatt 110 kilós sertéseket tudnak nevelni. Ez igen jövedelmező a tsz-nek. Még terven felül is adnak az államnak 55 hízót. A szarvasmarhára viszont ráfizetnek. Csak 13 holdas legelő tartozik a gazdasághoz. Kilenc hold földet meg most kaptak vissza Abaújkér- től. Eddig nem használták, adózni viszont ezután is kellett. Az év nagyobb részében, mivel kevés a legelő, az istállóban vannak a jószágok. Temérdek takarmány kell. S ebből jelenleg is kevés van. Kukoricaszárat esznek a tehenek. Nem csoda, ha így a fe- jési átlag mindössze 3 liter. A jószágokat eladni csak úgy lehet, ha helyette másikat vásárolnak. Ez a rendelkezés általában a tsz-ek érdekeit szolgálja. Gibárton azonban sok ellentmondást támaszt, s ezért az illetékeseknek mindezt meg kellene vizsgálni. Turóczi elvtárs, a járási párt- bizottság titkára tud az állapotokról. Véleménye szerint is sokat kell segíteni ennek a tsz- nek. Elsődlegesen az lenne fontos, amit tervez is a járás, hogy havonta rendszeresen jusson pénz a tagságnak, vagyis garantált fizetés kell. Az idén még csak egyszer volt előlegosztás. Ez részben azért is van, mert a tagok többnyire a természetbeni jövedelemhez ragaszkodnak. Az új fizetési rendszer kialakítását azonban a tsz egyedül nem tudja megoldani. A járási tanács, a bank tudja ezt együttesen kidolgozni a tsz-el. Az agronómus; képzettséggel bíró elnökhelyettes — aki egyébként akaratán kívül csak kevés időt tud a tsz-ben eltölteni —, de az elnök is, sok jó elképzelést forgat a fejében. Az olykor szidott Hernád lehetne jó barát is. Igen, ha megvalósulhatna az elképzelés: a szárnyastelep. A lejtős, dombos helyeken szépen díszlene a gyümölcs. Addig is azonban, amíg ez nem valósulhat meg, a járásnak segítenie kellene abban is, hogy kialakuljon a helyes vetésszerkezet. A 626 hold- nyi szántó feléről jövőre kalászost aratnak. így bizony nehéz az állattenyésztéshez fontos pillangós területeket biztosítani. A járás irányító szervei sokat foglalkoznak a termelőszövetkezetekkel. de Gibárttal, az eddigieken kívül is jóval többet kell törődni. Garami Ernő (Tudósítónktól.) Nyolc kilométeres földút vezet, Nagyecsér tanyaközpontba, ahol 187 lelket számlált a legújabb statisztika, de a 14 kül- tanyával együtt 450 ember él ezen a vidéken. Egy kis büszkeséget érezni Lehoczki Ferenc tanító szavai mögött, amikor ezekről az emberekről beszél. Feleségével ő a tanítója a nagyecsérieknek, akik 16 kilométerre vannak a vasútállomástól, a falutól, az orvostól 8 kilométer választja el őket. A tanító, áld 24 éves, mái- hatodik éve tanít itt. Töretlen, fiatalos lendülettel tud örülni minden kis eredménynek. Járdát építettek az iskolához, először indult, a dolgozók iskolája és először jött ki járási előadó, hogy előadást tartson az egyik művelődési estén. Tél előtt, ilyen szép 5szön gyakrabban megfordul városi ember is ezen a tanj'án. Máskor nem is igen lehet. Az állatorvos autóját is ökrökkel kéllett kivontatni, mert hirtelen egy zápor jött. A sár azonban nem akadályozza meg Lehoczki Ferenc tanítót abban, hogy tovább tanuljon. Harmadéves levelező főiskolai hallgató. Ilyenkor ő is kerékpárral meg}' az autóbuszig, de télen, sárban, vízben fd kell húzni a gumicsizmát, az egyedül használható „közlekedési eszközt”. Mezőnagymihályon azután átöltözik, mert mégsem mehet konzultációlcra, vizsgákra ilyen, sárhoz szabott öltözékben. De nemcsak a tanító tanul Mit kapott Sajólád 1963-ban? Befelszisiüt a MOS! neiiszelkőzi banleiának tanácsülése Moszkvában befejeződött a gazdasági együttműködés nemzetközi bankjának tanácsülése. A tanács határozata alapján a bank 1964. január 1-én kezdi meg munkáját. A tanács a tagországok mindegyikétől cgy-egy képviselőt nevezett Id a bankigazgaíóságba, amelynek elnöke Kousztantyin Nazarkin (Szovjetunió) lett. A négynapos tanácsülésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK. Románia és a Szovjetunió meghatalmazottjai vettek részt. KÉTSZAZHETVENKÉT ezer forint községfejlesztési alappal gazdálkodott a tanács ebben az évben Sajóládon. Ehhez azonban hozzá kell még számítanunk a tavaljTól „megspórolt” 190 özei- forintok a járási tanács felújítási hitelét, az állam támogatását, s nem utolsó porban a lakosság társadalmi munkáját is. Ezideig huszonhat forintnyi munkával járult hozzá Sajólád minden lakója a község szépítéséhez. Ám amint azt Ó. Kis István vb-elnök elmondotta, az év végére minden bizonnyal elérik majd a 30—32 forintos átlagot. S most nézzük, mit valósítottak meg a pénzből Sajólá- don. A falu egyik új településén 1080 méter új villanyhálózatot építettek — ez volt a legnagyobb kiadás: 212 ezer forint. Tovább bővítették a hálózatot több mint 900 méteren. Ehhez áLlami . .hozzájárulást kaptak, 118 ezer forintot Az idén kezdték meg egy tűzoltó- ház építését Egy szertár és három klubszoba lesz az épületben. Megvalósítása csak jövőre fejeződik be. Közel százezer forintos felújítási hitelt adott ehhez a járási tanács, a község 35 ezer forintot költött rá. Bontásnál és egyéb munkáknál a lakosság is segített. A közeljövőben lesz az átadása a szintén 1963-ban épült általános iskolai politechnikai műhelynek. Ez a létesítmény 34 ezer forintba került. Szex-epeinek ezen kívül a községfejlesztési alap költségvetésében kisebb kiadások is. Korszerűsítették a hangos híradót, költöttek pénzt az utak és hidak karbantartására, hatezer forintot adnak minden évben egy pedagógus-jelölt tanulásához, aki majd Sajóládra jön tanítani. S hogy milyen tervekkel indulnak neld az 1964-es évnek? Erről Ó. Kis István csak ennyit mond: — ORVOSLAKÁST szeretnénk vásárolni, bár orvosa még nincsen a községnek. Amikor a körzeti orvos kijön hozzánk rendelni, nem a legmegnyugtatóbb körülmények között végzi munkáját. Ha veszünk egy épületet, abban majd nyugodtan dolgozhat. Aztán majdcsak jön hozzánk orvos is, aki itt lakik majd nálunk, s gyógyítja az embereket... Gy. K. itt. Tanulnak az emberek is. Tizennyolcán iratkoztak be az esti iskola hetedik osztályába. Segített a tanító is ebben, de érzik a tanj'a lakói is, hogy hamarosan szükség lesz a nyolc osztály tudására. Boldogulni akarnak Mindenek előtt a gyermekeikre gondolnak. Taníttatják őket. Küldik a városba. És sokan maguk is utánuk mennek. A kültanyák sorra szűnnek meg. Akadnak már üres házak is. Hat évvel ezelőtt még nyolcvan gyermek járt a tanyai iskolába, most 59. De sok család van, aki itt akar boldogulni. Elvétve már új házak is épülnek. Jó is lenne itt, csak utat építenének, bevezetnék a villanyt. Munkaalkalom van, föld is van sok. A Mezőnagy- mihályi Állami Gazdaság és a termelőszövetkezet osztozik ezen a nagy pusztán. Anyagilag elég jól jönnek ki a tanya lakói. A juhászok keresnek legjobban. Ha lesz út, ha bevezetik a villanyt, senki sem fog innen elkívánkozni. Hiszen a televíziót is meg tudnák már vásárolni. Szinte valamennyien így gondolkoznak. Szeretnének kultúráltabban élni. Igényük van. Amikor a tanító áutószi- font vett, ők is vásárol talc. Amikor a tanítónéni egy divatos i-uhát varratott, megcsodálták és 51c is olyat csináltattak. A téli hónapok a művelődésé lesznek itt, Nagyecsér tanyán. Az egytantermes iskolában három műszakban folyik a művelődés Délelőtt a kicsinyek, délután az V—VIII. osztály, este a dolgozók iskolája. Aki még kimaradt a szervezett oktatásból, az a szülők akadémiája előadásait hallgatja meg. Sok mindenre képes a tanyai ember. Szívós, kitartó a munkában. Nagyobb tudásra törekszik. Fogékony a szép iránt. Felvette a harcot a sár, a tudatlanság ellen, s kitartó ebben a küzdelemben, csak érezze a törődést. Nagyecsér is megérdemli ezt a törődést. Pap János A vezetésről-vezetőknek VL Rátermettség, J'eIkésxültség toyát nyúl gát védi az áradásból. Ilyenkor úgy látszik, mint- Jta egy tó kellős közepén húz- ®.k volna fel. 1— Nem lehetne a vizet elvehetni? ■— Akartuk mi már azt — feleli az elnök, csak a gát a Vízügyi Igazgatósághoz tartóik, s mi nem nyúlhatunk hoz- Bá. Már fényképezték i% beleltek róla sokat; . Visszafelé sétálunk, amikor Tarr János a kukorica góréra J^reli a beszélgetést. Két öt- 'agonos góré áll egymás mel- fett. Újak még. "— Amikor hozzákezdtek — a brigádvezető —, azt •hondtulc. szedjük ki a volt jkasági góréle betontartóit és használjuk fel. így olcsóbb lett b°lna és éhhez a vizes tanyához különösen kellene. De hát h^t mondták: terv szerint kell dolgozni és punktum. Furcsa holog, kérem, az ilyesmi. S valóban furcsa, mert sérti ” tsz önállóságát, vagyis közútién érdekeit. Mire gondolhatnak ilyenkor a tagok? Jóra Szakmérnökképzés a miskolci egyetemen A Miskolci Nehézipari Mű- ®2aki Egyetem két karán 1964. februárjában kezdődik meg a *jűtkmérnökképzés. A lcohó- ■hérnökj karon az öntő, a hőke- és a forgácsnélküli alakí- ;as (meleg); a gépészmérnöki yVon a hegesztés leendő szakmérnökei kezdik meg tanulmányaikat. A felvételre egyetemi okiéul és kétéves gyakorlat birtokban a T. Ü. 821. számú y^omtatvánnyal lehet jelent- jfeűii, amely a megyei nyom- mtványboltokban kapható. A fefentkezőknek felvételi vizs- nem kell tenniök, de beadásukhoz csatolniok kell or- hsi bizonyítványt, önéletrajzot jy oklevelüket. Á jelentkezése- a munkáltató útján az il- ®fekes szakminisztérium személyzeti főosztályához, decem- er 10-ig kell eljuttatni. N apról napra kevesebben vonják kétségbe, hogy gazdasági és építőmun- kánk mai szakaszában megnőnek az igények, a követelmények a vezetőkkel szemben. A vezérigazgatótól, a főmérnöktől vagy az osztályvezetőtől éppen úgy többet várnak, mint a művezetőtől, vágj' az előmunkástól. S ezek a fokozatosan növekvő igénj'ek szinte parancsolóan megkövetelik vezetőinktől a rátermettséget, a politikai, és a szakmai felkészültséget. Ezek olyan velejárói a jó vezetésnek, amelyek közül, ha valamelyik hiányzik, nehéz elképzelni a helyes, jól átgondol!:, következetes, megalapozott irányítást. Hellyel-közzel mégis találkozhatunk olyan megjegyzésekkel: gazdasági funkció betöltéséhez első a szakmai tudás, politikai vezetőnél pedig a. világnézeti, a politikai helytállás a fontos. Ez a ..logika”, ez az érvelés csak látszólag fogadható el. Ha viszont abból az alapállásból indulunk ki, hogy napjainkban a fő féladat a. szocializmus felépítése, ha magunkénak valljuk azt. hogy az egy főre eső termelésben utol kell érni, és túlhaladni a legfejlettebb kapitalista országokat. akkor világossá válik: e célkitűzések, egyszerre jelentenek gazdasági és politikai feladatokat. A vezetőnek egj'for- mán kell tájékozódnia a leghaladóbb, a legmodernebb szakmai ismeretekben és az ideológiai kérdésekben, máskülönben képtelen átlátni azokat az összefüggéseket, amelyeket, mint az előrehaladásunk alfáját és ómegáját szoktunk emlegetni. Amikor a szerkesztőségünkben rendezett nnkéton szó esett erről a kérdésről, igen eleven és mindenképpen hasznos vita bontakozott lei. S ok életrevaló, hasznos, figyelemreméltó gondolatot ébresztett Monos János és Szepesi Pál igazgató elvtársak felszólalása. Mindketten arról beszéltek, hogy a jó vezetőiiek a képzettség, a szakmai és politikai felkészültség egj'ik alapvető kritériuma, de legalább ilyen fontos feltétel a képzettségen kívül a képesség, a rátermettség is. Jólesett hallani, hogy e téma napirendre került. Hiszen ez a vita magával hozta azt a kérdést is: a vezetésre születni kell, vagy meg lehet tanulni? Kétségkívül tanulni is kell, a technikai, a technológiai, a közgazdasági és a szervezési ismereteket jól el kell sajátítani. Viszont a vezetéshez a korábbiakon kívül bizonyos képességek is szükségesek. E képességek azonban fejleszthetők, csiszolhatok, tehát semmiképpen sem mondhatjuk azt: vezetésre születni kell. És ha már itt tartunk, dr. Susánszki János szavait kell idéznünk. Kétféle képesség lián — mondotta. — Az egyik, amelyen változtathatunk, a másik, amelyen nem lehet változtatni, Éz utóbbihoz tartozik példáid a színlátási képesség, a szemmérték vagv a térbeni látási képesség. Viszont azok a képességek. amelyekre a vezetőknek szükségük lián. változtathatók. s ezeknek n változásoknak helyes irányítása egyedül a gyakorlatban szerezhető meg. L ehet, hogy közhelyként hangzik, mégis ki kell mondani, a begyakorolt vezető igen nagy értéke a vállalatnak. intézménynek, a népgazdaságnak. A vezetőkkel való helyes gazdálkodás, a vezető tulajdonságai képesek egy vállalatot, sőt iparágakat helyes, vagy helytelen irányba terelni. Éppen ezért adott a kérdés: milyen képességekre van szüksége a jó vezetőnek? A válasznál sokfajta emberi tulajdonságról beszélhetünk, mégis súlyozni,. rangsorolni kell azokat a képességeket, amelyek elengedhetetlen feltételei, tipikus ismertető jelei, a jó vezetőnek. Ilyen például az emberismeret. Ez a képesség, vagy tulajdonság javítható, fokozható gj'akorlattal, utánképaéssel. Erre sem születik senki, de jó érzékkel, kedvező emberi tulajdonságok ki- fejlesztésével, figyelmességgel, pedagógiával szert tehet rá. Égy másik ilyen tulajdonság, amely ugyancsak fokozható, helyesen fejleszthető, az emberekkel való bánásmód, a tapintat, az erély, a következetesség. Ezek sem olyan tulajdonságok, amelj'elcen ne lehetne változtatni, amelyeket ne lehetne csiszolni, javítani. S ha ez igy van, akkor nyugodt lelkiisme- rettel kimondhatjuk: a vezetésre nem születni kell, hanem meg kell tanulni, gyakorolni kell! H ogy mennj'ire így van, arra talán egy példát. Hámori Sándor elvtárs beszélt arról, hogy mily fontos szerepe van a vezetésben az utasítások kiadási módjának. Itt most nem arról akarunk beszélni, hogy ki és kinek adjon utasítást, hanem arról, hogyan adja ki azt. Nincs valamiféle törvénye, szabályszerű meghatározása az utasítás lei- adásának. Mégis ahhoz, hogy egy vezető kiadjon utasítást, lélektani ismeretekre kell szert tennie. hétköznapi nyelven szólva: jó emberismerő kell, hogy legven. S alci elolvassa a vezetés-elmélet idevonatkozó részét, az máris közelebb jut ahhoz, kinek, hogyan lehet utasítást kiadni. Vannak emberek, akik sokat adnak saját véleményükre, nem szeretik az ellentmondásokat, mások megint eléggé rendszertelenek. Ez utóbbiakat, azt szoktuk mondani, katonásan kell utasítani cgy-egy feladat elvégzésére. Ugyanakkor az ilj'en jellegű utasítás kiadása a korábban említett egyéniségeknél a lehető legrosszabb hatást váltaná ki. Azután van olj'an ember is, aki abban az esetben fogadja el legszívesebben az Utasításokat, ha kérnek tőle. Ha megbeszélik vele, hogy feladatának elvégzésével egyetért-e, mi a véleménj'e róla — boldogan, áldozatkészen megcsinálja azt. Ez a három példa is azt illusztrálja: érdemes foglalkozni, ajánlatos időt szakítani az emberek megismerésének „technikájára.”, a megfelelő utasi- tásmódok kialakítására. Sok igazság van abban, hogy egy rosszul kiadott utasítás, egjr helytelenül megválasztott hangsúly, még ha elvileg egyet is értenek vele, ellenérzést válthat ki az emberben. Tudat alatti ellenzést akkor, amikor még azt sem tudja, miről van szó. Az utasítás-kiadásnál tehát nem az a legfontosabb, hogy kinek kell kiadni a „parancsot”, hanem az, hogyan adjuk ki. A rátermettségnél olj'asfajta véleményeket is lehet hallani, vagy feladatokat, nem lehet fiatalokra rábízni. Ankétünk résztvevőinek többsége gyakorlati példákkal cáfolta e téves nézetet. Üzemek, bányák és énítkezések vezetői arról beszéltek, hogy mily nagyszeré helytállásra kénesek fiatal technikusok és mérnökök akkor, ha jó a vállalat kollektíváin. ha bátran támaszkodunk azokra a tvlajdonsánnk- ra, amelyek ifjú vezetőinket jellemzik, Ilj’en esetekben nvu- «odt lelkiismerettel számbavehetjük őket, nagy feladatok, fontos tennivalók végrehajtásánál is. A hhoz persze nemcsak az idősebbeknek, hanem a magasabb beosztásban lévő vezetőknek is hozzá kell járulniolc, hogj' a fiatalok önállóságra tegj'enek szert, legyen tekintélyük. Ez utóbbi megállapítás egyébként — mint azt Susánszki János is' mondta — nemcsak a korra, hanem a különféle beosztásokra is nagj’ hatással van. Csak akkor van tekintélye egy vezetőnek, ha a felelösségrevo- 7lás, a bírságolás joga mellett a jutalmazásra, a dicséretre is van felhatalmazása. Lehet, hogy apróságnak, vagy formaságnak tűnik ez, de a gj'akor- latban nagyon befolyásolja a vezetők tekintélyét. E tulajdonságok csiszolása, fejlesztése mellett állandóan gondot kell fordítani a szakmai ismeretek fokozására. Hiszen ellentmondás van abban, hogy valaki, a legfejlettebb társadalom egyik vezetője, híve, a leghaladóbb világnézet követője ugyanakkor szakmailag elmaradt, megrekedt. - konzervatívvá vált. ■ Ügy szoktuk ezt mondani: rossz szakember. Ahhoz, hogj’ égj' vezető képes legj'en lépést tartani a technikának, a tudománynak azzal a fantasztikus előrehaladásával, mely korunkat jellemzi, szinte napról napra fokoznia kell felkészültségét., gyarapítania kell ismereteit. Máskülönben regisztrálója. „hűséges követője” lesz előrehaladásunknak, akár van diplomája, akár nincs. Az ismeretek gyarapítása tehát legalább olyan fontos része a jó vezetésnek, mint a rátermettség vagy a képesség. Mind a kettőt tanulni kell, szorgalmas, odaadó, áldozatkész munkával. Fodor László Panlovits Ágoston (Folytatjuk.)
